A BAK és a használók közösségi igényei

Közösségszervező erők

A BAK létalapja a zene, a közös éneklés szeretete. Ez mindannyiunk által elfogadott érték és közös passzió, a szó legnemesebb értelmében. A közös érdeklődés a legerősebb közösségszervező erő, ez tartja össze a csoportot a hálózati és a valós közegben egyaránt. Erre épülnek a személyes kapcsolatok, barátságok, melyek élhető közeggé, jól működő csoporttá teszik a kórust. A közösség életének éppoly fontos részét, ha úgy vesszük, a szakmai oldal mellett egyfajta párhuzamos dimenziót alkotnak. E dimenzió azonban erőteljesebben jelenik meg a valós, mint a virtuális világban. Természetesen a hálózati közegben is tükröződik (elég belenéznünk a Képtárba – a fotók kötetnyi szónál többet mesélnek a kórusban szövődő kapcsolatokról…), de a gyakori, rendszeres találkozás a személyes tapasztalatcserének, véleménynyilvánításnak, a dolgok azonnali kibeszélésének ("Ne dumálj, ne dumálj, nyugodtan ne dumálj!”) kedvez, esetenként akár az érdemi munka rovására is… A virtuális közegben mindezek helye a levelezőlista, melyre a kórus munkájára vonatkozó szolgálati közlemények mellett számos offtopic téma is felkerül. A kórustagság egyszerre jelent egy összetartó közösséghez tartozást, közös élményeket, kikapcsolódást, és komoly munkát, egymás iránti felelősségvállalást, értékőrzést és értékteremtést. Befelé forduló közösségről van szó, melynek tagjai mögött több évtizedes közös múlt áll. Az összegyűjtött tudás, a közzétett írásokban és fényképeken megörökített események leginkább a csoport tagjai számára érdekesek, a kívülállók számára nem feltétlenül hordoznak hasznos információt. A valós és a hálózati közegben is megesik, hogy a közösség „témáját és önmagát ünnepli” – szerencsére van mit ünnepelni!


Közösség és társadalom

Nem profi kórusról lévén szó, a tagok szabadidejüket áldozzák az éneklésre, „civilben” pedig a legkülönbözőbb foglalkozásokat űzik, eltérő végzettséggel és képességekkel rendelkeznek („A kórus fele pedagógus, a másik fele értelmiséginek vallja magát.”), széles korspektrumot reprezentálnak. A nemzedéki különbségek (bár kétségkívül jelentkeznek IRL) nem tükröződnek egyértelműen a hálózati aktivitásban, pl. a levelezőlistára írt bejegyzések mennyiségében, gyakoriságában.
A hálózat jelentősebb szerepet játszik az Énekel az ország projekt résztvevői közötti kapcsolattartásban, információcserében. A mozgalom évente mindössze egy-egy koncert erejéig fogja össze a kisebb, térben egymástól távol eső közösségeket. A hálózati kapcsolatoknak létfontosságú szerepe van a projekt megszervezésében és lebonyolításában. A szervezés természetesen zárt csatornákon (postai úton küldött levélben, e-mailben, levelezőlistán) folyik, de a végeredmény valamilyen formában, legalább említés szintjén nyilvánosság elé kerül: a megmozgatott több száz fős tömeg miatt a rendezvénynek jelentős sajtóvisszhangja van, a weben megjelennek a próbákon készült felvételek részletei, a részvevő kórusok saját fórumaikon számolnak be élményeikről stb.

Közösség és hálózati szabadság

Mivel IRL is eleve napi kapcsolatban működő közösségről van szó, a hálózati közeg sem garantálja a tőle megszokott szabadságot, anonimitást. A kórus sokszínű, differenciált, önkéntességen, egymás elfogadásán (rosszabb esetben: eltűrésén…) és személyiségi jogainak tiszteletén alapuló közösség. /Természetesen a tekintélytisztelet is szerepet játszik: szakmai kérdésekben végső soron nincs helye demokráciának. („Ne a vágyaidat énekeld, hanem a kezemet!”)/ A BAK mindenképp kreatív, teremtő közegnek tekinthető; működésének deklarált célja az élmény megteremtése – lehet ez koncertélmény, de megnyilvánulhat kézzelfogható, birtokolható dolgokban, pl. felvételben is – ezek nyilvánosságra hozása azonban szerzői jogi kérdéseket vet fel.