A Központi Statisztikai Hivatal és Könyvtár igen speciális tartalmat szolgáltat. Mint már írtam, eléggé behatárolt felhasználói köre van.
Speciális mivoltából adódóan elég nehézkes a hírek megjelentetése nem internetes kommunikációs rendszerekben. A statisztika területén megjelenő újdonságokat, könyveket, dokumentumokat, esetleg eseményeket, konferenciákat nem lehet, mármint nem érdemes hagyományosabb formában hirdetni, közölni, mivel nem a "nagy közönséget" érdekli a téma.
Ami mégis ide tartozhat, azok a különböző statisztikai kiadványok, folyóiratok, melyekből a témával kapcsolatos új információk szerezhetők, de igen kicsi az esélye annak, hogy valaki megrendelje vagy járassa magának ezen kiadványok valamelyikét.
Esetleg az felhasználók még értesülhetnek különböző dolgokról a könyvtár belső, hagyományos hirdetőtáblájáról, vagy a könyvtárban dolgozóktól.
Azok számára, akik nem tudják, milyen lehetőségeket rejt a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára, szerintem szinte nulla az esélye annak, hogy ezt hagyományos, nem internetes csatornákon keresztül megtudják. Tehát a könyvtárnak hangsúlyt kéne fektetnie arra, hogy valahogy egyértelművé tegye a szélesebb felhasználói rétegek számára is, milyen, bárki számára érdekes és hasznos szolgáltatásokkal rendelkezik a könyvtár.
Mindezt internetes csatornák igénybe vételével egyszerűbben meg lehetne oldani, mint hagyományosan. Nekem például az jutott eszembe, hogy a könyvtárak egymás honlapjaira tehetnének ki kis ismertetőket, tehát reklámozhatnák egymás szolgáltatásait, hiszen a könyvtárak végül is nem egymás riválisai, nem konkrét versenytársak.
De akár lehetne egy jól megszerkesztett, áttekinthető "elektronikus levelet" küldeni minden beiratkozott könyvtárlátogatónak, melyben tájékoztatnák őket, hogy milyen könyvtárak, szakkönyvtárak vannak, hova érdemes fordulni a speciálisabb kérésekkel.
Ez persze nem egyszerű feladat, hiszen úgy kellene megcsinálni a hírlevél tartalmát, hogy az rögtön átlátható legyen, ne ijessze el a felhasználót zavarosságával, legyen érdemes például tovább bontogatni alpontokra a tartalmat, hogy a felhasználók eljussanak például ahhoz, hogy a népszámlálással kapcsolatos dokumentumokat ne a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban keressék, hanem a KSH Könyvtárában.
Mivel a statisztikai adatok feldolgozása és szolgáltatása nagy szakértelmet kíván, ezért ezen tartalmak szolgáltatását szerintem a leghitelesebb szolgáltatótól kell igénybe venni. Ma Magyarországon ezt a feladatot a KSH és könyvtára végzi el és szolgáltatja a teljességre törekedve. Pontos, megbízható adatokat (főleg, ha ezekkel tovább szeretnénk dolgozni)szerintem más tartalomszolgáltatók nem nagyon tudnak biztosítani a felhasználóknak, főleg, hogy általában ők is a KSH-tól szerzik be, a KSH adatbázisaiban nézik meg az adatokat.
Tehát elképzelhető, hogy egy-egy nagyobb tudományterülettel foglalkozó oldalnak van 'Statisztika' menüpontja, de az messze törekszik a teljességre, nem saját kutatáson alapszik általában.
Például a Magyar Nemzeti Bank honlapján is található ilyen menüpont, de kevés adattal rendelkezik, ami igazából nem is olyan nagy probléma, hiszen nem ez a honlap fő célja, profilja.
2011. március 28., hétfő
Eötvös Károly Megyei Könyvtár - Viszony a hagyományos és hálózati tartalomszolgáltatás felépítményéhez
Az internetes kommunikációs rendszertől eltekintve a megyei könyvtár tevékenységi körére és tevékenységi területére vonatkozó tartalmak többek között a sajtó (újság, televízió, rádió) segítségével jutnak el a felhasználók körébe. Ezek a tartalmak a területi rétegződés szempontjait figyelembe véve globális, országos, regionális szinten egyaránt megjelennek.
A megyei könyvtár a megye összes könyvtárával együttműködik és a városi könyvtárakkal összefogva a községi könyvtárakat segíti. Az itt megjelenő helyi médiák különösen fontos szerepet játszanak a könyvtár életében, hiszen ezek tájékozódási és informálódási eszközök a könyvtárkedvelők számára.
Magánszemélyeknek és szakmabelieknek is megfelelő információs csatorna lehet egy-egy találkozó vagy konferencia szervezése, vagy egyéb rendezvényen való megjelenés.
A megyei könyvtárban gyerekek, diákok, felnőttek, nyugdíjasok egyaránt látogatnak, ezért minden rétegnek megfelelő könyvtári szolgáltatásokat szükséges biztosítani és megtalálni azokat az eszközöket és információs csatornákat, amelyek hozzájárulnak a könyvtár célkitűzéseiben megfogalmazottakhoz.
A teljes hálózati tartalomszolgáltató rendszer széles palettájának megjelenésével könnyebbé és gyorsabbá vált a tájékozódás a használók számára.
A megyei könyvtár weblapja megjelenik közösségi portálon (pl. Facebook).
A különböző internetes hírújságokban rendszerint újdonságokkal találkozunk a könyvtári élet tekintetében.
A megyei könyvtár a megye összes könyvtárával együttműködik és a városi könyvtárakkal összefogva a községi könyvtárakat segíti. Az itt megjelenő helyi médiák különösen fontos szerepet játszanak a könyvtár életében, hiszen ezek tájékozódási és informálódási eszközök a könyvtárkedvelők számára.
Magánszemélyeknek és szakmabelieknek is megfelelő információs csatorna lehet egy-egy találkozó vagy konferencia szervezése, vagy egyéb rendezvényen való megjelenés.
A megyei könyvtárban gyerekek, diákok, felnőttek, nyugdíjasok egyaránt látogatnak, ezért minden rétegnek megfelelő könyvtári szolgáltatásokat szükséges biztosítani és megtalálni azokat az eszközöket és információs csatornákat, amelyek hozzájárulnak a könyvtár célkitűzéseiben megfogalmazottakhoz.
A teljes hálózati tartalomszolgáltató rendszer széles palettájának megjelenésével könnyebbé és gyorsabbá vált a tájékozódás a használók számára.
A megyei könyvtár weblapja megjelenik közösségi portálon (pl. Facebook).
A különböző internetes hírújságokban rendszerint újdonságokkal találkozunk a könyvtári élet tekintetében.
Eötvös Károly Megyei Könyvtár - A tartalmi egységek és a téma viszonya
A könyvtár tartalmát figyelembe véve egyértelműen megállapítható, hogy nem egynemű, hiszen a tartalom különböző részeinek elkülönítési igényét a különböző menüpontok és rovatok egyaránt jelzik.
Előállított elsődleges információk:
A könyvtár online katalóguson belül több adatbázis is a rendelkezésünkre áll: Teljes könyvtári gyűjtemény, Gyermekkönyvtári gyűjtemény, Helytörténeti gyűjtemény, Francia gyűjtemény, Letéti gyűjtemény, Amerikai Kuckó gyűjteménye, Zeneműtári gyűjtemény, Angol gyűjtemény
A tartalmak előállítóira vonatkozó információk jelennek meg pl. a Facebookon.
Másodlagos tartalmak:
A honlap főoldalán szembetűnően megjelennek az aktuális programokra vonatkozó információk; könyvajánló, vetélkedőre való felhívás, kiállításra, előadásra, író-olvasó találkozóra invitálás, tanfolyam indítására vonatkozó információ, vagy éppen a könyvbarát olvasójegyre vonatkozó ismertetés. Az aktuális programok a könyvtár egyes részlegeinek oldalán megtalálhatók.
Háttéranyag elérhetővé tétele, vélemények, reakciók megjelenítése nem jellemző az oldalra.
Előállított elsődleges információk:
A könyvtár online katalóguson belül több adatbázis is a rendelkezésünkre áll: Teljes könyvtári gyűjtemény, Gyermekkönyvtári gyűjtemény, Helytörténeti gyűjtemény, Francia gyűjtemény, Letéti gyűjtemény, Amerikai Kuckó gyűjteménye, Zeneműtári gyűjtemény, Angol gyűjtemény
A tartalmak előállítóira vonatkozó információk jelennek meg pl. a Facebookon.
Másodlagos tartalmak:
A honlap főoldalán szembetűnően megjelennek az aktuális programokra vonatkozó információk; könyvajánló, vetélkedőre való felhívás, kiállításra, előadásra, író-olvasó találkozóra invitálás, tanfolyam indítására vonatkozó információ, vagy éppen a könyvbarát olvasójegyre vonatkozó ismertetés. Az aktuális programok a könyvtár egyes részlegeinek oldalán megtalálhatók.
Háttéranyag elérhetővé tétele, vélemények, reakciók megjelenítése nem jellemző az oldalra.
2011. március 27., vasárnap
Eötvös Károly Megyei Könyvtár - A tartalom társadalmi funkciója
A könyvtár az állampolgárok tájékozódása érdekében közérdekű információkat szolgáltat. Együttműködik a megye összes könyvtárával, ezáltal terjeszti a kultúrát és az irodalmat. Összefog a városi könyvtárakkal, segíti a községi könyvtárakat.
A megyei olvasókör számára online katalógusukban (ALEPH) keresési lehetőségeket biztosítanak gyűjteményeikben.
Közművelődési értékeket közvetítve a honlap funkciójának eleget tesz.
A könyvtár különböző részlegein ( rengeteg programmal várják az érdeklődőket, az aktuális programokat központi helyen feltüntetve a honlapon.
A könyvtár részlegei:
Amerikai Kuckó - az amerikai kultúrát kedvelők számára amerikai irodalommal kapcsolatos gyűjteményt őriznek, különböző rendezvényeket szerveznek
Gyermek-és Ifjúsági Könyvtár - gyermek- és ifjúsági irodalom gyűjtése
Helyismereti Gyűjtemény - Veszprémmel, Veszprém megyével kapcsolatos dokumentumok feldolgozása, megőrzése és gyűjtése
Kistérségi feladatellátás - kistérségi könyvtárak dokumentumellátása
Közművelődés- és módszertan - magyar közművelődési feladatellátás
Olvasószolgálat és szaktájékoztatás
Zenemű- és médiagyűjtemény
Az egyes szolgáltatásaikról szóló információk megfelelő bontásban megtalálhatók, ahogy elérhetőségükről, nyitva tartásukról, díjtételeikről, részlegeikről és a pályázatokról is tájékoztatják az ide látogatókat.
A megyei olvasókör számára online katalógusukban (ALEPH) keresési lehetőségeket biztosítanak gyűjteményeikben.
Közművelődési értékeket közvetítve a honlap funkciójának eleget tesz.
A könyvtár különböző részlegein ( rengeteg programmal várják az érdeklődőket, az aktuális programokat központi helyen feltüntetve a honlapon.
A könyvtár részlegei:
Amerikai Kuckó - az amerikai kultúrát kedvelők számára amerikai irodalommal kapcsolatos gyűjteményt őriznek, különböző rendezvényeket szerveznek
Gyermek-és Ifjúsági Könyvtár - gyermek- és ifjúsági irodalom gyűjtése
Helyismereti Gyűjtemény - Veszprémmel, Veszprém megyével kapcsolatos dokumentumok feldolgozása, megőrzése és gyűjtése
Kistérségi feladatellátás - kistérségi könyvtárak dokumentumellátása
Közművelődés- és módszertan - magyar közművelődési feladatellátás
Olvasószolgálat és szaktájékoztatás
Zenemű- és médiagyűjtemény
Az egyes szolgáltatásaikról szóló információk megfelelő bontásban megtalálhatók, ahogy elérhetőségükről, nyitva tartásukról, díjtételeikről, részlegeikről és a pályázatokról is tájékoztatják az ide látogatókat.
A veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet
A veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár ()1952 óta önálló intézmény. A könyvtár hosszas átépítések és újjáépítések után már több mint tíz éve működik jelenlegi helyén. A könyvtár a megyeszékhely egyik kulturális központja, mivel nemcsak Veszprém, hanem egész Veszprém megye lakosságának könyvtári ellátásáról gondoskodik.
Közel 370 ezres dokumentumállomány áll az olvasók rendelkezésére: 250 ezer kötet könyv; 400 féle kurrens napi- és hetilap, folyóirat; hanglemezek, kazetták, diák, CD-k, videok és DVD-k. Ezenkívül számos számítógépes adatbázis segíti az olvasók munkáját.
A könyvtár jelenlegi, új honlapja TÁMOP pályázat támogatásával jött létre. Színes és felhasználóbarát, érthető, logikus felépítés jellemzi.
Szolgáltatásaik:
Kölcsönzés, előjegyzés, hosszabbítás, helyben olvasás, hírlapolvasó, fénymásolás, számítógépes tanfolyam szervezése (kezdő, középhaladó, haladó), könyvvásárlás biztosítása.
A könyvtár weblapja angol, francia, német, finn nyelven is elérhető, vakbarát változatban is letölthető. Közösségi oldalon, a Facebook-on megtalálhatók.
Közel 370 ezres dokumentumállomány áll az olvasók rendelkezésére: 250 ezer kötet könyv; 400 féle kurrens napi- és hetilap, folyóirat; hanglemezek, kazetták, diák, CD-k, videok és DVD-k. Ezenkívül számos számítógépes adatbázis segíti az olvasók munkáját.
A könyvtár jelenlegi, új honlapja TÁMOP pályázat támogatásával jött létre. Színes és felhasználóbarát, érthető, logikus felépítés jellemzi.
Szolgáltatásaik:
Kölcsönzés, előjegyzés, hosszabbítás, helyben olvasás, hírlapolvasó, fénymásolás, számítógépes tanfolyam szervezése (kezdő, középhaladó, haladó), könyvvásárlás biztosítása.
A könyvtár weblapja angol, francia, német, finn nyelven is elérhető, vakbarát változatban is letölthető. Közösségi oldalon, a Facebook-on megtalálhatók.
2011. március 26., szombat
Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, Miskolci Városi Könyvtár- A szolgáltatás a hálózati közeg jellegzetességeinek tükrében Tézis 4.
DEENK
Értékpluralizmus: Hasznos információk közlése, egyéb oldalakra való eljutás lehetőségét rendelkezésre bocsájtja az oldal. Információforrások menüpont a könyvtár profiljához illeszkedő módon további adatbázisokhoz navigálja keresőt: Adatbázisok, Elektronikus folyóiratok, Debreceni Egyetem Publikációs adatbázisa, Észak-tiszántúli folyóiratok, RefWorks, EndNote. Ezen további keresőfelületekhez juthatunk el. A Refworks: referensz szoftver idézetek és bibliográfiák létrehozásában nyújt segítséget Webes felületen. EndNote: könyvtár gépein elérhető, de megvásárolható további kijelölt munkagépekre. További linkek: Intranet, EKK (Egyetemi Könyvtárigazgatók oldala), Debreceni Egyetem, Debrecen, Neptun, webmester. (Az oldal alján találhatóak) Tehát a várossal, egyetemmel és könyvtárral kapcsolatos fontos tartalmak megjelölésre kerülnek. Természetesen az egyek karok, gyűjteményekre is tovább lehet jutni, illetve az Egyetemi Kiadó oldala is feltüntetésre került.
Hálózati tudásélmény: Az oldalt folyamatosan frissítik tartalommal, például aktuális hírekkel, eseményekkel. Lehetőség van hozzászólásokra, DEENK Wiki2 közösségi portálon lehetőség van tartalomfejlesztésre az olvasók részéről is.
Hálózati időélmény: Olvasói boksz, és chat is rendelkezésre áll az adott eseményekkel, könyvtár életével kapcsolatos információk megosztására. Facebook, twitter segítségével azonnali megosztási lehetőségek, reakciók. Rögtön lehetőség van visszajelzésre, az olvasók meg tudják osztani véleményeiket, reagálhatnak beszélhetnek egymással.
Hálózati térélmény: A webdesign fejlett. Aktuális eseményről jobb felső sarokban lenyíló fül rövid tájékoztatás. Jól tagolt felépített honlap. Lehetőség van más oldalakra is elnavigálni. Közösségi beszélgetéseket is folytatni. Mégsem túlzsúfolt, fontosabb címszavak és menüpontok segítenek az eligazodásban. Már rögtön a nyitólapról tovább lehet jutni az egyes intézetek, tanszéki könyvtárak oldalára. Komplex módon magába foglal tehát több tartalmat. Színhasználatában, egyszerűségében illeszkedik az egyetem honlapjához is.
Miskolci Városi Könyvtár
Értékpluralizmus: Itt is vannak a könyvtár adatbázisán kívül további tartalmak. Sajnos azonban eléggé el vannak „rejtve”. Kicsit szervezetlen a megjelenés. Az oldal alján elsősorban a Hírek és információk pont alatt Hírek a könyvtárról, Miskolci kulturális hírekre, Könyvajánlókra, Programajánlókra, Blogra, Hírkeresőre lehet tovább jutni. Elsősorban a könyvtárral, eseményekkel, illetve a fiókkönyvtárral kapcsolatos információk kapcsolódnak az oldalhoz. Pluszként miskolci kulturális hírek vannak még egybegyűjtve.
Hálózati tudásélmény: Folyamatosan frissülnek a hírek, a régebbi rendezvényekről és az aktuálisakról, leendő alkalmakról tájékoztatók jelennek meg, valamint mindezekhez megjegyzést is lehet fűzni. Hírkereső segítségével további információkat lehet szerezni, de ezek is elsősorban a rendezvények, miskolci eseményekre szorítkoznak. A könyvtár szolgáltatásai mellett támogatási lehetőségekről is tájékozódhatunk.
Hálózati időélmény: Gyors kapcsolatfelvétel: az e-mail mellett a skype, melyet nyitva tartási időben bátran használhatnak az olvasók, így akár rögtön választ kaphatnak a könyvtárosoktól. Kérdések és válaszok pontban (honlap alján) leggyakoribb problémákra kaphatunk választ, de további kérdésekre is lehetőség van. Itt is aktív a közösségi oldalakon való jelenlét például Facebook. A különböző programokhoz hozzászólhatnak az emberek, s egymás véleményét elolvashatják. Új hozzászólások külön gyűjtve is megjelenik.
Hálózati térélmény: A honlapon sok tartalom van és interaktív felület: blogok, hozzászólási lehetőség, válaszok kérdésekre, rendezvényről beszámolók. Ugyanakkor mindez nagyon összesűrítve nem teljesen tagoltan és átláthatóan oszlik el. Egyszerű színhasználat fedezhető fel, különösebb web design nem jellemző. Ugyanakkor igyekszik egységet létrehozni, abban a tekintetben, hogy az egyes fiókkönyvtárak oldalai is beépítésre kerültek a honlapba.
2011. március 22., kedd
KSH Könyvtára -Tézis 1.
A tartalom társadalmi funkciója szempontjából kissé furcsa helyzetben van a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára.
Egyfelől, a teljességre törekedve gyűjti a magyar, válogatva a külföldi statisztikai és demográfiai szakirodalmat. Segíti a KSH munkáját. Tehát a statisztika területén nem csak a hivatal dolgozóit próbálja kielégíteni, hanem azokat a hallgatókat, kutatókat vagy egyszerű érdeklődőket, akik a statisztika iránt érdeklődnek, vagy munkájuk folytán szükségük van az összegyűjtött, feldolgozott és rendszerbe foglalt adatokra, számokra.Ehhez szerintem a KSH és a könyvtára egyaránt biztosítja a feltételeket, elérhetővé teszik az adatokat, vagy azok elérhetőségét kiadványaik, e-folyóirataik, adatbázisaik révén.
Másfelől azonban az emberek nagy része nem tudja, hogy a statisztikával kapcsolatos irodalmon kívül menyi minden megtalálható a KSH Könyvtárában.
Sokan nem tudják ugyanis, hogy a könyvtár kötelespéldány jogosultsággal rendelkezik (már 1897 óta), melynek következtében hatalmas állománnyá fejlődött.
Minden Magyarországon megjelent vagy magyar vonatkozású könyvből kap egyet ennek megfelelően, így a statisztikán kívül szinte az összes területen megjelent könyvvel rendelkezik.
Nagy hátránya azonban, hogy mindenből csak egy van. Valamint férőhely híján, kénytelen a törökbálinti tároló könyvtárban elhelyezni a dokumentumok több, mint 60 százalékát, így előfordulhat, hogy a kívánt könyvre várni kell pár napot.
Azonban ennél is nagyobb hátrány, hogy kölcsönözni csak azok tudnak, akik a II. kerületben laknak. A többi könyvtárlátogató számára csak helyben használatra van ehetőség.
Szerintem, ha megfelelően lenne hangsúlyozva az, hogy nem csak statisztikával kapcsolatos dokumentumok találhatóak meg gyűjteményében, és ha kiterjesztené a kölcsönzői körét, akkor ez egy olyan hivatallal egybekötött könyvtár lenne, amely magas színvonalon tudná teljesíteni küldetését, és a lehető legnagyobb mértékben ki tudná szolgálni a felhasználók igényeit.
Egyfelől, a teljességre törekedve gyűjti a magyar, válogatva a külföldi statisztikai és demográfiai szakirodalmat. Segíti a KSH munkáját. Tehát a statisztika területén nem csak a hivatal dolgozóit próbálja kielégíteni, hanem azokat a hallgatókat, kutatókat vagy egyszerű érdeklődőket, akik a statisztika iránt érdeklődnek, vagy munkájuk folytán szükségük van az összegyűjtött, feldolgozott és rendszerbe foglalt adatokra, számokra.Ehhez szerintem a KSH és a könyvtára egyaránt biztosítja a feltételeket, elérhetővé teszik az adatokat, vagy azok elérhetőségét kiadványaik, e-folyóirataik, adatbázisaik révén.
Másfelől azonban az emberek nagy része nem tudja, hogy a statisztikával kapcsolatos irodalmon kívül menyi minden megtalálható a KSH Könyvtárában.
Sokan nem tudják ugyanis, hogy a könyvtár kötelespéldány jogosultsággal rendelkezik (már 1897 óta), melynek következtében hatalmas állománnyá fejlődött.
Minden Magyarországon megjelent vagy magyar vonatkozású könyvből kap egyet ennek megfelelően, így a statisztikán kívül szinte az összes területen megjelent könyvvel rendelkezik.
Nagy hátránya azonban, hogy mindenből csak egy van. Valamint férőhely híján, kénytelen a törökbálinti tároló könyvtárban elhelyezni a dokumentumok több, mint 60 százalékát, így előfordulhat, hogy a kívánt könyvre várni kell pár napot.
Azonban ennél is nagyobb hátrány, hogy kölcsönözni csak azok tudnak, akik a II. kerületben laknak. A többi könyvtárlátogató számára csak helyben használatra van ehetőség.
Szerintem, ha megfelelően lenne hangsúlyozva az, hogy nem csak statisztikával kapcsolatos dokumentumok találhatóak meg gyűjteményében, és ha kiterjesztené a kölcsönzői körét, akkor ez egy olyan hivatallal egybekötött könyvtár lenne, amely magas színvonalon tudná teljesíteni küldetését, és a lehető legnagyobb mértékben ki tudná szolgálni a felhasználók igényeit.
Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára
http://konyvtar.ksh.hu/
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára egyidős a magyar hivatalos statisztikai szolgálattal, kezdetben a hivatal dolgozóinak kiszolgálása volt a fő célja.
Országos szakkönyvtár, de közművelődési feladatokat is ellát.
Fő tevékenysége a statisztikatörténeti és történeti statisztikai kutatások végzése, valamint ehhez kapcsolódóan különböző szakirodalmi összeállítások, tanulmányok készítése és kiadása.
Honlapja könnyen kezelhető, jól átlátható, szerkezete egyszerű és logikusan felépített. Nekem nagyon tetszik, hogy stílusában és színeiben egyezik a Központi Statisztikai Hivatal honlapjával, ezzel is jelezve a kapcsolatot.
Szolgáltatásai a következők:
helyben olvasás, tájékoztatás, könyvtárközi kölcsönzés, információszolgáltatás, fénymásolás, születésnapi csomag.
Adatbázisok:
4 belső adatbázisa van: JSTOR, ECONLIT, EBSCO, ERIC.
A honlapnak van angol verziója, Web 2.0-ás alkalmazások közül pedig az RSS feed-et alkalmazzák.
A könyvtárnak van saját blogja, amely 2008-ban indult és a könyvtár honlapjáról érhető el. Itt főleg könyvajánlásokat olvashatunk.
Különleges szolgáltatása a 'Születésnapi csomag', melynek lényege, hogy az általunk kiválasztott illető születésnapján megjelent újságokból a könyvtár egy másolatot, csomagot állít össze, melynek segítségével a születésnapos megtudhatja, mik történtek a világban azon a napon.
Összességében én elégedett vagyok a honlappal, mindent megtaláltam, amit szerettem volna, minden egyértelmű és könnyen kezelhető, a lap stílusa is kellemes, elegáns, mégsem egyhangú.
A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára egyidős a magyar hivatalos statisztikai szolgálattal, kezdetben a hivatal dolgozóinak kiszolgálása volt a fő célja.
Országos szakkönyvtár, de közművelődési feladatokat is ellát.
Fő tevékenysége a statisztikatörténeti és történeti statisztikai kutatások végzése, valamint ehhez kapcsolódóan különböző szakirodalmi összeállítások, tanulmányok készítése és kiadása.
Honlapja könnyen kezelhető, jól átlátható, szerkezete egyszerű és logikusan felépített. Nekem nagyon tetszik, hogy stílusában és színeiben egyezik a Központi Statisztikai Hivatal honlapjával, ezzel is jelezve a kapcsolatot.
Szolgáltatásai a következők:
helyben olvasás, tájékoztatás, könyvtárközi kölcsönzés, információszolgáltatás, fénymásolás, születésnapi csomag.
Adatbázisok:
4 belső adatbázisa van: JSTOR, ECONLIT, EBSCO, ERIC.
A honlapnak van angol verziója, Web 2.0-ás alkalmazások közül pedig az RSS feed-et alkalmazzák.
A könyvtárnak van saját blogja, amely 2008-ban indult és a könyvtár honlapjáról érhető el. Itt főleg könyvajánlásokat olvashatunk.
Különleges szolgáltatása a 'Születésnapi csomag', melynek lényege, hogy az általunk kiválasztott illető születésnapján megjelent újságokból a könyvtár egy másolatot, csomagot állít össze, melynek segítségével a születésnapos megtudhatja, mik történtek a világban azon a napon.
Összességében én elégedett vagyok a honlappal, mindent megtaláltam, amit szerettem volna, minden egyértelmű és könnyen kezelhető, a lap stílusa is kellemes, elegáns, mégsem egyhangú.
2011. március 15., kedd
Gróf Bercsényi Zsuzsanna Városi Könyvtár Budaörs
A könyvtár egy általános gyűjtőkörű városi könyvtár. Van külön helytörténeti és zenei gyűjteménye, illetve kiemelten odafigyel a gyermekekre.
Honlapján tobzódnak az interaktív elemek - melyek személy szerint engem néha bosszantottak -, de igazán web2.0-ás elemekkel nem igazán talákozhatunk.
Nincs távoli kölcsönzés vagy előjegyzés, rss feed, hírlevél, közösségi portálhoz való csatlakozási lehetőség, fórum, vagy blog, viszont van GoogleMaps az elérhetőségeknél, rengeteg külső hivatkozás összegyűjtve (Ugródeszka) és elektronikus könyvtár (helytörténeti).
A gyűjtemény:
A gyűjteményt saját maguk is a honlapon jól elkülöníthetően négy részre osztják.
- Gyermekkönyvtár (Itt külön találunk menüpontokat a beiratkozásra, használatra, rendezvényekre...stb. vonatkozóan)
- Felnőttkönyvtár (Gyermekkönyvtárhoz hasonlóan itt is külön minden vonatkozó információ fel van tüntetve)
- Budaörsi Elektronikus Könyvtár (Helytörténeti gyűjtemény)
- Zeneszoba (Zenei gyűjtemény)
Az Ugródeszkán belül három csoportot találunk:
- Magyar Könyvtári Keresők
- Adatbázisok (Mindenféle tudományterületről gyűjtöttek, ingyenesen elérhető adatbázisokat.)
- A Budaörsi Társintézmények és Hasznos linkek pedig közérdekű információkat tartalmazó, vagy az emberek szórakozását szolgáló egyéb honlapokra mutatnak.
Mi jellemzi a honlapot?
Interaktivitás, "mozgékonyság".
Belépő (intro)
A menürendszere is interaktív, ki-be "ugrál", ami számomra nagyon nehézkesen kezelhető volt, szerintem sokkal barátságosabb és célszerűbb lenne egy rögzített menürendszer.
A gyerekeknek lufis Micimackó, a "zenészeknek" képek és felugró ablakok a szolgáltatások leírásánál.
Véleményem szerint a könyvtár (és honlapja) teljes mértékben megfelel funkciójának, nem gondolom, hogy Budaörs város lakói ennél profibb (és web2.0-ás alkalmazásokkal tarkított) honlapot várnának el. Ettől függetlenül a következőket lehetne még a honlaphoz kapcsolni, amelyeknek gyakorlati hasznát a könyvtárhasználók is élvezhetnék;
- távoli hosszabbítás, előjegyzés lehetővé tétele
- vakbarát honlap (A könyvtárban vannak eszközök, de a honlapot is módosíthatnák, vonatkozzon ez az Elektronikus Könyvtár anyagára is.)
- közösségi alkalmazás
- blog/fórum (pl. anyukák gyermekkönyvekről, tanácsok, öletek, tapasztalatok megosztása, ajánlások)
- visszacsatoláshoz felület
- e-folyóiratok, rss-feedek, hírlevél
- videomegosztás, képmegosztás (rendezvények)
Úgy gondolom, hogy egy "Ügyfélkapu" kapcsolat összekötése a könyvtár rendszerével, szintén hasznos lehetne. Gondoljunk bele, egyetlen felhasználónév és jelszó lenne az, aminek a segítségével távolról meghosszabbíthatnák egy könyv lejárati dátumát az olvasók, ugyanakkor Budaörs Város Önkormányzatánál is az e-ügyintézés ezzel történhetne, a kapcsolat (link) a kettő között alapvetően már megvan, csak jobban ki lehetne építeni. Illetve a könyvtárosoknak ez alapvetően nem feladata, de fejlődhetne ilyen irányba a tájékoztatás/információszolgáltatás. Az azt igénylő felhasználóknak online segítségnyújtás az ügyintézésben. Ez nyilván többletfeladatot jelentene, de egy könyvtár esetében, amely elsősorban egy helyi lakosság igényeit hivatott kiszolgálni, egy lehetséges fejlődési útvonalat jelent, és úgy vélem olyat, amely jó eséllyel megteremti a könyvtár további fenntartására/üzemeltetésére az igényt.
Honlapján tobzódnak az interaktív elemek - melyek személy szerint engem néha bosszantottak -, de igazán web2.0-ás elemekkel nem igazán talákozhatunk.
Nincs távoli kölcsönzés vagy előjegyzés, rss feed, hírlevél, közösségi portálhoz való csatlakozási lehetőség, fórum, vagy blog, viszont van GoogleMaps az elérhetőségeknél, rengeteg külső hivatkozás összegyűjtve (Ugródeszka) és elektronikus könyvtár (helytörténeti).
A gyűjtemény:
A gyűjteményt saját maguk is a honlapon jól elkülöníthetően négy részre osztják.
- Gyermekkönyvtár (Itt külön találunk menüpontokat a beiratkozásra, használatra, rendezvényekre...stb. vonatkozóan)
- Felnőttkönyvtár (Gyermekkönyvtárhoz hasonlóan itt is külön minden vonatkozó információ fel van tüntetve)
- Budaörsi Elektronikus Könyvtár (Helytörténeti gyűjtemény)
- Zeneszoba (Zenei gyűjtemény)
Az Ugródeszkán belül három csoportot találunk:
- Magyar Könyvtári Keresők
- Adatbázisok (Mindenféle tudományterületről gyűjtöttek, ingyenesen elérhető adatbázisokat.)
- A Budaörsi Társintézmények és Hasznos linkek pedig közérdekű információkat tartalmazó, vagy az emberek szórakozását szolgáló egyéb honlapokra mutatnak.
Mi jellemzi a honlapot?
Interaktivitás, "mozgékonyság".
Belépő (intro)
A menürendszere is interaktív, ki-be "ugrál", ami számomra nagyon nehézkesen kezelhető volt, szerintem sokkal barátságosabb és célszerűbb lenne egy rögzített menürendszer.
A gyerekeknek lufis Micimackó, a "zenészeknek" képek és felugró ablakok a szolgáltatások leírásánál.
Véleményem szerint a könyvtár (és honlapja) teljes mértékben megfelel funkciójának, nem gondolom, hogy Budaörs város lakói ennél profibb (és web2.0-ás alkalmazásokkal tarkított) honlapot várnának el. Ettől függetlenül a következőket lehetne még a honlaphoz kapcsolni, amelyeknek gyakorlati hasznát a könyvtárhasználók is élvezhetnék;
- távoli hosszabbítás, előjegyzés lehetővé tétele
- vakbarát honlap (A könyvtárban vannak eszközök, de a honlapot is módosíthatnák, vonatkozzon ez az Elektronikus Könyvtár anyagára is.)
- közösségi alkalmazás
- blog/fórum (pl. anyukák gyermekkönyvekről, tanácsok, öletek, tapasztalatok megosztása, ajánlások)
- visszacsatoláshoz felület
- e-folyóiratok, rss-feedek, hírlevél
- videomegosztás, képmegosztás (rendezvények)
Úgy gondolom, hogy egy "Ügyfélkapu" kapcsolat összekötése a könyvtár rendszerével, szintén hasznos lehetne. Gondoljunk bele, egyetlen felhasználónév és jelszó lenne az, aminek a segítségével távolról meghosszabbíthatnák egy könyv lejárati dátumát az olvasók, ugyanakkor Budaörs Város Önkormányzatánál is az e-ügyintézés ezzel történhetne, a kapcsolat (link) a kettő között alapvetően már megvan, csak jobban ki lehetne építeni. Illetve a könyvtárosoknak ez alapvetően nem feladata, de fejlődhetne ilyen irányba a tájékoztatás/információszolgáltatás. Az azt igénylő felhasználóknak online segítségnyújtás az ügyintézésben. Ez nyilván többletfeladatot jelentene, de egy könyvtár esetében, amely elsősorban egy helyi lakosság igényeit hivatott kiszolgálni, egy lehetséges fejlődési útvonalat jelent, és úgy vélem olyat, amely jó eséllyel megteremti a könyvtár további fenntartására/üzemeltetésére az igényt.
2011. március 13., vasárnap
A Budapesti Cervantes Intézet Könyvtára
A Cervantes Intézet (El Instituto Cervantes - http://www.cervantes.es/default.htm)
Madridban, Cervantes szülővárosában, 1991-ben létrehozott intézmény, melynek fő célkitűzése a spanyol nyelv tanításának, valamint a spanyol és latin-amerikai kultúra terjesztésének előmozdítása. Kihelyezett központjai mind az öt földrészen megtalálhatók, Európában jelenleg 36 városban, köztük Budapesten is.
Madridban, Cervantes szülővárosában, 1991-ben létrehozott intézmény, melynek fő célkitűzése a spanyol nyelv tanításának, valamint a spanyol és latin-amerikai kultúra terjesztésének előmozdítása. Kihelyezett központjai mind az öt földrészen megtalálhatók, Európában jelenleg 36 városban, köztük Budapesten is.
A Budapesti Cervantes Intézet (http://budapest.cervantes.es/hu/default.shtm)
a Magyarországi Spanyol Nagykövetséghez tartozó Spanyol Kulturális Intézet, melynek célja a spanyol nyelv
(illetve a többi spanyolországi nyelv: a katalán, a baszk és a gallego), valamint a spanyol és hispánamerikai kultúrák Magyarországon való oktatása és népszerűsítése.
a Magyarországi Spanyol Nagykövetséghez tartozó Spanyol Kulturális Intézet, melynek célja a spanyol nyelv
(illetve a többi spanyolországi nyelv: a katalán, a baszk és a gallego), valamint a spanyol és hispánamerikai kultúrák Magyarországon való oktatása és népszerűsítése.
Az intézethez tartozó Ernesto Sábato Könyvtár (http://budapest.cervantes.es/hu/konyvtar_spanyol/altalanos.htm)
15.000 dokumentumot számláló, a Spanyol Állami Könyvtárak Hálózatához tartozó nyilvános könyvtárral rendelkezik.
A bárki által látogatható könyvtár szolgáltatásai között szerepel a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés, valamint az interneten is elérhető katalógus.
Vizsgálódásaim szempontjából azért volt fontos mindezt előrebocsátani, mert így válik érthetővé az, ami a webcímekből is kitűnik:
a könyvtár honlapja tulajdonképpen az Instituto Cervantes aloldala, és mint ilyen, alapvetően annak felépítését követi.
A nyitóoldalon leginkább a jobb oldalon elhelyezett ugrópontok árulkodnak erről.
Web 2.0-ás szolgáltatások nincsenek a könyvtár kínálatában, legalábbis a magyar nyelvű felületek esetében. Webes lehetőség mindössze a homepage-re bekapcsolt Google maps (Hogyan juthat el hozzánk ) és a Hírlevélre való feliratkozás e-mailben (Általános információ menüben az igencsak hosszú szöveg legalján: „Az érdeklődők, akik e-mailben szeretnének értesülni a könyvtár újdonságairól vagy a könyvtárral kapcsolatos legújabb hírekről, kérjük, küldjenek erről egy e-mailt a következő címre: biblioteca@cervantes.hu”) vagy a Szolgáltatások/Információkérés alatt elérhető formanyomtatvány segítségével („A hírlevél által megismerheti a budapesti Cervantes Intézet könyvtárát, könyvújdonságait, új szolgáltatásait és bármilyen olyan információról is értesítést küldünk, amely érdekes lehet olvasóink számára. A hírlevél kéthavonta, főleg spanyol nyelven jelenik meg. Ha szeretne feliratkozni a hírlevélre, kérjük töltse ki ezt a FORMANYOMTATVÁNYT és jelölje be a «könyvtár újdonságai» rubrikát.”).
Fontos itt megjegyezni, hogy a látogató választhat a spanyol és a magyar nyelvű megjelenés között, és aki legalább kezdő szinten érti már az előbbit, az jobban jár, ha ezzel a lehetőséggel él, mert a kettő nem teljesen fedi egymást, a hispán verzió jóval gazdagabb, jóval több információhoz juttat. Csupán érdekességképp jegyzem meg, hogy a castellano igyekszik magánál tartani az egyszer már meghódított felhasználót, ugyanis aki barangolás közben esetleg a spanyol opciót választja, annak már nincs visszaút a magyarra, csak a webcím elhagyását követően a nyitóoldal újratöltésével. Igazán el nem ítélhető kis trükkje ez a nyelvtanuló szelíd terelgetésének J. Úgy tűnik, a magyar nyelvű aloldalak csupán tájékoztatni kívánnak, azt is elég szűkszavúan (mondhatni, minimalizmusra törekedve – hoppá, ennyiben hasonlóságot vélek felfedezni a MOME Könyvtár honlapjával:) teszik, nyilván az imént említett jó szándékú terelgetés céljából, hiszen a lényeg itt nem a részletekben, hanem a spanyol felületekben rejlik, no, de ezek már jobbára az anyaintézményhez tartoznak, ugyebár.
BCE KK - összes tézis
A könyvtár esetében olyan megkülönböztetést alkalmaznék az elsődlegesnek és másodlagosnak nevezett tartalmak között, hogy melyek a teljesszövegű dokumentumok és teljesen hozzáférhető adatbázisaik, amelyeket a honlapjukon szolgáltatnak (primer) és melyek azok, amelyek csak a tájékozódást, keresést szolgálják, vagy kiegészítő jellegű szolgáltatások (secunder).
Elsődleges tartalom ebben az értelemben, de csak a beiratkozottaknak (helyi számítógépeken, vagy VPN-nel) az E-forrásokon belül található, E-folyóiratok, Oktatói publikációk, Műhelytanulmányok, Ph.D. Disszertációk, Szakdolgozatok, és TDK, Adatbázisokon keresztül elérhető tartalmak. A tartalmak előállítóira, témák gyűjtőire vonatkozó információk (intézményi információk, profil oldal a Twitteren) is elsődleges, és egyben saját maguk által előállított anyagok lesznek (Látogatók, Könyvtárhasználat menüpontok alatt).
Másodlagos tartalmak lesznek tehát a könyvtár katalógusa, vagy a tájékoztató könyvtárosoktól valamilyen formában (skype, meebo, email) nyert információ egy-egy dokumentumról, szolgáltatásról. Vagy a Könyvajánló, Heti ajánló (Disszertációk) interaktív ablakának anyagai a főoldalon, amelyek viszont mind a könyvtár dolgozói által előállított tartalmak lesznek.
Hozzáadott tartalom, de értelmezhetjük más területekkel való összefüggés teremtésnek például a KLIKK gyűjteményt az E-forrásokon belül.
A minden aloldalon megtalálható Észrevétek/Feedback segítségével megoldott a visszacsatolás. Gyűjtik a véleményeket, de nem teszik őket közzé.
A BCE KK honlapja nem igazán alkalmazodik a weben megjelent olyan új igényekhez, mint az értékpluralizmus, hálózati tudásélmény, hálózati időélmény, hálózati térélmény. Véleményem szerint azonban, mint egy felsőoktatási könyvtár, nem is nagyon tud - és talán nem is nagyon szabad - máshogy működnie. Valamiféle rend és szabályozottság szükségeltetik. Olyan módokon alkalmazkodhat, amelyre láthatjuk, hogy törekszik is, mint például olyan új alkalmazások kapcsolása a honlaphoz, mint a Twitter.
Hacsak nem tekintjük például hálózati tudásélménynek, hogy az E-forrásokban ott vannak az Oktatói Publikációk, Ph.D Disszertációk, Szakdolgozatok/TDK-k és Műhelytanulmányok, amelyek nem a könyvtár dolgozóinak, hanem bizonyos értelemben véve a használóinak a termékei, bár itt nem beszélhetünk úgy a hálózatiság adta specialitásokról, mint a fórumokon keletkező tartalmak, akkor már inkább a Wikipédiával vonhatnánk párhuzamot, ám ez sokkal ellenőrzöttebb.
Azt el tudnám képzelni, hogy valamilyen módon működjön egy tudásmegosztás (pl. egy fórum a könyvajánlókhoz kapcsolva megjegyzés, aki olvasta). Egy-egy könyvre felhívhatnák a hallgatók is egymás figyelmét, fontos tananyag, vagy csak jópofa...ilyenformán az egyes évfolyamok közötti "átjárás", információáramlás, (legálisan) is működhetne. Vagy "beköthetnék" a Gazdaság, Tőzsde, Eu, Marketing Mimi-ket (Wikipédiához hasonlóan foglalomgyűjtemény, csak ilyen specializált témák is vannak benne külön. A hallgatók, oktatók és könyvtárosok együtt vehetnének részt a szócikkek ellenőrzésében, bővítésében, építésében.) Lehetne indítani egy "innováció-szolgáltatást", külön fül lehetne a honlapon, fórum forma például. Lényege, hogy a könyvtár használói ide írhatnák, milyen web2-es szolgáltatásokat tudnának elképzelni a honlapon, mire lenne igényük.
Az egyetemen belül működő esetleges kluboknak és tanulócsoportoknak is lehetne külön aloldala a főoldalhoz kapcsolódóan. Ahol az adott témakörben mindent egy helyen tarthatnának (lehetne fórum vagy blog forma).
Az egyes tudományos dolgozatokat megoszthatnák pl. GoogleDocs-ok segítségével, egy-egy előadásuk/ülésük anyagát több módon is közzé tehetnék. Fotódokumentáció pl. Picasaweb-bel, vagy lehetne Podcast is az előadások hanganyagáról, de adhatnak webkamerás élőközvetítést is (ustream). Gyűjthetnek és beköthetnek a témába vágó egyéb előadásokat, videókat (youtube-ról pl.) és prezi-ket (prezi.comról, slideshare-ről), dokumentumokat is ajánlhatnak a del.ici.ous-sal, lehetne egy közös "tudásanyaguk", amit a csoport tagjainak együttértésében tesznek oda, de minden tagnak lehet sajátja is, ezáltal is szélesíthetik egymás látókörét. Ilyen szempontból az RSS feed is hasznos lehet (Témához tartozó friss hírek, szaklapok). A fórumon, blogon vitatkozhatnak az aktuális könyv/cikkélményről, vagy tudományos kérdésről...ezeknek segítségével pedig az egyetem és könyvtár falai közül "kiszabadulhat" ez a kör. Hiszen ilyenformán csatlakozhat a közösséghez egy már régebben végzett diák is, nincs időhöz és térhez kötve, hogy beszálljon egy-egy vitába, elég a virtuális jelenléte is. Itt az egyéni és a közös tudás egyszerre jelenhet meg, hitelességét pedig a közösség fogja igazolni.
A tudásélménnyel kapcsolatban beszélhetünk még arról, hogy mennyire tudná a köynvtár szegmántálni csoportjait és az egyedi felhasználói igényekre szabni a "tudást". Tehát megoldható lenne-e valamilyen módon, hogy mondjuk a Hallgatók ott ahol megoldják, hogy távolról meghosszabbítsák egy könyvük lejárati dátumát, vagy előjegyeznek, bejelölhessék pl., hogy ténylegesen mi érdekli őket (címkézés-féle), és mondjuk személyre szabott könyvajánlókat, szakirodalomlistákat kapjanak a könyvtártól bizonyos időközönként.
A hálózati időélményt sem lehet itt úgy értelmezni, mint egy blog, fórum, vagy közösségi portál üzenőfala esetén. Az itt megjelent tartalmak többsége állandó. Változó, hogy a hírekben "reklámozott" adatbázisok, vagy a könyvajánlók meddig vannak fent, de ez is egy komoly szabályozás szerint történik, nem annyira "öntörvényű", mint az előbbiekben felsorolt három esetben .
A hálózati térélményét tekintve elég "statikus". A könyvtár designja évek óta olyan, mint most. Ez nem feltétlenül baj, mert így mindent megtalálhatnak mindig a honlap visszatérő látogatói, nem biztos, hogy célszerű lenne egy nagy átrendezés és designváltás a honlapon. A térélmény fokozása érdekében esetleg annyit tudnék még elképzelni, hogy feltehetnének egy Képgalériát a könyvtárról, esetleg egy Sárgatúra-videót (könyvtár bejárása), vagy interaktív térképet, ahol kattintgathatok és kinagyítja, képet kapcsol az adott emelet, adott részéhez...stb.
Esetünkben egy Twitter, vagy Facebook profil nem a birtoklásvágyat szolgálja, illetve közvetetten. A könyvtár más megjelenési formákat keres a weben, hogy észrevegyék, miél többen, és manapság mi lehet erre az egyik legkézenfekvőbb megoldás? Nos egy profil létrehozása a könyvtár számára, az egyik népszerű közösségi portálon. "Szerezni" akar még felhasználókat, és reméli, hogy ezzel megtarthatja az eddigiket is (szimpátia növelése). De a "birtoklás" nem egy-egy személyre fog irányulni, az egyén itt valójában lényegtelen lesz, fő a kapcsolatok száma, a "tömegvonzás". A kapcsolati gráf folyamatosan képlékeny és változó lesz, jönnek-mennek a "kapcsolatok"/ismerősök/.
A könyvtár és weboldal-tartalmainak "társadalmi szerepvállalását" azt hiszem nem érdemes részletezni, hiszen egyértelműen nevelő és segítő szándékú. Tulajdonképpen ez a "főtevékenysége".
Egy olyan komplex rendszert udnék elképzelni, amely egyfelől meghagyja a könyvtár jelenlegi rendszerét (E-források, Katalogus külön) és szolgáltatott tartalmait, másfelől "beengedi" a közösséget, aloldalrendszer pl. vagy külön menüpontok (pl. Tudákörök - Tudomáynos klubok gyűjteményei, véleményei, eseményei - tehát az "aloldalak".) ezen fentebb részletesebben vázolt lehetőségeknek is.
Úgy vélem, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtára mindenképpen igyekszik beépíteni rendszerébe a web2-es új lehetőségeket, ám a tudatosság mértéke, illetve a "fázis-késés" még problémákat okoz. A jelenleginél több alkalmazás használata is elképzelhető lenne, anélkül, hogy az rontana a könyvtár presztízsén, szolgáltatott tartalmainak megbízhatóságán.
Elsődleges tartalom ebben az értelemben, de csak a beiratkozottaknak (helyi számítógépeken, vagy VPN-nel) az E-forrásokon belül található, E-folyóiratok, Oktatói publikációk, Műhelytanulmányok, Ph.D. Disszertációk, Szakdolgozatok, és TDK, Adatbázisokon keresztül elérhető tartalmak. A tartalmak előállítóira, témák gyűjtőire vonatkozó információk (intézményi információk, profil oldal a Twitteren) is elsődleges, és egyben saját maguk által előállított anyagok lesznek (Látogatók, Könyvtárhasználat menüpontok alatt).
Másodlagos tartalmak lesznek tehát a könyvtár katalógusa, vagy a tájékoztató könyvtárosoktól valamilyen formában (skype, meebo, email) nyert információ egy-egy dokumentumról, szolgáltatásról. Vagy a Könyvajánló, Heti ajánló (Disszertációk) interaktív ablakának anyagai a főoldalon, amelyek viszont mind a könyvtár dolgozói által előállított tartalmak lesznek.
Hozzáadott tartalom, de értelmezhetjük más területekkel való összefüggés teremtésnek például a KLIKK gyűjteményt az E-forrásokon belül.
A minden aloldalon megtalálható Észrevétek/Feedback segítségével megoldott a visszacsatolás. Gyűjtik a véleményeket, de nem teszik őket közzé.
A BCE KK honlapja nem igazán alkalmazodik a weben megjelent olyan új igényekhez, mint az értékpluralizmus, hálózati tudásélmény, hálózati időélmény, hálózati térélmény. Véleményem szerint azonban, mint egy felsőoktatási könyvtár, nem is nagyon tud - és talán nem is nagyon szabad - máshogy működnie. Valamiféle rend és szabályozottság szükségeltetik. Olyan módokon alkalmazkodhat, amelyre láthatjuk, hogy törekszik is, mint például olyan új alkalmazások kapcsolása a honlaphoz, mint a Twitter.
Hacsak nem tekintjük például hálózati tudásélménynek, hogy az E-forrásokban ott vannak az Oktatói Publikációk, Ph.D Disszertációk, Szakdolgozatok/TDK-k és Műhelytanulmányok, amelyek nem a könyvtár dolgozóinak, hanem bizonyos értelemben véve a használóinak a termékei, bár itt nem beszélhetünk úgy a hálózatiság adta specialitásokról, mint a fórumokon keletkező tartalmak, akkor már inkább a Wikipédiával vonhatnánk párhuzamot, ám ez sokkal ellenőrzöttebb.
Azt el tudnám képzelni, hogy valamilyen módon működjön egy tudásmegosztás (pl. egy fórum a könyvajánlókhoz kapcsolva megjegyzés, aki olvasta). Egy-egy könyvre felhívhatnák a hallgatók is egymás figyelmét, fontos tananyag, vagy csak jópofa...ilyenformán az egyes évfolyamok közötti "átjárás", információáramlás, (legálisan) is működhetne. Vagy "beköthetnék" a Gazdaság, Tőzsde, Eu, Marketing Mimi-ket (Wikipédiához hasonlóan foglalomgyűjtemény, csak ilyen specializált témák is vannak benne külön. A hallgatók, oktatók és könyvtárosok együtt vehetnének részt a szócikkek ellenőrzésében, bővítésében, építésében.) Lehetne indítani egy "innováció-szolgáltatást", külön fül lehetne a honlapon, fórum forma például. Lényege, hogy a könyvtár használói ide írhatnák, milyen web2-es szolgáltatásokat tudnának elképzelni a honlapon, mire lenne igényük.
Az egyetemen belül működő esetleges kluboknak és tanulócsoportoknak is lehetne külön aloldala a főoldalhoz kapcsolódóan. Ahol az adott témakörben mindent egy helyen tarthatnának (lehetne fórum vagy blog forma).
Az egyes tudományos dolgozatokat megoszthatnák pl. GoogleDocs-ok segítségével, egy-egy előadásuk/ülésük anyagát több módon is közzé tehetnék. Fotódokumentáció pl. Picasaweb-bel, vagy lehetne Podcast is az előadások hanganyagáról, de adhatnak webkamerás élőközvetítést is (ustream). Gyűjthetnek és beköthetnek a témába vágó egyéb előadásokat, videókat (youtube-ról pl.) és prezi-ket (prezi.comról, slideshare-ről), dokumentumokat is ajánlhatnak a del.ici.ous-sal, lehetne egy közös "tudásanyaguk", amit a csoport tagjainak együttértésében tesznek oda, de minden tagnak lehet sajátja is, ezáltal is szélesíthetik egymás látókörét. Ilyen szempontból az RSS feed is hasznos lehet (Témához tartozó friss hírek, szaklapok). A fórumon, blogon vitatkozhatnak az aktuális könyv/cikkélményről, vagy tudományos kérdésről...ezeknek segítségével pedig az egyetem és könyvtár falai közül "kiszabadulhat" ez a kör. Hiszen ilyenformán csatlakozhat a közösséghez egy már régebben végzett diák is, nincs időhöz és térhez kötve, hogy beszálljon egy-egy vitába, elég a virtuális jelenléte is. Itt az egyéni és a közös tudás egyszerre jelenhet meg, hitelességét pedig a közösség fogja igazolni.
A tudásélménnyel kapcsolatban beszélhetünk még arról, hogy mennyire tudná a köynvtár szegmántálni csoportjait és az egyedi felhasználói igényekre szabni a "tudást". Tehát megoldható lenne-e valamilyen módon, hogy mondjuk a Hallgatók ott ahol megoldják, hogy távolról meghosszabbítsák egy könyvük lejárati dátumát, vagy előjegyeznek, bejelölhessék pl., hogy ténylegesen mi érdekli őket (címkézés-féle), és mondjuk személyre szabott könyvajánlókat, szakirodalomlistákat kapjanak a könyvtártól bizonyos időközönként.
A hálózati időélményt sem lehet itt úgy értelmezni, mint egy blog, fórum, vagy közösségi portál üzenőfala esetén. Az itt megjelent tartalmak többsége állandó. Változó, hogy a hírekben "reklámozott" adatbázisok, vagy a könyvajánlók meddig vannak fent, de ez is egy komoly szabályozás szerint történik, nem annyira "öntörvényű", mint az előbbiekben felsorolt három esetben .
A hálózati térélményét tekintve elég "statikus". A könyvtár designja évek óta olyan, mint most. Ez nem feltétlenül baj, mert így mindent megtalálhatnak mindig a honlap visszatérő látogatói, nem biztos, hogy célszerű lenne egy nagy átrendezés és designváltás a honlapon. A térélmény fokozása érdekében esetleg annyit tudnék még elképzelni, hogy feltehetnének egy Képgalériát a könyvtárról, esetleg egy Sárgatúra-videót (könyvtár bejárása), vagy interaktív térképet, ahol kattintgathatok és kinagyítja, képet kapcsol az adott emelet, adott részéhez...stb.
Esetünkben egy Twitter, vagy Facebook profil nem a birtoklásvágyat szolgálja, illetve közvetetten. A könyvtár más megjelenési formákat keres a weben, hogy észrevegyék, miél többen, és manapság mi lehet erre az egyik legkézenfekvőbb megoldás? Nos egy profil létrehozása a könyvtár számára, az egyik népszerű közösségi portálon. "Szerezni" akar még felhasználókat, és reméli, hogy ezzel megtarthatja az eddigiket is (szimpátia növelése). De a "birtoklás" nem egy-egy személyre fog irányulni, az egyén itt valójában lényegtelen lesz, fő a kapcsolatok száma, a "tömegvonzás". A kapcsolati gráf folyamatosan képlékeny és változó lesz, jönnek-mennek a "kapcsolatok"/ismerősök/.
A könyvtár és weboldal-tartalmainak "társadalmi szerepvállalását" azt hiszem nem érdemes részletezni, hiszen egyértelműen nevelő és segítő szándékú. Tulajdonképpen ez a "főtevékenysége".
Egy olyan komplex rendszert udnék elképzelni, amely egyfelől meghagyja a könyvtár jelenlegi rendszerét (E-források, Katalogus külön) és szolgáltatott tartalmait, másfelől "beengedi" a közösséget, aloldalrendszer pl. vagy külön menüpontok (pl. Tudákörök - Tudomáynos klubok gyűjteményei, véleményei, eseményei - tehát az "aloldalak".) ezen fentebb részletesebben vázolt lehetőségeknek is.
Úgy vélem, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtára mindenképpen igyekszik beépíteni rendszerébe a web2-es új lehetőségeket, ám a tudatosság mértéke, illetve a "fázis-késés" még problémákat okoz. A jelenleginél több alkalmazás használata is elképzelhető lenne, anélkül, hogy az rontana a könyvtár presztízsén, szolgáltatott tartalmainak megbízhatóságán.
MOME Könyvtár, a szellemes
Moholy-Nagy László és a Bauhaus szelleme, a konstruktivizmus szelíden, míg a web kettő lehengerlő módon köszön vissza a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Könyvtárának webfelületén. És ez csúcs! De legalábbis dicséretes, legalábbis szerintem, mert előremutató, legalább annyira, mint annak idején a névadó - illetve a kör, amelyhez csatlakozott – munkássága volt. Nagyon tetszik nekem, hogy a nyitó oldalra lépve a látogató rögtön egy folyamatosan frissülő blogba ütközik, mert ebből bárki számára első pillantásra kiütközik, hogy a könyvtár munkatársai komolyan szeretnének megfelelni a gyűjtő, őrző, rendszerező feladat mellett – és a hagyományos formákkal párhuzamosan – a mára különösen hangsúlyossá vált szolgáltató, pontosabban információt szolgáltató kívánalomnak, a lehető legkorszerűbb módon. Naprakészek, lendületben vannak, semmi kétség, könyvtárhasználóik számára azt a megnyugtató tudatot, kényelmet nyújtják, hogy őket követve nem maradhatnak le semmi témába vágó lényeges hírről, tudnivalóról. És itt egy újabb szellem, a korszellem, melynek kihívására ez a könyvtár frissen, mosolyogva felel. Letisztult, sallangmentes kép, funkcionalista rendszerezettség, átláthatóság jellemzi a világhálón megjelenő arculatukat. A bal oldali menüsor témacsoportjai közt a Segédanyagok címszó alatt önálló menüpontként szerepel a Web 2.0, A hagyományos könyvtári információkeresésétől a web 2.0-ás szolgáltatásokig alcímmel. Alatta egy - kedves ismerősünk, Dodo (alias Kun Dorottya) „tollából” kikerült - 22 diából álló sorozat (http://www.slideshare.net/konyveszet/mome-knyvtr-20) mutatja be az érdeklődőknek a MOME K 2.0-t,
a könyvtár online szolgáltatásait, stílusosan egy online közösségi alkalmazás, a Slide Share segítségével.
(Könyvtárosok ezt se hagyják ki: http://www.slideshare.net/konyveszet/informatikuse-a-knyvtros !)
Lényegretörően, pár mondatban sorolja és ismerteti a honlap ilyesfajta kínálatát, érzésem szerint legjobb, ha a teljes anyagot idézem:
„Fontosabb szolgáltatások:
A Könyvtár honlapja: http://konyvtar.mome.hu
Online keresés a könyvek, nyomtatott folyóiratok, MOMÉ-s doktori értekezések között. Minden, ami a MOMÉ-ról elérhető online folyóiratadatbázisok használatáról tudni érdemes (EBSCO, JSTOR, EISZ). További információs eszközök (szakmai linkgyűjtemény, szakmai blog; a könyvtár hírei; beíratkozással és könyvtárhasználattal kapcsolatos tudnivalók).
A MOME különféle szakjaihoz kapcsolódó érdekes hírek megosztása, hírek a könyvtárral kapcsolatban.
Google Reader http://www.google.com/reader/view/
A Google RSS-olvasója, segítségével nem kell egyenként végiglátogatni az általunk rendszeresen olvasott weboldalakat, mivel a feliratkozás után automatikusan megjelennek benne az oldalakon megjelenő legújabb hírek. Kategorizálhatjuk a feliratkozásokat (pl: Hír, Design, Fotó stb.), megcsillagozhatjuk, megoszthatjuk, elmenthetjük az érdekes híreket, követhetünk más felhasználókat. Google-account szükséges hozzá, nem kell külön regisztrálni.
Könyvtári linkgyűjtemény: Delicious http://delicious.com/momek
Delicious, ami egy közösségi linkmegosztó szolgáltatás. Bárhonnan elérhető és szerkeszthető linkgyűjtemény, ahol mások gyűjteményei elérhetőek. Címke alapján visszakereshetőek a tételek, böngészhetőek a legnépszerűbb és legutóbb elmentett könyvjelzők.
Twitter http://twitter.com/momekonyvtar
Mikroblog szolgáltatás, 140 karakterben oszthatunk meg bejegyzéseket. Itt is megjelennek a MOME Könyvtár hírei rövid formában, linkkel az eredeti bejegyzésre.
Zotero http://zotero.org
A Zotero egy hivatkozáskezelő szoftver, amely tárolja és kezeli a bibliográfiai tételeinket, amelyeket az interneten található könyvek és folyóiratok adatai alkotnak. Elmentett tételeinket bibliográfiába rendezhetjük.
Könyvtárportál http://konyvtar.hu
Egy keresőfelületen kereshetünk az összes magyar könyvtárban. Regisztráció után könyveinket virtuális polcra tehetjük, amelyet megoszthatunk más felhasználókkal, írhatunk könyvajánlót, figyelemmel követhetjük könyvtári kölcsönzéseinket, kérhetünk ingyenes email- és smsértesítést a kölcsönzéseink lejártáról.”
2011. március 11., péntek
Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, Miskolci Városi Könyvtár :A tartalomcsoportosítás tekintetében, tartalom rétegződései - Tézis 3
DEENK
DEENK
A tartalom elérése szempontjából alapvető csoportosítás a Gyűjtemények szerinti tipizálás, valamint az egyes Kari Könyvtárak szerint fellelhető tartalmak.
Az adatok közzététele az egyes karok, gyűjtemények profiljához illeszkedik.
Karok, könyvtári egségek:
Műszaki Könyvtár, Társadalomtudományi Könyvtár, Bölcsészettudományi Természettudományi Könyvtár, Zeneművészeti Könyvtár, Kenézy Élettudományi Könyvtár, Agrártudományi Könyvtár, Gyeremeknevelés és Felnőttképzési Kari könyvtár, Debreceni Egyetemi Kiadó, Médiatár
Műszaki Könyvtár, Társadalomtudományi Könyvtár, Bölcsészettudományi Természettudományi Könyvtár, Zeneművészeti Könyvtár, Kenézy Élettudományi Könyvtár, Agrártudományi Könyvtár, Gyeremeknevelés és Felnőttképzési Kari könyvtár, Debreceni Egyetemi Kiadó, Médiatár
Elsődleges információként az egyes karok könyvtárairól katalógusokról, gyűjteményekről tájékozódhtanuk. Minden egyes könyvtári egységnél elsődleges információként jelennek meg a katalógus mellett a tananyagok (e-foorások), szolgáltatásokról szerezhető információk.
A hozzászólások, vélemények, plusz szolgáltatások (online kapcsolattartás) a honlapon már másodlagos infromáció kategóriába sorolható.
A tartlomszolgáltatás rétegződése tekintetében az egyes könyvtári egységeknek megfelelően nyújtott szolgáltatások vannak.
A Bölcsésezttudományi és Természettudományi Könyvtárban a tájékozódási források tovább lettek osztva a felhasználók szempontjából .
hallgatók,
oktatók,
látogatók szempontjából.
A tartalmi szintek közötti átláthatóság így további segítséget ad a felhasználók számára.
Szemléltetésként az alábbi képen a hallgatók számára kínálkozó lehetőségek láthatók:
A gyűjteményeket tekintve az egyes karok dokumentációi mellet, kéziratanyagok, digitális gyűjtemények is tartalomként szolgálnak.
Közzé tett információk tekintetében a hírek események külön kiemelést kaptak. A adatbázisok katalógusok elérhetősége biztosított, nem csak az egyetem hálózatán keresztül. Beiratkozott olvasóként az egyetemi hálózaton természetesen több külföldi adatbázishoz is hozzáférés biztosított.
Az intézményről dolgozókról tájékozódhatunk az Elérhetőségek menüpontban, az egyes tájékoztató könyvtárosok, adott gyűjteményt ismerőktől könnyedén kaphatunk információkat.
Vendégkönyv, Olvasói box, Saját könyvtár szolgáltatások keretében közvetlenül a kívánt tartalom szolgáltatójával lehetőség van a kapcsolatfelvételre. A főoldalon Hogyan...? menüpont alatt hasznos tanácsokat kérdésekre választ is kaphatunk.
Wiki alkalmazással már a hallgatók is aktív tartalomszerkesztővé válhatnak.
Összefüggés tehát megtalálható a főoldal tartalmai és az egyes könyvtári egységek vonatkozásában. Felépítésükben igyekeznek a legfontosabb információkat kiemelni, adatbázisok, katalógus szolgáltatások kiemelésvel. A főoldalról könnyen tovább navigálhatunk a további számunkra fontos tartalmak felé. Adott kar könyvtárát szemléletes módon 1 kattintással elérhetjük.
Kapcsolódó szolgáltatásokról (kiadás, fordítás, előadások, képzések, tanfolyamok) szintén ugrópontként szolgál az oldal. Projektekről további adatbázisokról is tájékozódhatunk.
Vélemények, reakciók megjelenítése m ár a címlapon Vendégkönyv,Olvasói Box címszó alatt hívja fel a figyelmet.
Honlapon megjelenő tartalmak arányai:
Az elsődleges információ szolgáltatása, az adatbázisok, katalógusok, fontosabb tananyagok révén, a tartalom szempontjából, mintegy 100%-ban megvalaósul. A hallgatók mellett természetesen az oktatók elvárásainak is igyekeznek megfelelni. Az elérhetővé tétellel tehát nincs probléma, mivel közvetlenül megszerezhetjük a kívánt legfontosabb információkat.
A tartalom előállítóival kapcsolatos kontakt is lehetséges online felületen, telefonon, és közvetlenül. Online módon ezt is közzéteszik, a tartalomhoz kapcsolva 90%-os arányban
Vélemények kifejtésére, egyéni interaktív részvételre is 90%-os arányt említenék. A chat, wiki szerkesztés ezeket mind erősítik.
Az egyéb szolgáltatások, kiadói funkcíó, fordítások, már nem kapnak olyan nagy szerepet, és nem elsődleges információt képeznek. Mintegy 70%-os viszonyt lehet kötni az egész tartalmi egységhez kapcsolva.
Miskolci Városi Könyvtár
Egy honlapon belül navigálhatunk az egyes fiókkönyvtárak között. A tartalom rétegződése szempontjából az egyes fiókkönyvtárak gyűjteménye eltérő.
A Szabó Lőrinc Fiókkönyvtár elsősorban idegennyelvi részlegével, zeneműtárával, és folyóiratolvasójával szolgáltat információkat. Erről tájékoztatást is kapunk, de csak általánosságban. Tehát a gyűjtőkörbe tartozó források hozzátételéről nem igazán beszélhetünk. Az adatbázis egységes az összes könyvtárnál, így nincs külön választva.
Elsődleges szerepet kapnak a könyvtár életében a hírek, programajánlók. Ezekről folymatos tájékoztatók, beszámolók keretében informálódhatunk. Aktív az online jelenlét a facebook, skype és twitter felületeivel.
Főként a programok, rendezvények közzététele jellemző. Ezekről folyamatos beszámolók, értesítések vannak. Természetesen az adatbázis is elérhető, de plusz hozzáadott érték, tartalom még nincs. További adatbázisok, felületek nincsenek feltüntetve.
Az intézmény dolgozóinak elérhetőségei megvannak, webmester számára külön hibabejelntést lehet tenni. Aktív skype kapcsolat is lehetséges, valamint bejelentkezett felhasználóként akár hozzászolsáokat is lehetőség van megosztani.
Ehhez kapcsolva tehát visszajelzések, vélemények is kaphatóak a beiratkozottak részéről. Probléma esetén pedig gyorsan feltudják venni munkaidőben a kapcsolatot a könyvtárosokkal is.
Elsődleges információként az alapszolgáltatások mellett tehát a hírekről, eseményekről közreadott mindig friss információ válik itt fontossá. A kiegészítő szolgáltatás (szkennelés, folyóiratkölcsönzések), már inkább másodlagos szerepet kapnak.
A szolgáltatott tartalom aránya:
Az elsődleges információk közzététele kis mértékben van jelen, inkább a program kapnak fontosabb szerepet 70%
Tartalom előállítása a felhasználók is aktívan részt veszenek blogolással, valamint hozzászólásaikkal (30%). Ugyanakkor a weboldal szerkesztője, webmester állandó jelenléte is fontos (70%)
Összefüggés más területekkel nem jellemző, inkább együttműködés a fiókkönyvtár egységei között (50%)
Vélemények, reakciók kifejtésének lehetősége(80%), hiszen egyre bővülnek a hozzászólások, bejelentkezett felhasználók aránya. Facebook, twitter és skype lehetőségek is szélesítik a kínálatot.
Hozzáadott háttéranyagként a programok beszámolóit, a hírek események viszakeresésének lehetőségét említeném, mely elég nagy mértékben van jelen az oldalon (80%).
Összeségében mind a két könyvtár egységes tartalmi rendszert képvisel. Összehangoltan működik egyes részegységeivel. Az egyetemi könyvtár oldala azonban sokkal jobban kialakított egységes struktúrájú tartalmat szolgáltat.
2011. március 8., kedd
József Attila Megyei Könyvtár, NYME SEK Központi Könyvtár
József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya (JAMK) http://www.jamk.hu/
A weboldal 2010. őszén frissült, igyekeztek nyitni a fiatalabbak felé. Sok a szín, néhol már zavaróak a kiemelésekkel együtt. Blog-szerű felépítés, a linkek témánként külön gyűjtve, táblázatos formában. Minden fontos információ a lap tetején, menüsor felett, bár nagyon apró betűkkel. Az aloldalakról (könyvtárunk, szolgáltatások, rendezvények, katalógus, kistérség) könnyen elérhető linkkel a főoldal, ahol a gyengén látókra is gondolva át lehet állítani. Igyekeztek mindent összegyűjteni ajánlóként a főoldalon, mint új könyvek, hírek, adatbázisok, stb., valamint a kicsit is kapcsolódó témákból szemezgetni: kulturális ajánló, megyei hírek, különgyűjtemények, híradó, pályázatok. Web kettes lehetőségeket is kihasználják: Facebook-profil, RSS, skype. Az előző változathoz képest rengeteget javult az oldal, mivel így már többnyire meg lehet találni az információkat. Azonban a külcsín mintha egy tini álmából került volna elő, túl sok a szín, kicsik a betűk, nem vezeti semmi a szemet, annyira sok a figyelemfelkeltő eszköz. Összességében nagyon zavaró az egész, elfelejtették a mondást: a kevesebb néha több.
Elérjük a gyerekkönyvtár aloldalát is a főmenüsorból: http://gyerek.jamk.hu/intro.html. Két részre osztva választhatunk a kicsiknek illetve nagyoknak készült oldal közül. A kicsiké helyes, illeszkedik a korosztályhoz. Mindkettő tarka, figyelemfelkeltő, a nagyoknál a Harry Potter-őrületet követve az egér helyén varázspálca. Rengeteg menü, készségfejlesztő játékok, interaktív, ötletes. Alapvetően szimpatikus, azonban jelentős hátrány, hogy a népszerű egyszervolt.hu (http://egyszervolt.hu/) koppintása, főleg a kicsiknek szóló rész, a menüket bemondó gyerekhanggal véleményem szerint túlzásba is estek a másolásban.
NYME SEK Központi Könyvtár, Szombathely http://www.bdtf.hu/KONYVTAR/
Nagyon egyszerű, kellemes színekkel, főoldalon elérhetőségekkel, keresőkkel, hírekkel. A menüpontokban sok almenüt találunk, maga a honlap rengeteg információt rejt. Többségében sikerült úgy megoldani ezek rendszerezését, hogy az egyszerű logikával könnyen és gyorsan megtaláljuk őket a menüből. Minden a könyvtárról, különgyűjteményekről, szolgáltatásokról, munkatársak, e-könyvtár, szakdolgozatok, több linkgyűjtemény, pályázatok, stb. Hátrány, hogy a betűk itt is kicsik, valószínűleg a helyhiány miatt (a menüsor különben nem férne el rendesen). Ami nekem nagyon tetszik, és már a főoldalon ajánlják: virtuális séta a könyvtárban. Itt megtaláljuk a 3 szintes épület térképét, és a különböző termekre kattintva több szögből fényképezve 180°-os sugárban megnézhetjük kialakításukat. Emellett nem hátrány, hogy egy lassú gép is hipp-hopp betölti a programot, tehát könnyen bírja szinte minden rendszer.
Facebookon és Twitteren is elérhetőek, van látogatószámláló, statisztikai adatok, és élőben cseveghetünk a könyvtárossal, akik egy régi tapasztalat szerint a komolytalan kérdéseket is türelemmel viselik :)
2011. március 7., hétfő
A BCE KK honlapján megjelenő tartalom társadalmi funkciója és viszonya a tartalomszolgáltatás rendszeréhez
A közgazdaságtudomány szakkönyvtárában vagyunk. Első gondolatunk biztosan az, hogy itt csak ilyen témájú könyvekkel fogunk találkozni, pedig ez a könyvtár sokkal nagyobb kínálattal rendelkezik. Akkor viszont felvetődhet a kérdés, hogyha ez egy bizonyos tudományterület szakkönyvtára, akkor viszont minek ide, szépirodalom, nyelvkönyv, társadalom- és természettudományokhoz kapcsolódó irodalom, közigazgatástudományi tárgyú könyv, történeti gyűjtemény, Európai Unióval foglalkozó dokumentumtömeg és még sok egyéb fölöslegesnek tűnő dokumentum.
Nos pont itt van a kulcsfontosságú kifejezés; csak fölöslegesnek tűnhet, de közel sem az. Ezek mind-mind a közgazdaságtudomány határterületeihez kapcsolódó kis gyűjteményrészek a BCE KK állományában. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy bár a BCE KK a közgazdaságtudomány egyik szakkönyvtára, azon kívül egy egyetemhez tartozó (fenntartó) felsőoktatási könyvtár is, így annak minden igényét kiszolgálni köteles. Ez azt jelenti, hogy az egyetemen tanított minden szak ismeretanyagát reprezentálnia kell.
Tehát a könyvtárnak kettős szerepet kell betöltenie.
Egyfelől - és talán ez a hangsúlyosabb - ki kell szolgálnia az egyetem felmerülő igényeit, oktatókét, hallgatókét egyaránt, másrészről viszont meg kell feleljen a mindennapok közgazdászának is, hiszen sokan jönnek ide "vissza" információért.
A szerepköröket azonban tovább is boncolgathatjuk.
A hallgatók esetében nem elégséges csupán a jelenlegi információs szükségleteik kielégítésére törekednie a könyvtárnak, hanem célja kell legyen az is, hogy felkészítse az egyetemről kilépőket az életben való eligazodásra, egyéni tájékozódásra (Elsősorban most nem erkölcsi és etikai vonatkozásokra gondoltam, - bár a könyvtár ilyen jellegű nevelő funkciója is nagyon fontos -, hanem arra, hogy ténylegesen fel tudja-e készíteni a diákokat arra, hogy "egyedül" is képesek legyenek a mindennapi életükhöz, munkájukhoz szükséges alapvető információk beszerzésére?)
A következőkben kétféle elemzési szempont szerint próbálom majd meg csoportosítani a BCE KK állományát, szolgáltatásait, honlapjának alkalmazásait. Az egyik csoport a tudományterületek szerint szétválasztott tartalmak, míg a másik a hallgatói igények teljesítésére és az életre nevelésre irányuló eszközök.
Tudományterületek
A BCE KK csoportosítása:
Így már könnyebben átlátható, hogy milyen területekről is beszélünk. Itt kiemelendő és fontos momentum, hogy ezekhez a kategóriákhoz egy-egy szak/tárgy/kurzus bizonyosan kapcsolódik, azt hívatott kiszolgálni ez az állomány. Ezen felül meg kell említenem, hogy az Európai Unióval foglalkozó itt található rengeteg szakirodalmat, az indokolja, hogy a BCE KK Európai Dokumentációs Központ is egyben. A történeti dokumentumok többsége a közgazdasági egyetemmel, illetve a könyvtár történetével kapcsolatos, és ha jobban belegondolunk logikus, hogy az adott intézmény őrzi historikus jellegű dokumentumait. Az egyetlen, ami továbbra is magyarázat nélkül maradt, az a szépirodalom. Egy-egy kurzuson előfordulhat, hogy szépirodalmi mű is a kötelező vagy ajánlott irodalom listájára (társadalomtumomány, politikatudomány, pszichológia esetében megeshet) kerül.
Itt tehát megállapíthatjuk, hogy a hallgatói és oktatói igények kiszolgálásáról van szó.
A BCE KK törekszik arra, hogy minden évben beszerezze a legfrissebb szakirodalmat, hogy minden kötelező irodalomból elégséges - minél több - legyen.
Minden ott dolgozó könyvtárosnak tulajdonképpen két beosztása van. Például: tájékoztató könyvtáros, olvasószolgálatos, feldolgozó...stb., de mindenkinek külön feladata is van. Ez az úgynevezett tanszéki kapcsolati könyvtáros/koordinátor. A könyvtárosok kaptak egy-egy tanszéket az egyetemen, hiszen a BCE-n nagyjábó teljesen felszámolták a tanszéki könyvtárakat, gyűjteményeiket a BCE KK állományába integrálták. Ezen tanszékek oktatói, kutatói minden szemeszter előtt pár héttel leadhatnak egy listát az oktatáshoz szükséges anyagokról, de ezen felül ad-hoc feladatotkat is adhatnak a könyvtárosnak (Például: egy valamilyen neves közgazdász biobibliográfiájának elkészítését).
E-források csoportosítása:
Az átfedések természetesen elkerülhetetlenek, de nem is ez a cél. Itt csak a fő jellemző alapján kívántam rendezni az elérhető E-forrásokat.
A Műhelymunkák, Oktatói publikációk, Szakdolgozatok és TDK-k azért maradtak ki a besorolásból, mert ezek mind az egyetem "saját" termékei, egyediek. Nem úgy kezelendők, mint az adatbázisok és e-folyóiratok, vagy a KLIKK.
Ezek a források a hallgatóknak a tanulmányaik során bírhat jelentőséggel. Ám itt felvetődhet a könyvtár tanító szerepe! Rá tudja-e venni hallgatóit, hogy ezeket az adatbázisokat (szakterületükön meghatározó), úgy megismerjék és olyan szinten tudják kezelni (keresés), hogy azt a későbbiekben munkavégzésük során is hasznosítani tudják majd. Erre jók lehetnek a BCE KK különböző felhasználói tréningei, adatbázisok tesztverzióinak elérése is. (Értendő ez nem csak az adatbázisokra, hanem a többi forrástípusra is.)
Az internetes folyóiratok többsége gazdasági, üzleti, pénzügyi, jogi (és cég), marketing jellegű.
A következő felsorolás a nem gazdasági, hanem a társadalomtudományokhoz, vagy egyéb tudományterületekhez kapcsolódó lapokat tartalmazza:
- Esély
- Eszmélet
- Korall
- Kovász
- Közbeszerzési értesítő
- (Kreatív)
- Kritika
- Magyar Pszichológiai Szemle
- Médiakutató
- Médiamix
- Minőség és Megbízhatóság
- Mozgóvilág
-Ön-kor-kép
- Polgári Szemle
- Replika
-Review of Sociology...
- Századok
- Szociológiai Szemle
- Társadalomkutatás
- Tér és társadalom
- TMT
-Valóság
Ezeken kívül a kiadók szerinti csoportosítást is találhatunk, illetve további inygenes forrásokat is felsorolnak még. "Nevelés": MATARKA, EPA - keresők használata.
A KLIKK-ben már eleve egy tematikus csoportosításban találjuk a különböző, ingyenesen elérhető lehetőségeket.
Kategóriák:
- Általános információk
- Hírek, hírügynökségek, gazdasági portálok
- Gazdasági jellemzők és mutatószámok
- Hazai gazdaság- és társadalomkutató szervezetek
- Pénzügyek, pénzügyi piacok
- Céginformáció
- Kis- és középvállalkozások forrásai
- Jogi információ
- Hazai szakmai szervezetek
- Műhelytanulmányok
- Nemzetközi szervezetek
- Európai Unió
- Bolognai folyamat
Az elektronikus forrásokról általánosságban elmondható, hogy a hallgatók minimális saját "motivációjával"(érdeklődés), megvalósulhat a könyvtár azon kettős funkciója, hogy képes legyen a tanulmányokhoz szükséges információkat szolgáltatni, ugyanakkor a tanulóknak támasza lehessen a későbbiekben is.
A meebo és skype "táv"tájékoztatás eszközök, valójában csak a jelenlegi/adott időpillanatbeli információs igény kielégítésére használhatóak, a hallgatóknak nem adhat új kompetenciát az alkalmazásuk. (Legfeljebb a kérdésmegfogalmazásban szerezhetnek gyakorlatot. Illetve "bennük lesz a tudás", hogy a BCE KK honlapját felkeresve bármikor tájékozódhanak ilyen módon.)
A Tudományos keresők és a Refworks használata is csak olyan általános ismereteket fejleszthet ki a hallgatókban, amelyek nem feltétlenül adott szakterületükön jelenthetnek majd előnyőket számukra, de a mindennapi életükben, bármilyen munka elvégzéséhez fontosak lehetnek. (Például: keresés; kifejezések, asszociásciós képesség, mérlegelés képessége, illetve irodalom gyűjtése, rendezése.)
A közgazdaságtudomány témakörében rengeteg a hagyományos forrás, amelyeket a BCE KK összegyűjtött és rendezetten szolgáltat is. (Ilyen módon nem is biztos, hogy fellelhető lenne máshol az ismeretanyaga, gyűjteménye és feltártsága teljesnek tekinthető.) Ez az internet korszaka előttre értendő, de napjainkra is vonatkoztatható, hiszen a hagyományos dokumentumgyűjteményét is folyamatosan aktualizálja és gyarapítja, de alkalmazkodott az új elvárásokhoz is, amelyben szintén a teljességre törekszik (E-források). Ezen kívül konferenciákat/tréningeket/kiállításokat is szerveznek, amelyek mind a közösségépítés, képzés és udásátadás egy-egy lehetséges fóruma.
Egyfelől gyűjti a tartalmat, másfelől pedig hozzáadott értékkel (címleírás, feldolgozás, kivonatok, rendezés, könyv- és disszertáció ajánlók...stb.) szolgáltatja azokat, illetve közvetetten sajátot állít elő (Műhelytanulmányok, Oktatói publikációk, Szakdolgozatok/TDK). Ezen "saját" dokumentumokhoz az internet előtt is biztosították a hozzáférést, ám a mostmár még szélesebb körben "terjeszthetik" (Persze csak a könyvtár beiratkozottai tekinthetik meg ezeket, de VPN-nel akár otthonról is, kényelmesen.) A meebo, skype, rss, twitter pedig lehetővé teszi, hogy "felhívja magára a figyelmet" a könyvtár, ne csak a hallgatókat, oktatókat vonzza be a könyvtárba, és tartsa velük a kapcsolatot ilyen formán is , hanem a szélesebb közönséggel is.
(Egy példa: Így egy KKV-nál dolgozó személy is tájékozódhat a könyvtárostól és valószínűleg fog is. A könyvtárba nem biztos, hogy bemenne az információért,e-mailt sem írna, mert arra ki tudja, hogy mikor válaszolnak.)
Mit nem nyújt: közösségi felület (Például: Facebook; közgazdászok kapcsolati hálót építhetnek ki. Jelenlegi és öregdiákok, "pályakövetés", egymás karrierjének segítése/építése), a könyvtárban csöndben tanulni kell, van aki egyedül tanul, két konzultációs szoba arra kevés, hogy közösség legyen. A Facebook és Twitter profil sem segít ezen önmagában, mert ott nem feltétlenül a könyvtárhasználók és könyvtárat kedvelők fognak tömörülni. Nekik ez csak egy információfelület a könyvtárról, ami manapság sokkal nyilvánvalóbb a fiatalok számára, mintha a honlapcímet ismernék, vagy a Google-ben keresnének rá.
Képzeljük el pedig például azt, hogy a Twitteren a könyvtár közvetítésével ("profil"), kialakulna egy alumni-rendszer. Megtekinthetnénk ki-kit "követ"? A legnépszerűbb követett öregdiákoktól pedig tanulhatnának, kérdezhetnének a fiatalok, "karrierképet" kaphatnának, sokkal közvetlenebb és kevésbé erőltetett módon, mint egy-egy karriernapon szervezett beszélgetés a "nagyokkal", vagy pedig az egyetemi évfordulókhoz kötött nagyobb találkozókon erre lehetőség van.
Nos pont itt van a kulcsfontosságú kifejezés; csak fölöslegesnek tűnhet, de közel sem az. Ezek mind-mind a közgazdaságtudomány határterületeihez kapcsolódó kis gyűjteményrészek a BCE KK állományában. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy bár a BCE KK a közgazdaságtudomány egyik szakkönyvtára, azon kívül egy egyetemhez tartozó (fenntartó) felsőoktatási könyvtár is, így annak minden igényét kiszolgálni köteles. Ez azt jelenti, hogy az egyetemen tanított minden szak ismeretanyagát reprezentálnia kell.
Tehát a könyvtárnak kettős szerepet kell betöltenie.
Egyfelől - és talán ez a hangsúlyosabb - ki kell szolgálnia az egyetem felmerülő igényeit, oktatókét, hallgatókét egyaránt, másrészről viszont meg kell feleljen a mindennapok közgazdászának is, hiszen sokan jönnek ide "vissza" információért.
A szerepköröket azonban tovább is boncolgathatjuk.
A hallgatók esetében nem elégséges csupán a jelenlegi információs szükségleteik kielégítésére törekednie a könyvtárnak, hanem célja kell legyen az is, hogy felkészítse az egyetemről kilépőket az életben való eligazodásra, egyéni tájékozódásra (Elsősorban most nem erkölcsi és etikai vonatkozásokra gondoltam, - bár a könyvtár ilyen jellegű nevelő funkciója is nagyon fontos -, hanem arra, hogy ténylegesen fel tudja-e készíteni a diákokat arra, hogy "egyedül" is képesek legyenek a mindennapi életükhöz, munkájukhoz szükséges alapvető információk beszerzésére?)
A következőkben kétféle elemzési szempont szerint próbálom majd meg csoportosítani a BCE KK állományát, szolgáltatásait, honlapjának alkalmazásait. Az egyik csoport a tudományterületek szerint szétválasztott tartalmak, míg a másik a hallgatói igények teljesítésére és az életre nevelésre irányuló eszközök.
Tudományterületek
A BCE KK csoportosítása:
Így már könnyebben átlátható, hogy milyen területekről is beszélünk. Itt kiemelendő és fontos momentum, hogy ezekhez a kategóriákhoz egy-egy szak/tárgy/kurzus bizonyosan kapcsolódik, azt hívatott kiszolgálni ez az állomány. Ezen felül meg kell említenem, hogy az Európai Unióval foglalkozó itt található rengeteg szakirodalmat, az indokolja, hogy a BCE KK Európai Dokumentációs Központ is egyben. A történeti dokumentumok többsége a közgazdasági egyetemmel, illetve a könyvtár történetével kapcsolatos, és ha jobban belegondolunk logikus, hogy az adott intézmény őrzi historikus jellegű dokumentumait. Az egyetlen, ami továbbra is magyarázat nélkül maradt, az a szépirodalom. Egy-egy kurzuson előfordulhat, hogy szépirodalmi mű is a kötelező vagy ajánlott irodalom listájára (társadalomtumomány, politikatudomány, pszichológia esetében megeshet) kerül.
Itt tehát megállapíthatjuk, hogy a hallgatói és oktatói igények kiszolgálásáról van szó.
A BCE KK törekszik arra, hogy minden évben beszerezze a legfrissebb szakirodalmat, hogy minden kötelező irodalomból elégséges - minél több - legyen.
Minden ott dolgozó könyvtárosnak tulajdonképpen két beosztása van. Például: tájékoztató könyvtáros, olvasószolgálatos, feldolgozó...stb., de mindenkinek külön feladata is van. Ez az úgynevezett tanszéki kapcsolati könyvtáros/koordinátor. A könyvtárosok kaptak egy-egy tanszéket az egyetemen, hiszen a BCE-n nagyjábó teljesen felszámolták a tanszéki könyvtárakat, gyűjteményeiket a BCE KK állományába integrálták. Ezen tanszékek oktatói, kutatói minden szemeszter előtt pár héttel leadhatnak egy listát az oktatáshoz szükséges anyagokról, de ezen felül ad-hoc feladatotkat is adhatnak a könyvtárosnak (Például: egy valamilyen neves közgazdász biobibliográfiájának elkészítését).
E-források csoportosítása:
Az átfedések természetesen elkerülhetetlenek, de nem is ez a cél. Itt csak a fő jellemző alapján kívántam rendezni az elérhető E-forrásokat.
A Műhelymunkák, Oktatói publikációk, Szakdolgozatok és TDK-k azért maradtak ki a besorolásból, mert ezek mind az egyetem "saját" termékei, egyediek. Nem úgy kezelendők, mint az adatbázisok és e-folyóiratok, vagy a KLIKK.
Ezek a források a hallgatóknak a tanulmányaik során bírhat jelentőséggel. Ám itt felvetődhet a könyvtár tanító szerepe! Rá tudja-e venni hallgatóit, hogy ezeket az adatbázisokat (szakterületükön meghatározó), úgy megismerjék és olyan szinten tudják kezelni (keresés), hogy azt a későbbiekben munkavégzésük során is hasznosítani tudják majd. Erre jók lehetnek a BCE KK különböző felhasználói tréningei, adatbázisok tesztverzióinak elérése is. (Értendő ez nem csak az adatbázisokra, hanem a többi forrástípusra is.)
Az internetes folyóiratok többsége gazdasági, üzleti, pénzügyi, jogi (és cég), marketing jellegű.
A következő felsorolás a nem gazdasági, hanem a társadalomtudományokhoz, vagy egyéb tudományterületekhez kapcsolódó lapokat tartalmazza:
- Esély
- Eszmélet
- Korall
- Kovász
- Közbeszerzési értesítő
- (Kreatív)
- Kritika
- Magyar Pszichológiai Szemle
- Médiakutató
- Médiamix
- Minőség és Megbízhatóság
- Mozgóvilág
-Ön-kor-kép
- Polgári Szemle
- Replika
-Review of Sociology...
- Századok
- Szociológiai Szemle
- Társadalomkutatás
- Tér és társadalom
- TMT
-Valóság
Ezeken kívül a kiadók szerinti csoportosítást is találhatunk, illetve további inygenes forrásokat is felsorolnak még. "Nevelés": MATARKA, EPA - keresők használata.
A KLIKK-ben már eleve egy tematikus csoportosításban találjuk a különböző, ingyenesen elérhető lehetőségeket.
Kategóriák:
- Általános információk
- Hírek, hírügynökségek, gazdasági portálok
- Gazdasági jellemzők és mutatószámok
- Hazai gazdaság- és társadalomkutató szervezetek
- Pénzügyek, pénzügyi piacok
- Céginformáció
- Kis- és középvállalkozások forrásai
- Jogi információ
- Hazai szakmai szervezetek
- Műhelytanulmányok
- Nemzetközi szervezetek
- Európai Unió
- Bolognai folyamat
Az elektronikus forrásokról általánosságban elmondható, hogy a hallgatók minimális saját "motivációjával"(érdeklődés), megvalósulhat a könyvtár azon kettős funkciója, hogy képes legyen a tanulmányokhoz szükséges információkat szolgáltatni, ugyanakkor a tanulóknak támasza lehessen a későbbiekben is.
A meebo és skype "táv"tájékoztatás eszközök, valójában csak a jelenlegi/adott időpillanatbeli információs igény kielégítésére használhatóak, a hallgatóknak nem adhat új kompetenciát az alkalmazásuk. (Legfeljebb a kérdésmegfogalmazásban szerezhetnek gyakorlatot. Illetve "bennük lesz a tudás", hogy a BCE KK honlapját felkeresve bármikor tájékozódhanak ilyen módon.)
A Tudományos keresők és a Refworks használata is csak olyan általános ismereteket fejleszthet ki a hallgatókban, amelyek nem feltétlenül adott szakterületükön jelenthetnek majd előnyőket számukra, de a mindennapi életükben, bármilyen munka elvégzéséhez fontosak lehetnek. (Például: keresés; kifejezések, asszociásciós képesség, mérlegelés képessége, illetve irodalom gyűjtése, rendezése.)
A közgazdaságtudomány témakörében rengeteg a hagyományos forrás, amelyeket a BCE KK összegyűjtött és rendezetten szolgáltat is. (Ilyen módon nem is biztos, hogy fellelhető lenne máshol az ismeretanyaga, gyűjteménye és feltártsága teljesnek tekinthető.) Ez az internet korszaka előttre értendő, de napjainkra is vonatkoztatható, hiszen a hagyományos dokumentumgyűjteményét is folyamatosan aktualizálja és gyarapítja, de alkalmazkodott az új elvárásokhoz is, amelyben szintén a teljességre törekszik (E-források). Ezen kívül konferenciákat/tréningeket/kiállításokat is szerveznek, amelyek mind a közösségépítés, képzés és udásátadás egy-egy lehetséges fóruma.
Egyfelől gyűjti a tartalmat, másfelől pedig hozzáadott értékkel (címleírás, feldolgozás, kivonatok, rendezés, könyv- és disszertáció ajánlók...stb.) szolgáltatja azokat, illetve közvetetten sajátot állít elő (Műhelytanulmányok, Oktatói publikációk, Szakdolgozatok/TDK). Ezen "saját" dokumentumokhoz az internet előtt is biztosították a hozzáférést, ám a mostmár még szélesebb körben "terjeszthetik" (Persze csak a könyvtár beiratkozottai tekinthetik meg ezeket, de VPN-nel akár otthonról is, kényelmesen.) A meebo, skype, rss, twitter pedig lehetővé teszi, hogy "felhívja magára a figyelmet" a könyvtár, ne csak a hallgatókat, oktatókat vonzza be a könyvtárba, és tartsa velük a kapcsolatot ilyen formán is , hanem a szélesebb közönséggel is.
(Egy példa: Így egy KKV-nál dolgozó személy is tájékozódhat a könyvtárostól és valószínűleg fog is. A könyvtárba nem biztos, hogy bemenne az információért,e-mailt sem írna, mert arra ki tudja, hogy mikor válaszolnak.)
Mit nem nyújt: közösségi felület (Például: Facebook; közgazdászok kapcsolati hálót építhetnek ki. Jelenlegi és öregdiákok, "pályakövetés", egymás karrierjének segítése/építése), a könyvtárban csöndben tanulni kell, van aki egyedül tanul, két konzultációs szoba arra kevés, hogy közösség legyen. A Facebook és Twitter profil sem segít ezen önmagában, mert ott nem feltétlenül a könyvtárhasználók és könyvtárat kedvelők fognak tömörülni. Nekik ez csak egy információfelület a könyvtárról, ami manapság sokkal nyilvánvalóbb a fiatalok számára, mintha a honlapcímet ismernék, vagy a Google-ben keresnének rá.
Képzeljük el pedig például azt, hogy a Twitteren a könyvtár közvetítésével ("profil"), kialakulna egy alumni-rendszer. Megtekinthetnénk ki-kit "követ"? A legnépszerűbb követett öregdiákoktól pedig tanulhatnának, kérdezhetnének a fiatalok, "karrierképet" kaphatnának, sokkal közvetlenebb és kevésbé erőltetett módon, mint egy-egy karriernapon szervezett beszélgetés a "nagyokkal", vagy pedig az egyetemi évfordulókhoz kötött nagyobb találkozókon erre lehetőség van.
2011. március 6., vasárnap
DEENK - Tezis 2
Nem internetes-kommunikációs rendszerben egyetemi hírlevelek, újságok mellett, helyi médiában jelenhet meg tartalom. Az eseményekről, hírekről többek között plakátokról felhívó prospektusokból is informálódhatunk.
Mivel egyetemi könyvtárról van szó így a hallgatók körében szerzett információk a könyvtárak könnyen "közre járhatnak", tehát a hallgatók oktatók is megosztanak egymás között új információkat a könyvtárról.
Szerves részét képezi az egyetemi életnek a felsőoktatási könyvtár. Nem csak a kölcsönözhető dokumentumokról, új adatbázisokról, hozzáférési lehetőségekről, hanem könyvtárban megrendezésre kerülő eseményekről, tanfolyamokról könyvtári körbevezetésekről is tájékozódhatnak egymástól is a könyvtár használói.
Hálózati tartalomszolgáltató rendszerben hivatkozások révén el lehet jutni az oldalra. Akár rendezvénybeszámolók, helyi online újságokon keresztül. Újítások, változások, adatbázisfrissítések, programok feltüntetésre kerülhetnek más oldalakon. A Debreceni Egyetemi Könyvtár rengeteg alkalomhoz, eseményhez kínál helyet, s ezekről rendszerint valamilyen felületen tájékoztatnak.
A könyvtár teljes egész szervezetében összehangoltan működik, részei az egyes Kari könyvtárak, gyűjtemények.
Miskolci Városi Könyvtár
Egy közművelődési könyvtár esetében a helyi média, hírlapok nyomtatásos anyagok, programajánlók megjelenési helyet biztosítanak.
Mivel rengeteg helyen jelen van twitter, facebook, így rengeteg eseményről tájékozódhatnuk ezen közösségi portálokon keresztül is.
Központi szervezetként, mint Információs központ van jelent, hozzá kapcsolódnak a Fiókkönyvtárak. Mindez együttes szervezetként van jelen. A tartalmak megosztása egy felületen történik. Az egyes fiókintézményekhez köthető események pedig, az adott könyvtárhoz kapcsolva jelennek meg.
Egy közművelődési könyvtár esetében a helyi média, hírlapok nyomtatásos anyagok, programajánlók megjelenési helyet biztosítanak.
Mivel rengeteg helyen jelen van twitter, facebook, így rengeteg eseményről tájékozódhatnuk ezen közösségi portálokon keresztül is.
Központi szervezetként, mint Információs központ van jelent, hozzá kapcsolódnak a Fiókkönyvtárak. Mindez együttes szervezetként van jelen. A tartalmak megosztása egy felületen történik. Az egyes fiókintézményekhez köthető események pedig, az adott könyvtárhoz kapcsolva jelennek meg.
Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, Miskolci Városi Könyvtár és Információs Központ- Tézis 1 (társadalmi szerepek, tartalomszolgáltatás) - Tézis 1
Elsősorban könyvtári dolgozók mindennapi munkájának egyszerűbbé tételét, egyetemi hallgatók keresését, kutatását, tanulását; valamint az oktatók tevékenységét sekíti elő.
Célcsoport: szűkebb, mint egy közművelődési könyvtár esetében. Főként Felsőoktatásban résztvevőkre orientálódik.
Adatbázisok révén fontos szakmai kutatásokat tesz lehetővé.
Kölcsönzés dokumentumok széles körében.
Szolgáltatások révén társadalmi szerepét tekintve cél, hogy minél könnyebb legyen a felület használat, tartalommegosztások, egymás munkájának segítése kerüljön előtérbe. Folyamatos kommunikáció, chat, olvasói box, valmint WikiLib használatával tájékozódni lehessen a könyvtár lehetőségeiről. Ezek együttesen elősegítik a könyvtár tartalomszolgáltatásának fejlesztését.
Hasznos, hiszen a rengeteg adatbázis, gyűjtemény és katalógushasználat mellett, aktuális eseményekről, projektekről tájékozódhatnak a felhasználók. Az egyetem hallgatói is aktív résztvevői lehetnek a könyvtár munkájának: szerkeszthetnek, megoszthatnak tartalmakat is.
Továbbá tanulmányaikhoz szükséges dokumentumokat kölcsönözhetnek, elektronikus adatbázisokban, szaklapokban is informálódhatnak.
Fejlesztés alatt állnak az elektronikus tananyagok feltöltése is, mely szintén hasznos például kurzusok teljesítéséhez.
A tartalom szolgáltatóját elsődlegesen az információ megosztása, széles és felhasznáróbarát környezet készteti a tartalmak megosztárása. Főként a hallgatókért, oktatókért és tudományos tevékenységeikért van.
Manipulációt nem látok különösebb módon. inkább ösztönzést a megosztó aktív tevékenységre a felhasználók részéről is. Valamint az elektronikus, és külföldi adatbátzisok, valamint projektek megtekintésére, aktív használatára sarkal.
Miskolci Városi Könyvtár és Információs Központ
Széles közönség számára hasznos. Idősebb és fiatalabb korosztályt egyaránt érintenek a szolgáltatások és a programok is. Felületét tekintve a fiatalabbak könyebben eligazodhatnak rajta. Rengeteg online alkalmazás, kapcsolatfelvételi lehetőségével kedvező képet mutat magáról a könyvtár.
Fiatalabb is idősebb olvasók is egyaránt blogolnak, hozzászolnak, üzeneteket, véleméyneket osztanak meg, szolgáltatásokról eseményekről.
Hasznosságát tekintve elsősorban a dokumentumkínálat mellett a könyvtár életében megjelenő események hírek változások megosztása, közreadása fontos.
Mindezen alkalmazások és információk megosztásával a használók körének bővítése, visszajelzések megtekintése is célként szolgál. Egyre szélesebb körben, online módon is jelen akar lenni a könyvtár skype, űrlapok, webmesternek küldhető üzenetek segítségével, valamint twitter, facebook segítségével egyaránt.
Nem jobban manipulatív, mint más oldal. Az egyre jelentősebb online , alkalmazások az idősebb korosztályt is igyekszik célba venni.
Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, Miskolci Városi Könyvtár és Infomrációs Központ(Szabó Lőrinc Fiókkönyvtár)- Honlapbemutatás
DEENK http://lib.unideb.hu/
Struktúrájában áttekinthető. Színhasználata egyszerű, szemet nem zavaró. Legfontosabb információk, menüpontok hamar elérhetők.
Egyetemi Könyvtár lévén sokoldalú szolgáltatást kínál. Az egyes Kari Könyvtárak mellett, elérhetőek különböző gyűjtemények is.
Információszerzés szempontjából jelentősek:
DEENK http://lib.unideb.hu/
Struktúrájában áttekinthető. Színhasználata egyszerű, szemet nem zavaró. Legfontosabb információk, menüpontok hamar elérhetők.
Egyetemi Könyvtár lévén sokoldalú szolgáltatást kínál. Az egyes Kari Könyvtárak mellett, elérhetőek különböző gyűjtemények is.
Információszerzés szempontjából jelentősek:
- Adatbázisok: egyes témákhoz kapcsolódóan (pl.művészet, statisztika) külföldi és hazai adatbázisok érhetők el. Vannak melyek természetesen csak az egyetem hálózatán keresztül használhatóak.
- Elektronikus folyóiratok: E-folyóiratok adatbázisa,Magyar folyóirat-gyűjtemények, Napilapok hírlapok.
- Debreceni Egyetem Elektronikus Archívuma (DEA)
- Debreceni Egyetem Publikációs Adatbázisa
- Észak-tiszántúli folyóiratok
- Referensz szoftverek: RefWorks, EdNote
Katalógust tekintve:
- Központi (Corvina)
- Agrártudományi (S-lib)
- Termékismertető (Corvina): Pl. cégek által gyártott termékekről szóló dokumentumok, ismertetők
- Egyéb: fontosabb hazai és külföldi katalógusok vannak összegyűjtve
Felhasználó szempontjából lényeges szolgáltatások, web 2.0-ás alkalmazások:
- Megosztási lehetőségek
- Chat felület biztosítása
- Olvasói box (belépés jelszóval)
- Guestbook-Vendégkönyvben üzenettovábbítás
- Saját könyvtár: olvasó vonalkódja és jelszava segítségével megnézheti kikölcsönzött könyveit, előjegyzés, hosszabbítási lehetőség.
- WikiLib: naplószekesztés, tudásmegosztás. Webes enciklodépia könytár szolgáltatásaival, gyűjteményeinkkel kapcsolatos szócikkeket, leírásokat tartalmaz, melyek egy részét bárki szabadon szerkesztheti, bővítheti. http://hu.wiki.lib.unideb.hu/index.php/KezdÅ‘lap
Tehát széles alkalmazási lehetőségek várják az olvasókat, a könyvtár igyekszik együttműködni, a WikiLib szolgáltatással még inkább elősegíteni a könyvtár használatát, webes alkalmazások megismerését.
Színes adatbázis, gyűjteménykínálat mellett, projektekről COAR, Hunor, EuropeanaTravel, PEER, OpenAir) együttműködésekről is informálódhatunk.
Miskolci Városi Könyvtár és Információs Központ http://www.mclib.hu - Szabó Lőrinc Fiókkönyvtár
A honlap a Miskolci Városi Könyvtár egységét foglalja magába. Innen lehet továbblépni az egyes fiókkönyvtárakhoz. Kicsit zsúfoltnak tűnnek az információk. Az elrendezés nem teljesen átgondolt, viszont a színhasználat egyszerű. A fóoldalon az aktuális eseményekről tájékozódhatunk, felül pedig egy menüsorból választhatjuk ki és navigálhatink tovább például az egyes fiókkönyvtáralhoz. 2 oszlopos elrendezés jellemző, olykor túl sok a szöveges rész. Ezt talán szellősebben, jobban elsoztva is meg lehetne oldani.
Felépítés:
A Szabó Lőrinc Fiókkönyvtár katalógusában egységesen lehet keresni (MonguzOpac). A találatoknál fel vannak tüntetve, hogy mely fiókkönyvtárakban érhetőek el a keresett dokumentumok.
Könyvtár híreiről eseményeiről folyamatos tájékotatás jellemző. A kiállításokról, megnyitókról egyébb alkalmakról folyamatos beszámolók.--> Ehhez kötődően a látogatók bejegyzéseket is készíthetnek.
Az egész szervezetre jellemző tartalommegosztás, web 2.-es tevékenységek:
- Blog: könyvtár aktuális történéseivel kapcsolatban, saját bejegyzések
- Nyomon követhetőek új hozzászólások, véleménykifejtések tételesen
- Skype kapcsolat könyvtárosokkal
Kapcsolatfelvételi lehetőségek:
- Skype
- Twitteren követés
- Kapcsolati űrlap kitöltése
- Webmester hibabejelentés küldése
- Munkatársak informatív listája fényképpel elérhetőségekkel
Jelentős a Hírarchívum, ahol Címkefelhőkben egyes témákról eseményekről, személyekről tájékozódhatunt. Hírek havi bontásban is megtalálhatók.
Leggyakoribb kérdésekre válaszok is össze vannak gyűjtve, valamint további interaktív kérdésekre is választ adnak a dolgozók.
Végül a szolgáltatásokat tekinteném át röviden:
- Kölcsönzés
- Könyvtárközi kölcsönzés
- Vakoknak és gyengénlátóknak
- Audio-vizuális dokumentumok
- Számítógép és internethasználat
- E-könyvtárak és adatbázisok
Jól szervezett egyre szélesedő tevékenység itt is megfigyelhető, annak ellenére, hogy városi könyvtár sok funkciót igyekszik betölteni. Online felületen is egyre nagyobb hozzáférési lehetőségek, párbeszéd a könyvtár használóival.
2011. március 2., szerda
ELTE PPK Könyvtár, Francia Intézet Médiatár
ELTE Pedagógia Pszichológia Kar Könyvtára http://ppk-konyvtar.elte.hu
Nemrégiben megújuló oldal. Az intézmény tanulóinak és oktatóinak elérhető illetve nyilvános az állomány mindenki számára.
Próbál minél frissebb, naprakészebb információkat közölni. Web 2.0 -s alkalamzások nen igazán jellemzőek az oldalra.
Első benyomás: egyszerű, ám minden fontos információt tartalmazó oldal.
(A könyvtár jelen van a közösségi portálokon, ezzel is segítve az olvasók a könyvtár felé történő igények minél egyszerűbb kielégítését.)
Francia Intézet Médiatár http://www.inst-france.hu/spip.php?rubrique5&lang=hu
A Francia Intézet oldalának egyik menüpotjában találhatjuk a könyvtár. További 5 alpontban él a könyvtár az interneten (Információ, Újdonságok, Katalógus, Foglalkozások, Könyviroda). Jellemzően web 2.0- s alaklmazás nem található az oldalon. Elég egyszerű, nem túl színes webstruktúra, az alap információk közlése az oldal elsődleges célja.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)