BCE KK - összes tézis

A könyvtár esetében olyan megkülönböztetést alkalmaznék az elsődlegesnek és másodlagosnak nevezett tartalmak között, hogy melyek a teljesszövegű dokumentumok és teljesen hozzáférhető adatbázisaik, amelyeket a honlapjukon szolgáltatnak (primer) és melyek azok, amelyek csak a tájékozódást, keresést szolgálják, vagy kiegészítő jellegű szolgáltatások (secunder).

Elsődleges tartalom ebben az értelemben, de csak a beiratkozottaknak (helyi számítógépeken, vagy VPN-nel) az E-forrásokon belül található, E-folyóiratok, Oktatói publikációk, Műhelytanulmányok, Ph.D. Disszertációk, Szakdolgozatok, és TDK, Adatbázisokon keresztül elérhető tartalmak. A tartalmak előállítóira, témák gyűjtőire vonatkozó információk (intézményi információk, profil oldal a Twitteren) is elsődleges, és egyben saját maguk által előállított anyagok lesznek (Látogatók, Könyvtárhasználat menüpontok alatt).

Másodlagos tartalmak lesznek tehát a könyvtár katalógusa, vagy a tájékoztató könyvtárosoktól valamilyen formában (skype, meebo, email) nyert információ egy-egy dokumentumról, szolgáltatásról. Vagy a Könyvajánló, Heti ajánló (Disszertációk) interaktív ablakának anyagai a főoldalon, amelyek viszont mind a könyvtár dolgozói által előállított tartalmak lesznek.

Hozzáadott tartalom, de értelmezhetjük más területekkel való összefüggés teremtésnek például a KLIKK gyűjteményt az E-forrásokon belül.

A minden aloldalon megtalálható Észrevétek/Feedback segítségével megoldott a visszacsatolás. Gyűjtik a véleményeket, de nem teszik őket közzé.

A BCE KK honlapja nem igazán alkalmazodik a weben megjelent olyan új igényekhez, mint az értékpluralizmus, hálózati tudásélmény, hálózati időélmény, hálózati térélmény. Véleményem szerint azonban, mint egy felsőoktatási könyvtár, nem is nagyon tud - és talán nem is nagyon szabad - máshogy működnie. Valamiféle rend és szabályozottság szükségeltetik. Olyan módokon alkalmazkodhat, amelyre láthatjuk, hogy törekszik is, mint például olyan új alkalmazások kapcsolása a honlaphoz, mint a Twitter.

Hacsak nem tekintjük például hálózati tudásélménynek, hogy az E-forrásokban ott vannak az Oktatói Publikációk, Ph.D Disszertációk, Szakdolgozatok/TDK-k és Műhelytanulmányok, amelyek nem a könyvtár dolgozóinak, hanem bizonyos értelemben véve a használóinak a termékei, bár itt nem beszélhetünk úgy a hálózatiság adta specialitásokról, mint a fórumokon keletkező tartalmak, akkor már inkább a Wikipédiával vonhatnánk párhuzamot, ám ez sokkal ellenőrzöttebb.
Azt el tudnám képzelni, hogy valamilyen módon működjön egy tudásmegosztás (pl. egy fórum a könyvajánlókhoz kapcsolva megjegyzés, aki olvasta). Egy-egy könyvre felhívhatnák a hallgatók is egymás figyelmét, fontos tananyag, vagy csak jópofa...ilyenformán az egyes évfolyamok közötti "átjárás", információáramlás, (legálisan) is működhetne. Vagy "beköthetnék" a Gazdaság, Tőzsde, Eu, Marketing Mimi-ket (Wikipédiához hasonlóan foglalomgyűjtemény, csak ilyen specializált témák is vannak benne külön. A hallgatók, oktatók és könyvtárosok együtt vehetnének részt a szócikkek ellenőrzésében, bővítésében, építésében.) Lehetne indítani egy "innováció-szolgáltatást", külön fül lehetne a honlapon, fórum forma például. Lényege, hogy a könyvtár használói ide írhatnák, milyen web2-es szolgáltatásokat tudnának elképzelni a honlapon, mire lenne igényük.

Az egyetemen belül működő esetleges kluboknak és tanulócsoportoknak is lehetne külön aloldala a főoldalhoz kapcsolódóan. Ahol az adott témakörben mindent egy helyen tarthatnának (lehetne fórum vagy blog forma).
Az egyes tudományos dolgozatokat megoszthatnák pl. GoogleDocs-ok segítségével, egy-egy előadásuk/ülésük anyagát több módon is közzé tehetnék. Fotódokumentáció pl. Picasaweb-bel, vagy lehetne Podcast is az előadások hanganyagáról, de adhatnak webkamerás élőközvetítést is (ustream). Gyűjthetnek és beköthetnek a témába vágó egyéb előadásokat, videókat (youtube-ról pl.) és prezi-ket (prezi.comról, slideshare-ről), dokumentumokat is ajánlhatnak a del.ici.ous-sal, lehetne egy közös "tudásanyaguk", amit a csoport tagjainak együttértésében tesznek oda, de minden tagnak lehet sajátja is, ezáltal is szélesíthetik egymás látókörét. Ilyen szempontból az RSS feed is hasznos lehet (Témához tartozó friss hírek, szaklapok). A fórumon, blogon vitatkozhatnak az aktuális könyv/cikkélményről, vagy tudományos kérdésről...ezeknek segítségével pedig az egyetem és könyvtár falai közül "kiszabadulhat" ez a kör. Hiszen ilyenformán csatlakozhat a közösséghez egy már régebben végzett diák is, nincs időhöz és térhez kötve, hogy beszálljon egy-egy vitába, elég a virtuális jelenléte is. Itt az egyéni és a közös tudás egyszerre jelenhet meg, hitelességét pedig a közösség fogja igazolni.

A tudásélménnyel kapcsolatban beszélhetünk még arról, hogy mennyire tudná a köynvtár szegmántálni csoportjait és az egyedi felhasználói igényekre szabni a "tudást". Tehát megoldható lenne-e valamilyen módon, hogy mondjuk a Hallgatók ott ahol megoldják, hogy távolról meghosszabbítsák egy könyvük lejárati dátumát, vagy előjegyeznek, bejelölhessék pl., hogy ténylegesen mi érdekli őket (címkézés-féle), és mondjuk személyre szabott könyvajánlókat, szakirodalomlistákat kapjanak a könyvtártól bizonyos időközönként.

A hálózati időélményt sem lehet itt úgy értelmezni, mint egy blog, fórum, vagy közösségi portál üzenőfala esetén. Az itt megjelent tartalmak többsége állandó. Változó, hogy a hírekben "reklámozott" adatbázisok, vagy a könyvajánlók meddig vannak fent, de ez is egy komoly szabályozás szerint történik, nem annyira "öntörvényű", mint az előbbiekben felsorolt három esetben .

A hálózati térélményét tekintve elég "statikus". A könyvtár designja évek óta olyan, mint most. Ez nem feltétlenül baj, mert így mindent megtalálhatnak mindig a honlap visszatérő látogatói, nem biztos, hogy célszerű lenne egy nagy átrendezés és designváltás a honlapon. A térélmény fokozása érdekében esetleg annyit tudnék még elképzelni, hogy feltehetnének egy Képgalériát a könyvtárról, esetleg egy Sárgatúra-videót (könyvtár bejárása), vagy interaktív térképet, ahol kattintgathatok és kinagyítja, képet kapcsol az adott emelet, adott részéhez...stb.

Esetünkben egy Twitter, vagy Facebook profil nem a birtoklásvágyat szolgálja, illetve közvetetten. A könyvtár más megjelenési formákat keres a weben, hogy észrevegyék, miél többen, és manapság mi lehet erre az egyik legkézenfekvőbb megoldás? Nos egy profil létrehozása a könyvtár számára, az egyik népszerű közösségi portálon. "Szerezni" akar még felhasználókat, és reméli, hogy ezzel megtarthatja az eddigiket is (szimpátia növelése). De a "birtoklás" nem egy-egy személyre fog irányulni, az egyén itt valójában lényegtelen lesz, fő a kapcsolatok száma, a "tömegvonzás". A kapcsolati gráf folyamatosan képlékeny és változó lesz, jönnek-mennek a "kapcsolatok"/ismerősök/.

A könyvtár és weboldal-tartalmainak "társadalmi szerepvállalását" azt hiszem nem érdemes részletezni, hiszen egyértelműen nevelő és segítő szándékú. Tulajdonképpen ez a "főtevékenysége".


Egy olyan komplex rendszert udnék elképzelni, amely egyfelől meghagyja a könyvtár jelenlegi rendszerét (E-források, Katalogus külön) és szolgáltatott tartalmait, másfelől "beengedi" a közösséget, aloldalrendszer pl. vagy külön menüpontok (pl. Tudákörök - Tudomáynos klubok gyűjteményei, véleményei, eseményei - tehát az "aloldalak".) ezen fentebb részletesebben vázolt lehetőségeknek is.
Úgy vélem, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtára mindenképpen igyekszik beépíteni rendszerébe a web2-es új lehetőségeket, ám a tudatosság mértéke, illetve a "fázis-késés" még problémákat okoz. A jelenleginél több alkalmazás használata is elképzelhető lenne, anélkül, hogy az rontana a könyvtár presztízsén, szolgáltatott tartalmainak megbízhatóságán.

A BCE KK honlapján megjelenő tartalom társadalmi funkciója és viszonya a tartalomszolgáltatás rendszeréhez

A közgazdaságtudomány szakkönyvtárában vagyunk. Első gondolatunk biztosan az, hogy itt csak ilyen témájú könyvekkel fogunk találkozni, pedig ez a könyvtár sokkal nagyobb kínálattal rendelkezik. Akkor viszont felvetődhet a kérdés, hogyha ez egy bizonyos tudományterület szakkönyvtára, akkor viszont minek ide, szépirodalom, nyelvkönyv, társadalom- és természettudományokhoz kapcsolódó irodalom, közigazgatástudományi tárgyú könyv, történeti gyűjtemény, Európai Unióval foglalkozó dokumentumtömeg és még sok egyéb fölöslegesnek tűnő dokumentum.

Nos pont itt van a kulcsfontosságú kifejezés; csak fölöslegesnek tűnhet, de közel sem az. Ezek mind-mind a közgazdaságtudomány határterületeihez kapcsolódó kis gyűjteményrészek a BCE KK állományában. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy bár a BCE KK a közgazdaságtudomány egyik szakkönyvtára, azon kívül egy egyetemhez tartozó (fenntartó) felsőoktatási könyvtár is, így annak minden igényét kiszolgálni köteles. Ez azt jelenti, hogy az egyetemen tanított minden szak ismeretanyagát reprezentálnia kell.

Tehát a könyvtárnak kettős szerepet kell betöltenie.

Egyfelől - és talán ez a hangsúlyosabb - ki kell szolgálnia az egyetem felmerülő igényeit, oktatókét, hallgatókét egyaránt, másrészről viszont meg kell feleljen a mindennapok közgazdászának is, hiszen sokan jönnek ide "vissza" információért.

A szerepköröket azonban tovább is boncolgathatjuk.

A hallgatók esetében nem elégséges csupán a jelenlegi információs szükségleteik kielégítésére törekednie a könyvtárnak, hanem célja kell legyen az is, hogy felkészítse az egyetemről kilépőket az életben való eligazodásra, egyéni tájékozódásra (Elsősorban most nem erkölcsi és etikai vonatkozásokra gondoltam, - bár a könyvtár ilyen jellegű nevelő funkciója is nagyon fontos -, hanem arra, hogy ténylegesen fel tudja-e készíteni a diákokat arra, hogy "egyedül" is képesek legyenek a mindennapi életükhöz, munkájukhoz szükséges alapvető információk beszerzésére?)

A következőkben kétféle elemzési szempont szerint próbálom majd meg csoportosítani a BCE KK állományát, szolgáltatásait, honlapjának alkalmazásait. Az egyik csoport a tudományterületek szerint szétválasztott tartalmak, míg a másik a hallgatói igények teljesítésére és az életre nevelésre irányuló eszközök.



Tudományterületek

A BCE KK csoportosítása:

























Így már könnyebben átlátható, hogy milyen területekről is beszélünk. Itt kiemelendő és fontos momentum, hogy ezekhez a kategóriákhoz egy-egy szak/tárgy/kurzus bizonyosan kapcsolódik, azt hívatott kiszolgálni ez az állomány. Ezen felül meg kell említenem, hogy az Európai Unióval foglalkozó itt található rengeteg szakirodalmat, az indokolja, hogy a BCE KK Európai Dokumentációs Központ is egyben. A történeti dokumentumok többsége a közgazdasági egyetemmel, illetve a könyvtár történetével kapcsolatos, és ha jobban belegondolunk logikus, hogy az adott intézmény őrzi historikus jellegű dokumentumait. Az egyetlen, ami továbbra is magyarázat nélkül maradt, az a szépirodalom. Egy-egy kurzuson előfordulhat, hogy szépirodalmi mű is a kötelező vagy ajánlott irodalom listájára (társadalomtumomány, politikatudomány, pszichológia esetében megeshet) kerül.

Itt tehát megállapíthatjuk, hogy a hallgatói és oktatói igények kiszolgálásáról van szó.

A BCE KK törekszik arra, hogy minden évben beszerezze a legfrissebb szakirodalmat, hogy minden kötelező irodalomból elégséges - minél több - legyen.

Minden ott dolgozó könyvtárosnak tulajdonképpen két beosztása van. Például: tájékoztató könyvtáros, olvasószolgálatos, feldolgozó...stb., de mindenkinek külön feladata is van. Ez az úgynevezett tanszéki kapcsolati könyvtáros/koordinátor. A könyvtárosok kaptak egy-egy tanszéket az egyetemen, hiszen a BCE-n nagyjábó teljesen felszámolták a tanszéki könyvtárakat, gyűjteményeiket a BCE KK állományába integrálták. Ezen tanszékek oktatói, kutatói minden szemeszter előtt pár héttel leadhatnak egy listát az oktatáshoz szükséges anyagokról, de ezen felül ad-hoc feladatotkat is adhatnak a könyvtárosnak (Például: egy valamilyen neves közgazdász biobibliográfiájának elkészítését).


E-források csoportosítása:

Az átfedések természetesen elkerülhetetlenek, de nem is ez a cél. Itt csak a fő jellemző alapján kívántam rendezni az elérhető E-forrásokat.

A Műhelymunkák, Oktatói publikációk, Szakdolgozatok és TDK-k azért maradtak ki a besorolásból, mert ezek mind az egyetem "saját" termékei, egyediek. Nem úgy kezelendők, mint az adatbázisok és e-folyóiratok, vagy a KLIKK.

Ezek a források a hallgatóknak a tanulmányaik során bírhat jelentőséggel. Ám itt felvetődhet a könyvtár tanító szerepe! Rá tudja-e venni hallgatóit, hogy ezeket az adatbázisokat (szakterületükön meghatározó), úgy megismerjék és olyan szinten tudják kezelni (keresés), hogy azt a későbbiekben munkavégzésük során is hasznosítani tudják majd. Erre jók lehetnek a BCE KK különböző felhasználói tréningei, adatbázisok tesztverzióinak elérése is. (Értendő ez nem csak az adatbázisokra, hanem a többi forrástípusra is.)






























Az internetes folyóiratok többsége gazdasági, üzleti, pénzügyi, jogi (és cég), marketing jellegű.
A következő felsorolás a nem gazdasági, hanem a társadalomtudományokhoz, vagy egyéb tudományterületekhez kapcsolódó lapokat tartalmazza:
- Esély
- Eszmélet
- Korall
- Kovász
- Közbeszerzési értesítő
- (Kreatív)
- Kritika
- Magyar Pszichológiai Szemle
- Médiakutató
- Médiamix
- Minőség és Megbízhatóság
- Mozgóvilág
-Ön-kor-kép
- Polgári Szemle
- Replika
-Review of Sociology...
- Századok
- Szociológiai Szemle
- Társadalomkutatás
- Tér és társadalom
- TMT
-Valóság

Ezeken kívül a kiadók szerinti csoportosítást is találhatunk, illetve további inygenes forrásokat is felsorolnak még. "Nevelés": MATARKA, EPA - keresők használata.

A KLIKK-ben már eleve egy tematikus csoportosításban találjuk a különböző, ingyenesen elérhető lehetőségeket.
Kategóriák:
- Általános információk
- Hírek, hírügynökségek, gazdasági portálok
- Gazdasági jellemzők és mutatószámok
- Hazai gazdaság- és társadalomkutató szervezetek
- Pénzügyek, pénzügyi piacok
- Céginformáció
- Kis- és középvállalkozások forrásai
- Jogi információ
- Hazai szakmai szervezetek
- Műhelytanulmányok
- Nemzetközi szervezetek
- Európai Unió
- Bolognai folyamat

Az elektronikus forrásokról általánosságban elmondható, hogy a hallgatók minimális saját "motivációjával"(érdeklődés), megvalósulhat a könyvtár azon kettős funkciója, hogy képes legyen a tanulmányokhoz szükséges információkat szolgáltatni, ugyanakkor a tanulóknak támasza lehessen a későbbiekben is.

A meebo és skype "táv"tájékoztatás eszközök, valójában csak a jelenlegi/adott időpillanatbeli információs igény kielégítésére használhatóak, a hallgatóknak nem adhat új kompetenciát az alkalmazásuk. (Legfeljebb a kérdésmegfogalmazásban szerezhetnek gyakorlatot. Illetve "bennük lesz a tudás", hogy a BCE KK honlapját felkeresve bármikor tájékozódhanak ilyen módon.)

A Tudományos keresők és a Refworks használata is csak olyan általános ismereteket fejleszthet ki a hallgatókban, amelyek nem feltétlenül adott szakterületükön jelenthetnek majd előnyőket számukra, de a mindennapi életükben, bármilyen munka elvégzéséhez fontosak lehetnek. (Például: keresés; kifejezések, asszociásciós képesség, mérlegelés képessége, illetve irodalom gyűjtése, rendezése.)

A közgazdaságtudomány témakörében rengeteg a hagyományos forrás, amelyeket a BCE KK összegyűjtött és rendezetten szolgáltat is. (Ilyen módon nem is biztos, hogy fellelhető lenne máshol az ismeretanyaga, gyűjteménye és feltártsága teljesnek tekinthető.) Ez az internet korszaka előttre értendő, de napjainkra is vonatkoztatható, hiszen a hagyományos dokumentumgyűjteményét is folyamatosan aktualizálja és gyarapítja, de alkalmazkodott az új elvárásokhoz is, amelyben szintén a teljességre törekszik (E-források). Ezen kívül konferenciákat/tréningeket/kiállításokat is szerveznek, amelyek mind a közösségépítés, képzés és udásátadás egy-egy lehetséges fóruma.

Egyfelől gyűjti a tartalmat, másfelől pedig hozzáadott értékkel (címleírás, feldolgozás, kivonatok, rendezés, könyv- és disszertáció ajánlók...stb.) szolgáltatja azokat, illetve közvetetten sajátot állít elő (Műhelytanulmányok, Oktatói publikációk, Szakdolgozatok/TDK). Ezen "saját" dokumentumokhoz az internet előtt is biztosították a hozzáférést, ám a mostmár még szélesebb körben "terjeszthetik" (Persze csak a könyvtár beiratkozottai tekinthetik meg ezeket, de VPN-nel akár otthonról is, kényelmesen.) A meebo, skype, rss, twitter pedig lehetővé teszi, hogy "felhívja magára a figyelmet" a könyvtár, ne csak a hallgatókat, oktatókat vonzza be a könyvtárba, és tartsa velük a kapcsolatot ilyen formán is , hanem a szélesebb közönséggel is.
(Egy példa: Így egy KKV-nál dolgozó személy is tájékozódhat a könyvtárostól és valószínűleg fog is. A könyvtárba nem biztos, hogy bemenne az információért,e-mailt sem írna, mert arra ki tudja, hogy mikor válaszolnak.)

Mit nem nyújt: közösségi felület (Például: Facebook; közgazdászok kapcsolati hálót építhetnek ki. Jelenlegi és öregdiákok, "pályakövetés", egymás karrierjének segítése/építése), a könyvtárban csöndben tanulni kell, van aki egyedül tanul, két konzultációs szoba arra kevés, hogy közösség legyen. A Facebook és Twitter profil sem segít ezen önmagában, mert ott nem feltétlenül a könyvtárhasználók és könyvtárat kedvelők fognak tömörülni. Nekik ez csak egy információfelület a könyvtárról, ami manapság sokkal nyilvánvalóbb a fiatalok számára, mintha a honlapcímet ismernék, vagy a Google-ben keresnének rá.

Képzeljük el pedig például azt, hogy a Twitteren a könyvtár közvetítésével ("profil"), kialakulna egy alumni-rendszer. Megtekinthetnénk ki-kit "követ"? A legnépszerűbb követett öregdiákoktól pedig tanulhatnának, kérdezhetnének a fiatalok, "karrierképet" kaphatnának, sokkal közvetlenebb és kevésbé erőltetett módon, mint egy-egy karriernapon szervezett beszélgetés a "nagyokkal", vagy pedig az egyetemi évfordulókhoz kötött nagyobb találkozókon erre lehetőség van.

Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtár - honlapbemutatás (tézisek)

A Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárának weboldalán (BCE KK) fellelhető, leginkább web2.0-ásnak tekinthető szolgáltatások a következők:

- RSS Feed (több olvasóval is kompatibilis)

- Megjelenésük a Twitteren (és tervezik a Facebookon való megjelenést is egyes hírek szerint).

-Meebo-s, illetve Skype-os segítség kérési, tájékoztatási lehetőség.

- "Interaktív" könyvajánló

- Heti ajánlat futóablak

- Statisztika a látogatók számáról.

- Észrevételek, feedback (e-mail, visszacsatolás).

Ezen funkciók mind a könyvtár főoldaláról érhetőek el.



A Szolgáltatások menüpont alatt találjuk a Kölcsönzés, hosszabbítást, amelyet bejelentkezés után (olvasójegy kódja, jelszó), távolról Magunk is megtehetünk.

Szintén ezen belül van a Konzultációs szobák (interneten keresztül igényelhető-űrlap)

Aloldalon megjelenő új navigációs lehetőségek a baloldali sávban, a Hasznos információk:

- Eseménynaptár

- Konzultációs szobák

A Kutatás menüponton belül találjuk a Tudományos keresők gyűjteményét (Linkek a keresőkhöz, rövid leírásuk.), illetve itt találjuk a Refworks regisztrációs lehetőséget is.

Több szolgáltatáshoz lehet szükségünk VPN igénylésére (távoli hozzáférés), aminek segítségével az otthoni gépünkről is elérjük pl. a Refworks alkalmazást, vagy a Szakdolgozat/TDK-kat, adatbázisokat...és még sok minden mást az E-forrásokon belül.
Az E-források:
- Adatbázisok
- E-folyóiratok
- Oktatói publikációk
- Műhelytanulmányok
- Ph.D . disszertációk
- Szakdolgozatok/TDK
- KLIKK
- Tesztelhető források

A BCE KK honlapján ezek azok, amelyeknél esetlegesen beszélhetünk web2.0-ás alkalmazásokról/szolgáltatásokról, illetve a bennük rejlő ilyen irányú fejlesztésekről.