2010. május 17., hétfő
Petőfi Irodalmi Múzeum - Tézis 8
Véleményem szerint előnyösebb lenne, ha az információkat egy közös keresőfelületen kereshetnénk. Már a találatok megjelenítésekor látnánk melyik adatbázisban van találat, s dönthetnénk milyen irányban haladjunk tovább. A találati halmaz első szemrevételekor már érvényesülne az a sokoldalúság, komplexitás mely jellemzi az intézmény munkáját és a felhasználó lehetőségeit is.
Így az a látogató is könnyebben boldogulna – s késztetést érezne a maradásra - aki nem tanulmányozta behatóan a honlap szerkezetét.
Elősegíteném továbbá, hogy az internethasználók az Országos Széchényi Könyvtár katalógusának linkszolgáltatása segítségével is rátaláljanak erre a honlapra. Fontos lenne a két intézmény együttműködése. Az irodalmi múzeum honlapján megtalálható digitalizált művekre nem mutat link a nemzeti könyvtár katalógusából, a Google Books-ban megtalálhatóra viszont igen.
Többször hangsúlyoztam az intézmény értékközvetítő szerepét, ami egyrészt a kivételes gyűjteményen, másrészt az intézmény megismerhető munkatársain, szakértőin, valamint az alkotókon keresztül érvényesül.
A magyar irodalom emlékeinek széleskörű gyűjtésére törekszik, s lehetőségeket kínál a feltárt, közzé tett szellemi javak, információk kiegészítésére.
Nehéz olyan honlappal kapcsolatban – amely több díjai is nyert - megfogalmazni: milyen lehetne az optimális tartalomszolgáltató rendszer. Ha az elképzelt rendszer a magyar irodalommal foglalkozik, röviden azt válaszolhatnám: formai és tartalmi igényességében ehhez hasonlítson.
Azt gondoltam inkább át, mivel lehetne ezt a széleskörű tevékenységet kiegészíteni.
A főmenüben önálló menüpont a – múzeumpedagógia – s több témakört emeltek ki a múzeum munkatársai, mint önálló honlapot. Gyakran hangsúlyoztam, milyen figyelemmel fordulnak – a tudományos munka mellett - az irodalomnépszerűsítés felé is. Ebben a tevékenységben segítőkre, partnerekre lelhetnének – a világhálón - az irodalmat tanító pedagógusok széles táborában.
Arra gondoltam, az önálló honlapok sorát kibővíteném egy diáklappal. Itt olyan e-tananyagok kapnának helyet, melyek irodalmi korszakokhoz, témakörökhöz esetleg érzelemhez, hangulathoz köthetők, s elszakadva a hagyományos tankönyvektől – fizikailag és tartalmukban is – irodalmi barangolás lehetőségét kínálnák. A szerkesztésben az irodalmat tanító pedagógusok illetve a leendő irodalomtanárok is részt vehetnének.
Az interaktív faliújság kiemelten megcélzott felhasználó rétege a középiskolás korosztály lenne, de természetesen a csatlakozás lehetősége minden érdeklődő számára nyitott.
Az oldalon szereplő felkínált műveket nemcsak elolvasni lehetne, hanem lehetőség szerint meghallgatni is, az alkotókról adott információkat is többségében képek, hang- és filmfelvételek alkotnák.
Nem korlátoznám a szövegek, hanganyagok számítógépre vagy mobiltelefonra töltését, és a látogatók véleményalkotási lehetőségének megteremtésére is nagy hangsúlyt fektetnék. Fórumon adnék lehetőséget arra, hogy akár egyetlen művel kapcsolatban is leírható, hozzáadható legyen a látogató véleménye. A felhasználók is javasolhatnának témát, művet, szerzőt a tartalmat gondozóknak. Ezáltal a virtuális katedra mindkét oldalán állók részt vennének a „tananyag” összeállításában. Minden megjelenő irodalmi alkotás vagy azzal kapcsolatos kiegészítés a múzeum hiteles tudástárán alapulna.
Maga a közös kreatív munka, az önkifejezés lehetősége, a honlap látogatottságának széleskörű elemzése egyfajta tükröt mutatna a fiatalok ízléséről, irodalmi érdeklődéséről. Az oldalak látogatottsága, a hozzáadott vélemények elemzése visszahathat a pedagógusok munkájára, az irodalomtanítás és az irodalom megszerettetésének módszereire.
Talán érdemes lenne egy ilyen agora építésének első lépéseit megtenni…
2010. május 16., vasárnap
Petőfi Irodalmi Múzeum - Tézis 7
Az önálló honlapok közül kiemelném a Pimmédiát ahol az egyes írók, költők saját műveiket tolmácsolják, így meghallgathatjuk azokat a szerzők eredeti hangján.
A tartalmak a Real One Player illetve a Windows Media Player segítségével jeleníthetők meg.
A Microsoft által fejlesztett komplex tartalomkezelő, a – Windows Media Player, mely a Windows operációs rendszer elterjedtségének köszönhetően is gyakran használt telepíthető alkalmazás.
Digitális médiaanyagok tárolására és lejátszására alkalmas programrendszer. A zeneszámok, a videofelvételek, a képek és a számítógéppel rögzített tévéműsorok eléréséhez alkalmazható. Funkciói: lejátszás, megjelenítés, szervezés, másolás hordozható készülékre – mindezek kiegészítő modulokkal még tovább bővíthetők.
Sajnos, csak a felvételek lejátszásának lehetőségére találtam rá. Sajnálom, hogy nem lehet saját archívumot készíteni, összegyűjteni a bennünket megragadó egy-egy verset, műrészletet, idézetet - és megosztani ezt másokkal.
Nincs így mód arra sem, hogy az internet eszközrendszerét könnyebben használó fiatalok közül néhányan egy-egy vers letöltésére vállalkozzanak, és a zene mellett ez a műfaj is helyet kapjon e korosztály lejátszóin.
A böngészők, illetve a testreszabható alkalmazások lehetőségei az igényeknek megfelelően bővíthetők a plug-in – kiegészítő - programokkal.
Plugin, vagy beépülő modul: „egy adott szoftverbe vagy hardverbe opcionálisan beépíthető, annak képességeit bővítő vagy módosító kiegészítő modul.”
Forrás: http://www.mimi.hu/informatika/plugin.html [Elektronikus dokumentum] A letöltés ideje: 2010. 05. 09.
Web2-es szolgáltatás – hírforrás RSS
A honlap jelenleg tartalmaz rss csatornákat.
http://www.pim.hu/rss.ivy
Ezek segítségével a böngésző RSS olvasó programja rendszeres időközönként le tudja tölteni az előfizető számítógépére az adott csatornában megjelenő legfrissebb híreket (pl. a PIM aktuális kiállításairól, rendezvényeiről, új kiadványairól). Erről értesítést is küld, így azonnal értesülhet a téma iránt érdeklődő az újdonságokról anélkül, hogy ehhez gyakran fel kellene keresnie az oldalt.
Naptár
A Google Naptár http://desktop.google.com/plugins/i/gdcalendar.html?hl=hu
ingyenes, a Gmaillel összekapcsolt online naptárszolgáltatás. Elsősorban személyes használatra készült, de közösségépítő szolgáltatásai vannak. Meg lehet osztani naptárbejegyzéseket másokkal, illetve egyes bejegyzésekhez véleményt is fűzhetnek, amennyiben ezt engedélyezzük.
A múzeum honlapján is található kalendárium. Nagyon praktikus, hiszen az oldalakon barangolva ha rápillantunk, azonnal látjuk milyen események várhatók az intézmény falain belül. Így lesz lehetőségünk az érdeklődésünknek megfelelő rendezvényekről tájékozódni, azokat személyesen látogatni. Egy olyan honlapon, ahol kulturális eseményeket népszerűsítenek fontos szempont, hogy az érdeklődők ne csak virtuálisan jelenjenek meg, hanem az intézmény küszöbét a valóságban is átlépjék.
Fórum
A fórum egy olyan webes szolgáltatás, mely lehetőséget teremt „nem valós idejű társalgásra, hosszútávú, maradandó, olykor magán légkörű eszmecserére és üzenetküldésre.”
Forrás: http://forum.lap.hu/ [Elektronikus dokumentum.] A letöltés ideje: 2010. 05. 09.
Azért lenne fontos a fórum ezen a honlapon, hogy az egyes művekre adott egyéni reakciók, érzések, kérdések megfogalmazódjanak. Lehetőség legyen ezek megbeszélésére, véleménycserére. A Pimmédiában nem láttam, hogy hozzászólnának az oldal tartalmához. http://www.pimmedia.hu/object.FB01C555-9061-4F1A-A2FA-3FA4F47A4392.ivy Ennek lehet az az oka, hogy több lépésben lehet eljutni az önálló honlapoknál a fórumhoz, s esetleg az intézmény tekintélye is korlátozhatja a látogatók aktivitását. Feltételezhető az is, hogy nem ismerik szélesebb körben a PIM-nek ezt az önálló honlapját.
Látogatószámláló
Google Analytics http://www.google.com/support/analytics/ gyakran használt statisztikai követőrendszer. Célja az adott weboldal látogatottságának követése és elemzése. A programmal kimutatható többek között: átlagosan mennyi időt töltöttek a honlap egy oldalán, vagy aloldalán, vagyis a látogatók mennyi ideig vannak jelen az adott helyen.
Grafikonnal ábrázolja nemcsak a felhasználók számát, hanem azt is „honnan jöttek” ezek a látogatók (keresők felől, linkelő oldalakról). A részletes elemzésben az is látható, a keresőből melyik kulcsszóra érkezett a honlapra a használó.
A választott honlap szempontjából azért tartom fontosnak, mert így képet kaphatunk mely alkotó munkássága vagy műve, esetleg mely irodalmi korszak kerül az érdeklődés középpontjába. Emellett a látogatottság növelésére, a tartalom megismertetésére is alkalmas eszköz lehet.
Fontos továbbá, hogy a kereséskor megfogalmazott kérdésre a honlap tartalma az éppen használt kereső találati halmazában minél előbbre kerüljön – így nőhet az ismertsége, a gyakran visszatérő elégedett használók által pedig a népszerűsége.
2010. április 20., kedd
Petőfi Irodalmi Múzeum - Tézis 6
Privátszféra és magány
A vizsgált honlapon érzékelhető a kettős magányélmény érzékeny figyelembe vétele.A szerkesztők törekednek arra, hogy a gyakran változó tartalom ellenére olyan otthonosság érzetét keltsék, ahova képernyő előtt ülve visszavonulhatunk. Válogathatunk a sok értékes tartalomból hangulatunknak, pillanatnyi igényünknek megfelelően. Ha úgy érezzük, szeretnénk egy kicsit egyedül lenni - megtehetjük egy virtuális kiállítás, vagy csak egy kép, egy vers erejéig. Igaz, más megnyilvánulási felületet kell keresnünk, ha az olvasottakra, látottakra szeretnénk felhívni a figyelmet. Itt passzív szemlélődők lehetünk, biztonságos környezetben annak veszélye nélkül, hogy a monitor rabjává válnánk.
Azt mondhatom, ebben a webes közegben hangsúlyosabban kap lehetőséget a virtuálisan elzárkózó magány, s inkább a befogadó attitűd érvényesül.
Bőségesen találunk azonban a honlapon programlehetőséget is, ha arra van szükségünk, hogy – hátat fordítva magányunknak - kilépjünk az otthon falai közül.
Birtoklásvágy - felhalmozás
Az intézmény funkciójából adódóan a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján elsősorban tudatos gyűjtés és archiválás eredményét láthatjuk.
A tartalmat illetően nem merül fel bennünk bizonytalanság, sőt inkább megbízhatunk annak hitelességében. Ez a bizalom véleményem szerint kulturális honlapon kiemelten fontos.
Talán inkább az elérhetőség kételye vagy a megtalált „kincs”-hez való személyes kötődés késztethet arra, hogy erről az oldalról hivatkozásokat gyűjtsünk és gépünkön – esetleg gyűjteményünkkel a hálón megjelenve – saját verstárat alakítsunk ki.
A honlap kínál RSS csatornákat is http://www.pim.hu/rss.ivy ha a friss hírekről folyamatosan tájékozódni szeretnénk.
Képességek fenntartása, fejlesztése
Ennek a honlapnak a látogatása nem igényel on-line életmódot, sőt inkább a „nem lemaradni” szorongató érzését sajátosan feloldja.
A mindennapi életünk során is gyakran kell megküzdenünk a versengés okozta stresszel, s előfordul hogy egy honlap annyi lehetőséget kínál hozzászólásra, véleményezésre, értékelésre, hogy valós teendőink szorulnának háttérbe, ha minden felkínált lehetőséggel élnénk.
Az Irodalmi Múzeum honlapján jelezhetjük véleményünket, viszont az aktuális hírekről folyamatosan tájékoztatót kaphatunk, így lépést tarthatunk az eseményekkel.
Áttekinthető, kronologikus szemléletű archívumot kereshetünk fel a főlapon, egyszerűen a naptárban a kívánt nap beállításával. A honlapon különböző témák, részterületek archívumaiból külön-külön is tájékozódhatunk, a rendezvények archívuma kereshető http://www.pim.hu/object.4231c403-087d-4977-a516-8490d53640b3.ivy. Mindez folyamatosan bővül, hiszen vannak a honlapnak olyan részei is, ahol az archívum most készül.
Hozzáadás – teremtő aktivitás
A Petőfi Irodalmi Múzeum honlapja a tájékozódást segítő, tudás és élmény ajánló internetes forrás.
Érvényesül a segítő attitűd, bár ez a honlap a külső látogató számára alapvetően nem virtuális közösségi oldal. A szerkesztők igénylik a hozzászólásokat, véleményeket, a teremtő aktivitás azonban nem elsősorban a látogatók véleménynyilvánítási aktivitásán alapul. A hozzáadás, az értékteremtő munka itt valóban az alkotókon és a hivatásos szakértőkön múlik.
Mindazonáltal annak a lehetőségét is megteremtették, hogy olyan internet-használó is hozzájárulhasson a honlap tartalmához, aki nem irodalomtudós.
A közös nevező öröme így is érezhető a honlapon. A tartalmat meghatározó alkotók, szakértők, szerkesztők nemcsak egy-egy részterület értékeit tárják fel, hanem az irodalom közös nevezőjén a honlap többé válik, mint a részek összessége.
A látogatóknak pedig átadják, velük is megpróbálják érzékeltetni ezt az értéket – mely mindannyiunké.
2010. április 7., szerda
tézis 5 A virtuális világ valós lépésekre ösztönöz
A virtuális térben kialakult közösségek tagjaként lehetőséget kapunk mások véleményének, tapasztalatainak megismerésére, ugyanakkor – ha ezt szeretnénk - saját gondolatainkat is megoszthatjuk.
Elismerve az internet mindennapjainkra gyakorolt pozitív hatását mégis úgy gondolom: egy adott honlapon – ha a tartalom ezt megkívánja – nem baj, ha a szerkesztők mértékkel élnek a véleménynyilvánítás lehetőségének felkínálásával.
A magyar irodalom szellemi és tárgyi kultúrkincseinek gyűjtése megőrzése és szolgáltatása a Petőfi Irodalmi Múzeum virtuális falain belül véleményem szerint önmagában is közösségformáló szereppel bír. Lényegesnek találom, hogy a munkatársak szellemi tevékenységük eredményeinek közzétételével – legyenek azok hagyományos értelemben vett kiadványok vagy az interneten elérhető kulturális tartalmak – hozzájárulnak irodalmi értékrendünk formálásához, csiszolásához.
A munkaközösség tagjai nem burkolóznak az anonimitás védelmébe – talán ez is egy fontos momentuma a kultúra egyes elemeinek értékké válásában.
Ma, amikor gyakran hivatkozunk értékválságra különösen fontos, hogy az arra hivatott intézmények megbízhatóan felmutassák egy-egy tudományterület vagy művészeti ág részterületének értékeit. Az irodalom iránt elkötelezettként, valós személyekként önmagukat vállalva tehetik ezt a leghitelesebben.
„Nyomot hagynak” a világhálón egyenként és közösen. Egy esztétikus, színes honlapon keresztül hívnak, személyes látogatásra invitálnak.
A honlap látogatói több helyen kapnak lehetőséget véleménynyilvánításra (például a PIMMEDIA http://www.pimmedia.hu/index.ivy készülő fórumán vagy a kapcsolat menüpontban; a gyerekek a PIMKO „Írj nekünk!” rovatában). A Reneszánsz IWIW szerkesztésében részt vehetünk, s felnőttként is játszhatunk a Nyugat-játékkal http://www.pim.hu/object.58bc6877-55aa-4388-8e2d-579a4fc886b7.ivy
Az irodalom témaköre iránt érdeklődők RSS csatorna segítségével rendszeresen értesülhetnek a honlapon megjelenő újdonságokról, s a rendezvényekről.
A számítógép monitorán megjelenő kényelmes, virtuális világ itt arra is ösztönöz, hogy kilépjünk az otthon falai közül.
2009. december 31., csütörtök
Petőfi Irodalmi Múzeum - Tézis 4.
A főoldal szerkezete az intézmény sokrétű tevékenységéről árulkodik. Az oldal színvilága kellemes, nem hivalkodó, békés otthonosságot sugároz.
Elsősorban az intézmény saját tevékenységét, rendezvényeit állítja középpontba, de találunk itt híradást a múzeum falain kívül történt eseményekről is. Hamar rálelünk a társoldalakra, illetve az ugródeszka segítségével múzeumok, irodalmi intézmények és oldalak, könyvtárak, adattárak oldalaira léphetünk tovább kedvünk, igényünk szerint.
Az ízléses képek, ikonok mögött további tartalom rejlik. Az oldalakon nem kizárólag az alkotók tárgyi emlékeinek megtekintéséig vagy az irodalmi alkotások szövegéig juthatunk el, hanem lehetőséget kapunk az irodalom és a zene, a művészetek és más területek összefüggéseinek felfedezésére is.
A honlap szerkesztői figyelnek arra, hogy az itt meglévő tárgyi és szellemi értékeket a látogatók érdeklődésének, tudásszintjének megfelelő lépcsőzetességgel kínálják. A főoldalon található ikonokkal és a hozzájuk tartozó rövid, lényegre törő leírás segítségével választhatunk utat a további részletesebb ismeretanyaghoz. Itt mindig a legfrissebb eseményekhez kapcsolódó információkat láthatjuk, az utoljára született kiadványok ismertetőiből választhatunk.
Adatbázisokat, kiadványokat, a tudományos életről szóló tájékoztatót almenüből választhatnak a téma iránt mélyebben érdeklődők.
Külön figyelmet érdemelnek az önálló honlapok, melyek az intézmény által kiemelt tudástartalomra hívják fel az ide látogatók figyelmét.
A múzeum és a legtöbb társhonlap oldalain is lehetőségünk van véleményt nyilvánítani, feliratkozhatunk hírlevélre.
Érzékelve az itt összegyűjtött tudásanyag méretét és mélységét úgy gondolom ez a honlap inkább iránytűként szolgál a magyar irodalom iránt érdeklődők számára. Virtuális párbeszéd a háttérben zajlik a ma élő alkotók, kritikusok, irodalomtörténészek, kutatók részvételével. Velünk, idelátogatókkal ennek az adott pillanatban felmutatható eredményeit ismertetik. Teszik ezt oly módon, hogy nem valamiből kirekesztettnek érezhetjük magunkat, hanem megláttatnak velünk újdonságokat, érdekességeket, lehetőségeket az irodalomban való elmélyültebb tudás megszerzésére.
A honlapon bemutatott intézmény és a téma jellegéből adódóan elsősorban a múlt értékeit mutatja fel a jelenben.
Folyamatosan figyelemmel kísérik, és alkalmanként kiemelik a magyar irodalomtörténet egyes eseményeit, sajátos eszközökkel (kiállítások, rendezvények, esetleg önálló honlap létrehozásával) bemutatva ezt az érdeklődők számára.
A századok során megörökített, a múzeumban összegyűjtött tárgyi és szellemi értékek jelenben is érték voltára helyezik a hangsúlyt.
Itt szeretném felhívni a figyelmet a múzeum nagy sikerű kezdeményezésére - a mozgó kiállításra - melyről a honlapon részletesen olvashatunk.
A honlap szerkesztői a lezajlott eseményekhez kapcsolódó kiállítások, rendezvények és a sajtóvisszhangok anyagát az archívumban elérhetővé teszik.
A múlt értékeinek közérthető felmutatása mellett nem feledkeznek el a jelenben keletkezett irodalmi értékek gyűjtéséről és közzétételéről sem.
A honlap tartalma az intézményben zajló rendezvények, kiállítások, a kiemelt irodalmi események következtében gyakran változik, a felépítés jellemzői: menü, ikonok, a kiemelt események helye, a színvilág azonban kevésbé. Mindez az otthonosság érzetét kelti. Benne van a megbízható érték bizonyossága a hozzá igazodó küllem finom változásaival. Ha visszatérő látogatók vagyunk és vannak kedvenc helyek a honlapon belül, hamar megtaláljuk azt, köszönhetően a honlap szerkezetének.
A bemutatott szöveges, vagy képi, dokumentumok nagy részét hozzáadhatjuk a kedvenceinkhez, másolhatjuk, elmenthetjük.
A megjelenített témáról hiteles képet kapunk, mert alapja a múzeum szakértelemmel feldolgozott dokumentumgyűjteménye.
2009. december 27., vasárnap
Petőfi Irodalmi Múzeum - Tézis 3.
- hagyatékok korszerű feldolgozása,
- a jelenkori magyar irodalom muzeális becsű anyagainak mindenkori gyűjtése,
- a hazai és határon túli magyar nyelven írott szépirodalom, levelezés stb. gyűjtése,
- irodalmi tematikájú tárgyi, képzőművészeti és hangzó dokumentumok gyűjtése,
- az emigráns sajtó, könyv- és kéziratgyűjtemény gyarapítása,
- írói, irodalmi hagyatékok fogadása, szakszerű feldolgozása,
- restaurálás,
- kiállítások rendezése,
- rendezvényszervező tevékenység (felolvasóest, író-olvasótalálkozó,
- vidéki irodalmi gyűjtemények és kiállítások felügyelete: segítséget nyújt vidéki emlékházak,
- kapcsolattartás külföldi magyar irodalmi emlékhelyekkel.
A Petőfi Irodalmi Múzeum alaptevékenységét tükrözi a honlapra történő belépéskor a képernyő felső sorában látható főmenü: a múzeum, kiállítások, rendezvények, múzeumi bolt, filiálék.
Az írói dokumentumok a nemzeti örökség részei. A honlapon elsődleges információnak tekintettem minden, a múzeum tulajdonában levő eredeti muzeális, könyvtári és levéltári dokumentum szöveges, képi, vagy auditív illetve audiovizuális megjelenítését, továbbá a dokumentumokról készített leírásokat, valamint az intézményben folyó tudományos munka eredményeként létrejött dokumentumokat és adattárakat.
Ennek tükrében A MÚZEUM menüpont almenüi közül az alábbiakat emelném ki:
GYŰJTEMÉNYEK
Könyvtár és médiatár: a könyvtár 400 ezer könyvtári egysége mellett a médiatárban írói
Kézirattár: több mint egymillió kéziratot őriz.
Múzeumi és Dokumentációs Adattár „Gyűjti, nyilvántartja, rendszerezi és tudományos
ADATBÁZISOK menüben további 3 gyűjteményi katalógus (Kézirattár, Művészeti tár,
KIADVÁNYOK menüpontban elsősorban a Petőfi Irodalmi Múzeum által kiadott könyvek,
TUDOMÁNYOS ÉLET menüpont az intézményben folyó irodalmi kutatási tevékenységre hívja
ÖNÁLLÓ HONLAPJAINK menüpontból 7 további honlapot érhetünk el, melyek közül az
- Nyugat100.hu virtuális Nyugat-kiállítás
A KIÁLLÍTÁSOK menüpontban a vizsgált időpontban 9 aktuális kiállítás közül választhatunk, valamint a régebbi tárlatok az archívumban megtekinthetők. Egy virtuális kiállítást nézhetünk meg, a filiáléink kiállításai menüpont sajnos üres. A „Nyelvet öltünk!” című mozgó kiállításról készült részletes bemutatót is láthatjuk, hallhatjuk, a tájékoztatót elolvashatjuk.
A múzeum kiállításainak elkészítése is alkotó munka, így ezek tartalmát is elsődleges információnak tekintem.
Másodlagos információ az alkotóról, műveiről összeállított bibliográfiák, illetve a róluk készült elemzések, tanulmányok jegyzéke. Másodlagos információk továbbá az alkotóról készült illetve irodalmi művel kapcsolatos olyan műalkotásokról nyújtott tájékoztatók, melyek nem a múzeum tulajdonát képezik. Ide tartoznak továbbá az évfordulónaptár, illetve a linkajánlók is.
Ennek további százalékos megosztása is becsült adat, mert a honlapon belüli egységek leírásában egymással nem összehasonlítható adatok szerepelnek (pl. Relikviatár 4000 tárgy, Kézirattár 1 millió kézirat, Hangtár 5000 hangfelvétel, Digitális Irodalmi Akadémia 71 alkotó életműve, Magyar Életrajzi Index 211000 rekord, Magyar Emigráns Írók és Műveik 6500 szerzőt és 20000 műcímet tartalmaz stb.) illetve vannak olyan gyűjtemények, adatbázisok, ahol nincs adat a feldolgozott tételekről.
Elsősorban a múzeum birtokában levő, a magyar irodalom alkotóival kapcsolatos tárgyi emlékek illetve maguknak a műveknek a közreadása, minden érdeklődő számára elérhetővé tétele a cél (50%).
A honlap tartalma mindamellett, hogy megfelel a tudományos kutatómunkát folytatók számára, igényes tájékozódási kikapcsolódási lehetőségeket nyújt a magyar irodalom iránt érdeklődő felnőtteknek és gyermekeknek.
A honlap tartalmát, a közreadott információk hitelességét a múzeum munkatársai, kutatók, irodalmi szakértők garantálják.
2009. december 1., kedd
Petőfi Irodalmi Múzeum - Tézis 2.
Ha visszamehetnénk a múltba, már az 1800-as évek elején Bártfay László irodalmi szalonját találnánk az épületben.
A témában napvilágot látott sajtótermékek bonyolult hálóként reprezentálják a magyar irodalmat. Ha nem lenne Internet, ezekből a kiadványokból - irodalmi hetilapok folyóiratok, esetleg napilapok - tájékozódhatnánk. Lexikonokban enciklopédiákban keresnénk a magyar irodalommal kapcsolatos adatokat. Könyvek sokaságát tanulmányozhatnánk, közöttük a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványait is, hiszen ilyenek jelentek meg az Internet előtt is. Személyesen kereshetnénk fel ezt a múzeumot, vagy az egyes írók, költők emlékházait, helytörténeti gyűjteményeket, hogy tanulmányozhassunk kéziratokat. Az is lehetséges, hogy egyes hagyatékok gondozóihoz, örököseihez kellene fordulnunk, hogy lehetőséget kapjunk egy-egy életmű betekintésébe. 2009.12.07.
Hangfelvételeket lemezről, hangszalagokról hallgathatnánk, ha személyesen ellátogatnánk egy könyvtárba vagy megvásárolnánk azokat.
A rádió és televízió kulturális, művészeti műsoraiban is találkozhatnánk a honlap témájával (és találkozunk is, hiszen a felvételek a NAVA-ban megtekinthetők).
…a múzeumok a kulturális javak megőrzésére, védelmére, a tudományos szféra kiszolgálására, és passzív tablószerű kiállításokon keresztüli kommunikációra rendezkedtek be… A múzeumi objektumok egyediek, nem többszörözhetők, nem kereskedelmi forgalom céljára készültek, ennélfogva különleges fizikai és szellemi védettséget kívánnak meg. Bizonyos esetekben a nyilvánosságra hozatalt befolyásoló tényezőnek tekinthető az a hozzáadott szellemi érték is, amely az adott objektum feltárásához kapcsolódó kutatói tevékenységből származó tulajdonjog” írja Bánki Zsolt István 2007-ben.
A Petőfi Irodalmi Múzeum portálja irodalmi tudáskincsünket teszi elérhetővé minden érdeklődő számára az Interneten.
Magyarországon már a 80-as évek végén online adatbázisok álltak a felhasználók rendelkezésére. Az 1990-es évek első felében megjelentek az első magyar nyelvű digitalizált művek. A Magyar Elektronikus Könyvtár 1994, a Neumann János Digitális Könyvtár 1997 óta működik.
A Neumann Könyvtár WebKat.hu katalógusának releváns adatai 2006-ban átkerültek az NDA adatbázisába, a gyűjtés és karbantartás leállt. A Bibliotheca Hungarica Internetiana állományát 2007-ben adták át az Országos Széchényi Könyvtárnak ahol a Magyar Elektronikus Könyvtárba került mintegy 400 kötet (klasszikus magyar szépirodalmi művek, kritikai kiadások).
Íme néhány magyar irodalommal foglalkozó portál, amelyekkel napjainkban a vizsgált honlap mellett az Interneten találkozhatunk :
http://mek.oszk.hu/ Magyar Elektronikus Könyvtár, a legnagyobb szép- és szakirodalmi dokumentumgyűjtemény a magyar interneten
http://www.translations.bookfoundation.hu/fooldal/1?lid=1 Magyar Irodalmi Művek Fordításai, elsősorban külföldön 1945-től napjainkig megjelent, magyarból fordított, szépirodalmi jellegű könyveket tartalmazza. (Fejlesztés alatt áll.)
http://www.kiad.hu/ Digitális Klasszika. Digitális szöveggyűjtemény, a 18-19. századi magyar irodalom- és művelődéstörténet forrásainak adatbázisa.
http://emir.hu/ Elektronikus Magyar Irodalom (Fejlesztés alatt)
Magyar irodalmi vonatkozású tartalommal találkozhatunk még kisebb könyvtárak helyismereti gyűjteményének részeként, kortárs írók honlapjain is.
A http://www.pim.hu/ elsősorban a múzeumokhoz kötődik, míg a http://www.pimmedia.hu/ a magyar irodalom hangzó, többnyelvű gyűjteményét mutatja be.
A múzeumi portálon kétféle virtuális kiállítás látható: egyrészt csak a portálon, a fizikai valóságban soha nem létező kiállítás, illetve a valóságban is látogatható kiállítások virtuális változatai, melyeket a bezárás után archiválnak.
Az Adatbázisok/Adattárak, bibliográfiák menüpontban tizennégy adattár közül választhatunk:
- Magyar Életrjazi Index
- Magyar Emigráns Írók és Műveik
- Magyar írók sírjai
- A becsületrend magyar kitüntetettjei
- Díjak és Díjazottak
- Kortárs írók bibliográfiája
- Diplomások adattára
- Budapest topográfia
- Recepciós adattár
- Kadbedó Lóránt-bibliográfia
- Szivárvány – MSzivárvány repertórium
- Magyar írók bibliográfiája
- A magyar főnemesség genealógiája
- Magyar családtörténeti adattár
Szeretném kiemelni a Petőfi Irodalmi Múzeum keretében a Digitális Irodalmi Akadémiát
http://www.pim.hu/object.d8f182da-fdfa-45ba-914f-2688ce822346.ivy
Az alkotói támogatás és a digitális felhasználási jogok összekapcsolásával Európában egyedülálló, gyakran hivatkozott, sikeres modell jött létre 1988-ban. A Digitális Irodalmi Akadémiában a Kossuth-díjjal és babérkoszorúval kitüntetett írók és költők teljes életművét feldolgozzák, és ingyenesen közzéteszik.
A Petőfi Irodalmi Múzeum társoldala a Magyar Irodalmi Emlékházak http://www.mire.hu/
A portál felszíni tartalmát a Google és a Yahoo indexeli.
2009. november 24., kedd
Petőfi Irodalmi Múzeum - Tézis 1.
Kiemelten fontosnak tartom egyfajta kulturális érték-meghatározó szerepét. Napjainkban ez azért is jelentős, mert magának az értéknek a felismerése illetve valamely alkotás értékké nyilvánítása vagy kiemelése befolyásol egy adott közösséget és befolyásolja az egyént.
„Az emberi értékek egyaránt alkotórészeit képezik az egyes egyének tudatának és a kultúrának… Az egyéni értékek és a kulturális értékek alakulása ugyanazon folyamat két oldala. … Az egyének összességét figyelembe véve az egyéni mintákból és értékekből formálódnak a kulturális értékek, viszont az egyes egyéneket figyelembe véve a kulturális értékek formálják az egyes egyének értékeit.”
A pedagógusok szerepe vitathatatlanul fontos abban a tekintetben is, hogy megtanítsák az ifjúságot a kulturális élmények befogadására. E tekintetben a múzeum, és honlapja fontos segédeszköze lehet az oktatói nevelői munkának.
Bátran bíztathatják diákjaikat a honlap felkeresésére az irodalmi tanulmányaik elmélyítése érdekében. Ráirányíthatják a figyelmet a magyar irodalom értékeire, gazdagságára. Egyszerűen kikapcsolódási, szórakozási szándékkal is idelátogathatnak, mert itt biztosan nem találkoznak ellenőrizetlen, ízlést romboló tartalmakkal.
A magyar irodalomtudomány kutatóit megbízhatóan feltárt gyűjtemény fogadja, mely a tudományos igényeket is kielégíti.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Könyvtára országos feladatkörű szakkönyvtár az irodalom, az irodalomtudomány és az irodalmi múzeológia területén. Állománya nemcsak az irodalomtudományi kutatás eszköze, hanem kortörténeti dokumentum is.
2009-12-04
2009. november 16., hétfő
Ismertető - Petőfi Irodalmi Múzeum

Eddig azért látogattam erre a honlapra, mert a munkám során célirányosan, gyorsan volt szükségem információra. A múzeumi adatbázisok menüpontban a gyűjteményi katalógusok adattárak, bibliográfiák voltak leginkább a segítségemre. A gyűjteményi katalógusok menüpont alatt találjuk a kézirattár, a művészeti tár és a könyvtár gyűjtőkörére vonatkozó ismertetőt. Innen belső link mutat a figyelemreméltóan sok szempontból kereshető adatbázisokra. Az adattárak, bibliográfiák menüpontban a Magyar Életrajzi Index mellett 13 féle adattárban kereshetünk.
A belépésre szolgáló oldal informatív, az intézmény nevéről, a képekről következtethetünk a honlap tartalmára. A lap alján, három nyelven köszöntik az idelátgatót, aki azonnal választhat: magyar, angol, vagy német nyelven szeretné olvasni a további oldalakat. A nyitólap kellemes benyomást kelt, képeivel sokszínű tartalmat sejtet.
Továbblépve ez a sejtés beigazolódni látszik. A képernyő középső része vonzza a szemet, érdekességekre, aktuális információk széles skálájára hívja fel a figyelmet (rendezvények, friss hírek, ajánló, aktuális kiállítások, új kiadványok).
Menüje többlépcsős, könnyen kezelhető, s a felső menüsorban látható főmenüben az akadálymentes változat is választható. Így minden érdeklődő számára adottak a feltételek, hogy könnyen áttekintse az oldal tartalmát.
A tartalom folyamatosan bővül, így a régebbi olvasók is mindig újabb és újabb érdekes híreket olvashatnak.
Mindig volt egy olyan érzésem, jó lenne itt maradni egy irodalmi barangoláson a kézirattárban, vagy a virtuális kiállításokon…