Tézis 4. Huszadik század

A. Értékpluralizmus

A huszadik század honlapjának szerkesztői a tartalomszolgáltatás magas szintű szempontjait tartották és tartják folyamatosan szemük előtt. A honlap indulásakor pontosan – szűkebb és tágabb értelemben – körülhatárolták azt a megcélzott olvasói közeget, amelyeket felhasználói, látogatói között reméltek látni. Nehéz persze ezt pontosan meghatározni, de általános elvárásokat azért lehet rögzíteni. Kiemelten a középiskolások, felsőoktatásban részt vevők és a felnőtt, főleg értelmiségi lakosság köreiből számíthattak látogatókra. Ezt utólagosan csak körmönfont eszközökkel lehet elemezni, de a cél világos volt.

Az észrevétlen, spontán, sőt szórakoztató tanulásnak, ismeretszerzésnek számomra iskolapéldája ez a lap. A szerkesztők pedagógusi végzettsége, gyakorlati tapasztalatai még inkább erősítik ezt a szempontot. A felhasználók számára erős katalizáló funkciót tölt be a lap, hogy a huszadik századot egy egészen más, de sokkal kézzelfoghatóbb, megragadhatóbb, közelibb perspektívából láthassuk.

B. A hálózati tudásélmény

A vizsgált lap esetében különös kapcsolat áll fenn a szerkesztők és az olvasók között. A mellérendelő jelleget úgy biztosítják, hogy az alárendelő, az információkat közlő, birtokló állapot, akár mondható szerényen meghúzódónak is. Az információk irányítása (az alá-fölérendelő viszony) csak az adott időszak korabeli sajtójának átválogatásáig terjed, a közlés részben már egy végtelenül demokratikus, mellérendelő viszony érvényesül. A lap csak tálalja az anyagot, a következtetések levonása, a tanulás része abszolút a felhasználó tanultsága, tapasztalatai révén aktualizálódik. A kommentárok már irányítanak, s ott megütnek egy tudományos szintet, ami akár lehet elidegenítő is egy kevésbé művelt felhasználó számára. De több rétege van a lapnak, tehát nem fog hanyatt-homlok menekülni, hiszen talál mindenki, akár a tematikus bontás segítségével is, számára érdekfeszítő témákat.

C. A hálózati időélmény

Az idősíkok keveredése az általam vizsgált lapnak az egyik különös vonzereje. Az egyes szempontok felvetése után azt érzem, mintha a szerkesztők egyben a tartalomszolgáltatás elméleti szakemberei is lennének. (Majd utánajárok:)

A múlt jelen idejűvé, valóságosan meg -és átélhetővé tétele az alapja a honlap létrejöttének. A vasárnapi válogatásszámok még inkább próbálnak beásni az időbe, hogy ne csak peregjen őrjítő tempóban, hanem álljunk is meg időnként. A hagyományok, a múlt jelenné tétele az általános tendenciákkal mennek szembe üdítő lehetőséget teremtve az „utazni” hajlandók számára. Az internet adta árnyalatokat ennél nagyszerűbben kevéssé lehetne (fel)használni.

D. A hálózati térélmény

Erre vonatkozóan nem találtam kezdeményeket a lapon. A design természetesen nagyon harmonikus, de ebből a szempontból kevésbé találom dinamikusnak az oldalt. A múlt lehelete azért nem hagyta érintetlenül ezt a web helyet. Sokkal statikusabb, mint az általunk használt napi hírforrások például. Keresem rá a magyarázatot, de nem tudom eldönteni, hogy tudatosan kerülik a modernitás eme megnyilatkozásait, vagy egyszerűen nem sikerült úgy megindítani az olvasóközönséget, hogy beinduljanak a hálózati térélményt erősebben aktivizáló reakciók.

Tézis 3. Huszadik század

www.huszadikszazad.hu

A huszadik század.hu esetében tökéletesen elkülöníthető az elsődleges és másodlagos információk sora. Amiért létrejött, ami a fő cél, ami a fő tartalom: a huszadik század sajtótermésének arányosan válogatott, szöveghűen bemutatott anyaga. A tartalom válogatásában az adott napon, héten, időszakban megjelenő hír súlyaránya, és szélsőségektől mentes, valamiféle áhított politikai közép szerinti megjelenítése dönt. A szerkesztői ízlés befolyásolja az elsődleges információk megjelenítését, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy következetesen tartják magukat az előre lefektetett elvek mentén.
Az információk rendszerezését segíti a tartalom rovatokra bontása, amely egy rendes, becsületes sajtóorgánum sajátja. A rovatok a következők: politika, kultúra, tudomány-technika, sport, gazdaság, bulvár. A rovatokra bontás már beindítja, tereli a másodlagos információk megjelenítése felé a honlap gazdáit, de a névtár, fogalomtár, képtár tovább bővíti az információk többirányú átadását. Kevés kritikával illettem idáig a lapot, de talán ez az első pont, amelynél azt érzem, hogy alaposabb feltáró munka is követhetné a különböző tárak feltöltését.

A honlap szerkesztőinél nagyon fontos szempont, hogy a megjelentetett elsődleges tartalom folyamatos reflexiókat, gondolatfolyamot generáljon. Bloggerek hadát próbálják hivatalosan, s persze önkéntesen hadba állítani, hogy valóban élővé tegyék a „vállalkozást”. A történelem jelen idejűségét még inkább meg tudják valósítani, ha állandó visszacsatolásokat kapnak a honlap olvasóitól. Nem könnyű feladat ez, hiszen a témák, még a bulvárok sem tekinthetők könnyednek, hiszen mégiscsak a nagybetűs történelem vonul végig a szemünk előtt. Ettől kicsit meghatódunk: ) Az arány azonban szerintem 80 és 20 százalék a tartalom javára. Írások a rovatvezetőktől, bloggerektől, híres és kevésbé híres hozzászólóktól, szellemi műhelyek képviselőitől, amelyek egyfajta vitaanyagként is szolgálnak sok esetben. Sokszor érezhető, hogy a rovatvezetők egy-egy kiemelten fontos esemény, téma kapcsán kifejezetten indítványozzák a mai, jelenben történő párbeszéd beindulását.

Tézis 2. Huszadik század

www.huszadikszazad.hu

Az általam kiemelt weblap speciális ebből a szempontból, mert pontosan a múlt írásos nyomait alakítja át interneten elérhető, közzétehető változatra. Ha nem lenne az internet, akkor is van/létezik a honlap anyagának alapja, merthogy a huszadik század sajtója már megszületett, csak holt anyagként. Ki olvassa manapság könyvtárak olvasótermeibe bújva a korabeli sajtótermékek teljes repertoárját? Ezt elvégzik helyettünk, s ezzel a munkával életre keltik, feldolgozzák a múlt egy szeletét. Olyanra tesznek a honlap szerkesztői kísérletet – és nem csak gondolatkísérletet-, amely maximálisan próbálja kihasználni azokat a pozitívumokat, amit magában rejthet az internet. S ha nem jönne segítségül a technika, akkor maradhatna a hagyományos papíralapú változat. Azonban ismerve valamennyire az internet természetét, lényegesen nehézkesebb módon, az interaktivitásra alig adva lehetőséget, stb.

Eddig is, és valószínűleg ezután is sokan próbálkoznak az archiválásnak, az archív anyagok közzétételének is teret adni az interneten, hiszen a jelenben már átvette életünk minden szeletében az irányítást. A múlt az, amihez még nehézkesebb hozzáférnünk általa, s ezért érthetőek ezek a törekvések is. (A cél: a felhasználó géphez kötése, géptől függővé tétele minden módon. A választás lehetősége – a gép előtt:) – azonban adott!)
Az Index Tegnapi újság és a Wikipédia is tett kísérletet arra, hogy a múlt sajtója alapján egyidejűvé, jelen idejűvé, a jelenben kereshetővé tegye a múlt napi eseményeit. De a Múlt-kor vagy a Szemtanú is hasonlóan a múltban kutakodik. Sorolható lenne még az ilyen típusú lapok neve, de az általam választottat sajátos megközelítési módja, egyedisége, teljességre törekvése kiemeli a hasonló lapok sorából.

A többlet talán ebben a lapban nem föltétlen az adatok sora, amit általa meg lehet szerezni, hiszen konkrét információkhoz, a múltból bárhol máshol is hozzá lehet jutni. Inkább az a mindent átható sajátos történelemfelfogás teszi speciálissá, egyedivé a lapot, amely a történelmet úgy értelmezi, mint az éppen aktuális, megélt „mák” –mai napok- sorozatát, s csak egy szűrön mennek át az események: a korabeli sajtó tálalásán. Nincsenek még ráadásképpen történészek, politikai érdekek, akármilyen irányú manipulációk, amin keresztül a mi ismereteink nagy részét is megszereztük. A múlt mává válik, átélhető, beleléphető, természetes valósággá. S a megismerésnek egy újabb dimenziója nyílhat meg minden olvasó számára.

Tézis 1. Huszadik század

www.huszadikszazad.hu

A huszadikszazad.hu egy internetes napilap, mely 1900 január 1-től 2000. december 31-ig tekint rá a világra és kiemelten Magyarországra. A történelem száz éves útját 40 hónap alatt teszik meg, időarányosan tehát 1 év 2 hétnek felel meg. A rovatok a hét minden napján – vasárnap kivételével – azonos mennyiségű frissített tartalommal bővülnek.

Az ötletgazda Szabó Zoltán, kecskeméti középiskolai történelem tanár, akinek alapvető célja egy szórakoztató történelmi portál létrehozása volt. A honlap reklámanyagában kifejti, hogy általános célcsoportjuk a 14 évesektől a nyugdíjas korú internetfelhasználókig bárki, akit a modern kori történelem bármilyen szempontból érdekel, beleértve a politikát, a gazdasági életet, a kultúrát, a tudományt, a technikát, a sportot és a bulvár világának szerteágazó témáit.

Elsődleges célcsoportjaik: a 30-60 év közötti értelmiségi internethasználók, bennük feltételezhető a legerősebb érdeklődés a múlt iránt, a legerősebb hajlam a nosztalgiára, ez a korosztály az, akiket a leginkább érdekel a ki vagyok, honnan jöttem kérdése, szülei és nagyszülei múltja, egyszóval: maga a TÖRTÉNELEM. A másik megcélzott csoport a középiskolások és egyetemisták, akik napi szinten használják az Internetet, és súlyos ismeret- és élményhiányban szenvednek a 20. századi történelmet illetően, az érdeklődésük azonban nyilvánvaló. A portálnak van tehát küldetése, mégpedig a huszadik század élményszerű megismertetése a lehető legszélesebb olvasói rétegekkel.

2008. január 14-én az a hat pedagógus: középiskolai tanárok, főiskolai és egyetemi oktatók és két fiatal üzletember olyan internetes lapot indított el, amely a múlt századot az OSZK-ból származó, Budapesten megjelenő, szélsőségektől mentes, középen álló, reális képet ábrázoló korabeli napi-és hetilapok szöveghű válogatásával, szükség szerint értelmező kommentárokkal ellátva tárja elénk. Ami fontos: ábrázolni akarnak, és nem véleményezni. Az utóbbit az olvasóra bízzák. A manipuláció csíráit sem lehet tetten érni munkájukban.

Különösen kiemelendő a vállalkozásban, hogy a szerkesztőség egyéni motivációi, az igény a saját magunk számára megszerzett tudás birtoklására maximálisan találkozik a közösségi érdekkel. Ilyen teljességre törekvően, nem a történelemkönyvek és tudományos szakmunkák szűrőin keresztül, hanem a korabeli sajtó világán át még senki nem közelíthette meg elmúlt századunkat. Megdöbbentően érdekes felfedezéseket tehetünk a honlap böngészése közben.

Ismertető. Huszadik század

www.huszadikszazad.hu

Számomra végtelenül rokonszenves és izgalmas a szándék, ami miatt létrehozták ezt a honlapot. Azt a fajta történelemszemléletet próbálja megragadni, ami a történelemkönyvek hasábjairól nem érhető tetten: életszerűvé tenni a múltat, pontosan a XX. századot, ami valljuk be, a jelen állapotunk legfontosabb eredője, tetten érni azt a világélményt, ami a korabeli sajtó tanulmányozása kapcsán megragadható.

Az OSZK-ból származó Budapesten megjelenő, szélsőségektől mentes, középen álló, reális képet ábrázoló lapokból származó cikkek vágatlan, szöveghű módon megjelentetett anyagát tartalmazza a honlap. 1 hónap korabeli sajtóanyagát naponta frissítik, 14 nap alatt 1 év válogatása jelenik meg. A vasárnap válogatás szám: tallózás az elmúlt fél év anyagából.

2008. január 14-én indult a vállalkozás, jelenleg 1933-nál járnak időben, tartják magukat szigorúan az induláskor megálmodott tempóhoz, tehát gondozott a lap. A honlap megjelenése, felépítése, rovatokra bontása számomra megfelelő, sőt kifejezetten kellemes. A böngészés, csatolás, utalók rendszere jól használható és felhasználóbarát. Szeretek benne elmerülni!