Nos pont itt van a kulcsfontosságú kifejezés; csak fölöslegesnek tűnhet, de közel sem az. Ezek mind-mind a közgazdaságtudomány határterületeihez kapcsolódó kis gyűjteményrészek a BCE KK állományában. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy bár a BCE KK a közgazdaságtudomány egyik szakkönyvtára, azon kívül egy egyetemhez tartozó (fenntartó) felsőoktatási könyvtár is, így annak minden igényét kiszolgálni köteles. Ez azt jelenti, hogy az egyetemen tanított minden szak ismeretanyagát reprezentálnia kell.
Tehát a könyvtárnak kettős szerepet kell betöltenie.
Egyfelől - és talán ez a hangsúlyosabb - ki kell szolgálnia az egyetem felmerülő igényeit, oktatókét, hallgatókét egyaránt, másrészről viszont meg kell feleljen a mindennapok közgazdászának is, hiszen sokan jönnek ide "vissza" információért.
A szerepköröket azonban tovább is boncolgathatjuk.
A hallgatók esetében nem elégséges csupán a jelenlegi információs szükségleteik kielégítésére törekednie a könyvtárnak, hanem célja kell legyen az is, hogy felkészítse az egyetemről kilépőket az életben való eligazodásra, egyéni tájékozódásra (Elsősorban most nem erkölcsi és etikai vonatkozásokra gondoltam, - bár a könyvtár ilyen jellegű nevelő funkciója is nagyon fontos -, hanem arra, hogy ténylegesen fel tudja-e készíteni a diákokat arra, hogy "egyedül" is képesek legyenek a mindennapi életükhöz, munkájukhoz szükséges alapvető információk beszerzésére?)
A következőkben kétféle elemzési szempont szerint próbálom majd meg csoportosítani a BCE KK állományát, szolgáltatásait, honlapjának alkalmazásait. Az egyik csoport a tudományterületek szerint szétválasztott tartalmak, míg a másik a hallgatói igények teljesítésére és az életre nevelésre irányuló eszközök.
Tudományterületek
A BCE KK csoportosítása:
Így már könnyebben átlátható, hogy milyen területekről is beszélünk. Itt kiemelendő és fontos momentum, hogy ezekhez a kategóriákhoz egy-egy szak/tárgy/kurzus bizonyosan kapcsolódik, azt hívatott kiszolgálni ez az állomány. Ezen felül meg kell említenem, hogy az Európai Unióval foglalkozó itt található rengeteg szakirodalmat, az indokolja, hogy a BCE KK Európai Dokumentációs Központ is egyben. A történeti dokumentumok többsége a közgazdasági egyetemmel, illetve a könyvtár történetével kapcsolatos, és ha jobban belegondolunk logikus, hogy az adott intézmény őrzi historikus jellegű dokumentumait. Az egyetlen, ami továbbra is magyarázat nélkül maradt, az a szépirodalom. Egy-egy kurzuson előfordulhat, hogy szépirodalmi mű is a kötelező vagy ajánlott irodalom listájára (társadalomtumomány, politikatudomány, pszichológia esetében megeshet) kerül.
Itt tehát megállapíthatjuk, hogy a hallgatói és oktatói igények kiszolgálásáról van szó.
A BCE KK törekszik arra, hogy minden évben beszerezze a legfrissebb szakirodalmat, hogy minden kötelező irodalomból elégséges - minél több - legyen.
Minden ott dolgozó könyvtárosnak tulajdonképpen két beosztása van. Például: tájékoztató könyvtáros, olvasószolgálatos, feldolgozó...stb., de mindenkinek külön feladata is van. Ez az úgynevezett tanszéki kapcsolati könyvtáros/koordinátor. A könyvtárosok kaptak egy-egy tanszéket az egyetemen, hiszen a BCE-n nagyjábó teljesen felszámolták a tanszéki könyvtárakat, gyűjteményeiket a BCE KK állományába integrálták. Ezen tanszékek oktatói, kutatói minden szemeszter előtt pár héttel leadhatnak egy listát az oktatáshoz szükséges anyagokról, de ezen felül ad-hoc feladatotkat is adhatnak a könyvtárosnak (Például: egy valamilyen neves közgazdász biobibliográfiájának elkészítését).
E-források csoportosítása:
Az átfedések természetesen elkerülhetetlenek, de nem is ez a cél. Itt csak a fő jellemző alapján kívántam rendezni az elérhető E-forrásokat.
A Műhelymunkák, Oktatói publikációk, Szakdolgozatok és TDK-k azért maradtak ki a besorolásból, mert ezek mind az egyetem "saját" termékei, egyediek. Nem úgy kezelendők, mint az adatbázisok és e-folyóiratok, vagy a KLIKK.
Ezek a források a hallgatóknak a tanulmányaik során bírhat jelentőséggel. Ám itt felvetődhet a könyvtár tanító szerepe! Rá tudja-e venni hallgatóit, hogy ezeket az adatbázisokat (szakterületükön meghatározó), úgy megismerjék és olyan szinten tudják kezelni (keresés), hogy azt a későbbiekben munkavégzésük során is hasznosítani tudják majd. Erre jók lehetnek a BCE KK különböző felhasználói tréningei, adatbázisok tesztverzióinak elérése is. (Értendő ez nem csak az adatbázisokra, hanem a többi forrástípusra is.)
Az internetes folyóiratok többsége gazdasági, üzleti, pénzügyi, jogi (és cég), marketing jellegű.
A következő felsorolás a nem gazdasági, hanem a társadalomtudományokhoz, vagy egyéb tudományterületekhez kapcsolódó lapokat tartalmazza:
- Esély
- Eszmélet
- Korall
- Kovász
- Közbeszerzési értesítő
- (Kreatív)
- Kritika
- Magyar Pszichológiai Szemle
- Médiakutató
- Médiamix
- Minőség és Megbízhatóság
- Mozgóvilág
-Ön-kor-kép
- Polgári Szemle
- Replika
-Review of Sociology...
- Századok
- Szociológiai Szemle
- Társadalomkutatás
- Tér és társadalom
- TMT
-Valóság
Ezeken kívül a kiadók szerinti csoportosítást is találhatunk, illetve további inygenes forrásokat is felsorolnak még. "Nevelés": MATARKA, EPA - keresők használata.
A KLIKK-ben már eleve egy tematikus csoportosításban találjuk a különböző, ingyenesen elérhető lehetőségeket.
Kategóriák:
- Általános információk
- Hírek, hírügynökségek, gazdasági portálok
- Gazdasági jellemzők és mutatószámok
- Hazai gazdaság- és társadalomkutató szervezetek
- Pénzügyek, pénzügyi piacok
- Céginformáció
- Kis- és középvállalkozások forrásai
- Jogi információ
- Hazai szakmai szervezetek
- Műhelytanulmányok
- Nemzetközi szervezetek
- Európai Unió
- Bolognai folyamat
Az elektronikus forrásokról általánosságban elmondható, hogy a hallgatók minimális saját "motivációjával"(érdeklődés), megvalósulhat a könyvtár azon kettős funkciója, hogy képes legyen a tanulmányokhoz szükséges információkat szolgáltatni, ugyanakkor a tanulóknak támasza lehessen a későbbiekben is.
A meebo és skype "táv"tájékoztatás eszközök, valójában csak a jelenlegi/adott időpillanatbeli információs igény kielégítésére használhatóak, a hallgatóknak nem adhat új kompetenciát az alkalmazásuk. (Legfeljebb a kérdésmegfogalmazásban szerezhetnek gyakorlatot. Illetve "bennük lesz a tudás", hogy a BCE KK honlapját felkeresve bármikor tájékozódhanak ilyen módon.)
A Tudományos keresők és a Refworks használata is csak olyan általános ismereteket fejleszthet ki a hallgatókban, amelyek nem feltétlenül adott szakterületükön jelenthetnek majd előnyőket számukra, de a mindennapi életükben, bármilyen munka elvégzéséhez fontosak lehetnek. (Például: keresés; kifejezések, asszociásciós képesség, mérlegelés képessége, illetve irodalom gyűjtése, rendezése.)
A közgazdaságtudomány témakörében rengeteg a hagyományos forrás, amelyeket a BCE KK összegyűjtött és rendezetten szolgáltat is. (Ilyen módon nem is biztos, hogy fellelhető lenne máshol az ismeretanyaga, gyűjteménye és feltártsága teljesnek tekinthető.) Ez az internet korszaka előttre értendő, de napjainkra is vonatkoztatható, hiszen a hagyományos dokumentumgyűjteményét is folyamatosan aktualizálja és gyarapítja, de alkalmazkodott az új elvárásokhoz is, amelyben szintén a teljességre törekszik (E-források). Ezen kívül konferenciákat/tréningeket/kiállításokat is szerveznek, amelyek mind a közösségépítés, képzés és udásátadás egy-egy lehetséges fóruma.
Egyfelől gyűjti a tartalmat, másfelől pedig hozzáadott értékkel (címleírás, feldolgozás, kivonatok, rendezés, könyv- és disszertáció ajánlók...stb.) szolgáltatja azokat, illetve közvetetten sajátot állít elő (Műhelytanulmányok, Oktatói publikációk, Szakdolgozatok/TDK). Ezen "saját" dokumentumokhoz az internet előtt is biztosították a hozzáférést, ám a mostmár még szélesebb körben "terjeszthetik" (Persze csak a könyvtár beiratkozottai tekinthetik meg ezeket, de VPN-nel akár otthonról is, kényelmesen.) A meebo, skype, rss, twitter pedig lehetővé teszi, hogy "felhívja magára a figyelmet" a könyvtár, ne csak a hallgatókat, oktatókat vonzza be a könyvtárba, és tartsa velük a kapcsolatot ilyen formán is , hanem a szélesebb közönséggel is.
(Egy példa: Így egy KKV-nál dolgozó személy is tájékozódhat a könyvtárostól és valószínűleg fog is. A könyvtárba nem biztos, hogy bemenne az információért,e-mailt sem írna, mert arra ki tudja, hogy mikor válaszolnak.)
Mit nem nyújt: közösségi felület (Például: Facebook; közgazdászok kapcsolati hálót építhetnek ki. Jelenlegi és öregdiákok, "pályakövetés", egymás karrierjének segítése/építése), a könyvtárban csöndben tanulni kell, van aki egyedül tanul, két konzultációs szoba arra kevés, hogy közösség legyen. A Facebook és Twitter profil sem segít ezen önmagában, mert ott nem feltétlenül a könyvtárhasználók és könyvtárat kedvelők fognak tömörülni. Nekik ez csak egy információfelület a könyvtárról, ami manapság sokkal nyilvánvalóbb a fiatalok számára, mintha a honlapcímet ismernék, vagy a Google-ben keresnének rá.
Képzeljük el pedig például azt, hogy a Twitteren a könyvtár közvetítésével ("profil"), kialakulna egy alumni-rendszer. Megtekinthetnénk ki-kit "követ"? A legnépszerűbb követett öregdiákoktól pedig tanulhatnának, kérdezhetnének a fiatalok, "karrierképet" kaphatnának, sokkal közvetlenebb és kevésbé erőltetett módon, mint egy-egy karriernapon szervezett beszélgetés a "nagyokkal", vagy pedig az egyetemi évfordulókhoz kötött nagyobb találkozókon erre lehetőség van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése