OIK és KJMK Tézis 3

Ugyan mindkét oldal könyvtári honlap, de szerkezetükben merőben másak. Ez köszönhető részben az általuk szolgáltatott információnk, a használói kör és a gyűjtőkör másságának, stb.

A nemrégiben megújult OIK weblapján a következő menüpontokat találjuk:

· Rólunk

· Hírek

· Szolgáltatások

· Katalógusok, adatbázisok

· Rendezvények

· Kiadványaink

· Ajánló

· Közérdekű adatok

· Partnereink

· Kapcsolat

A menüpontok minden fontos és hasznos információt tartalmaznak melyek az intézménnyel kapcsolatosak. Bár egyes menüpontok még feltöltés alatt állnak, a régi honlap használatának lehetősége ezt a hibát kiküszöböli. Az almenüpontok egyértelműek, és a megfelelő helyen vannak elhelyezve.

1. „Rólunk, Hírek, Közérdekű adatok, Kapcsolat” menüpontok alkotnak egy csoportot, melyek alapadatokat és az intézmény mindennapi életével összefüggő információkat hivatottak közölni.

2. „Szolgáltatások, Katalógusok, adatbázisok” menüpontok csoportosítják azokat a lehetőségeket, melyek a könyvtárhasználók számára talán a legfontosabbak. Átvitt értelemben tekinthetjük ezt a könyvtár „termékeinek”.

3. „Rendezvények, Kiadványaink, Ajánló” hármas alkotja azt a csoportot, mely arra hivatott, hogy az intézmény reklámozza magát és az általa előállított, vagy állományában kiemeltnek tekintett „terméket”.

4. „Partnereink” menüpont a más szervezetekkel való együttműködés csoportja.

Az egyes és a kettes csoport rendelkezik olyan mondanivalókkal, melyek a könyvtár használói számára hasznos információkkal bírnak. A hármas csoport inkább a fenntartó szempontjából fontos, hiszen ez afféle önreklámozás. Természetesen az idekerülő „tartalmak”, a látogatók számára sem elhanyagolhatóak. A négyes csoport lehetőséget biztosít más tartalomszolgáltatókkal való kölcsönös együttműködésre, figyelemfelhívásra.

Elsődleges információnak tekintendő az egyes és a kettes csoport által felölet menüpontok tartalma. Másodlagosnak pedig a hármas és a négyes. Az első kettő mindenféleképpen hasznosabb információkkal bír a használó számára, mint az utóbbi kettő.

A KJMK oldalát tekintve, elsőre azt mondanánk, hogy nagyon sok menüpontja van, viszont az egyes menüpontokat megnézve, könnyen rájövünk, hogy almenüpontok nincsenek. A csoportosítást többféleképpen lehetne végezni, de legkézenfekvőbb, ha weblap készítőjének csoportosítását próbáljuk meg kihasználni.

1. Tartalomjegyzék

2. Aktuális

3. Felnőttképzés

4. Egyéb

Mint láthatjuk, az egyes csoport tartalmazza azokat az adatokat, információkat, melyek az átlag könyvtárhasználó számára fontos tartalommal bírnak. Az OIK esetében ez volt az egyes és a kettes csoport

A következő csoportban hasznos, bár kevésbé mindennapi használatban alkalmazott információk csokrát találhatjuk.

A harmadik csoport, egy speciális csoport. Az itt közölt tartalmak, nem kifejezetten az intézmény működéséhez szükséges tartalmakat közöl. Egyfajta plusz-szolgáltatás a felnőttképzés, mely valószínűleg a könyvtár fenntartójának köszönhető.

A negyedik, csoportba tartoznak azok a hirdetmények és tájékoztatók, melyek az intézmény partnerkapcsolatait mutatja be, illetve megvalósítja az „önreklámozást”.

Az OIK esetben a tartalom a következőképpen oszlik meg:

a) előállított, vagy birtokolt elsődleges információk 5%

(Kiadványok)

b) a "téma előállítóira", birtoklóira vonatkozó információkra 65%

(Az intézmény jellegéből adódóan a tartalom nagy része saját magára vonatkozik)

c) összefüggésekre más területekkel 15%

(Partnerek és támogatók)

d) hozzáadott háttéranyagra 15%

(Rendezvények archívuma 2005 óta)

e) véleményekre, reakciókra 0%

(Ugyan van blogja a honlapnak, de az egyes témákhoz való hozzászólások száma 0)

A KJMK esetben a tartalom a következőképpen oszlik meg:

a) előállított, vagy birtokolt elsődleges információk 15%

(Kiadványok)

b) a "téma előállítóira", birtoklóira vonatkozó információkra 55%

(Az intézmény jellegéből adódóan a tartalom nagy része saját magára vonatkozik)

c) összefüggésekre más területekkel 15%

(Partnerek, társszervezetek és támogatók)

d) hozzáadott háttéranyagra 15%

(Rendezvények archívuma 2003-tól)

e) véleményekre, reakciókra 0%

(nem találtam fórumot, vagy blogot)

A József Attila Megyei Könyvtár (JAMK) és a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Könyvtára

József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya (JAMK) http://www.jamk.hu/

A weboldal 2010. őszén frissült, igyekeztek nyitni a fiatalabbak felé. Sok a szín, néhol már zavaróak a kiemelésekkel együtt. Blog-szerű felépítés, a linkek témánként külön gyűjtve, táblázatos formában. Minden fontos információ a lap tetején, menüsor felett, bár nagyon apró betűkkel. Az aloldalakról (könyvtárunk, szolgáltatások, rendezvények, katalógus, kistérség) könnyen elérhető linkkel a főoldal, ahol a gyengén látókra is gondolva át lehet állítani. Igyekeztek mindent összegyűjteni ajánlóként a főoldalon, mint új könyvek, hírek, adatbázisok, stb., valamint a kicsit is kapcsolódó témákból szemezgetni: kulturális ajánló, megyei hírek, különgyűjtemények, híradó, pályázatok. Web kettes lehetőségeket is kihasználják: Facebook-profil, RSS, skype. Az előző változathoz képest rengeteget javult az oldal, mivel így már többnyire meg lehet találni az információkat. Azonban a külcsín mintha egy tini álmából került volna elő, túl sok a szín, kicsik a betűk, nem vezeti semmi a szemet, annyira sok a figyelemfelkeltő eszköz. Összességében nagyon zavaró az egész, elfelejtették a mondást: a kevesebb néha több.

Elérjük a gyerekkönyvtár aloldalát is a főmenüsorból: http://gyerek.jamk.hu/intro.html. Két részre osztva választhatunk a kicsiknek illetve nagyoknak készült oldal közül. A kicsiké helyes, illeszkedik a korosztályhoz. Mindkettő tarka, figyelemfelkeltő, a nagyoknál a Harry Potter-őrületet követve az egér helyén varázspálca. Rengeteg menü, készségfejlesztő játékok, interaktív, ötletes. Alapvetően szimpatikus, azonban jelentős hátrány, hogy a népszerű egyszervolt.hu (http://egyszervolt.hu/) koppintása, főleg a kicsiknek szóló rész, a menüket bemondó gyerekhanggal véleményem szerint túlzásba is estek a másolásban.

NYME SEK Központi Könyvtár, Szombathely http://www.bdtf.hu/KONYVTAR/

A honlap nagyon egyszerű, kellemes színekkel, főoldalon elérhetőségekkel, keresőkkel, hírekkel. A menüpontokban sok almenüt találunk, maga a honlap rengeteg információt rejt. Többségében sikerült úgy megoldani ezek rendszerezését, hogy az egyszerű logikával könnyen és gyorsan megtaláljuk őket a menüből. Minden a könyvtárról, különgyűjteményekről, szolgáltatásokról, munkatársak, e-könyvtár, szakdolgozatok, több linkgyűjtemény, pályázatok, stb. Hátrány, hogy a betűk itt is kicsik, valószínűleg a helyhiány miatt (a menüsor különben nem férne el rendesen). Ami nekem nagyon tetszik, és már a főoldalon ajánlják: virtuális séta a könyvtárban. Itt megtaláljuk a 3 szintes épület térképét, és a különböző termekre kattintva több szögből fényképezve 180°-os sugárban megnézhetjük kialakításukat. Emellett nem hátrány, hogy egy lassú gép is hipp-hopp betölti a programot, tehát könnyen bírja szinte minden rendszer.

Facebookon és Twitteren is elérhetőek, van látogatószámláló, statisztikai adatok, és élőben cseveghetünk a könyvtárossal, akik egy régi tapasztalat szerint a komolytalan kérdéseket is türelemmel viselik :)

A könyvtári weboldalak a tartalomszolgáltatás rendszerében

A NYME SEK Könyvtár weboldalának alapvető célja, hogy tájékoztatást nyújtson a könyvtárról, használatáról, szolgáltatásairól, illetve minden közérdekű adatot hozzáférhetővé tegyen a használók számára. A mai világban muszáj, hogy egy intézménynek legyen honlapja, illetve hogy azon minél szélesebb felhasználói kör számára szolgáltasson információkat. A honlap célközönségébe nem csak a beiratkozott olvasók, hanem a SEK hallgatói, az oktatók, külső felhasználók, valamint más könyvtárak és szakemberek is beletartoznak. Ennek megfelelően építették fel az oldalt, és alakították ki a menüpontokat, illetve a tartalmat.

Az egyetemi központról és a könyvtárról is mindent megtudhatunk az első két menüpontban, mint a történet, munkatársak, adatok, nyitva tartás, szabályzatok, stb. Ezen kívül elérjük a különgyűjteményeket, katalógust, e-könyvtárt, linkgyűjteményeket, pályázati oldalakat. A tartalom szempontjából legfontosabb talán az e-könyvtár. A könyvtárban helyben, intraneten keresztül elektronikus tananyagok olvashatók, szakdolgozatok, PHD dolgozatok, oktatói publikációk és tudományterületek szerint rendszerezve segédanyagok. Tehát az első számú cél, a könyvtárról való információszolgáltatás mellett az elektronikus anyagok elérését tartom a legfontosabbnak.

A József Attila Megyei Könyvtár honlapja az intézményről való tájékoztatást szolgálja. Emellett az adatbázisokat és szintén az e-dokumentumok részét tartom a legfontosabbnak. A menüben és a főoldal furcsa felosztásában nehéz bármit is megtalálni első ránézésre, az e-dokumentumokat az "adatbázisok" - cella alatt kell keresni. Ekkor eljutunk egy különálló oldalra: http://www.jamk.hu/ek/index.html, ahol tematikus rendbe szedve találjuk az anyagokat. Érdemes itt körülnézni, mivel a dokumentumok nem csak a könyvtárban, hanem bárhonnan az internetre csatlakozva elérhetőek. Ha valaki helytörténeti vagy muzeális könyvekre kíváncsi, jó minőségben olvasható minden szkennelt szöveg. Amennyiben valaki nem akar elcammogni a könyvtárba, és kitenni magát a különleges vendéglátásnak, mindenképp érdemes körülnézni ezen az oldalon.

Mielőtt a könyvtárak megjelentek az interneten, a most online is elérhető információk többnyire nyomtatott sajtó segítségével értek el az olvasókhoz. A média mellett pedig mindig fontos szerepe volt a prospektusoknak, szórólapoknak, ismertetőknek, melyeket az emberek magukkal vihettek. A szolgáltatásokat és a könyvtárat bemutató anyagok mellett számítógép és internet nélkül vissza kellene térnünk a cédulakatalógusokhoz, melyek bár hosszú időn át ellátták feladatukat, az elektronikus adatbázisokhoz képest azonban rendkívül körülményesek. A vizsgált honlapok tartalma más könyvtári oldalakon jelenik meg, az információk többsége a Könyvtári Intézet vagy az OSZK felületén, valamint tematikus gyűjtőoldalakon, mint a konyvtar.hu, és közös katalógusban az állomány (az igen tökéletlen MOKKA). Így teljes egészként, melybe az oldalakat besorolhatjuk, a könyvtáros szakma internetes jelenlétét tudnám megnevezni, melyek fő egységeit alkotják a különböző könyvtárak weboldalai, melyek, ha jól, használói szempontokat is figyelembe véve készülnek, együtt szerves egészet alkothatnak. Fontos azonban, hogy minden könyvtár saját, elkülöníthető honlappal rendelkezzen, mivel az eltérések miatt muszáj a saját intézményre specializálni, mivel csak így kaphatnak pontos képet a látogatók a szolgáltatásokról, állományról, nyitva tartásról, stb.

Mindkét honlap rendelkezik elektronikus dokumentumokkal, melyek a JAMK-nál mindenki számára, a NYME SEK Könyvtár esetében csak helyben, az olvasók számára elérhetőek. Az előbbinél e-könyv- és hírlaptárat találunk, utóbbinál tananyagokat, szakdolgozatokat, segédanyagokat, mindkettő közzé tesz elsődleges és másodlagos információkat is. A másodlagosba az integrált rendszerek mellett beletartozik az intézményekről, szolgáltatásokról, használatról szóló információ, a JAMK-nál pedig könyvleírások is. Ezen kívül a háttéranyagok elérését is biztosítják helyben, jogi vagy cikkadatbázisok segítségével a felhasználók maguk kereshetnek és értelmezhetnek irodalmat. A könyvtári adatbázisok miatt a másodlagos információ van túlsúlyban, 60 %-ra saccolnám a mennyiségét, mivel a többi, helyben hozzáférhető cikkadatbázisok közül is csak néhány teljes szövegű. A honlapokon nem teszik lehetővé a véleménynyilvánítást, hanem azt aki akarja, email, skype, Facebook segítségével teheti meg.

Az értékpluralizmus és a hálózati tudásélmény szem előtt tartása fontos az ilyen jellegű oldalak készítésekor, mivel maguk az intézmények egy fejlettebb viselkedést, magát a kultúrát képviselik. Így mindenképpen olyan tartalmat kell közvetíteniük, melynek értelme van, jól és hasznosan használható fel, megalapozott, a források visszakövethetőek, igazolható hitelességük. Folyamatosan frissülnek, mindig újabb és újabb információk, hírek jelennek meg, fontos az idő, hogy ne veszítsék újdonság-voltukat. Mivel a virtuális látogatóknak nincs lehetőségük egy saját teret teremteni a weboldalakon belül, a hálózati tér- és időélmény nem figyelhető meg oly szinten, mint például egy téma köré szerveződött közösség esetében.

Nincs igazán közösség-szervező ereje az intézmények online felületének, de úgy vélem, könyvtárak esetében fontosabb a személyes találkozás és kapcsolattartás. Mindkét könyvtár jelen van a Facebookon és a Twitteren, tehát lehetőség van csoportosulni, és népszerűsíteni, azonban más felületen. Ezt nem feltétlenül tartom hátránynak, mivel ha van két, direkt ezt a célt szolgáló , ráadásul igen népszerű oldal, teljesen felesleges saját blogot létrehozni a könyvtári honlapon. Ellenben a fórumot hiányolom, mivel a minőségbiztosítás és a fejlesztések szempontjából előnyös lenne egy olyan felületet is kezelni, ahol minden felhasználó javaslatokat tehet a jobbításra, és a könyvtárnak muszáj válaszolnia a felvetett kérdésekre a közfigyelem miatt. A közösségi fejlesztésnek viszont szintén nem látom itt lehetőségét, pontosan az információk megalapozottsága miatt nem nyúlhat bele akárki a katalógusba, vagy tölthet fel e-könyvet.

Mivel nincs a honlapokon regisztrálási, bejelentkezési lehetőség, a látogatók nem hozhatnak létre saját felületet, nincs lehetőség az egymással való információcserére. Nem lehet online személyiséget kialakítani, így a privátszféra, birtoklásvágy és felhalmozás, az állandó jelenlét kényszere, valamint a teremtő aktivitás sem érhetők nyomon. Mindez úgy valósulna meg, ha a két könyvtár készítene egy-egy saját blogot vagy fórumot a honlapra, vagy azt kiegészítve.

Néhány web2.0-ás alkalmazással kiegészíteném a honlapokat, melyek elősegítenék a fent felsorolt felhasználói attitűdök kialakulását. Rendkívüli pozitívum, hogy JAMK esetében Skype, a szombathelyiek pedig saját chat-alkalmazással segítik a valósidejű beszélgetést, tájékozódást, információszerzést. Emellett a könyvtárak jelen vannak Facebookon és Twitteren, azonban ezek mind külső alkalmazások. Szerintem érdemes lenne saját fórummal, bloggal, wikivel és e-kereskedelmet lehetővé tevő alkalmazásokkal fejleszteni a honlapokat.

Fórum – BB Press

A BB Press az Opensourcecms oldaláról ingyenesen letölthető, gyorsan és könnyen telepíthető, nyílt forráskódú alkalmazás. Több témájával és szabadon változtatható beállításaival testre szabható. Felül lehet bejelentkezni, alatta találjuk a legfrissebb hozzászólásokat, alatta pedig a különböző témákat. A bejelentkezés alatt lehetőség van az ablakos keresésre, amit címkefelhő is könnyít. Segítségével elősegítjük az oldal látogatóinak egymással való kapcsolattartását, az általunk engedélyezett témákban, és kis reklámot is jelenthet az intézménynek. Nagyszerű felület az olvasócsoportok, könyv vagy szerzők iránt rajongók számára, hogy megbeszélhessék élményeiket, közzétegyék értelmezésüket, véleményüket.

Blog - Simple PHP

Egyszerűen letölthető és telepíthető, nyílt forráskódú CMS alkalmazás. Bár a telepítésnél nincs magyar nyelv, kis angol nyelvtudás szükséges csak a használatához. A telepítés során azonban már be lehet állítani a magyart is, ekkor a blog menüpontjai és minden szöveg lefordítva jelenik meg. Felépítése rendkívül egyszerű, középen a bejegyzéseket láthatjuk a főoldalon, jobbra pedig a menüsor. Van keresőablak, több témát is színt lehet beállítani, metaelemeket megadni, kategóriákat, menüpontokat egyszerűen módosítani. A blogon szintén különböző csoportok alakulhatnak, vagy akár a felhasználók egyéni blogjainak gyűjtőhelyévé is válhat. Elősegíti a társas érintkezést, a kommunikáció lehetőségét, a gondolatok megosztását. Ugyanakkor legfőbb szerepe terveimben az lenne, hogy a könyvtárlátogatók itt adhassanak hangot véleményüknek, kritizálják, vagy építő javaslatot tegyenek a szolgáltatások, állomány, munkatársak esetében. Ez esetben a nyilvánosság miatt muszáj lereagálnia az intézménynek minden hozzászólást, ami segíti a minőségmenedzsmentet, és felhasználó-központúvá teszi az intézményt.

E-kereskedelem - OpenCart

Nyílt forráskódú CMS, használata a bloghoz és fórumhoz hasonlóan egyszerű. Viszont felülete látványos, több menüpontot hozhatunk létre, van keresési lehetőség, leginkább a Tesz Vesz aukciós portálra hasonlít talán. A könyvtár rendezhetne aukciót a fölös példányokból, vagy csak egyszerűen kiárusítást. Ezzel nem csak évente egy-két alkalommal kerülnének forgalomba a leselejtezett könyvek, hanem folyamatosan lehetne böngészni köztük. A felhasználók is közzétehetik ajánlataikat, megunt könyveiket eladhatják, vagy jelképes összegért kitéve mással elcserélhetik. Az áruk kategóriákba sorolva találhatók, lehet licitet indítani, és a tetsző termékeket kosárba helyezni, majd felvenni a kapcsolatot a hirdetővel. Az online vásárlás kiépítésével nem csak a könyvtárak lépnének egy nagyot előre, maguk számára is kihasználva az előnyöket, de a felhasználók közötti interakciókat is elősegítenék.

Wiki - PM Wiki

Ugyancsak egyszerűen letölthető és telepíthető, nyílt forráskódú CMS alkalmazás. Átlátható, bal oldali menüsor, középen a bejegyzésekkel. A kinézetén azonban minden változtatható, több téma van, és a színek mellett az elrendezés is variálható, hogy a kulturális felülethez jobban passzoljon. Segítségével össze lehetne gyűjteni az ajánlókat, könyvről vagy eseményről, illetve a már lezajlott rendezvényekhez beszámolót készíteni. Egy olyan lehetőséggel egészülnének ki a weboldalak, mely rendkívül sok funkciót rejt magában, és a felhasználók is szerepet kaphatnának a készítésben. A NYME SEK Könyvtára ide helyezhetné át a segédanyagokat, míg a JAMK a szerzőkről és új könyvekről készíthetne saját wikit. Tulajdonképpen a blog és galéria összevonva alkotná a hírekkel és beszámolókkal kiegészülve, egy konkrét tudástárat alkotva.

A tökéletes könyvtári weboldal számomra igen összetett, és nem is a különféle programokkal vagy szolgáltatásokkal kezdődne a fejlesztés. A legalapvetőbb elvárás részemről és valószínűleg minden felhasználó részéről a szerkezeti felépítés, átláthatóság, a jó struktúra, hogy minden egyszerűen elérhető legyen. A JAMK weboldalával az a problémám, hogy inkább koncentrál a színekre, a kinézetre, mint a tartalomra. Jó, hogy csak hét fő menüpont van, de nem értem, miért nem lehetnek lenyíló almenük, illetve kattintás után ezek miért vannak annyira eldugva. Rendkívül rossz az oldalak felosztása is, ez a táblázatos felépítés szörnyű, nehezen átlátható a rendszer, és a logikát nem igazán látni benne. Rengeteg a kiemelés, így semmi sem vezeti a szemet, az ember csak kapkodja a fejét. Igazán kíváncsi lennék egy az oldalon végzett szemkamerás vizsgálat eredményeire, vajon a látogató mennyi információt tud elraktározni az első percben, és milyen hamar találja meg azt, amit keres. A NYME SEK Könyvtár honlapján viszont túl sok információ van összesűrítve. Erre a wiki lenne egy nagyon jó megoldás, mivel tetszik a lenyíló menü, de túl sok az almenü. A menü színe is zavaró, túl sötét, az apró betűkről nem is beszélve.

Tehát egy jó könyvtári honlap menüje legyen lenyíló / gördülő, inkább kevesebb színnel, kiemelések nélkül, minden jól láthatóan, a menü is világos háttérrel, és a tartalomnál nagyobb betűkkel. A szerkezet egyszerű, logikusan felépített oldalakkal, és mindig lássuk, éppen hol tartózkodunk, valamint nem árt egy link, mely visszavezet a kezdőlapra. Ezt a legelegánsabban szerintem úgy lehet megoldani, ha a fejlécben található logót, vagy a szervezet nevét linkeljük. A szerkezeti felépítés után jöhet a tartalom, melyet én szintén különböző rendszerek segítségével tagolnék, itt jöhet képbe a wiki. Vannak olyan információgyűjtemények, pl. hírek, rendezvényekről tudósítások, új könyvekről leírások, tananyagok, tematikák, melyek mind elférnek egy ilyen tartalomkezelő rendszerben. A hangsúly a jó csoportosításon van, így az átláthatóságon. Tulajdonképpen az egyetemi könyvtár esetében minden plusz tartalmat idetennék, mely nem a könyvtárral kapcsolatos, ilyen a pályázatok, és az egyetemhez kötődő információk (tematikák, stb.), a JAMK-nál pedig az újdonságok, híradó, megyei hírek, rendezvények. Szerintem szükség van a használói visszajelzésekre, erre lenne a blog vagy fórum, mivel ez mindkét könyvtárnál hiányzik. Mindenképpen kell Skype, vagy chat, msn, bármi, amivel valós idejű beszélgetést folytathatunk. A hálózati térélményt pedig a blog és fórum mellett az e-kereskedelem valósítaná meg. Nagyszerű lehetőségnek tartom az aukciós oldalt, mely a könyvtárnak is előnyös, nem csak a felhasználóknak. Web kettes alkalmazások közül még kell galéria és videó, illetve alapvető az internetes katalógus és a honlapon való keresési lehetőség. Ezek mellett pedig minden információ a könyvtárról, szolgáltatásokról, munkatársakról, felhasználásról, állományról, stb. És természetesen kihagyhatatlan a könyvtári honlapokról az elektronikus irodalom is, haladni kell a korral, valamint így is segíteni az olvasókat, látogatókat az információ megszerzésében.

Nem hiszem, hogy az ismertetett terv megvalósíthatatlan, saját tapasztalatból tudom, hogy kezdő nyelvtudással is a végletekig fejleszthető egy honlap. Ami pedig a szerkezetet és látványvilágot illeti, rengeteg könyv és tanulmány készült már ezekben a témákban, melyekből okulhatunk, hogyan is nézzen ki és épüljön fel felhasználóbarát online felületünk.

Tézis 3 Francia Intézet Médiatár

Francia Intézet Mádiatára

A médiatár almenüpontjai a következők: információk, újdonságok, foglalkozások, katalógus, könyviroda. Az információk inkább elsődlegesnek mondhatóak, mivel a saját működésükről nyújtanak információkat, semmilyen más területtel, piramis felépítésű információs hálózatokkal nincsenek kapcsolatban. A saját működésüket, szolgáltatásaikat írják le a honlapon.

Százalékosan feltüntetve, nagyrészt magukról és az általuk nyújtotta sok-sok tevékenységről adnak számot, kevés interakcióval és véleményezési lehetőséggel. Más területekkel való kapcsolat nem igazán fedezhető fel, bár széles spalettán mozog a kínált elfoglaltságok köre (mesedélután stb.). De akár úgy is értelmezhetőek ezek a szolgáltatások, hogy az egész intézmény próbál kulturális elfoglaltságok bevinni a könyvtárba.

Tézis 3 ELTE PPK Könyvtár

ELTE PPK Könyvtára

A honlapon megjelenő tartalmak: nyitólap, katalógus, e-források, használat, gyűjtemények, kapcsolat, szabályzatok, oldaltérkép. A menücímek magukért beszélnek, a nyitólapon általános friss információkat olvashatunk, a katalóguson belül kiválaszthatjuk a számunkra releváns katalógust (amiből a dokumentumot kikereshetjük), e-forrásoknál az adatbázisokra kereshetünk rá, a maradék menüpontok, pedig egyértelműek.

A honlapon szerintem elsődleges információk találhatóak, mivel inkább a könyvtárral kapcsolatos információk jelennek meg az oldalon.

Százalékos arányt nem merek biztosan mondani, de legnagyobb arányban a könyvtárról (a téma előállítóiról) van fent a honlapon a legtöbb információ, majd magáról a szakterületről (pszichológia, pedagógia), és legkevesebb a véleményekből és interakcióból jelenik meg. Előállított információt sem nagyon találunk a honlapon, hacsaknem a katalógus, annak feltöltése és karbantartása, minősül létrehozott információnak.

Az interaktivitás hiánya szerintem ez esetben is problémákhoz vezethet.

KSH Könyvtára -Tézis 3.

A KSH Könyvtárának honlapját én gondolom konkrét tartalomszolgáltatónak ellenben a Központi Statisztikai Hivatal oldalával. A két intézmény közül a Hivatal szolgáltat konkrét tartalmat, elsődleges információt az Interneten, és természetesen a hivatalban, személyesen egyaránt (tanulmányai , adattáblái által), a könyvtár csak rendelkezik web felülettel, hiszen ez ma már alapnak számít, de itt inkább a könyvtár szolgáltatásaira vonatkozó információk találhatóak meg. Szerintem egy könyvtár honlapja akkor számít tartalomszolgáltatónak, ha legalább az állománya fele digitalizálva elérhető lenne a katalóguson át a felhasználók számára.
Ezzel ellentétben, a KSH Könyvtárának honlapján néhány kiadvány kivételével, mint mondjuk a KSH Kiadványok, nem jutunk el konkrét tartalomhoz, azt helyben, a könyvtár épületében érhetjük el.

A KSH könyvtárának honlapján a könyvtár szolgáltatásai vannak pontokba szedve.
Így például 'A könyvtárról' pontban tájékozódhatunk a könyvtár történetéről, használatáról, gyűjtőköréről olvashatunk információkat. Ezek szerintem mind másodlagos információk a tartalom és a téma szempontjából is.
A 'Közérdekű adatok' menüpontban tájékozódhatunk a könyvtár személyzeti, szervezeti adatairól,tevékenységére, működésére vonatkozó adatokról.
'Kiadványok' menüpontja három alpontra van osztva:
Könyvtári kiadványok
KSH kiadványok
Bibliográfiai leírások.
Ez a három pont is csak rövid ismertetőt ad a konkrét, könyvtárból elérhető tartalomról.
Ezek tehát mind inkább hozzáférési információk, nem pedig elérhető tartalom.

A honlapon kb. 80%-ban tájékoztató jellegű információk találhatóak, mint már említettem, a tényeges tartalom itt nem található meg, szerintem nem is ez a funkciója egy könyvtár honlapjának, így a KSH Könyvtár honlapjának sem.
A téma előállítóira vonatkozó információt és a háttéranyagot 5-5%-ban határoznám meg.
Az összefüggések más területekkel szerintem 10 százalékos arányban valósul meg a honlap 'Linkek' pontja alapján, itt kapunk néhány eligazodási pontot a kapcsolódó területekkel kapcsolatban.
A véleménycserére, reakciókra vonatkozó lehetőségre én 0 százalékot mondanék, mivel nincs olyan felülete a könyvtárnak, ahol ezek kinyilvánítására alkalom lenne. Ugyan van a könyvtárnak blogja, de annak teljesen más a célja.

Eötvös Károly Megyei Könyvtár - A tartalmi egységek és a téma viszonya

A könyvtár tartalmát figyelembe véve egyértelműen megállapítható, hogy nem egynemű, hiszen a tartalom különböző részeinek elkülönítési igényét a különböző menüpontok és rovatok egyaránt jelzik.

Előállított elsődleges információk:
A könyvtár online katalóguson belül több adatbázis is a rendelkezésünkre áll: Teljes könyvtári gyűjtemény, Gyermekkönyvtári gyűjtemény, Helytörténeti gyűjtemény, Francia gyűjtemény, Letéti gyűjtemény, Amerikai Kuckó gyűjteménye, Zeneműtári gyűjtemény, Angol gyűjtemény
A tartalmak előállítóira vonatkozó információk jelennek meg pl. a Facebookon.


Másodlagos tartalmak:
A honlap főoldalán szembetűnően megjelennek az aktuális programokra vonatkozó információk; könyvajánló, vetélkedőre való felhívás, kiállításra, előadásra, író-olvasó találkozóra invitálás, tanfolyam indítására vonatkozó információ, vagy éppen a könyvbarát olvasójegyre vonatkozó ismertetés. Az aktuális programok a könyvtár egyes részlegeinek oldalán megtalálhatók.


Háttéranyag elérhetővé tétele, vélemények, reakciók megjelenítése nem jellemző az oldalra.

Gróf Bercsényi Zsuzsanna Városi Könyvtár Budaörs

A könyvtár egy általános gyűjtőkörű városi könyvtár. Van külön helytörténeti és zenei gyűjteménye, illetve kiemelten odafigyel a gyermekekre.
Honlapján tobzódnak az interaktív elemek - melyek személy szerint engem néha bosszantottak -, de igazán web2.0-ás elemekkel nem igazán talákozhatunk.
Nincs távoli kölcsönzés vagy előjegyzés, rss feed, hírlevél, közösségi portálhoz való csatlakozási lehetőség, fórum, vagy blog, viszont van GoogleMaps az elérhetőségeknél, rengeteg külső hivatkozás összegyűjtve (Ugródeszka) és elektronikus könyvtár (helytörténeti).

A gyűjtemény:

A gyűjteményt saját maguk is a honlapon jól elkülöníthetően négy részre osztják.
- Gyermekkönyvtár (Itt külön találunk menüpontokat a beiratkozásra, használatra, rendezvényekre...stb. vonatkozóan)
- Felnőttkönyvtár (Gyermekkönyvtárhoz hasonlóan itt is külön minden vonatkozó információ fel van tüntetve)
- Budaörsi Elektronikus Könyvtár (Helytörténeti gyűjtemény)
- Zeneszoba (Zenei gyűjtemény)

Az Ugródeszkán belül három csoportot találunk:
- Magyar Könyvtári Keresők
- Adatbázisok (Mindenféle tudományterületről gyűjtöttek, ingyenesen elérhető adatbázisokat.)
- A Budaörsi Társintézmények és Hasznos linkek pedig közérdekű információkat tartalmazó, vagy az emberek szórakozását szolgáló egyéb honlapokra mutatnak.

Mi jellemzi a honlapot?

Interaktivitás, "mozgékonyság".

Belépő (intro)

A menürendszere is interaktív, ki-be "ugrál", ami számomra nagyon nehézkesen kezelhető volt, szerintem sokkal barátságosabb és célszerűbb lenne egy rögzített menürendszer.

A gyerekeknek lufis Micimackó, a "zenészeknek" képek és felugró ablakok a szolgáltatások leírásánál.

Véleményem szerint a könyvtár (és honlapja) teljes mértékben megfelel funkciójának, nem gondolom, hogy Budaörs város lakói ennél profibb (és web2.0-ás alkalmazásokkal tarkított) honlapot várnának el. Ettől függetlenül a következőket lehetne még a honlaphoz kapcsolni, amelyeknek gyakorlati hasznát a könyvtárhasználók is élvezhetnék;
- távoli hosszabbítás, előjegyzés lehetővé tétele
- vakbarát honlap (A könyvtárban vannak eszközök, de a honlapot is módosíthatnák, vonatkozzon ez az Elektronikus Könyvtár anyagára is.)
- közösségi alkalmazás
- blog/fórum (pl. anyukák gyermekkönyvekről, tanácsok, öletek, tapasztalatok megosztása, ajánlások)
- visszacsatoláshoz felület
- e-folyóiratok, rss-feedek, hírlevél
- videomegosztás, képmegosztás (rendezvények)
Úgy gondolom, hogy egy "Ügyfélkapu" kapcsolat összekötése a könyvtár rendszerével, szintén hasznos lehetne. Gondoljunk bele, egyetlen felhasználónév és jelszó lenne az, aminek a segítségével távolról meghosszabbíthatnák egy könyv lejárati dátumát az olvasók, ugyanakkor Budaörs Város Önkormányzatánál is az e-ügyintézés ezzel történhetne, a kapcsolat (link) a kettő között alapvetően már megvan, csak jobban ki lehetne építeni. Illetve a könyvtárosoknak ez alapvetően nem feladata, de fejlődhetne ilyen irányba a tájékoztatás/információszolgáltatás. Az azt igénylő felhasználóknak online segítségnyújtás az ügyintézésben. Ez nyilván többletfeladatot jelentene, de egy könyvtár esetében, amely elsősorban egy helyi lakosság igényeit hivatott kiszolgálni, egy lehetséges fejlődési útvonalat jelent, és úgy vélem olyat, amely jó eséllyel megteremti a könyvtár további fenntartására/üzemeltetésére az igényt.

BCE KK - összes tézis

A könyvtár esetében olyan megkülönböztetést alkalmaznék az elsődlegesnek és másodlagosnak nevezett tartalmak között, hogy melyek a teljesszövegű dokumentumok és teljesen hozzáférhető adatbázisaik, amelyeket a honlapjukon szolgáltatnak (primer) és melyek azok, amelyek csak a tájékozódást, keresést szolgálják, vagy kiegészítő jellegű szolgáltatások (secunder).

Elsődleges tartalom ebben az értelemben, de csak a beiratkozottaknak (helyi számítógépeken, vagy VPN-nel) az E-forrásokon belül található, E-folyóiratok, Oktatói publikációk, Műhelytanulmányok, Ph.D. Disszertációk, Szakdolgozatok, és TDK, Adatbázisokon keresztül elérhető tartalmak. A tartalmak előállítóira, témák gyűjtőire vonatkozó információk (intézményi információk, profil oldal a Twitteren) is elsődleges, és egyben saját maguk által előállított anyagok lesznek (Látogatók, Könyvtárhasználat menüpontok alatt).

Másodlagos tartalmak lesznek tehát a könyvtár katalógusa, vagy a tájékoztató könyvtárosoktól valamilyen formában (skype, meebo, email) nyert információ egy-egy dokumentumról, szolgáltatásról. Vagy a Könyvajánló, Heti ajánló (Disszertációk) interaktív ablakának anyagai a főoldalon, amelyek viszont mind a könyvtár dolgozói által előállított tartalmak lesznek.

Hozzáadott tartalom, de értelmezhetjük más területekkel való összefüggés teremtésnek például a KLIKK gyűjteményt az E-forrásokon belül.

A minden aloldalon megtalálható Észrevétek/Feedback segítségével megoldott a visszacsatolás. Gyűjtik a véleményeket, de nem teszik őket közzé.

A BCE KK honlapja nem igazán alkalmazodik a weben megjelent olyan új igényekhez, mint az értékpluralizmus, hálózati tudásélmény, hálózati időélmény, hálózati térélmény. Véleményem szerint azonban, mint egy felsőoktatási könyvtár, nem is nagyon tud - és talán nem is nagyon szabad - máshogy működnie. Valamiféle rend és szabályozottság szükségeltetik. Olyan módokon alkalmazkodhat, amelyre láthatjuk, hogy törekszik is, mint például olyan új alkalmazások kapcsolása a honlaphoz, mint a Twitter.

Hacsak nem tekintjük például hálózati tudásélménynek, hogy az E-forrásokban ott vannak az Oktatói Publikációk, Ph.D Disszertációk, Szakdolgozatok/TDK-k és Műhelytanulmányok, amelyek nem a könyvtár dolgozóinak, hanem bizonyos értelemben véve a használóinak a termékei, bár itt nem beszélhetünk úgy a hálózatiság adta specialitásokról, mint a fórumokon keletkező tartalmak, akkor már inkább a Wikipédiával vonhatnánk párhuzamot, ám ez sokkal ellenőrzöttebb.
Azt el tudnám képzelni, hogy valamilyen módon működjön egy tudásmegosztás (pl. egy fórum a könyvajánlókhoz kapcsolva megjegyzés, aki olvasta). Egy-egy könyvre felhívhatnák a hallgatók is egymás figyelmét, fontos tananyag, vagy csak jópofa...ilyenformán az egyes évfolyamok közötti "átjárás", információáramlás, (legálisan) is működhetne. Vagy "beköthetnék" a Gazdaság, Tőzsde, Eu, Marketing Mimi-ket (Wikipédiához hasonlóan foglalomgyűjtemény, csak ilyen specializált témák is vannak benne külön. A hallgatók, oktatók és könyvtárosok együtt vehetnének részt a szócikkek ellenőrzésében, bővítésében, építésében.) Lehetne indítani egy "innováció-szolgáltatást", külön fül lehetne a honlapon, fórum forma például. Lényege, hogy a könyvtár használói ide írhatnák, milyen web2-es szolgáltatásokat tudnának elképzelni a honlapon, mire lenne igényük.

Az egyetemen belül működő esetleges kluboknak és tanulócsoportoknak is lehetne külön aloldala a főoldalhoz kapcsolódóan. Ahol az adott témakörben mindent egy helyen tarthatnának (lehetne fórum vagy blog forma).
Az egyes tudományos dolgozatokat megoszthatnák pl. GoogleDocs-ok segítségével, egy-egy előadásuk/ülésük anyagát több módon is közzé tehetnék. Fotódokumentáció pl. Picasaweb-bel, vagy lehetne Podcast is az előadások hanganyagáról, de adhatnak webkamerás élőközvetítést is (ustream). Gyűjthetnek és beköthetnek a témába vágó egyéb előadásokat, videókat (youtube-ról pl.) és prezi-ket (prezi.comról, slideshare-ről), dokumentumokat is ajánlhatnak a del.ici.ous-sal, lehetne egy közös "tudásanyaguk", amit a csoport tagjainak együttértésében tesznek oda, de minden tagnak lehet sajátja is, ezáltal is szélesíthetik egymás látókörét. Ilyen szempontból az RSS feed is hasznos lehet (Témához tartozó friss hírek, szaklapok). A fórumon, blogon vitatkozhatnak az aktuális könyv/cikkélményről, vagy tudományos kérdésről...ezeknek segítségével pedig az egyetem és könyvtár falai közül "kiszabadulhat" ez a kör. Hiszen ilyenformán csatlakozhat a közösséghez egy már régebben végzett diák is, nincs időhöz és térhez kötve, hogy beszálljon egy-egy vitába, elég a virtuális jelenléte is. Itt az egyéni és a közös tudás egyszerre jelenhet meg, hitelességét pedig a közösség fogja igazolni.

A tudásélménnyel kapcsolatban beszélhetünk még arról, hogy mennyire tudná a köynvtár szegmántálni csoportjait és az egyedi felhasználói igényekre szabni a "tudást". Tehát megoldható lenne-e valamilyen módon, hogy mondjuk a Hallgatók ott ahol megoldják, hogy távolról meghosszabbítsák egy könyvük lejárati dátumát, vagy előjegyeznek, bejelölhessék pl., hogy ténylegesen mi érdekli őket (címkézés-féle), és mondjuk személyre szabott könyvajánlókat, szakirodalomlistákat kapjanak a könyvtártól bizonyos időközönként.

A hálózati időélményt sem lehet itt úgy értelmezni, mint egy blog, fórum, vagy közösségi portál üzenőfala esetén. Az itt megjelent tartalmak többsége állandó. Változó, hogy a hírekben "reklámozott" adatbázisok, vagy a könyvajánlók meddig vannak fent, de ez is egy komoly szabályozás szerint történik, nem annyira "öntörvényű", mint az előbbiekben felsorolt három esetben .

A hálózati térélményét tekintve elég "statikus". A könyvtár designja évek óta olyan, mint most. Ez nem feltétlenül baj, mert így mindent megtalálhatnak mindig a honlap visszatérő látogatói, nem biztos, hogy célszerű lenne egy nagy átrendezés és designváltás a honlapon. A térélmény fokozása érdekében esetleg annyit tudnék még elképzelni, hogy feltehetnének egy Képgalériát a könyvtárról, esetleg egy Sárgatúra-videót (könyvtár bejárása), vagy interaktív térképet, ahol kattintgathatok és kinagyítja, képet kapcsol az adott emelet, adott részéhez...stb.

Esetünkben egy Twitter, vagy Facebook profil nem a birtoklásvágyat szolgálja, illetve közvetetten. A könyvtár más megjelenési formákat keres a weben, hogy észrevegyék, miél többen, és manapság mi lehet erre az egyik legkézenfekvőbb megoldás? Nos egy profil létrehozása a könyvtár számára, az egyik népszerű közösségi portálon. "Szerezni" akar még felhasználókat, és reméli, hogy ezzel megtarthatja az eddigiket is (szimpátia növelése). De a "birtoklás" nem egy-egy személyre fog irányulni, az egyén itt valójában lényegtelen lesz, fő a kapcsolatok száma, a "tömegvonzás". A kapcsolati gráf folyamatosan képlékeny és változó lesz, jönnek-mennek a "kapcsolatok"/ismerősök/.

A könyvtár és weboldal-tartalmainak "társadalmi szerepvállalását" azt hiszem nem érdemes részletezni, hiszen egyértelműen nevelő és segítő szándékú. Tulajdonképpen ez a "főtevékenysége".


Egy olyan komplex rendszert udnék elképzelni, amely egyfelől meghagyja a könyvtár jelenlegi rendszerét (E-források, Katalogus külön) és szolgáltatott tartalmait, másfelől "beengedi" a közösséget, aloldalrendszer pl. vagy külön menüpontok (pl. Tudákörök - Tudomáynos klubok gyűjteményei, véleményei, eseményei - tehát az "aloldalak".) ezen fentebb részletesebben vázolt lehetőségeknek is.
Úgy vélem, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtára mindenképpen igyekszik beépíteni rendszerébe a web2-es új lehetőségeket, ám a tudatosság mértéke, illetve a "fázis-késés" még problémákat okoz. A jelenleginél több alkalmazás használata is elképzelhető lenne, anélkül, hogy az rontana a könyvtár presztízsén, szolgáltatott tartalmainak megbízhatóságán.

Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, Miskolci Városi Könyvtár :A tartalomcsoportosítás tekintetében, tartalom rétegződései - Tézis 3

DEENK

A tartalom elérése szempontjából alapvető csoportosítás a Gyűjtemények szerinti tipizálás, valamint az egyes Kari Könyvtárak szerint fellelhető tartalmak.

Az adatok közzététele az egyes karok, gyűjtemények profiljához illeszkedik.

Karok, könyvtári egségek:
Műszaki Könyvtár, Társadalomtudományi Könyvtár, Bölcsészettudományi Természettudományi Könyvtár, Zeneművészeti Könyvtár, Kenézy Élettudományi Könyvtár, Agrártudományi Könyvtár, Gyeremeknevelés és Felnőttképzési Kari könyvtár, Debreceni Egyetemi Kiadó, Médiatár

Elsődleges információként az egyes karok könyvtárairól katalógusokról, gyűjteményekről tájékozódhtanuk. Minden egyes könyvtári egységnél elsődleges információként jelennek meg a katalógus mellett a tananyagok (e-foorások), szolgáltatásokról szerezhető információk.

A hozzászólások, vélemények, plusz szolgáltatások (online kapcsolattartás) a honlapon már másodlagos infromáció kategóriába sorolható.

A tartlomszolgáltatás rétegződése tekintetében az egyes könyvtári egységeknek megfelelően nyújtott szolgáltatások vannak.

A Bölcsésezttudományi és Természettudományi Könyvtárban a tájékozódási források tovább lettek osztva a felhasználók szempontjából .

hallgatók,

oktatók,

látogatók szempontjából.

A tartalmi szintek közötti átláthatóság így további segítséget ad a felhasználók számára.

Szemléltetésként az alábbi képen a hallgatók számára kínálkozó lehetőségek láthatók:

A gyűjteményeket tekintve az egyes karok dokumentációi mellet, kéziratanyagok, digitális gyűjtemények is tartalomként szolgálnak.

Közzé tett információk tekintetében a hírek események külön kiemelést kaptak. A adatbázisok katalógusok elérhetősége biztosított, nem csak az egyetem hálózatán keresztül. Beiratkozott olvasóként az egyetemi hálózaton természetesen több külföldi adatbázishoz is hozzáférés biztosított.

Az intézményről dolgozókról tájékozódhatunk az Elérhetőségek menüpontban, az egyes tájékoztató könyvtárosok, adott gyűjteményt ismerőktől könnyedén kaphatunk információkat.

Vendégkönyv, Olvasói box, Saját könyvtár szolgáltatások keretében közvetlenül a kívánt tartalom szolgáltatójával lehetőség van a kapcsolatfelvételre. A főoldalon Hogyan...? menüpont alatt hasznos tanácsokat kérdésekre választ is kaphatunk.

Wiki alkalmazással már a hallgatók is aktív tartalomszerkesztővé válhatnak.

Összefüggés tehát megtalálható a főoldal tartalmai és az egyes könyvtári egységek vonatkozásában. Felépítésükben igyekeznek a legfontosabb információkat kiemelni, adatbázisok, katalógus szolgáltatások kiemelésvel. A főoldalról könnyen tovább navigálhatunk a további számunkra fontos tartalmak felé. Adott kar könyvtárát szemléletes módon 1 kattintással elérhetjük.

Kapcsolódó szolgáltatásokról (kiadás, fordítás, előadások, képzések, tanfolyamok) szintén ugrópontként szolgál az oldal. Projektekről további adatbázisokról is tájékozódhatunk.

Vélemények, reakciók megjelenítése m ár a címlapon Vendégkönyv,Olvasói Box címszó alatt hívja fel a figyelmet.

Honlapon megjelenő tartalmak arányai:

Az elsődleges információ szolgáltatása, az adatbázisok, katalógusok, fontosabb tananyagok révén, a tartalom szempontjából, mintegy 100%-ban megvalaósul. A hallgatók mellett természetesen az oktatók elvárásainak is igyekeznek megfelelni. Az elérhetővé tétellel tehát nincs probléma, mivel közvetlenül megszerezhetjük a kívánt legfontosabb információkat.

A tartalom előállítóival kapcsolatos kontakt is lehetséges online felületen, telefonon, és közvetlenül. Online módon ezt is közzéteszik, a tartalomhoz kapcsolva 90%-os arányban

Vélemények kifejtésére, egyéni interaktív részvételre is 90%-os arányt említenék. A chat, wiki szerkesztés ezeket mind erősítik.

Az egyéb szolgáltatások, kiadói funkcíó, fordítások, már nem kapnak olyan nagy szerepet, és nem elsődleges információt képeznek. Mintegy 70%-os viszonyt lehet kötni az egész tartalmi egységhez kapcsolva.

Miskolci Városi Könyvtár

Egy honlapon belül navigálhatunk az egyes fiókkönyvtárak között. A tartalom rétegződése szempontjából az egyes fiókkönyvtárak gyűjteménye eltérő.

A Szabó Lőrinc Fiókkönyvtár elsősorban idegennyelvi részlegével, zeneműtárával, és folyóiratolvasójával szolgáltat információkat. Erről tájékoztatást is kapunk, de csak általánosságban. Tehát a gyűjtőkörbe tartozó források hozzátételéről nem igazán beszélhetünk. Az adatbázis egységes az összes könyvtárnál, így nincs külön választva.

Elsődleges szerepet kapnak a könyvtár életében a hírek, programajánlók. Ezekről folymatos tájékoztatók, beszámolók keretében informálódhatunk. Aktív az online jelenlét a facebook, skype és twitter felületeivel.

Főként a programok, rendezvények közzététele jellemző. Ezekről folyamatos beszámolók, értesítések vannak. Természetesen az adatbázis is elérhető, de plusz hozzáadott érték, tartalom még nincs. További adatbázisok, felületek nincsenek feltüntetve.

Az intézmény dolgozóinak elérhetőségei megvannak, webmester számára külön hibabejelntést lehet tenni. Aktív skype kapcsolat is lehetséges, valamint bejelentkezett felhasználóként akár hozzászolsáokat is lehetőség van megosztani.

Ehhez kapcsolva tehát visszajelzések, vélemények is kaphatóak a beiratkozottak részéről. Probléma esetén pedig gyorsan feltudják venni munkaidőben a kapcsolatot a könyvtárosokkal is.

Elsődleges információként az alapszolgáltatások mellett tehát a hírekről, eseményekről közreadott mindig friss információ válik itt fontossá. A kiegészítő szolgáltatás (szkennelés, folyóiratkölcsönzések), már inkább másodlagos szerepet kapnak.

A szolgáltatott tartalom aránya:

Az elsődleges információk közzététele kis mértékben van jelen, inkább a program kapnak fontosabb szerepet 70%

Tartalom előállítása a felhasználók is aktívan részt veszenek blogolással, valamint hozzászólásaikkal (30%). Ugyanakkor a weboldal szerkesztője, webmester állandó jelenléte is fontos (70%)

Összefüggés más területekkel nem jellemző, inkább együttműködés a fiókkönyvtár egységei között (50%)

Vélemények, reakciók kifejtésének lehetősége(80%), hiszen egyre bővülnek a hozzászólások, bejelentkezett felhasználók aránya. Facebook, twitter és skype lehetőségek is szélesítik a kínálatot.

Hozzáadott háttéranyagként a programok beszámolóit, a hírek események viszakeresésének lehetőségét említeném, mely elég nagy mértékben van jelen az oldalon (80%).

Összeségében mind a két könyvtár egységes tartalmi rendszert képvisel. Összehangoltan működik egyes részegységeivel. Az egyetemi könyvtár oldala azonban sokkal jobban kialakított egységes struktúrájú tartalmat szolgáltat.

Tézis 3 - A38 Hajó weblapja

A honlapon megtalálható menüpontok: Programok, Éttermi Programok, Étterem, Első osztály, Fesztiválok, Kiadványok, A38 a TV-ben, Beszámoló, Galéria, Fórum, A hajó, Rendezvények, Színpadtechnika, Partnerek és támogatók, A38 Hangstúdió, S.O.S.
Ezeknek a menüpontoknak a segítségével bárhova eljuthatunk az oldalon, minden információt, amit az oldal tartalmaz, elérhetünk. Az „Első osztály” valamint a „Fórum” csak – az ingyenes – regisztráció illetve bejelentkezés után használható.
Első csoport: Programok, Éttermi Programok, Étterem
Második csoport: Első osztály, Fesztiválok, A38 a TV-ben, Beszámoló, Galéria, Fórum
Harmadik csoport: Rendezvények, Színpadtechnika, Partnerek és támogatók, A38 Hangstúdió,
Negyedik csoport: A hajó, Kiadványok, S.O.S
Az első és második csoportot egy kalap alá venném, ugyanis ezek azok a menüpontok, amelyek a hétköznapi ember számára tartalmaznak mondanivalót. A hármas csoport inkább azok számára érdekes, akik úgymond, nem kikapcsolódás jelleggel kívánják igénybe venni a szolgáltatásokat. A negyedik csoportba tartozik minden egyéb tartalom.
Üzemeltető hozzáállását tekintve elsődleges tartalomnak tekinteném az első és a harmadik csoport elemit, melyek a szolgáltató főcéljának (eladás) eléréséhez szükséges információkat rejtik. Ezen elvet követve a másodlagos tartalomba kerülnek a megmaradt csoportok, melyek inkább kulturális, történeti vagy társadalmi tartalommal bírnak. Természetesen, ha nem az üzemeltető szemszögéből nézzük, akkor a sorrend felcserélődhet. (Minden csak nézőpont kérdése.)

A tartalom a következőképpen oszlik meg:

a) előállított, vagy birtokolt elsődleges információk 65%
(A cikkek, riportok, videók, stb., készítése belső munka, így a közölt információk majdnem egésze ide tartozik.)
b) a "téma előállítóira", birtoklóira vonatkozó információkra 5%
(A közreműködőkről pusztán névadat áll rendelkezésre, valamint a kapcsolatoknál, néhány elérhetőség a vezetőségi tagokkal.)
c) összefüggésekre más területekkel 5%
(Összefüggés csak a Partnerek és támogatók, valamint a Légy a barátunk menükben valósul meg)
d) hozzáadott háttéranyagra 15%
(Ide sorolnám mindazon tartalmakat, melyeket az előadók hoztak magukkal, és mutattak be, majd ezt itt archiválták.)
e) véleményekre, reakciókra 10%
(Itt említhetők meg a fórumozók valamint a kommentek írói.)

Országos Vérellátó Szolgálat - tézis 3

1.
A honlapon megjelenő tartalmak tipizálása nem egyszerű feladat. Egyértelműen elsődleges tartalomnak minősíteném a Véradás és a Várólisták menüpontok anyagát. A tartalmat előállító intézményről, szervezetről (mely jelen esetben a tartalom szerkesztője is) a Közérdekű információk, az OVSZ, a Pályázatok és a Projektek menüpontok tájékoztatnak. A Hírek és a Sajtó rovat különféle információkat tartalmaz. A Transzfúzió menüpont egy hosszabb cikket tartalmaz, mely részben elsődleges információt hordoz, részben kitekintést adhat más területekkel való összefüggésekre. A Donáció menüpont rokon területre, a Transzplantációs Immungenetikai Laboratórium és az OVSZ Szervkoordinációs iroda honlapjára visz.

2.
Becslésem szerint a tartalom döntő részét az elsődleges információk és a téma előállítóira, birtoklóira, egyben a tartalom szerkesztőire vonatkozó információk teszik ki közel egyenlő arányban. Ennél jóval kevesebb a más területekre történő kitekintés, a hozzáadott háttéranyag elenyésző, véleményezésre, reakciókra pedig egyáltalán nincs lehetőség.

Országos Meteorológiai szolgálat - tézis 3.

1. A met.hu honlap fő navigációs menüje öt egységre tagolja a webhely tartalmát: OMSZ, IDŐJÁRÁS, ÉGHAJLAT, LEVEGŐKÖRNYEZET, ISMERET-TÁR. Az OMSZ menüpont a szervezet működésével kapcsolatos dokumentumokat tartalmazza, az IDŐJÁRÁS a különböző típusú (általános, orvosi, repülési) időjárás-előrejelzéseket teszi közzé, az ÉGHAJLAT a hosszabb időszakok meteorológiai adait elemzi különböző szempontok szerint, a LEVEGŐKÖRNYEZET pedig főként a légszennyezettséggel foglalkozik. Az ismeret-tárban található tartalmak részben beilleszthetők lennének a levegőkörnyezet illetve az éghajlat témakörbe, és az ott taláható tartalmakat érdemesebb az oldaltérkép segítségével böngészni, mivel a besorolás nem mindig logikus. Ezt a felosztást nem tartom tökéletesnek, mivel nem tükrözi azt, hogy az oldalra látogatót mi érdekelheti a leginkább (véleményem szerint ez az időjárás).

Elsődleges információnak az IDŐJÁRÁS menüpontban megjelenő tartalmat tartom, nem véletlenül ez a met.hu kezdőoldala. Az itt megjelenő tartalmak a legnaprakészebbek, és dinamikusan frissülnek. A webhely többi része nagyjából statikus.

2. A tartalom a következőképpen oszlik meg:

a) előállított, birtokolt információk elérhetővé tétele: 60%
b) a téma birtoklóira vonatkozó információk: 20%
c) más területek összefüggései: 10%
d) hozzáadott háttéranyagok: 10%
e) vélemények, reakciók: 0%

1.

A honlapon megtalálható kiinduló csoportok: Nyitólap – Hírek, Általános információk, Iskolánk, Tanítás, Egyéb szolgáltatásaink, Rendezvényeink, Extrák, Fotóalbum, TáncBarát Klub, Táncpartner kereső, Hírlevél, Fórum, Vendégkönyv, Kapcsolat. Ezekből a linkekből több elágazási lehetőség, ám van két csoport ami még nem funkcionál (fórum, Táncbarát klub).

Számomra elsődleges minden olyan információ, ami a táncoktatással kapcsolatos újdonságokat, állandóságokat közli (első 4 csoport és az ő allinkjeik). Másodlagosnak gondolok minden más infót, aminek tudatában nem kell lennem, ha egyszerűen csak részt akarok venni egy tanfolyami órán. Nem keresek táncpartnert, nem vagyok kíváncsi a rendezvényekre, amiket az iskola szervez vagy részt vesz stb.

Ám ezek akár olyan linkek is lehetnek, amelyek egy hivatásos táncosnak, vagy egy táncpartnert keresőnek viszont elsődleges infók lehetnek. Őt meg pont az nem fogja feltétlenül érdekelni, ami nekem a legfontosabb. Tehát itt nincs egyértelmű elsődleges, másodlagos infó megoszlás.

2.

a, minden olyan infó, ami a táncoktatással kapcsolatos :55%

b) a táncoktatókra vonatkozó infók, vagy intézményi munkatársakra : 25%

c) összefüggésekre más területekkel : 3%

d) hozzáadott háttéranyagra: 7%

e) véleményekre, reakciókra : 10%

Tézis 3. -Kultúra.hu

A Kultúra.hu egy nagyon összetett és szerteágazó oldal, 12 kategóriába foglalja menüjében az oldal tartalmát (pl. film, színhát, tánc, irodalom stb.).
A honlap felosztása és tagolása egyszerűen átlátható, egyértelműen tükrözi a tartalmat.
Én másodlagos információnak ítélném az oldal tartalmát. Minden kategóriában részletes cikkeket, interjúkat, kritikákat, beszámolókat olvashatunk az adott, kiválasztott témáról. Ezek az írások szerintem színvonalasak és tartalmasak, bár ezt csak akkor tudnám biztosan állítani, ha valamelyik területen szakértő lennék :). De számomra sok hasznos információt tartalmaznak, felkeltik az érdeklődésemet egy-egy téma iránt. De ha többet szeretnék tudni egy művészről vagy alkotóról például, akkor nincs lehetőség egy kattintással eljutni a további információkhoz, nincsenek linkelve a nevek, művek, alkotások, külön kell rájuk keresni.
És persze magát az alkotást, előadást nem látjuk,a művet nem olvashatjuk (legalábbis ezen a webhelyen) csak egy-egy illusztráló kép erejéig, ami nem pótolja magát az élményt.
A kategóriákon belül már nincsenek rendszerezve az írások típusuk szerint(beszámoló, interjú stb.), közzétételük dátuma szerint jelennek meg az oldalon.

A honlap célja szerintem az, hogy tájékozódást nyújtson az érdeklődőknek a kultúra területén, ismertesse az aktuális eseményeket, programokat ajánljon, összefogja egy helyre azokat a főbb területeket, amiket a kultúra szó alá vehetünk. És ezt precízen és jól összeszedetten, tartalmasan meg is valósítja.
Az másodlagos információk szerintem az oldal 80%-át teszik ki. A maradék 20 %-ot azok a cikkek vagy beszámolók tartalmazzák, melyek magáról az alkotásról, művészről írnak konkrétan, pl. egy művész pályájának bemutatása 50.születésnapja alkalmából. Elsődlegesnek információként én ezeket a formákat tudnám megemlíteni. A szó szoros értelemben vett elsődleges információt nem, vagy csak nagyon keveset tartalmaz az oldal, de mint már említettem, nem is ez a célja.

Hitelesség szempontjából szerintem csak a szakemberek tudnak értékelhető véleményt nyújtani, számomra nem derül ki a cikkek alapján, hogy aki írt, mennyire szakavatott a témában. A bejegyzéseket állandó szerkesztő gárda írja, a szerzők névsora olvasható az Impresszumban, én sajnos nem tudom megállapítani a nevek alapján, hogy szakértőkről van-e szó vagy sem. De mivel az oldal nagyrészt eseményekről számol be, interjúkat közöl, programokat ajánl, és nem pedig műveket és alkotásokat elemez, talán eltekinthetünk a szigorú értelemben vett szakértelemtől :).

MUPA.hu - Tézis 3.

1.
A Művészetek Palotája esetében elsődleges információnak tekinthető a színészek, művészek, szereplésében bemutatásra kerülő előadásokba való betekintés. Mindezt a honlap video, hanganyag és képgaléria címet viselő szolgáltatása teszi lehetővé. Részleteket kapunk, ízelítőt nyerünk az egyes rendezvényekből, mely persze nem pótolhatja az élő adás fantasztikus élményét.
A honlap főoldalán a programokról, szolgáltatásokról, jegy, bérlet árakról, és magáról az épületről kapunk információkat. Az intézmény megközelíthetősége is rendkívül fontos tényezőként szolgál az érdeklődőknek, ezért ez a menüpont is a kiemeltek sorába tartozik. Az érdeklődési körnek megfelelően, legyen az komolyzene, világzene, vagy könnyűzene, mindenki megtalálhatja a számára szórakoztató programlehetőségeket. A MÜPA természetesen a gyermekekről sem feledkezik meg, nekik is biztosítja a családi és ifjúsági programokat.
Külön kiemelendőnek tartom a jegytérkép funkcióját, aminek segítségével bekukucskálhatunk a termekbe és megfigyelhetjük, milyen rálátás nyílik a kiválasztott helyről a színpadra.
Mivel a monumentális épületben több teremben is folynak a rendezvények (Hangversenyterem, Fesztivál Színház, Ludwig Múzeum), nagy segítséget jelent az ezekről szóló leírások olvasata.
Az ide látogatókkal való interaktív kapcsolatot a ’Sajtószoba’ és a ’Rólunk írták’ biztosítja.

2.
A honlap funkcióját figyelembe véve a tájékoztató jellegű információk jelentkeznek legfőképpen, ez. kb 70%.
A „téma előállítóira” vonatkozó információ 5%.
A más területekkel való összefüggésekre szintén csak 5% jut.
A hozzáadott háttéranyag 5%,
A vélemények, reakciók fontosabb szerepet töltenek be az előzőeknél, így 15%-ot kap.

Stackoverflow.com – Tézis 3.

Mivel az oldal kizárólag kérdések feltevésére és megoldására korlátozódik, ezért a tartalma a hagyományos értelemben nem csoportosítható témák szerint. A főoldalon lehetőség van a különböző szempontok szerint rendezésre, mint például a legutóbb frissített kérdések, felajánlott jutalommal rendelkező kérdések, legaktívabb kérdések, valamit a heti és havi legaktívabb kérdések.

A tartalom 100%-ban a felhasználók által előállított, így nincs különbség az előállítók a és birtoklók között.

Baranya Megyei Természetbarát Szövetség - Tézis 3

A BMTSZ honlapján található tartalom meglehetősen sokféle. A tartalom összesen 22 fő-menüpontra tagolódik. Némelyik fő-menüponton belül további al-menüpontokba bontották az információt.
Érdekes és szerintem felesleges volt az egyesülettel kapcsolatos információkat 4 külön csoportba bontani (Bemutatkozunk, Elérhetőség, Kapcsolat, Támogatók). Hiányolom továbbá az "önreklámot", azokat az információkat, amiből egy laikus természetjáró is megtudhatja, hogy milyen előnyökkel jár, vagy egyáltalám mire jó ha belép a szövetségbe.
Információkat kaphatunk az oldalról a baranyai "természetbarát életben" történt hírekről, a baranyai turistautakról, forrásokról, kilátókról, kulcsosházakról, várakról, rendezvényekről, túramozgalmakról, de megtalálható Baranya természetjáró lexikona valamint Baranya megye népmondái is.
Elsődleges információnak egyértelműen magáról a Szövetségről szóló részek (elérhetőségek stb.), valamint a hírek. És egy extra elsődleges információnak tekinthető, digitalizált Mecsek térkép. A térképet fel lehet nagyítani, így olvashatók az útvonalak és a térkép leírások. Nyilakkal navigálni lehet a térképrészletek között, illetve a túraútvonal jelzésre kattintva a térképen kirajzolódik a túra útvonala (melyekről bővebb információ érhető el a menüszerkezetben navigálva).

A honlapon nincs lehetőség a reflektálásra. Az előállított vagy birtokolt elődleges információk a honlap mintegy 20%-át képviselik, a téma előállítóira vonatkozó információk 20%, összefüggések más területekkel 30%, és a hozzáadott háttéranyag 30%.

Afrikai sügerek_tézis3

1. A CMAE honlapja tulajdonképpen négy egységet tartalmaz.

A "gallery" menüpont egy új ablakot nyit meg, ahol a különböző tavak szerinti bontásban találhatunk fényképeket az egyes afrikai halfajtákról. Az "articles" menüpont alatt információkat olvashatunk, amelyek az afrikai sügerekkel foglalkozók számára nélkülözhetetlenek. Írásokat találunk az egyes fajok tartására vonatkozóan, de elmélyedhetünk a Víz kémiájának rejtelmeiben. Minden írás végén megtaláljuk, hogy az adott cikk szerzője milyen másodlagos forrást használt, így ha kedvünk van megszerezhetjük azt a könyvet és bővebben olvashatunk az adott témáról. A harmadik menüpont alatt megismerhetjük a honlapot létrehozó egyesületet, milyen céljai vannak, milyen szervezeti működés jellemző rájuk. Végül az utolsó menüpont a fórumhoz vezet. (Érdekessége a honlapnak, hogy ha a közlemények közül bármelyiket választom, és az megjelenik a honlap felső részén továbbra is elérem a többi menüpontot. Azonban ezekben az esetekben vagy egy ötödik menüpont os a "Link". Azonban sajnos ez nem működik, elvileg az interneten található, afrikai sügerekkel foglalkozó linkgyűjtemény.)

2. a. A "Gallery" képei birtokolt elsődleges információt tartalmaznak, azaz az egyesület képeit láthatjuk fent. Az "article" menüpont alatt tulajdonképpen egy kis kézikönyv fejezeteit olvashatjuk, amelyet szintén az egyesület állított elő. Azt mondanám, hogy a honlapon nagyrészben elsődleges információkat találunk, több, mint 90%-ban.

b. A harmadik menüpont alatt olvashatunk a honlap szerkesztőiről, akik egyben a téma előállítói és birtoklói is.

c. Ilyen információkat nem tartalmaz a honlap, esetlegesen a linkgyűjtemény lehetne ilyen ha működne.

d. Ezen a téren is kevés az információ. Egyes cikkek végén találunk információt a felhasznált irodalomról, de igen hiányos adatokkal. És a nem működő linkgyűjtemény itt is szerepet játszhatna.

e. Az akvarisztika, szűkebben az afrikai sügerek tartása sem egzakt tudomány, ahány ember annyi féle vélemény, tapasztalat. A negyedik menüpont lehetőséget mind a honlap szerkesztőinek, mind olvasóinak a vélemények ütköztetésére, a tapasztalatok kicserélésre. Ez egy fórum keretein belül valósul meg. A fórum nyilvános bárki olvashatja, azonban ha hozzá is szólna egy ingyenes regisztrációra lesz szüksége.

Dédestapolcsány – tézis 3.

1. Az általam vizsgált község, Dédestapolcsány honlapja egyszerű, de a lehetőségekhez képest igyekszik minél több információt közvetíteni az oldal látogatói számára. Elsődleges feladata a település lakóinak tájékoztatása a közösséget érintő kérdésekről. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a honlap indulásakor még a falu történetéről és látnivalóiról szóló ismertetéseket tartalmazta az oldal és csak később fejlesztették tovább. A lap bal oldalán található menüsor második felében találhatóak azok az elsődleges információk, melyek napjainkban a lakók érdeklődésére számot tarthatnak: közbeszerzési terv, önkormányzati rendeletek, szervezeti és működési szabályzat, testületi ülések jegyzőkönyvei (ez jelenleg üres), önkormányzati hirdetések (lakás, nyugdíjasház), képek a nyugdíjasházról, pályázati űrlapok, tájékoztatók. A rendezvények menüpont jelenleg üres, általában tavasszal és ősszel a dédesi vásár előtt kerülnek ide fel a vásár ideje alatt látogatható kulturális rendezvényekről szóló ismertetők. A programok menüpont ugyanúgy szól az itteni lakosokhoz, mint az ide látogató turistákhoz. Többféle lehetőséget tartalmaz a szabadidő hasznos eltöltéséhez: séta a faluban, kirándulás a környéken, szomszédos települések látnivalói, horgászás a Lázbérci-tónál, látogatás a Kézművesházban.
Ugyancsak elsődleges információnak tartom a menüpont elején a település történetéről, természeti adottságairól, műemlékeiről szóló menüpontokat.
A másodlagos információk közé tartoznak az önkormányzatot, alapítványokat, civil szervezeteket, közintézményeket, önkormányzati intézményeket bemutató és azok elérhetőségeit tartalmazó menüpontok.
Ami nagyon hiányzik az oldalról (már többször említettem) egy vendégkönyv, fórum vagy postaláda, ahol az olvasók elmondhatnák véleményüket, megírhatnák javaslataikat, észrevételeiket. Pedig a visszajelzés sokat segíthetne az oldal fejlesztésében.

2. Az oldalon az elsődleges információk túlnyomó többsége jellemző, ez kb. 70 %, a másodlagos tartalom 20 %-ot tesz ki. Az oldal előállítóira (a falu önkormányzata) vonatkozó információk aránya az egészhez képest 10 %. Hozzáadott háttéranyag százalékos aránya 0 %. Ugyanez mondható el az oldalhoz kapcsolódó véleményekről, reakciókról is (mivel nincs visszacsatolási lehetőség, ezért a vélemények nem mérhetőek).

Páty.hu - Tézis 3.

Páty Község Önkormányzatának honlapja hűen tükrözi az intézmény, ill. működésének összetettségét, sokrétűségét. Ebből adódóan nem szándékom tételszerűen számba venni a szolgáltatott tartalom minden elemét, inkább átfogó módon, de néhány példával illusztrálva kívánom leírni.
Jogosan gondolhatnánk - az intézményi jellegből kiindulva -, hogy elsősorban elsődleges információkat hordoz a felület, ám ez a honlap ennél jóval gazdagabb, lévén, arra törekszik, hogy a község, a közösség életének minden szeletét felölelje. Bőven találunk tehát másodlagos információkat is. E két alapkategória ennek a webfelületnek igen szerteágazó, ám mégis logikus rendbe szervezett mini hálórendszerében gyakran ölelkezve, sőt néha redundáns módon ismétlődve (a több irányú megközelítés lehetőségének biztosítása céljából) jelenik meg.

Mivel a szolgáltatás elsődleges célja a hivatal részéről a hiteles tájékoztatás, a közérdekű tudnivalók, ismeretek közvetítése, természetes az elsődleges információk túlsúlya: hatályos rendeletek, határozatok, helyi szabályzatok, szabályozási tervek, jegyzőkönyvek, hirdetmények, előterjesztések, letölthető nyomtatványok, űrlapok, tájékoztatók, valamint az önkormányzat saját felépítését és működését ismertető, a „Polgármesteri Hivatal” és „Önkormányzat” főmenük alatti menüpontok anyagai.

Ugyan a szolgáltatott tartalom nagyobb hányada vonatkozik a hivatalra magára és működésére, egyrészt kitekintő jelleggel, másrészt önmagát országos - mi több, nemzetközi szinten: testvértelepülés – definiálni, és korszerű módon a hálózati kontextusban is elhelyezni igyekezvén, jó néhány menüpont kínál a látogató számára másodlagos információt.
A „Sajtófigyelő” 2007 augusztusa óta gyűjt minden, akár nyomtatott, akár online sajtóorgánumban megjelent, a településről szóló vagy azt érintő cikket, jelenleg 96 címre kattinthatunk.
Elérhető ezen kívül a Polgármesteri Hivatal nyomtatott lapja, a Pátyi Kurír digitalizált változata is. Ugyancsak e kategória önálló menüi még: a „Társadalmi szervezetek” (egyházak, civil szervezetek Pátyon, pártok helyi szervezetei, helyi sportegyesületek), „Intézmények” (óvodák, iskola, könyvtárak, Művelődési Ház, közösségi Ház), „Vállalkozások” (itt pátyi vállalkozók, vállalkozások linkjeit, ismertetőit lehet találni, és az oldal folyamatos feltöltés alatt van), „Hasznos információk” (orvosok, védőnők; Volán buszmenetrend; helyi tűzoltók; rendőrség; okmányiroda; hibabejelentések; országgyűlési képviselő) stb.

A „Linkek” menüpont alatt találjuk a Pátyhoz kötődő oldalak ugrópontjait, e lista megpróbál minden olyan webes felületet egy csokorba szedni, amely valamilyen módon kapcsolódik a községhez. A hivatalos honlap, bár nem rendelkezik saját fórummal, innen is elérhetővé teszi „A pátyi lakosok online fóruma”-t.

Bár az intézmény működésének alapját képezik, mégis szintén a másodlagos információk körébe sorolandók a háttéranyagként szolgáltatott jogszabályok, hiszen ezeket nem az önkormányzat alkotta, tehát sem előállítója, sem birtoklója azoknak. A könnyű tájékozódást segítendő a vonatkozó törvények és jogszabályok az érintett – Adóigazgatási -, Műszaki -, Pénzügyi - és Igazgatási iroda tartalmai közé kerültek.

A „Közérdekű adatok” alatt ezt olvashatjuk:

„Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény alapján a közfeladatot ellátó szerv köteles a kapcsolódó 305/2005. (XII. 25.) kormányrendelet és a 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet szerinti adatokat közzé tenni.
Ez az oldal a közérdekű adatoknak a rendszerezett megjelenítését szolgálja egységes szerkezetben.”

Számomra ez a honlap legértékesebb része, mely három témacsoportba foglal minden, a hivatalra vonatkozó adatot:

1. Szervezeti, személyzeti adatok
2. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok
3. Gazdálkodási adatok

Ezeken belül tájékozódhatunk például a hivatal szerkezeti struktúrájáról, gazdálkodó szervezeteiről, közalapítványairól, vagy éppen a felettes, felügyeleti, törvényességi ellenőrzést gyakorló szervről, illetve elolvashatjuk az Önkormányzat feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó 962 oldalas jegyzéket stb.

Összegezve: úgy ítélem meg, hogy a honlap legfontosabb feladatának tökéletesen megfelel amennyiben (szó szerint!) minden olyan elsődleges információt elérhetővé tesz, amely önmagára és működésére vonatkozik, ugyanakkor a hozzáadott háttéranyag sokaságával is a lehető legteljesebb módon igyekszik a közösség tájékoztatását szolgálni. Mindeközben a szolgáltatott tartalom bizonyos elemein keresztül magától értetődően ágyazódik be az Internet szövedékébe, amikor annak rá reflektáló kapcsolatait fedi fel. Ezek egyben vonatkozó vélemények, reakciók megjelenései is lehetnek ugyan, de csupán közvetettek.
Egyetlen elmarasztaló megjegyzésként meg kell említeni, hogy a közvetlen véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítását, azaz egy saját fórum működtetését ez a webhely nem vállaja fel, bár ezen némiképp javít, hogy utal egy ilyen külső lehetőségre.