Tézis 4 ELTE PPK Könyvtár

ELTE PPK Könyvtár

Az értékpluralizmus

Bizonyos szinten megvalósul az értékpluralizmus a könyvtár honlapján, mivel felajánl más, hasonló szakterületű könyvtár Internetes elérését. Tartalomszolgáltatás szempontjából eléggé beszűkül a pedagógia, pszichológia területére. Ami egyrészről pozitív, másrészről negatív. A honlapon jelenlévő információk a könyvtár szervezeti munkáját segítik.

A hálózati tudásélmény

Elég speciális területet fed le a honlap, pedagógia, pszichológia. A web állandó jelenidejűsége nem valósul meg az oldalon, lassan frissül, kevés interaktivitás.

A hálózati időélmény és a hálózati térélmény

A két hálózati élmény nem igazán jellemző az oldalra, mivel egy statikus, ritkán változó honlapról beszélünk. Állandó, napi szintű bejegyzések nincsenek, esetleg programokat, pályázatokat tesznek közzé a honlapon.

Az oldal kinézete is állandó, a designe élmény nem változik. Ez egyfelől megnyugtató, hiszen a felhasználó megtalálja amit keres, másrészről unalmas, ha nem frissítik a könyvtár internetes megjelenését.

Tézis 3 Francia Intézet Médiatár

Francia Intézet Mádiatára

A médiatár almenüpontjai a következők: információk, újdonságok, foglalkozások, katalógus, könyviroda. Az információk inkább elsődlegesnek mondhatóak, mivel a saját működésükről nyújtanak információkat, semmilyen más területtel, piramis felépítésű információs hálózatokkal nincsenek kapcsolatban. A saját működésüket, szolgáltatásaikat írják le a honlapon.

Százalékosan feltüntetve, nagyrészt magukról és az általuk nyújtotta sok-sok tevékenységről adnak számot, kevés interakcióval és véleményezési lehetőséggel. Más területekkel való kapcsolat nem igazán fedezhető fel, bár széles spalettán mozog a kínált elfoglaltságok köre (mesedélután stb.). De akár úgy is értelmezhetőek ezek a szolgáltatások, hogy az egész intézmény próbál kulturális elfoglaltságok bevinni a könyvtárba.

Tézis 3 ELTE PPK Könyvtár

ELTE PPK Könyvtára

A honlapon megjelenő tartalmak: nyitólap, katalógus, e-források, használat, gyűjtemények, kapcsolat, szabályzatok, oldaltérkép. A menücímek magukért beszélnek, a nyitólapon általános friss információkat olvashatunk, a katalóguson belül kiválaszthatjuk a számunkra releváns katalógust (amiből a dokumentumot kikereshetjük), e-forrásoknál az adatbázisokra kereshetünk rá, a maradék menüpontok, pedig egyértelműek.

A honlapon szerintem elsődleges információk találhatóak, mivel inkább a könyvtárral kapcsolatos információk jelennek meg az oldalon.

Százalékos arányt nem merek biztosan mondani, de legnagyobb arányban a könyvtárról (a téma előállítóiról) van fent a honlapon a legtöbb információ, majd magáról a szakterületről (pszichológia, pedagógia), és legkevesebb a véleményekből és interakcióból jelenik meg. Előállított információt sem nagyon találunk a honlapon, hacsaknem a katalógus, annak feltöltése és karbantartása, minősül létrehozott információnak.

Az interaktivitás hiánya szerintem ez esetben is problémákhoz vezethet.

Tézis 2 Francia Intézet Médiatára

Francia Intézet Médiatára

A médiatár nem internetes kommunikációs rendszerben is megállja a helyét, hiszen az intézménnyel szoros együttműködésben dolgoznak. Így logikus, hiszen ha már fenntart az intézmény egy könyvtárat, neki is jobb, ha minél nagyobb a kihasználtsága. Ebből következik, hogy a médiatárat az intézmény sok eseményén reklámozzák, ajánlják, illetve maguk az események is a könyvtárban valósulnak meg.

A teljes tartalmi hálózat egyik alrészeként jelenik meg a honlap, beágyazva az egész intézmény rendszerébe. Jobban belegondolva az egész honlap rendszer felépítésébe, egyértelmű, hogy a könyvtárat maximálisan az egész részeként értelmezik, nem adnak neki túl nagy szabadságot, de a kellő mértékű információs teret biztosítják neki.

Véleményem szerint a könyvtár honlapján közölt információk nagyon minimálisak. A legfontosabb információkat közlik, a speciális, médiatárral kapcsolatos tudnivalókat. Szerintem lehetne bővíteni, színesíteni a leírtakat, interaktívabbá téve az egész felületet.

Tézis 2 ELTE PPK Könyvtár

ELTE PPK Könyvtár

Nem internetes kommunikációs rendszerben nem igazán jelenik meg könyvtár. Az intézményben természetesen ki van „plakátolva” a könyvtár, illetve nyitva tartása, alapinformációk, de más kommunikációs csatornán nincs jelen. Esetlegesen szakmai fórumokon képviseltetik magukat, illetve más ELTE Kari könyvtárral a párbeszéd állandó, vagy a hasonló szaktudományi könyvtárakkal.

Ha nem lenne az Internet, valószínűleg több közfórumon (szaksajtóban- könyvtári, pedagógiai, pszichológiai) jelen kellene lennie. És nem lehet a hallgatók (vagyis a felhasználók nagy százaléka) kommunikációs értékéről elfeledkezni, akik beszélnek a könyvtárról egymás közt, ezzel is reklámozva azt. Ide sorolhatóak az oktatók is.

A könyvtár honlapja az egész PPK struktúrájába beillik (bele is kell illenie, nem lehet önálló honlapja). Különálló szervként megvan a minimális szeparáció. Többlete a közölt információban rejlik, csak a könyvtárról ad információt. Az egész, teljes rendszerrel tart kapcsolatot és maximálisan illeszkedik hozzá.

Tézisek 1Francia Intézet Médiatára

Francia Intézet Médiatára

A honlap társadalmi funkciója és szerep összetett. Egyrészről a francia kultúra iránt érdeklődőket kívánja becsábítani az intézetbe, másrészről a francia anyanyelvű, Magyarországon élő embereket szeretné kicsit az otthoni légkörbe visszavarázsolni. Bár ezek a gondolatok inkább magára a médiatárra vonatkoznak.

A honlap elég egyszerű és az intézeti honlap struktúrájába van beépítve (vagyis így túl nagy önállóságot nem élvezhet). Szerepe inkább csak informálisnak mondható, alapinformációk találhatóak meg a könyvtárról, állományáról, illetve a katalógust lehet megnyitni a honlapról.

Az intézetben tanulók, dolgozók, vagy csak egyszerűen a francia kultúra iránt érdeklődők húzhatnak hasznot a honlap létezéséből, bár még egyszer megemlítem nem túl interaktív a felület. Állandó tartalommal van feltöltve, nem igazán változtatják.

Becsalogatásra, hasznos információk közlésére ideális a honlap. Aki nem tudott a médiatárról, a honlap alapján (némi) információt szerezhet róla.

Manipulációt itt sem veszek észre igazán, annyira minimális a közölt információ, hogy az nem igazán tud befolyásolni semmit. Ha mégis inkább negatív irányba.

Tézisek 1 ELTE PPK Könyvtár

ELTE PPK Könyvtár

Az ELTE Pedagógia és Pszichológiai Kar Könyvtárának honlapja egyértelmű társadalmi funkcióval és szereppel bír. Társadalmi funkciója mivel felsőoktatási könyvtár elsősorban az intézményi hallgatók, oktatók kiszolgálása a megfelelő szakirodalommal. Másodsorban nyilvános szakkönyvtár így a téma iránt érdeklődőket is hivatott ellátni. A honlap szerepe tovább bontható a könyvtárral kapcsolatos hasznos információk tárházára. Megtalálható a nyitva tartás, a katalógus, adatbázisok, friss hírek stb. leírása, ezzel is megkönnyítve a kapcsolatot a könyvtár és a felhasználók között.

A felhasználók csoportja az intézmény hallgatóiból, oktatóiból és a külsős felhasználókból áll. Az ők haszna a honlapból, hogy nem kell feltétlenül személyesen bemenni a könyvtárba, ha egy dokumentum iránt érdeklődnek, meghosszabbítsák a kölcsönzést, vagy csak érdeklődnek a pedagógia, pszichológia iránt. Szerintem egyfajta megelőző lépés a honlap megtekintése, mielőtt a könyvtárba betérne a felhasználó.

A tartalom szolgáltatóját (könyvtárat) a gyorsabb munkavégzés sarkalja a honlap (tartalom) szolgáltatására. Illetve szóba jöhet más intézmények érdeklődése is, napjainkban első lépésként mindenki az Interneten néz utána a dolgoknak.

Nem hiszem, hogy manipulációs eszközként lehetne felfogni a könyvtár honlapját, inkább egyfajta kommunikációs segédeszköznek felelhetne meg. Sok információt tartalmaz a honlap, amely tudatában a felhasználók okosabban térhetnek be a könyvtárba, céltudatosabban, magabiztosabban végezhetik kutatásaikat, vagy „csak” felkészültebben kérik a könyvtáros segítségét.

Következtetések, tartalomszolgáltató rendszer felépítése

Következtetések, komplex tájékoztató rendszerek tervezési szempontjai- Tézis 8.

Optimális tartalomszolgáltató rendszer lehetőségei és a webes eszközök, szolgáltatások

Miskolci Városi Könyvtár és Információs Központ, DEENK

Felépítésében a tézisben látható elvekből is építkeznék. A megfelelő tartalomszolgáltatáshoz szükséges elsősorban egységes átlátható szerkezetet, felületet biztosítani. A honlap felépítése egyszerű, mégis inetraktív legyen.Az egyes infrmációk könnyen eléhetővé kell hogy válljanak, a fontosabb menüpontok már a kezdőoldalon feltüntetésre kell hogy kerüljenek.

Az adatok információ szervezett csopotosítása is lényeges; a tájékoztatással ,irodalomkutatással, gyűjteményekkel kapcsolatos információk külön váljanak a programoktól eseményektől, hírektől. Éredemes feltüntetni egy könyvtár honlapján minden fontosabb munkatárs elérhetőségét. Fel legyenek tüntetve a telefonszám, e-mail cím mellett a skype lérhetőség is, ha van.

Megfelelő összefüggésben, kontextusban legyenek az információk. Az információk hitelessége, megbízhatósága egy tartalomszolgáltató rendszer felépítéénél is elengedhetetlen.

Mind a két könyvtár esetében fontos, hogy az elérhető információk mellett a felhasználó is érvényre jusson. Ezért a felhasználói profilok, bejelentkezési lehetőségek is egyaránt előtérbe kerülnek. Ezeket érdemes folyamatosan fejleszteni, minél több elektronikusan elérhetű funkciót is kínálva a belépő (regisztrált olvasó) számára. A felhasználókkal össefüggésben érdemes kialakítani a chat, és hozzászolások mellett olyan felületeket, amin maguk az olvasók is megoszthatnak tartalmakat. Nem csak a rendezvényekhez, eseményekhez lehetne hozzászólni pl.: Miskolci Városi Könyvtár esetén, vagy szócikkek szerkesztésével pl.: DEENK- WikiLib, hanem egyéni gondlatokat, írásokat, irodalmi élményeket is meg lehetne vitatni. Akár kisebb olvasókörbe szerveződve egy kiválasztott témához illeszkedő könyvekről írni, vagy saját kitalált történeteket is meg lehetne osztani.

Általában a könyvtárak külön feltüntetik a híreket, frisebb eseményeket. Fontos, hogy minden egy helyen legyen elérhető, érdemes ezeket szervezetten tárolni, és külön visszakereshetővé tenni. Nem csak a programokat, rendezvényeket érdemes naptár alapján visszakereshetővé tenni, hanem a könyvtár egyéb híreit aktualitásait is megfelelően érdemes szervezni.

Optimális tartalomszolgáltató rendszer felépítése összegezve:

egységes, átlátható szerkezet
a felület felépítése legyen egyszerű, de interaktív
adatok, információk megfelelő csoportosítása, tematizálása
a működtető egység, intézményhez kötődő információk elérhetővé váljanak

könyvtári szolgáltatások látható feltüntetése
egyes könyvtári egységek, kapcsolódó könyvtárak jól elkülönítve legyenek
kontextus igénye
infromációk hitelessége
felhasználói felületek, profilok biztosítása, fejlesztése
egyéni alkotás lehetősége friss információk, hírek szervezett megjelenítése
visszakereshetőség

Eszközök, webes szolgáltatásokban rejlő lehetségek:

Ahhoz, hogy élvezhető legyen atartalom a megfelelő honlap kialakítása lényeges momentum. Nem jó, ha túl sok interaktív elem van. Fontos az egyszerű menüszerkezet, de azért legyenek olyan alakalmazások is amik a használatot elősegítik. A Googgle rengeteg lehetőséget kínál, akár a Google Docs, Google Calendar segítségével. Ezeket könynedén be lehet építeni a honlap felületébe. Nem beszélve a Google Maps segítségével a könyvtárhoz vezető útvonal elhelyezés szempontjából is segítségként szolgálhat. De akár képek kezelésénél is segítségre lehet hívni a Google alkalmazásait.
A Miskolci Városi Könyvtár esetében főként a Google alkalmazások jellemzőek, de nem csak ezekre lehet hagyatkozni.
Érdemes lehet beépíteni prezentációkat, videókat a könyvtár oldalára. Akár egy külön oldalon, vagy az eseményekhez kapcsolva az elhangzott előadások anyagait, arról készült képeket, videókat is meg lehetne osztani. Egy egyszerű képkezelő program segítségével, vagy perezentációkezelővel, illetve youtube-os videóal mindez megvalósítható.

A már említett felhasználó profilokat is lehet színesíteni, itt is megfelelő tárhelyet biztosítani az olvasónak. A chat szobák, skype mellett külön felület kialakítani a felhasználóknak ahol saját írói vénájukat is kiélhetnék. Saját naplók, könyvek írása, tartalmak szerkesztése is hasznos webes szolgáltatásként funkcionáltat.

Tehát a meglévő gyűjtemények, részlegek, és katalógus kezelése mellett a felhasználókra koncentrálódó további tartalmi bővítések is javasoltak, mely segítségével a felhasználói élmény bővül.

KSH Könyvtára -Tézis 5.

Közösség szervező erők
Szerintem a KSH Könyvtárával kapcsolatban nem beszélhetünk közösség szervező funkciókról, célja sem ez. És lehetőséget sem nyújt arra könyvtári fórum vagy blog létesítésével arra, hogy az érdeklődök alkothassanak valami közöset a felületen, vagy csak innen kiindulva.
És talán maga a statisztika tudománya sem egy olyan téma, amiről fórumokon, különböző topikokban tudást, információkat lehetne cserélni, ha a módszertani részéről beszélünk, akkor pláne nem.

Közösség és társadalom
Nemzedéki rétegződés esetében szerintem az állapítható meg, hogy 20 éves kortól felfelé haladó korosztály használja a könyvtárat, mivel általános iskolában és gimnáziumban a tanulmányok során nem tanulnak a diákok olyan magas szinten statisztikát, hogy használniuk kellene a szakkönyvtár szolgáltatásait. Valószínűleg az egyetemisták, valamint a kutatók, statisztikusok teszik ki a felhasználók 80%-át.
Regionális rétegződés szempontjából szerintem elmondható, hogy nagyrészt budapestiek veszik igénybe a szolgáltatásokat, de mivel országos szakkönyvtárról van szó, így Magyarország egész területén találhatunk felhasználókat, valamint a magyar statisztikai adatok iránt érdeklődő, vagy nemzetközi kutatásokat végző külföldi szakemberek is igénybe vehetik, veszik a könyvtár hivatal, a könyvtár és annak honlapja nyújtotta lehetőségeket.

Közösség és hálózati szabadság
Mint már korábban említettem, ez nem egy interaktív, a felhasználók által alakítható oldal.
Éppen eszért nem érvényesül a hálózati szabadság, nincs lehetőség mindenki számára látható módon kérdezni, a kérdésre válaszolni, véleményt nyilvánítani, és így tovább.
Természetesen a statisztikai dokumentumokat, adataikat folyamatosan gyűjtik, fejlesztik, de ezek nem érhetőek el rögtön, közvetlenül.
És a tudománnyal kapcsolatos 'egyéb tudás', tapasztalat, megfigyelés tanácskérés, javaslat nem gyűjthető egy fórum segítségével például, mert nem rendelkezik semmilyen hasonló lehetőséggel a könyvtár.
A közösség, mint teremtő közeg ebben az esetben nem jelenik meg.

KSH Könyvtára -Tézis 4.

Az értékpluralizmus
Az eddigi három tézis megírása után úgy gondolom, hogy esetemben nem igazán lehet külön vizsgálni a KSH Könyvtárat a KSH-tól, mint szervezettől.
Itt pontosan arra gondolok, hogy az értékpluralizmus csak részben, 50%-ban valósul meg a könyvtárat illetően. Honlapján tájékozódhatunk a különböző gyűjteményeiről, néhány statisztikai kiadványt is elérhetünk, használhatjuk az adatbázisokat, linkgyűjtemény segítségével áttérhetünk más, statisztikával foglalkozó oldalakra de a konkrét információt, magukat a statisztikákat a KSH oldaláról érhetjük el.
Tehát a könyvtár honlapját inkább egy jó kiindulási pontnak tekinthetjük az általunk fontosnak ítélt információk eléréséhez.
Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat ebben a közegben (mint például egy fórum vagy blog esetében, ahol minden a kiválasztott téma körül forog, és ahol van lehetőség információcserére is) keveset nyújt a honlap, de nem is ez a célja.
Tehát mások tudásszerkezete nem válik itt láthatóvá számunkra.
Én ezt észrevétlen tanulásnak, spontán tájékozódásnak sem nevezném, hiszen aki a könyvtár honlapját használja, valószínűleg tudja konkrétan (főleg egy ilyen specifikus területen, mint a statisztika), hogy mire van szüksége.

A hálózati tudásélmény
A honlap nem interaktív módon szolgáltatja a tartalmat, az felhasználóknak nincs lehetőségük hozzászólni, vitázni, tapasztalatot cserélni, mint a blogok, fórumok esetében.
A tartalom egyre bővül, de mivel ez egy könyvtár, maguk a konkrét információk dokumentumok formájában 90%-ban nem érhetőek el a honlapról, csak helyben, a könyvtárban, melynek gyűjteménye természetesen folyamatosan bővül.
A könyvtár blogja sem alkalmas vélemény cserére, mivel itt nagyrészt könyvajánlók olvashatóak.

A hálózati időélmény
Mivel nem interaktív a honlap, nem jelenik meg a felhasználók esetleges, e-mailben küldött üzenete, kérdése, érdeklődése, arra egy a válaszolásért felelős munkatárs reagál, de nem kerül sem a kérdés, sem a válasz nyilvánosságra.
Így nem beszélhetünk folyamatos, vagy időszakos jelenlétről, „jelen-tudatról”, nincs lehetőség párbeszédre.

A hálózati térélmény
Webdesign szempontjából szerintem a honlap nagyon jól van összerakva. A kék szín a domináns, nem rikító, kellemes a szemnek. A honlap szerkezete is nagyon jól szerkesztett, átlátható, könnyen lehet eligazodni rajta. Én úgy gondolom, hogy a felhasználók szívesen látogathatják az oldalt, nincs sem hiányérzetük, sem idegenkedésük a felület megjelenésétől, ami ma nagyon fontos, hiszen egy össze-vissza, rikító vagy ízléstelen színeket használó felületet az ember inkább elkerül, próbál helyette másikat használni.
Számomra egy zavaró tényező van, a nyitólapon futó szövegként megjelenő könyvtáradatok.

Saját tér kialakítására nincs lehetőség, minden felhasználó ugyan azt az oldalt, ugyan azt a tartalmat, felületet látja.

Tézis 1. NYME SEK Könyvtára, JAMK

NYME SEK Könyvtára

A weboldal alapvető célja, hogy tájékoztatást nyújtson a könyvtárról, használatáról, szolgáltatásairól, illetve minden közérdekű adatot hozzáférhetővé tegyen a használók számára. A mai világban muszáj, hogy egy intézménynek legyen honlapja, illetve hogy azon minél szélesebb felhasználói kör számára szolgáltasson információkat. A honlap célközönségébe nem csak a beiratkozott olvasók, hanem a SEK hallgatói, az oktatók, külső felhasználók, valamint más könyvtárak és szakemberek is beletartoznak. Ennek megfelelően építették fel az oldalt, és alakították ki a menüpontokat, illetve a tartalmat.

Az egyetemi központról és a könyvtárról is mindent megtudhatunk az első két menüpontban, mint a történet, munkatársak, adatok, nyitva tartás, szabályzatok, stb. Ezen kívül elérjük a különgyűjteményeket, katalógust, e-könyvtárt, linkgyűjteményeket, pályázati oldalakat. A tartalom szempontjából legfontosabb talán az e-könyvtár. A könyvtárban helyben, intraneten keresztül elektronikus tananyagok olvashatók, szakdolgozatok, PHD dolgozatok, oktatói publikációk és tudományterületek szerint rendszerezve segédanyagok. Tehát az első számú cél, a könyvtárról való információszolgáltatás mellett az elektronikus anyagok elérését tartom a legfontosabbnak.

JAMK

A József Attila Megyei Könyvtár honlapja is főként az intézményről való tájékoztatást szolgálja. Emellett az adatbázisokat és szintén az e-dokumentumok részét tartom a legfontosabbnak. A menüben és a főoldal furcsa felosztásában nehéz bármit is megtalálni első ránézésre, az e-dokumentumokat az "adatbázisok" - cella alatt kell keresni. Ekkor eljutunk egy különálló oldalra: http://www.jamk.hu/ek/index.html, ahol tematikus rendbe szedve találjuk az anyagokat. Érdemes itt körülnézni, mivel a dokumentumok nem csak a könyvtárban, hanem bárhonnan az internetre csatlakozva elérhetőek. Ha valaki helytörténeti vagy muzeális könyvekre kíváncsi, jó minőségben olvasható minden szkennelt szöveg. Amennyiben valaki nem akar elcammogni a könyvtárba, és kitenni magát a különleges vendéglátásnak, mindenképp érdemes körülnézni ezen az oldalon.

Tézis 7- Alkalmazások könyvtárakban

A szolgáltatás a technológiai lehetőségek tükrében (Debreceni Egyetem, Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, Miskolci Városi Könyvtár és Információs Központ vonatkozásában)

Web 2.0-ás alkalmazások:

Prezi.com

Interaktív felület, ahol prezentációkat lehet megosztani, feltölteni szerkeszteni. A hagyományos prezentációkészítéstől eltérő módon lehet beépíteni hang, kép, és videóanyagokat. Egyetlen felületen belül navigálhat a prezentáció szerkesztője. Különböző módon irányíthatja a prezentációt, hogy mely területre fókuszáljon (mindezekhez, nyilak nyújtanak segítséget). Prezentáció készítéséhez be kell jelentkezni, de a tartalmakat regisztrálás nélkül is lehetőség van megtekinteni.

Közösségszervező erők, egyéni attitűdök

Elsősorban tanuláshoz, elhangzó előadásokhoz nyújt segítséget az oldal. Diákok, profi előadók számára is egyaránt érdekes lehet az alkalmazás.

A teremtői aktivitás, kreativitás, önkifejezés jól megfigyelhető attitűdként van jelen.

Youtube.com

A legnépszerűbb videómegosztó portál, s web 2.0-ás alkalmazás. Sokak töltenek fel videókat, saját tartalmakat erre a felületre. Rengetegen nézhetnek meg különféle videókat, akár oktatási, szórakozási szándékkal is. Ha valaki regisztrál lehetősége van megosztani saját videóit és fórumozás révén hozzászólásokat, javaslatokat kritikákat oszthat meg. A portált: htttp://www.youtube.com 2005-ben alapították. Azóta is töretlenül sikeresen működik. Naponta kerülnek fel tartalmak az oldalra.

A segítség gombbal bárki kérdést kaphat válaszaira. Közösségi irányelvek is megvannak fogalmazva, mely segítségére lehet az illetőnek. Mindig meg lehet nézni a napi legnépszerűbb videókat. lehet különböző kategóriák között kereséseket végezni és a számunkra aktuális videókat megnézni.

Közösségszervező erők,egyéni attitűdök, alkalmazás a választott könyvtárak esetén:

Közösségszervező erőként említhető meg, hogy a könyvtárak esetén népszerű lehet a fiatal generációk körében egy videómegosztó felület integrálása. Akár a rendezvényekről készült rövid videókat, esetleg népszerűsítő kisfilmeket lehetne feltenni a két könyvtár honlapjára.

Az egyéni attitűdök közül az élmények megosztása, a társadalmi lét formálása és önkifejezés egyaránt megvalósulhat az alkalmazás használatával. A könyvtár belső környezetével foglalkozó események közre bocsájtása, vagy akár egyéni feltöltések (kulturális kisfilmek) segítségével lehet gyarapítani a könyvtár honlapját. A feltöltött videókat témák, tárgyuk szerint archiválni lehetne, így egyfajta biztonságot nyújtana a felhasználóknak a visszakereshetőség. Az állandó jelenlét a különböző hozzászólások folyamatos figyelése esetén itt is előfordulhat. Ha a felhasználó például nem megy el az eseményekre, csak a videók alapján tájékozódik egyfajta magányról lehet beszélni. Ekkor nem közvetlenül vesz részt a könyvtár életében, viszont használja az alkalmazást.

Egyéb szolgáltatások, alkalmazások

Google Calendar (Naptár):

Ingyenes szolgáltatás,. Szükség van hozzá Google fiókra, illetve Google számlával kell rendelkezni hozzá. Felépítése hasonló a naptár/csopotmunka-szoftverekéhez. Ez az Ajax-típusú felület lehetővé teszi a naptárbejegyzések megtekintését, ezen kívül hozzáadását teljes oldal újratöltése nélkül. Különböző nézeteket is kínál.

Közösségszervező erők, egyéni attitűdök, alkalmazás a könyvtárak esetén:
Az említett két könyvtár közül a Miskolci Városi Könyvtár ezt használja is a rendezvények tematizálására. Azonban a Debreceni Egyetemi Könyvtár honlapján lévő naptárral akadnak még problémák, így úgy gondolom a Google Naptárat alkalmazva egyszerűen kezelhető és visszakereshetőek lennének a könyvtár életével kapcsolatos események, programok.
Közösségszervező ereje abban mutatkozik meg, hogy az egyes csoportok érdeklődők az adott esemény köré tudnak szerveződni. Tisztában vannak a pontos időponttal, így többen elmennek az alkalomra ha a könyvtár honlapján előre látják mikor, milyen alkalmak lesznek.

A felhasználói aktivitások tekintetében a felhasználó részéről nincs aktivitás, de az állandó jelenét kisebb részben megmutatkozhat az által, hogy az eseményeket szándékozik nyomon követni a felhasználó. A jelenlét készsége, a társadalmi lét megmutatkozik, hiszen az egyes rendezvényekről szerezhető információ (idő, hely,kezdés, téma) a társadalmi közegbe való belehelyeződést nagyban segítik.

Windows Live Fotótár:

Fényképek és videók megosztására ad lehetőséget. A Fotótár segítségével egyszerűen lehet rendszerezni, szerkeszteni és megosztani a képeket. Néhány kattintással kreatív diavetítéssel fel lehet tölteni a kívánt anyagot a Windows Live tárhelyre. Nagy felbontású képeket tartalmazó teljes albumokat is lehetőség van feltölteni. Több fénykép felhasználásával panorámaképek készítése is adott.

Közösségszervező erők, egyéni aktivitási attitűdök, alkalmazások könyvtárak esetén:

Egy jó képkezelő program használata mindig fontos lehet. Lényeges kérdéssé válhat a megfelelő képek beintegrálása a könyvtár honlapjába. Ehhez nyújthat segítséget ennek a programnak a használata. A felhasználók/olvasók nyomon követhetik a programokon lezajlott fontosabb pillanatokat, visszanézhetik azokat. Ha diavetítést, panorámaképeket is feltölt a könyvtár a honlapjára, még színesebb vizuális élményt nyújthat az olalra látogatónak. Debreceni Egyetem Nemzeti Könyvtárának a honlapján nem találtam képfeltöltést, így például az említett Windows Live Fotótár használható lenne. A Miskolci Városi Könyvtár a Picasaweb segítségével a Google lehetőségeit alkalmazza. De akár váltani is lehet.

A hálón való nyomhagyás egyik példája a képeken keresztül is felfogható. Mint közösségszevező erő, megemlíthető, hogy az emberek a közös érdeklődést kiváltó eseményen részt vesznek,amelyrl kép is készül. Ha pedig prezentáció formájában közzétesznek további fontosabb képkockákat, máris indulhatnak a hozzászólások vélemények, tapasztalatcserék.

Egyéni aktivitási attitűdként a társadalmi lét, siker és emlékek említhetőek meg. Egy jeles, emlékezetes és fontos esemény után a neten kersztül is is kaphatunk impulzusokat a képeken keresztül. A valahova tartozás élménye a már jól ismert emberek elidézése mindig pozitív lehet.

BookRix:

Rövid történeteket, költeményeket, írásokat, novellákat lehet megosztani ezen az oldalon. Akár saját könyvet is létre lehet hozni. Bár internetportálként működik a könyvtár könnyen hozzáadhatja oldalához, vagy saját maga is kialakíthat hasonló felületet.

Könyvtárban való alkalmazás, közösségszervező erők, egyéni aktivitási attitűd:

Korábban elemzett két könyvtár olvasói bátran alkalmazhatnák. Nagyon hasznos lehet azonos érdeklődésű emberek esetén, hogy megosszanak olyan írásokat, melyek saját ihletésűek. A különböző témák, műfajok alapján, pedig könnyedén lehet keresni. Az egyes olvasókörök, fiatalabb, vagy idősebb korosztály bátran megtalálhatja azt a témát amiről meg szeretne osztani gondolatokat.

Közössészervező ereje jelentős, hiszen az egymás írásait, személyes hangvételű könyveit megismerhetnék az olvasók. Egyéni aktivitási attitűd, hogy az alkotás, a sikerélmény megjelenik. Az olvasók maguk is szerzőké válhatnak, úgy érezhetik fontos amit csinálnak. Kibontakozhatnak a képességek, sikerélményben lehet részük. A felhasználók nyomot hagynak ezáltal is maguk után, és hozzáadott értékkel gazdagítják saját írásaik révén is a könyvtár honlapját. Olvasóból írókká válhatnak.

KSH Könyvtára -Tézis 3.

A KSH Könyvtárának honlapját én gondolom konkrét tartalomszolgáltatónak ellenben a Központi Statisztikai Hivatal oldalával. A két intézmény közül a Hivatal szolgáltat konkrét tartalmat, elsődleges információt az Interneten, és természetesen a hivatalban, személyesen egyaránt (tanulmányai , adattáblái által), a könyvtár csak rendelkezik web felülettel, hiszen ez ma már alapnak számít, de itt inkább a könyvtár szolgáltatásaira vonatkozó információk találhatóak meg. Szerintem egy könyvtár honlapja akkor számít tartalomszolgáltatónak, ha legalább az állománya fele digitalizálva elérhető lenne a katalóguson át a felhasználók számára.
Ezzel ellentétben, a KSH Könyvtárának honlapján néhány kiadvány kivételével, mint mondjuk a KSH Kiadványok, nem jutunk el konkrét tartalomhoz, azt helyben, a könyvtár épületében érhetjük el.

A KSH könyvtárának honlapján a könyvtár szolgáltatásai vannak pontokba szedve.
Így például 'A könyvtárról' pontban tájékozódhatunk a könyvtár történetéről, használatáról, gyűjtőköréről olvashatunk információkat. Ezek szerintem mind másodlagos információk a tartalom és a téma szempontjából is.
A 'Közérdekű adatok' menüpontban tájékozódhatunk a könyvtár személyzeti, szervezeti adatairól,tevékenységére, működésére vonatkozó adatokról.
'Kiadványok' menüpontja három alpontra van osztva:
Könyvtári kiadványok
KSH kiadványok
Bibliográfiai leírások.
Ez a három pont is csak rövid ismertetőt ad a konkrét, könyvtárból elérhető tartalomról.
Ezek tehát mind inkább hozzáférési információk, nem pedig elérhető tartalom.

A honlapon kb. 80%-ban tájékoztató jellegű információk találhatóak, mint már említettem, a tényeges tartalom itt nem található meg, szerintem nem is ez a funkciója egy könyvtár honlapjának, így a KSH Könyvtár honlapjának sem.
A téma előállítóira vonatkozó információt és a háttéranyagot 5-5%-ban határoznám meg.
Az összefüggések más területekkel szerintem 10 százalékos arányban valósul meg a honlap 'Linkek' pontja alapján, itt kapunk néhány eligazodási pontot a kapcsolódó területekkel kapcsolatban.
A véleménycserére, reakciókra vonatkozó lehetőségre én 0 százalékot mondanék, mivel nincs olyan felülete a könyvtárnak, ahol ezek kinyilvánítására alkalom lenne. Ugyan van a könyvtárnak blogja, de annak teljesen más a célja.

DE, Mclib -A szolgáltatások a felhasználói aktivitás tükrében 6.

Debreceni Egyetem, Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK), Miskolci Városi Könyvtár és Információs Központ (Mclib)

Privát szféra és magány

Jó és a rossz magány

DEEENK:Az online felületen az olvasók szintén közösséget alkothatnak, az oly sokat említett Chat szolgáltatás révén, meg van a lehetőség a beszélgetésre, vélemények megosztására. A WikiLib szolgáltatásban elsősorban, mint alkotó jelenhet meg a felhasználó.

A valós szükségletek kielégítésében segítséget nyújt például a Katalógus, DEA használata, ilyenkor tájékozódhat az olvasó a dokumentumokról. Az olvasójegy számával belépve saját maga is hosszabbíthatja a kikölcsönzött dokumentumot, vagy előjegyezhet rá. Fontosabb kérdések megválaszolásában az egyes tájékoztató kollégák is segítséget nyújthatnak. Így elektronikus úton beszerezhetővé válnak az információk. A valós szükségleteket virtuálisan elérik, sokszor még csak be sem kell menni a könyvtárba.

Mclib:Itt a közösségi létet az egyes eseményekről, könyvtári rendezvényekről való beszámolók adják meg. Valamint ehhez kapcsoldó hozzászólási lehetőségek, képgalériák. A könyvtár a Facebook, Twitter profillal is még közelebb kerül az olvasókhoz, az olvasók pedig ezen felületen keresztül is megoszthatják élményeiket a könyvtárról.


Valós szükségletek kielégítésében itt is szerepet játszik a Katalógus, olvasói vonalkóddal való belépés. Hosszabbítás külön e-mail címen elküldve lehetséges. A könyvtárossal nem lép interakcióba a felhasználó személyesen, de az általa kívánt dokumentumot továbbra is használhatja.

Életjelek
DEENK:Napi rutinná válhat a chat,Olvasói box, WikiLib szerkesztői felületének használata, vagy informálódás, Katalógusban való keresés. Esetleg az egyes gyűjtemények, tanszékek könyvtári oldalainak használata. Friss információkról hírekről is tájékozódhat az egyetemi könyvtár olvasója mégpedig a eseménynaptár megtekintésével, aktuális felhívások segítségével.


Mclib:Katalógus, Olvasói belépésre korlátozódik a megjelenés. Kisebb lehetőségek, de ugyanakkor a hírek rendezvények, események nagyon gyakran kerülnek megjelenésre, így ezekhez kapcsolódva további megosztások interakciók várhatóak a könyvtár dolgozói és felhasználói rétege felől.

Intim megvilágítás

DEENK: Az alkotói attitűd kibontakozása legjobban a WikiLib szolgáltatáson keresztül valósulhat meg, ahol a könyvtárral kapcsolatos híreket, gyűjteményekkel összefüggő információkat, változásokat közzé lehet tenni. Folyamatosan lehet ezeket szerkeszteni. Otthoni elérés segítségével a könyvtár adatbázisai is használhatóak, beiratkozott olvasóként.

Továbbá nyíltan lehet kérdezni, válaszolni egyes problémával kapcsolatban a könyvtárosoktól is elektronikusan (e-mail), vendégkönyvön keresztül, megosztási lehetőségek segítségével, chat segítségével beszélgetni.


Mclib:Személyes szabadság itt is kibontakozik a vélemények megosztásával. A már említett módon lehetőség van rendezvényekhez hozzászólni, vagy könyvajánlásokról véleményt formálni. Ilyenkor az adott ember vállalja a saját gondolatait, még ha arctalanul is. A közösségi oldalakon is megoszthatja véleményét, de itt már sok esetben rengeteg információt meg lehet tudni a hozzászóló személyről. Ekkor már nem is annyira személytelen a megnyilvánulás.


Különösebb alkotói attitűd ezeken kívül nincs, itt ugyanis nincs lehetőség további tartalmak felhasználók által történő szerkesztésére.

Birtoklásvágy-felhalmozás

Féltett kapcsolatok

DEENK:
A tér-idő távolság egyaránt feloldható a WikiLib, Olvasói box, e-mail-es kapcsolattartás, Chat szolgáltatások, közösségi megosztások igénybevételével. Így a már említett módon nem szükséges a személyes jelenlét magában a könyvtárban.
Láthatóvá teszik azt is, hogy mennyi felhasználó, és mennyi vendég van jelen az oldalon, így nyomon követhető a látogatottság.

Mclib:Itt is elsősorban a közösségi oldalakon való megosztás, a hírekhez, alkalmakhoz kapcsolódó véleményezés, a Skype kapcsolat (csevegés), vagy akár e-mail- es üzenetek azonnali válaszadási lehetőséget adnak a beiratkozott felhasználók számára. Ez elkényelmesedést is hozhat a felhasználóban, s gyakran már maximum a kikölcsönözni kívánt dokumentumért megy be csak a könyvtárba, és további kérdéseit az elektronikus felületen teszi fel.


Gyűjtemények, archívumok

DEENK:
Főként az egyes könyvtári egységek gyűjteményeiből, tanszéki könyvtárak, elektonikus adatbázisok, folyóiratok használata. Eseményekkel kapcsolatos visszakeresési lehetőség korábbi évekre még nem adott

Dinamikus hátterek kialakítása segíti a felhasználói élmény bővülését.

Mclib:
Elsősorban a katalógus használata jelentős. Itt feltüntetésre kerül az is, mely fiókkönyvtárakban található meg a dokumentum. A szolgáltatások változatosak az egyes fiókkönyvtárak esetén.

Testreszabott túlélőkészlet

DEENK:
A naponta használható felületekről már említést tettem, de fontosak a fejlesztések is. A honlap folyamatos frissítése, WikiLib szócikkek szerkesztése, eseménynaptár aktualizálása mind hozzájárul ehhez. Szemléletes az interaktív könyvajánló, mely a kezdőlapon került feltüntetésre. Az Internetfiesta keretében pedig interaktív módon legördülő lapszél alatt lehetett tájékozódni a programokról.

Mclib:
Google térkép, Google naptár beépítésével igyekszik az oldal még könnyebben kezelhetővé tenni a tartalmakat. Több beépített alkalmazás is van, de még kicsit szervezetlen formában.


Virtuális tárgyaink

DEENK,Mclib:
Mind a két könyvtár esetében a közösségi oldalakon történő megosztási lehetőségek adnak további lehetőséget a szorosan vett honlapon kívül. DEENK esetében a Wikilib fontos felület, Mclib esetében a Skype alkalamzásának lehetősége.
Annyira még nem fejlődtek ki a könyvtárak hogy szolgáltatásaikat mobiltelefonokon, okostelefonokon is közzé tegyék.

Képességek fenntartása fejlesztése

Állandó jelenlét kényszere

A hálózati közösséghez való tartozás mind a két könyvtárban megjelenik. Az olvasók egy réteget képeznek. Véleményeiket megoszthatják, ez a megosztási vágy már-már kényszeres is lehet. De önmagában véve a könyvtárak honlapjain nem tartózkodnak olyan sokat a felhasználók, mint például a facebook, vagy twitter oldalain.

Társadalmi szerepvállalás és hálózatosság

DEENK: Közösségélmény a chat felületeken megvalósulhat. Közös szerkesztés, informálódás a WikiLib-en keresztül példázható.


Mclib:A vélemény vállalása az egyes hírekhez, rendezvényekhez kötve említhető meg. Olykor visszájára is fordulhat. A webmester fel hívhatja a figyelmet, hogy az egyes vélemények kifejtése ne legyen személyeskedő, ne kelljen az oldalról kitiltania őket: http://www.mclib.hu/konyvajanlo/a-fekete-lovag-ban-mor-hunyadi-ciklus/#comment-346
A könyvtár célja tehát itt főként a programokról, hírekről, könyvekről való beszámolás.

Újdonságok és hype

Mivel a felsorolt szolgáltatásokon és lehetőségeken kívül újabb lehetőségekről nem tudok így erről beszámolni sem lehet.
Mindenképp elmondható, hogy mind a két könyvtár igyekszik lehetőségeihez mérten minél felhasználóbarátabb felületet biztosítani. A Miskolci Városi Könyvtárnál nyilván nem olyan profi módon jelenik meg, mint a Debreceni Egyetem, Egyetemi és Nemzeti Könyvtáránál, de a két könyvtár funkciója el is tér.

Hozzáadás teremtő aktivitás

Alturista attitűd

DEENK
Teremtő aktivitást az oly sokat említett WikiLib segítségével lehet elérni.

Mclib
A rendezvényekkel kapcsolatos megosztások, hozzászólások is bővíthetik a felhasználók információit. Valamint a hírek, egyéb beszámolók, aktuális hónap eseményei is közösségformáló erőt fejtenek ki.

Közös nevező öröme

Egységes érdek , hasonló érdeklődésű olvasók jelenléte tapasztalható mind a két honlapon.

Vágy az elismertségre

Főként a könyvtárosok várják el, hogy sikeres legyen a szolgáltatás, az adott rendezvény. Pozitív visszajelzéseknek, üzenteknek, véleményeknek mindig örülnek. Valamint az építő ötletek, javaslatok is fontosak lehetnek. Gondolni lehet itt a könyvajánlásokra, vagy internetes kérdőívek kitöltésére.

A rendszeres felhasználói aktivitásra a tartalomszolgáltató felület a dolgozók csapatával úgy reagálhat, hogy fejleszti az oldalt. Főként a miskolci könyvtár esetében lenne fontos kissé szervezettebb felület kialakítása. Szolgáltatások kialakításában, továbbfejlesztésében, interneten elérhető könyvtárosokra is egyre nagyobb szükség lehet. Ez már nagyjából megoldottnak látszik. De nem biztos, hogy ha például skype-on ráír valaki a könyvtárosra, azonnal választ is kap. Könyvtár-könyvtáros-felhasználó közötti folyamatos interakció a honlap szolgáltatási révén összhangban kell hogy legyen, így lehet egységes és dinamikus a felépítés.

Tézis 5. - A szolgáltatók és hálózathasználók közösségi igényei DEENK, Mclib

Debrecenei Egyetem, Egyetemi és Nemzeti Könyvtár,

DEENK

Közösségszervező erő:

A könyvtár egyetemi könyvtár lévén elsősorban a hallgatókat és oktatókat szervezi össze szolgáltatási segítségével. Saját szerkesztési lehetőséget nyújt a WikiLib szolgáltatás, mely esetében a könyvtárral, gyűjteménnyel kapcsolatos szócikkeket szabadon lehet szerkeszteni:http://hu.wiki.lib.unideb.hu/index.php/Kezd%C5%91lap

Az olvasói box, chat, és vendégkönyv használatával további vélemények kérdések megosztására adódik lehetőség.

Érdeklődési kör elsősorban a tanuláshoz szükséges dokumentumok, elektronikus tananyagok, szakdolgozatok elérése. Így ehhez illeszkedően adatbázisok, gyűjtemények szolgáltatása jelenik meg.

Közösség és társadalom

Nemzedéki rétegződést tekintve: elsősorban a fiatal korosztály használja az oldal tartalmát, valamint a szerkeszthető WikiLib szolgáltatást.
Főként 18-25 év, de természetesen a könyvtár dolgozói, további felhasználók, levelező hallgatók is könyvtári tagok. A korcsoportot tekintve széles a skála, de nagyobb arányban

Regionális rétegződés: debreceni könyvtárról van szó, de nem csak a debreceni közösség használja. Mivel a könyvtár kiszolgáló funkciót hordoz, így nem érdek, vagy összefogás alapján lehet csoportosítani a felhasználók körét. A hallgatók az ország eltérő részeiből jönnek, így akár otthonról is használják a könyvtár szolgáltatásait, ha meg van a felhasználónevük és jelszavuk. Illetve, ha nem csak az egyetem területén elérhető adatbázisokat szeretnék használni.

Társadalmi szerepvállalás: nem lehet beszélni mozgalomról. Inkább közös fejlesztési lehetőséget, visszacsatolást vár a könyvtár. Friss változásokat, aktuális szerkesztéseket nyomon lehet követni a WikiLib-nél:http://hu.wiki.lib.unideb.hu/index.php/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok
Elsősorban a könyvtár egész közösségét szeretné ösztönzi a tartalmak szerkesztésére.

Közösség és hálózati szabadság

Egyszerűen szerkeszthetőek a tartalmak. Nehéz lehet nyomon követni, de ha valami helyesbítésre szorul azt is lehet szerkeszteni, ha a WikiLib-re gondolunk. A chat-használatával szabadabb beszélgetésre adódik lehetőség. A vendégkönyv pedig aktuális kérdéseket igyekszik megválaszolni.
Mindezek valamint a facebook, twitter megosztási lehetőségek azonban bizalmat építenek ki a felhasználókban. Így ők is aktív részesei lehetnek a könyvtári eseményeknek, s elmondhatják véleményüket, tartalmakat szerkeszthetnek.

Fogyasztói társadalom a neten: ezen az oldalon a felhasználóknak hirdetéseket tesznek közzé, naptárból tájékozódni lehet eseményekről, új könyvekről is szemléletes képeket tesznek közzé. Mivel elsősorban non-profit az intézmény így nem az eladás, terméknépszerűsítés a cél. Sokkal inkább a szolgáltatás eladása. Az internezetők közül tehát elsősorban a beiratkozott olvasók hallgatók, oktatók érhetik a könyvtár felületét. WikiLib esetén a szerkeszthető tartalmaknak Kategóriákra is kereshetünk:http://hu.wiki.lib.unideb.hu/index.php/Speci%C3%A1lis:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k

Az internetezők elgondolásai, ötletei, könyvtárral kapcsolatos fontos információk összegyűjtve tehát ezen a felületen jelenhet meg.

Miskolci Városi Könyvtár

Közösségszervező erők:

Meglehetősen aktív a rendezvényekkel kapcsolatos megosztás, ezekkel kapcsolatos információk, hozzászólások véleményezések jelenléte. Célcsoport a Miskolc város lakói elsősorban, akik lehetnek diákok, dolgozók, nyugdíjasok is.

Az egyes eseményekhez, programokhoz hozzá is szólnak:http://www.mclib.hu/konyvajanlo/a-fekete-lovag-ban-mor-hunyadi-ciklus/#comment-405Az aktuális eseményeket, és azok beszámolóit közzéteszik, így aki szeretné megosztani véleményét megteheti.

Facebook-on történő megosztások, hírekről eseményekről további értesülésként, népszerűsítésként szolgálnak.

Közösség és társadalom

Nemzedéki rétegződés: Fiatalok és idősebbek egyaránt jelen vannak az oldalon. Facebook-on is nyomon követik az eseményeket. A fiatalabb réteg közül a gyerekek, rajtuk kívül még a 30 év körüliek, és idősebb réteg van jelen az oldalon is. A programokon általában ez a korosztály vesz részt.

Regionális rétegződés:Miskolc és közvetlen környezetében élők használják az oldalt és figyelik az aktuális események, szolgáltatások alakulását.

Társadalmi szerepvállalás: itt is elsősorban az olvasókért van a könyvtár és oldala. Az információk, hírek rendezvények, változások továbbítása a cél. Ezen kívül lehetőség biztosítása arra, hogy az internetező felhasználó véleményét megoszthassa, mind a honlapon, mind a közösségi oldalakon egyaránt. A hírek megtalálásában a Hírarchívum pl. segítségként szolgálhat. http://www.mclib.hu/archivum/

Közösség és hálózati szabadság:

Szabadságot ad az oldal a véleménnyilvánításra, élmény megosztásokra http://www.facebook.com/mclib.

Fogyasztói társadalom a neten: Nincs szó eladásról, hiszen ingyenesek a szolgáltatások. De a tárlatok, bemutatók, beszélgetések, színes programok ösztönző erőként hathatnak a könyvtári felhasználókra. Nem a felhasználók által szerveződött az oldal, hanem a felhasználókért.

Viszonyulást tekintve az internetezők könnyen megoszthatják véleményeiket, tájékozódhatnak a programokról.Könyvajánlók esetén további ajánlatokat hoz fel az oldalon belül, a rövid tartalmi ismertető után. http://www.mclib.hu/konyvajanlo/udvari-bonyodalom-william-shakespeare-vizkereszt-vagy-amit-akartok/

KSH Könyvtára -Tézis 2.

A Központi Statisztikai Hivatal és Könyvtár igen speciális tartalmat szolgáltat. Mint már írtam, eléggé behatárolt felhasználói köre van.
Speciális mivoltából adódóan elég nehézkes a hírek megjelentetése nem internetes kommunikációs rendszerekben. A statisztika területén megjelenő újdonságokat, könyveket, dokumentumokat, esetleg eseményeket, konferenciákat nem lehet, mármint nem érdemes hagyományosabb formában hirdetni, közölni, mivel nem a "nagy közönséget" érdekli a téma.
Ami mégis ide tartozhat, azok a különböző statisztikai kiadványok, folyóiratok, melyekből a témával kapcsolatos új információk szerezhetők, de igen kicsi az esélye annak, hogy valaki megrendelje vagy járassa magának ezen kiadványok valamelyikét.
Esetleg az felhasználók még értesülhetnek különböző dolgokról a könyvtár belső, hagyományos hirdetőtáblájáról, vagy a könyvtárban dolgozóktól.
Azok számára, akik nem tudják, milyen lehetőségeket rejt a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára, szerintem szinte nulla az esélye annak, hogy ezt hagyományos, nem internetes csatornákon keresztül megtudják. Tehát a könyvtárnak hangsúlyt kéne fektetnie arra, hogy valahogy egyértelművé tegye a szélesebb felhasználói rétegek számára is, milyen, bárki számára érdekes és hasznos szolgáltatásokkal rendelkezik a könyvtár.
Mindezt internetes csatornák igénybe vételével egyszerűbben meg lehetne oldani, mint hagyományosan. Nekem például az jutott eszembe, hogy a könyvtárak egymás honlapjaira tehetnének ki kis ismertetőket, tehát reklámozhatnák egymás szolgáltatásait, hiszen a könyvtárak végül is nem egymás riválisai, nem konkrét versenytársak.
De akár lehetne egy jól megszerkesztett, áttekinthető "elektronikus levelet" küldeni minden beiratkozott könyvtárlátogatónak, melyben tájékoztatnák őket, hogy milyen könyvtárak, szakkönyvtárak vannak, hova érdemes fordulni a speciálisabb kérésekkel.
Ez persze nem egyszerű feladat, hiszen úgy kellene megcsinálni a hírlevél tartalmát, hogy az rögtön átlátható legyen, ne ijessze el a felhasználót zavarosságával, legyen érdemes például tovább bontogatni alpontokra a tartalmat, hogy a felhasználók eljussanak például ahhoz, hogy a népszámlálással kapcsolatos dokumentumokat ne a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban keressék, hanem a KSH Könyvtárában.

Mivel a statisztikai adatok feldolgozása és szolgáltatása nagy szakértelmet kíván, ezért ezen tartalmak szolgáltatását szerintem a leghitelesebb szolgáltatótól kell igénybe venni. Ma Magyarországon ezt a feladatot a KSH és könyvtára végzi el és szolgáltatja a teljességre törekedve. Pontos, megbízható adatokat (főleg, ha ezekkel tovább szeretnénk dolgozni)szerintem más tartalomszolgáltatók nem nagyon tudnak biztosítani a felhasználóknak, főleg, hogy általában ők is a KSH-tól szerzik be, a KSH adatbázisaiban nézik meg az adatokat.
Tehát elképzelhető, hogy egy-egy nagyobb tudományterülettel foglalkozó oldalnak van 'Statisztika' menüpontja, de az messze törekszik a teljességre, nem saját kutatáson alapszik általában.
Például a Magyar Nemzeti Bank honlapján is található ilyen menüpont, de kevés adattal rendelkezik, ami igazából nem is olyan nagy probléma, hiszen nem ez a honlap fő célja, profilja.

Eötvös Károly Megyei Könyvtár - Viszony a hagyományos és hálózati tartalomszolgáltatás felépítményéhez

Az internetes kommunikációs rendszertől eltekintve a megyei könyvtár tevékenységi körére és tevékenységi területére vonatkozó tartalmak többek között a sajtó (újság, televízió, rádió) segítségével jutnak el a felhasználók körébe. Ezek a tartalmak a területi rétegződés szempontjait figyelembe véve globális, országos, regionális szinten egyaránt megjelennek.
A megyei könyvtár a megye összes könyvtárával együttműködik és a városi könyvtárakkal összefogva a községi könyvtárakat segíti. Az itt megjelenő helyi médiák különösen fontos szerepet játszanak a könyvtár életében, hiszen ezek tájékozódási és informálódási eszközök a könyvtárkedvelők számára.

Magánszemélyeknek és szakmabelieknek is megfelelő információs csatorna lehet egy-egy találkozó vagy konferencia szervezése, vagy egyéb rendezvényen való megjelenés.
A megyei könyvtárban gyerekek, diákok, felnőttek, nyugdíjasok egyaránt látogatnak, ezért minden rétegnek megfelelő könyvtári szolgáltatásokat szükséges biztosítani és megtalálni azokat az eszközöket és információs csatornákat, amelyek hozzájárulnak a könyvtár célkitűzéseiben megfogalmazottakhoz.

A teljes hálózati tartalomszolgáltató rendszer széles palettájának megjelenésével könnyebbé és gyorsabbá vált a tájékozódás a használók számára.
A megyei könyvtár weblapja megjelenik közösségi portálon (pl. Facebook).
A különböző internetes hírújságokban rendszerint újdonságokkal találkozunk a könyvtári élet tekintetében.

Eötvös Károly Megyei Könyvtár - A tartalmi egységek és a téma viszonya

A könyvtár tartalmát figyelembe véve egyértelműen megállapítható, hogy nem egynemű, hiszen a tartalom különböző részeinek elkülönítési igényét a különböző menüpontok és rovatok egyaránt jelzik.

Előállított elsődleges információk:
A könyvtár online katalóguson belül több adatbázis is a rendelkezésünkre áll: Teljes könyvtári gyűjtemény, Gyermekkönyvtári gyűjtemény, Helytörténeti gyűjtemény, Francia gyűjtemény, Letéti gyűjtemény, Amerikai Kuckó gyűjteménye, Zeneműtári gyűjtemény, Angol gyűjtemény
A tartalmak előállítóira vonatkozó információk jelennek meg pl. a Facebookon.


Másodlagos tartalmak:
A honlap főoldalán szembetűnően megjelennek az aktuális programokra vonatkozó információk; könyvajánló, vetélkedőre való felhívás, kiállításra, előadásra, író-olvasó találkozóra invitálás, tanfolyam indítására vonatkozó információ, vagy éppen a könyvbarát olvasójegyre vonatkozó ismertetés. Az aktuális programok a könyvtár egyes részlegeinek oldalán megtalálhatók.


Háttéranyag elérhetővé tétele, vélemények, reakciók megjelenítése nem jellemző az oldalra.

Eötvös Károly Megyei Könyvtár - A tartalom társadalmi funkciója

A könyvtár az állampolgárok tájékozódása érdekében közérdekű információkat szolgáltat. Együttműködik a megye összes könyvtárával, ezáltal terjeszti a kultúrát és az irodalmat. Összefog a városi könyvtárakkal, segíti a községi könyvtárakat.
A megyei olvasókör számára online katalógusukban (ALEPH) keresési lehetőségeket biztosítanak gyűjteményeikben.
Közművelődési értékeket közvetítve a honlap funkciójának eleget tesz.
A könyvtár különböző részlegein ( rengeteg programmal várják az érdeklődőket, az aktuális programokat központi helyen feltüntetve a honlapon.
A könyvtár részlegei:

Amerikai Kuckó - az amerikai kultúrát kedvelők számára amerikai irodalommal kapcsolatos gyűjteményt őriznek, különböző rendezvényeket szerveznek
Gyermek-és Ifjúsági Könyvtár - gyermek- és ifjúsági irodalom gyűjtése
Helyismereti Gyűjtemény - Veszprémmel, Veszprém megyével kapcsolatos dokumentumok feldolgozása, megőrzése és gyűjtése
Kistérségi feladatellátás - kistérségi könyvtárak dokumentumellátása
Közművelődés- és módszertan - magyar közművelődési feladatellátás
Olvasószolgálat és szaktájékoztatás
Zenemű- és médiagyűjtemény

Az egyes szolgáltatásaikról szóló információk megfelelő bontásban megtalálhatók, ahogy elérhetőségükről, nyitva tartásukról, díjtételeikről, részlegeikről és a pályázatokról is tájékoztatják az ide látogatókat.

A veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet

A veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár ()1952 óta önálló intézmény. A könyvtár hosszas átépítések és újjáépítések után már több mint tíz éve működik jelenlegi helyén. A könyvtár a megyeszékhely egyik kulturális központja, mivel nemcsak Veszprém, hanem egész Veszprém megye lakosságának könyvtári ellátásáról gondoskodik.
Közel 370 ezres dokumentumállomány áll az olvasók rendelkezésére: 250 ezer kötet könyv; 400 féle kurrens napi- és hetilap, folyóirat; hanglemezek, kazetták, diák, CD-k, videok és DVD-k. Ezenkívül számos számítógépes adatbázis segíti az olvasók munkáját.
A könyvtár jelenlegi, új honlapja TÁMOP pályázat támogatásával jött létre. Színes és felhasználóbarát, érthető, logikus felépítés jellemzi.

Szolgáltatásaik:
Kölcsönzés, előjegyzés, hosszabbítás, helyben olvasás, hírlapolvasó, fénymásolás, számítógépes tanfolyam szervezése (kezdő, középhaladó, haladó), könyvvásárlás biztosítása.

A könyvtár weblapja angol, francia, német, finn nyelven is elérhető, vakbarát változatban is letölthető. Közösségi oldalon, a Facebook-on megtalálhatók.

Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, Miskolci Városi Könyvtár- A szolgáltatás a hálózati közeg jellegzetességeinek tükrében Tézis 4.

DEENK

Értékpluralizmus: Hasznos információk közlése, egyéb oldalakra való eljutás lehetőségét rendelkezésre bocsájtja az oldal. Információforrások menüpont a könyvtár profiljához illeszkedő módon további adatbázisokhoz navigálja keresőt: Adatbázisok, Elektronikus folyóiratok, Debreceni Egyetem Publikációs adatbázisa, Észak-tiszántúli folyóiratok, RefWorks, EndNote. Ezen további keresőfelületekhez juthatunk el. A Refworks: referensz szoftver idézetek és bibliográfiák létrehozásában nyújt segítséget Webes felületen. EndNote: könyvtár gépein elérhető, de megvásárolható további kijelölt munkagépekre. További linkek: Intranet, EKK (Egyetemi Könyvtárigazgatók oldala), Debreceni Egyetem, Debrecen, Neptun, webmester. (Az oldal alján találhatóak) Tehát a várossal, egyetemmel és könyvtárral kapcsolatos fontos tartalmak megjelölésre kerülnek. Természetesen az egyek karok, gyűjteményekre is tovább lehet jutni, illetve az Egyetemi Kiadó oldala is feltüntetésre került.

Hálózati tudásélmény: Az oldalt folyamatosan frissítik tartalommal, például aktuális hírekkel, eseményekkel. Lehetőség van hozzászólásokra, DEENK Wiki2 közösségi portálon lehetőség van tartalomfejlesztésre az olvasók részéről is.

Hálózati időélmény: Olvasói boksz, és chat is rendelkezésre áll az adott eseményekkel, könyvtár életével kapcsolatos információk megosztására. Facebook, twitter segítségével azonnali megosztási lehetőségek, reakciók. Rögtön lehetőség van visszajelzésre, az olvasók meg tudják osztani véleményeiket, reagálhatnak beszélhetnek egymással.

Hálózati térélmény: A webdesign fejlett. Aktuális eseményről jobb felső sarokban lenyíló fül rövid tájékoztatás. Jól tagolt felépített honlap. Lehetőség van más oldalakra is elnavigálni. Közösségi beszélgetéseket is folytatni. Mégsem túlzsúfolt, fontosabb címszavak és menüpontok segítenek az eligazodásban. Már rögtön a nyitólapról tovább lehet jutni az egyes intézetek, tanszéki könyvtárak oldalára. Komplex módon magába foglal tehát több tartalmat. Színhasználatában, egyszerűségében illeszkedik az egyetem honlapjához is.

Miskolci Városi Könyvtár

Értékpluralizmus: Itt is vannak a könyvtár adatbázisán kívül további tartalmak. Sajnos azonban eléggé el vannak „rejtve”. Kicsit szervezetlen a megjelenés. Az oldal alján elsősorban a Hírek és információk pont alatt Hírek a könyvtárról, Miskolci kulturális hírekre, Könyvajánlókra, Programajánlókra, Blogra, Hírkeresőre lehet tovább jutni. Elsősorban a könyvtárral, eseményekkel, illetve a fiókkönyvtárral kapcsolatos információk kapcsolódnak az oldalhoz. Pluszként miskolci kulturális hírek vannak még egybegyűjtve.

Hálózati tudásélmény: Folyamatosan frissülnek a hírek, a régebbi rendezvényekről és az aktuálisakról, leendő alkalmakról tájékoztatók jelennek meg, valamint mindezekhez megjegyzést is lehet fűzni. Hírkereső segítségével további információkat lehet szerezni, de ezek is elsősorban a rendezvények, miskolci eseményekre szorítkoznak. A könyvtár szolgáltatásai mellett támogatási lehetőségekről is tájékozódhatunk.

Hálózati időélmény: Gyors kapcsolatfelvétel: az e-mail mellett a skype, melyet nyitva tartási időben bátran használhatnak az olvasók, így akár rögtön választ kaphatnak a könyvtárosoktól. Kérdések és válaszok pontban (honlap alján) leggyakoribb problémákra kaphatunk választ, de további kérdésekre is lehetőség van. Itt is aktív a közösségi oldalakon való jelenlét például Facebook. A különböző programokhoz hozzászólhatnak az emberek, s egymás véleményét elolvashatják. Új hozzászólások külön gyűjtve is megjelenik.

Hálózati térélmény: A honlapon sok tartalom van és interaktív felület: blogok, hozzászólási lehetőség, válaszok kérdésekre, rendezvényről beszámolók. Ugyanakkor mindez nagyon összesűrítve nem teljesen tagoltan és átláthatóan oszlik el. Egyszerű színhasználat fedezhető fel, különösebb web design nem jellemző. Ugyanakkor igyekszik egységet létrehozni, abban a tekintetben, hogy az egyes fiókkönyvtárak oldalai is beépítésre kerültek a honlapba.

KSH Könyvtára -Tézis 1.

A tartalom társadalmi funkciója szempontjából kissé furcsa helyzetben van a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára.
Egyfelől, a tel­jes­ség­re törekedve gyűjti a magyar, vá­lo­gatva a külföldi statisztikai és demográfiai szak­irodalmat. Segíti a KSH munkáját. Tehát a statisztika területén nem csak a hivatal dolgozóit próbálja kielégíteni, hanem azokat a hallgatókat, kutatókat vagy egyszerű érdeklődőket, akik a statisztika iránt érdeklődnek, vagy munkájuk folytán szükségük van az összegyűjtött, feldolgozott és rendszerbe foglalt adatokra, számokra.Ehhez szerintem a KSH és a könyvtára egyaránt biztosítja a feltételeket, elérhetővé teszik az adatokat, vagy azok elérhetőségét kiadványaik, e-folyóirataik, adatbázisaik révén.

Másfelől azonban az emberek nagy része nem tudja, hogy a statisztikával kapcsolatos irodalmon kívül menyi minden megtalálható a KSH Könyvtárában.
Sokan nem tudják ugyanis, hogy a könyvtár kötelespéldány jogosultsággal rendelkezik (már 1897 óta), melynek következtében hatalmas állománnyá fejlődött.
Minden Magyarországon megjelent vagy magyar vonatkozású könyvből kap egyet ennek megfelelően, így a statisztikán kívül szinte az összes területen megjelent könyvvel rendelkezik.
Nagy hátránya azonban, hogy mindenből csak egy van. Valamint férőhely híján, kénytelen a törökbálinti tároló könyvtárban elhelyezni a dokumentumok több, mint 60 százalékát, így előfordulhat, hogy a kívánt könyvre várni kell pár napot.
Azonban ennél is nagyobb hátrány, hogy kölcsönözni csak azok tudnak, akik a II. kerületben laknak. A többi könyvtárlátogató számára csak helyben használatra van ehetőség.

Szerintem, ha megfelelően lenne hangsúlyozva az, hogy nem csak statisztikával kapcsolatos dokumentumok találhatóak meg gyűjteményében, és ha kiterjesztené a kölcsönzői körét, akkor ez egy olyan hivatallal egybekötött könyvtár lenne, amely magas színvonalon tudná teljesíteni küldetését, és a lehető legnagyobb mértékben ki tudná szolgálni a felhasználók igényeit.

Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára

http://konyvtar.ksh.hu/

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára egyidős a magyar hivatalos statisztikai szolgálattal, kezdetben a hivatal dolgozóinak kiszolgálása volt a fő célja.
Országos szakkönyvtár, de közművelődési feladatokat is ellát.
Fő tevékenysége a statisztikatörténeti és történeti statisztikai kutatások végzése, valamint ehhez kapcsolódóan különböző szakirodalmi összeállítások, tanulmányok készítése és kiadása.
Honlapja könnyen kezelhető, jól átlátható, szerkezete egyszerű és logikusan felépített. Nekem nagyon tetszik, hogy stílusában és színeiben egyezik a Központi Statisztikai Hivatal honlapjával, ezzel is jelezve a kapcsolatot.

Szolgáltatásai a következők:
helyben olvasás, tájékoztatás, könyvtárközi kölcsönzés, információszolgáltatás, fénymásolás, születésnapi csomag.

Adatbázisok:
4 belső adatbázisa van: JSTOR, ECONLIT, EBSCO, ERIC.

A honlapnak van angol verziója, Web 2.0-ás alkalmazások közül pedig az RSS feed-et alkalmazzák.
A könyvtárnak van saját blogja, amely 2008-ban indult és a könyvtár honlapjáról érhető el. Itt főleg könyvajánlásokat olvashatunk.
Különleges szolgáltatása a 'Születésnapi csomag', melynek lényege, hogy az általunk kiválasztott illető születésnapján megjelent újságokból a könyvtár egy másolatot, csomagot állít össze, melynek segítségével a születésnapos megtudhatja, mik történtek a világban azon a napon.

Összességében én elégedett vagyok a honlappal, mindent megtaláltam, amit szerettem volna, minden egyértelmű és könnyen kezelhető, a lap stílusa is kellemes, elegáns, mégsem egyhangú.

Gróf Bercsényi Zsuzsanna Városi Könyvtár Budaörs

A könyvtár egy általános gyűjtőkörű városi könyvtár. Van külön helytörténeti és zenei gyűjteménye, illetve kiemelten odafigyel a gyermekekre.
Honlapján tobzódnak az interaktív elemek - melyek személy szerint engem néha bosszantottak -, de igazán web2.0-ás elemekkel nem igazán talákozhatunk.
Nincs távoli kölcsönzés vagy előjegyzés, rss feed, hírlevél, közösségi portálhoz való csatlakozási lehetőség, fórum, vagy blog, viszont van GoogleMaps az elérhetőségeknél, rengeteg külső hivatkozás összegyűjtve (Ugródeszka) és elektronikus könyvtár (helytörténeti).

A gyűjtemény:

A gyűjteményt saját maguk is a honlapon jól elkülöníthetően négy részre osztják.
- Gyermekkönyvtár (Itt külön találunk menüpontokat a beiratkozásra, használatra, rendezvényekre...stb. vonatkozóan)
- Felnőttkönyvtár (Gyermekkönyvtárhoz hasonlóan itt is külön minden vonatkozó információ fel van tüntetve)
- Budaörsi Elektronikus Könyvtár (Helytörténeti gyűjtemény)
- Zeneszoba (Zenei gyűjtemény)

Az Ugródeszkán belül három csoportot találunk:
- Magyar Könyvtári Keresők
- Adatbázisok (Mindenféle tudományterületről gyűjtöttek, ingyenesen elérhető adatbázisokat.)
- A Budaörsi Társintézmények és Hasznos linkek pedig közérdekű információkat tartalmazó, vagy az emberek szórakozását szolgáló egyéb honlapokra mutatnak.

Mi jellemzi a honlapot?

Interaktivitás, "mozgékonyság".

Belépő (intro)

A menürendszere is interaktív, ki-be "ugrál", ami számomra nagyon nehézkesen kezelhető volt, szerintem sokkal barátságosabb és célszerűbb lenne egy rögzített menürendszer.

A gyerekeknek lufis Micimackó, a "zenészeknek" képek és felugró ablakok a szolgáltatások leírásánál.

Véleményem szerint a könyvtár (és honlapja) teljes mértékben megfelel funkciójának, nem gondolom, hogy Budaörs város lakói ennél profibb (és web2.0-ás alkalmazásokkal tarkított) honlapot várnának el. Ettől függetlenül a következőket lehetne még a honlaphoz kapcsolni, amelyeknek gyakorlati hasznát a könyvtárhasználók is élvezhetnék;
- távoli hosszabbítás, előjegyzés lehetővé tétele
- vakbarát honlap (A könyvtárban vannak eszközök, de a honlapot is módosíthatnák, vonatkozzon ez az Elektronikus Könyvtár anyagára is.)
- közösségi alkalmazás
- blog/fórum (pl. anyukák gyermekkönyvekről, tanácsok, öletek, tapasztalatok megosztása, ajánlások)
- visszacsatoláshoz felület
- e-folyóiratok, rss-feedek, hírlevél
- videomegosztás, képmegosztás (rendezvények)
Úgy gondolom, hogy egy "Ügyfélkapu" kapcsolat összekötése a könyvtár rendszerével, szintén hasznos lehetne. Gondoljunk bele, egyetlen felhasználónév és jelszó lenne az, aminek a segítségével távolról meghosszabbíthatnák egy könyv lejárati dátumát az olvasók, ugyanakkor Budaörs Város Önkormányzatánál is az e-ügyintézés ezzel történhetne, a kapcsolat (link) a kettő között alapvetően már megvan, csak jobban ki lehetne építeni. Illetve a könyvtárosoknak ez alapvetően nem feladata, de fejlődhetne ilyen irányba a tájékoztatás/információszolgáltatás. Az azt igénylő felhasználóknak online segítségnyújtás az ügyintézésben. Ez nyilván többletfeladatot jelentene, de egy könyvtár esetében, amely elsősorban egy helyi lakosság igényeit hivatott kiszolgálni, egy lehetséges fejlődési útvonalat jelent, és úgy vélem olyat, amely jó eséllyel megteremti a könyvtár további fenntartására/üzemeltetésére az igényt.

A Budapesti Cervantes Intézet Könyvtára

A Cervantes Intézet (El Instituto Cervantes - http://www.cervantes.es/default.htm)
Madridban, Cervantes szülővárosában, 1991-ben létrehozott intézmény, melynek fő célkitűzése a spanyol nyelv tanításának, valamint a spanyol és latin-amerikai kultúra terjesztésének előmozdítása. Kihelyezett központjai mind az öt földrészen megtalálhatók, Európában jelenleg 36 városban, köztük Budapesten is.

A Budapesti Cervantes Intézet (http://budapest.cervantes.es/hu/default.shtm)
a Magyarországi Spanyol Nagykövetséghez tartozó Spanyol Kulturális Intézet, melynek célja a spanyol nyelv
(illetve a többi spanyolországi nyelv: a katalán, a baszk és a gallego), valamint a spanyol és hispánamerikai kultúrák Magyarországon való oktatása és népszerűsítése.

Az intézethez tartozó Ernesto Sábato Könyvtár (http://budapest.cervantes.es/hu/konyvtar_spanyol/altalanos.htm)
15.000 dokumentumot számláló, a Spanyol Állami Könyvtárak Hálózatához tartozó nyilvános könyvtárral rendelkezik.
A bárki által látogatható könyvtár szolgáltatásai között szerepel a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés, valamint az interneten is elérhető katalógus.

Vizsgálódásaim szempontjából azért volt fontos mindezt előrebocsátani, mert így válik érthetővé az, ami a webcímekből is kitűnik:
a könyvtár honlapja tulajdonképpen az Instituto Cervantes aloldala, és mint ilyen, alapvetően annak felépítését követi.
A nyitóoldalon leginkább a jobb oldalon elhelyezett ugrópontok árulkodnak erről.

Web 2.0-ás szolgáltatások nincsenek a könyvtár kínálatában, legalábbis a magyar nyelvű felületek esetében. Webes lehetőség mindössze a homepage-re bekapcsolt Google maps (Hogyan juthat el hozzánk ) és a Hírlevélre való feliratkozás e-mailben (Általános információ menüben az igencsak hosszú szöveg legalján: „Az érdeklődők, akik e-mailben szeretnének értesülni a könyvtár újdonságairól vagy a könyvtárral kapcsolatos legújabb hírekről, kérjük, küldjenek erről egy e-mailt a következő címre: biblioteca@cervantes.hu”) vagy a Szolgáltatások/Információkérés alatt elérhető formanyomtatvány segítségével („A hírlevél által megismerheti a budapesti Cervantes Intézet könyvtárát, könyvújdonságait, új szolgáltatásait és bármilyen olyan információról is értesítést küldünk, amely érdekes lehet olvasóink számára. A hírlevél kéthavonta, főleg spanyol nyelven jelenik meg. Ha szeretne feliratkozni a hírlevélre, kérjük töltse ki ezt a FORMANYOMTATVÁNYT és jelölje be a «könyvtár újdonságai» rubrikát.”).

Fontos itt megjegyezni, hogy a látogató választhat a spanyol és a magyar nyelvű megjelenés között, és aki legalább kezdő szinten érti már az előbbit, az jobban jár, ha ezzel a lehetőséggel él, mert a kettő nem teljesen fedi egymást, a hispán verzió jóval gazdagabb, jóval több információhoz juttat. Csupán érdekességképp jegyzem meg, hogy a castellano igyekszik magánál tartani az egyszer már meghódított felhasználót, ugyanis aki barangolás közben esetleg a spanyol opciót választja, annak már nincs visszaút a magyarra, csak a webcím elhagyását követően a nyitóoldal újratöltésével. Igazán el nem ítélhető kis trükkje ez a nyelvtanuló szelíd terelgetésének J. Úgy tűnik, a magyar nyelvű aloldalak csupán tájékoztatni kívánnak, azt is elég szűkszavúan (mondhatni, minimalizmusra törekedve – hoppá, ennyiben hasonlóságot vélek felfedezni a MOME Könyvtár honlapjával:) teszik, nyilván az imént említett jó szándékú terelgetés céljából, hiszen a lényeg itt nem a részletekben, hanem a spanyol felületekben rejlik, no, de ezek már jobbára az anyaintézményhez tartoznak, ugyebár.

BCE KK - összes tézis

A könyvtár esetében olyan megkülönböztetést alkalmaznék az elsődlegesnek és másodlagosnak nevezett tartalmak között, hogy melyek a teljesszövegű dokumentumok és teljesen hozzáférhető adatbázisaik, amelyeket a honlapjukon szolgáltatnak (primer) és melyek azok, amelyek csak a tájékozódást, keresést szolgálják, vagy kiegészítő jellegű szolgáltatások (secunder).

Elsődleges tartalom ebben az értelemben, de csak a beiratkozottaknak (helyi számítógépeken, vagy VPN-nel) az E-forrásokon belül található, E-folyóiratok, Oktatói publikációk, Műhelytanulmányok, Ph.D. Disszertációk, Szakdolgozatok, és TDK, Adatbázisokon keresztül elérhető tartalmak. A tartalmak előállítóira, témák gyűjtőire vonatkozó információk (intézményi információk, profil oldal a Twitteren) is elsődleges, és egyben saját maguk által előállított anyagok lesznek (Látogatók, Könyvtárhasználat menüpontok alatt).

Másodlagos tartalmak lesznek tehát a könyvtár katalógusa, vagy a tájékoztató könyvtárosoktól valamilyen formában (skype, meebo, email) nyert információ egy-egy dokumentumról, szolgáltatásról. Vagy a Könyvajánló, Heti ajánló (Disszertációk) interaktív ablakának anyagai a főoldalon, amelyek viszont mind a könyvtár dolgozói által előállított tartalmak lesznek.

Hozzáadott tartalom, de értelmezhetjük más területekkel való összefüggés teremtésnek például a KLIKK gyűjteményt az E-forrásokon belül.

A minden aloldalon megtalálható Észrevétek/Feedback segítségével megoldott a visszacsatolás. Gyűjtik a véleményeket, de nem teszik őket közzé.

A BCE KK honlapja nem igazán alkalmazodik a weben megjelent olyan új igényekhez, mint az értékpluralizmus, hálózati tudásélmény, hálózati időélmény, hálózati térélmény. Véleményem szerint azonban, mint egy felsőoktatási könyvtár, nem is nagyon tud - és talán nem is nagyon szabad - máshogy működnie. Valamiféle rend és szabályozottság szükségeltetik. Olyan módokon alkalmazkodhat, amelyre láthatjuk, hogy törekszik is, mint például olyan új alkalmazások kapcsolása a honlaphoz, mint a Twitter.

Hacsak nem tekintjük például hálózati tudásélménynek, hogy az E-forrásokban ott vannak az Oktatói Publikációk, Ph.D Disszertációk, Szakdolgozatok/TDK-k és Műhelytanulmányok, amelyek nem a könyvtár dolgozóinak, hanem bizonyos értelemben véve a használóinak a termékei, bár itt nem beszélhetünk úgy a hálózatiság adta specialitásokról, mint a fórumokon keletkező tartalmak, akkor már inkább a Wikipédiával vonhatnánk párhuzamot, ám ez sokkal ellenőrzöttebb.
Azt el tudnám képzelni, hogy valamilyen módon működjön egy tudásmegosztás (pl. egy fórum a könyvajánlókhoz kapcsolva megjegyzés, aki olvasta). Egy-egy könyvre felhívhatnák a hallgatók is egymás figyelmét, fontos tananyag, vagy csak jópofa...ilyenformán az egyes évfolyamok közötti "átjárás", információáramlás, (legálisan) is működhetne. Vagy "beköthetnék" a Gazdaság, Tőzsde, Eu, Marketing Mimi-ket (Wikipédiához hasonlóan foglalomgyűjtemény, csak ilyen specializált témák is vannak benne külön. A hallgatók, oktatók és könyvtárosok együtt vehetnének részt a szócikkek ellenőrzésében, bővítésében, építésében.) Lehetne indítani egy "innováció-szolgáltatást", külön fül lehetne a honlapon, fórum forma például. Lényege, hogy a könyvtár használói ide írhatnák, milyen web2-es szolgáltatásokat tudnának elképzelni a honlapon, mire lenne igényük.

Az egyetemen belül működő esetleges kluboknak és tanulócsoportoknak is lehetne külön aloldala a főoldalhoz kapcsolódóan. Ahol az adott témakörben mindent egy helyen tarthatnának (lehetne fórum vagy blog forma).
Az egyes tudományos dolgozatokat megoszthatnák pl. GoogleDocs-ok segítségével, egy-egy előadásuk/ülésük anyagát több módon is közzé tehetnék. Fotódokumentáció pl. Picasaweb-bel, vagy lehetne Podcast is az előadások hanganyagáról, de adhatnak webkamerás élőközvetítést is (ustream). Gyűjthetnek és beköthetnek a témába vágó egyéb előadásokat, videókat (youtube-ról pl.) és prezi-ket (prezi.comról, slideshare-ről), dokumentumokat is ajánlhatnak a del.ici.ous-sal, lehetne egy közös "tudásanyaguk", amit a csoport tagjainak együttértésében tesznek oda, de minden tagnak lehet sajátja is, ezáltal is szélesíthetik egymás látókörét. Ilyen szempontból az RSS feed is hasznos lehet (Témához tartozó friss hírek, szaklapok). A fórumon, blogon vitatkozhatnak az aktuális könyv/cikkélményről, vagy tudományos kérdésről...ezeknek segítségével pedig az egyetem és könyvtár falai közül "kiszabadulhat" ez a kör. Hiszen ilyenformán csatlakozhat a közösséghez egy már régebben végzett diák is, nincs időhöz és térhez kötve, hogy beszálljon egy-egy vitába, elég a virtuális jelenléte is. Itt az egyéni és a közös tudás egyszerre jelenhet meg, hitelességét pedig a közösség fogja igazolni.

A tudásélménnyel kapcsolatban beszélhetünk még arról, hogy mennyire tudná a köynvtár szegmántálni csoportjait és az egyedi felhasználói igényekre szabni a "tudást". Tehát megoldható lenne-e valamilyen módon, hogy mondjuk a Hallgatók ott ahol megoldják, hogy távolról meghosszabbítsák egy könyvük lejárati dátumát, vagy előjegyeznek, bejelölhessék pl., hogy ténylegesen mi érdekli őket (címkézés-féle), és mondjuk személyre szabott könyvajánlókat, szakirodalomlistákat kapjanak a könyvtártól bizonyos időközönként.

A hálózati időélményt sem lehet itt úgy értelmezni, mint egy blog, fórum, vagy közösségi portál üzenőfala esetén. Az itt megjelent tartalmak többsége állandó. Változó, hogy a hírekben "reklámozott" adatbázisok, vagy a könyvajánlók meddig vannak fent, de ez is egy komoly szabályozás szerint történik, nem annyira "öntörvényű", mint az előbbiekben felsorolt három esetben .

A hálózati térélményét tekintve elég "statikus". A könyvtár designja évek óta olyan, mint most. Ez nem feltétlenül baj, mert így mindent megtalálhatnak mindig a honlap visszatérő látogatói, nem biztos, hogy célszerű lenne egy nagy átrendezés és designváltás a honlapon. A térélmény fokozása érdekében esetleg annyit tudnék még elképzelni, hogy feltehetnének egy Képgalériát a könyvtárról, esetleg egy Sárgatúra-videót (könyvtár bejárása), vagy interaktív térképet, ahol kattintgathatok és kinagyítja, képet kapcsol az adott emelet, adott részéhez...stb.

Esetünkben egy Twitter, vagy Facebook profil nem a birtoklásvágyat szolgálja, illetve közvetetten. A könyvtár más megjelenési formákat keres a weben, hogy észrevegyék, miél többen, és manapság mi lehet erre az egyik legkézenfekvőbb megoldás? Nos egy profil létrehozása a könyvtár számára, az egyik népszerű közösségi portálon. "Szerezni" akar még felhasználókat, és reméli, hogy ezzel megtarthatja az eddigiket is (szimpátia növelése). De a "birtoklás" nem egy-egy személyre fog irányulni, az egyén itt valójában lényegtelen lesz, fő a kapcsolatok száma, a "tömegvonzás". A kapcsolati gráf folyamatosan képlékeny és változó lesz, jönnek-mennek a "kapcsolatok"/ismerősök/.

A könyvtár és weboldal-tartalmainak "társadalmi szerepvállalását" azt hiszem nem érdemes részletezni, hiszen egyértelműen nevelő és segítő szándékú. Tulajdonképpen ez a "főtevékenysége".


Egy olyan komplex rendszert udnék elképzelni, amely egyfelől meghagyja a könyvtár jelenlegi rendszerét (E-források, Katalogus külön) és szolgáltatott tartalmait, másfelől "beengedi" a közösséget, aloldalrendszer pl. vagy külön menüpontok (pl. Tudákörök - Tudomáynos klubok gyűjteményei, véleményei, eseményei - tehát az "aloldalak".) ezen fentebb részletesebben vázolt lehetőségeknek is.
Úgy vélem, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtára mindenképpen igyekszik beépíteni rendszerébe a web2-es új lehetőségeket, ám a tudatosság mértéke, illetve a "fázis-késés" még problémákat okoz. A jelenleginél több alkalmazás használata is elképzelhető lenne, anélkül, hogy az rontana a könyvtár presztízsén, szolgáltatott tartalmainak megbízhatóságán.