A József Attila Megyei Könyvtár (JAMK) és a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Könyvtára

József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya (JAMK) http://www.jamk.hu/

A weboldal 2010. őszén frissült, igyekeztek nyitni a fiatalabbak felé. Sok a szín, néhol már zavaróak a kiemelésekkel együtt. Blog-szerű felépítés, a linkek témánként külön gyűjtve, táblázatos formában. Minden fontos információ a lap tetején, menüsor felett, bár nagyon apró betűkkel. Az aloldalakról (könyvtárunk, szolgáltatások, rendezvények, katalógus, kistérség) könnyen elérhető linkkel a főoldal, ahol a gyengén látókra is gondolva át lehet állítani. Igyekeztek mindent összegyűjteni ajánlóként a főoldalon, mint új könyvek, hírek, adatbázisok, stb., valamint a kicsit is kapcsolódó témákból szemezgetni: kulturális ajánló, megyei hírek, különgyűjtemények, híradó, pályázatok. Web kettes lehetőségeket is kihasználják: Facebook-profil, RSS, skype. Az előző változathoz képest rengeteget javult az oldal, mivel így már többnyire meg lehet találni az információkat. Azonban a külcsín mintha egy tini álmából került volna elő, túl sok a szín, kicsik a betűk, nem vezeti semmi a szemet, annyira sok a figyelemfelkeltő eszköz. Összességében nagyon zavaró az egész, elfelejtették a mondást: a kevesebb néha több.

Elérjük a gyerekkönyvtár aloldalát is a főmenüsorból: http://gyerek.jamk.hu/intro.html. Két részre osztva választhatunk a kicsiknek illetve nagyoknak készült oldal közül. A kicsiké helyes, illeszkedik a korosztályhoz. Mindkettő tarka, figyelemfelkeltő, a nagyoknál a Harry Potter-őrületet követve az egér helyén varázspálca. Rengeteg menü, készségfejlesztő játékok, interaktív, ötletes. Alapvetően szimpatikus, azonban jelentős hátrány, hogy a népszerű egyszervolt.hu (http://egyszervolt.hu/) koppintása, főleg a kicsiknek szóló rész, a menüket bemondó gyerekhanggal véleményem szerint túlzásba is estek a másolásban.

NYME SEK Központi Könyvtár, Szombathely http://www.bdtf.hu/KONYVTAR/

A honlap nagyon egyszerű, kellemes színekkel, főoldalon elérhetőségekkel, keresőkkel, hírekkel. A menüpontokban sok almenüt találunk, maga a honlap rengeteg információt rejt. Többségében sikerült úgy megoldani ezek rendszerezését, hogy az egyszerű logikával könnyen és gyorsan megtaláljuk őket a menüből. Minden a könyvtárról, különgyűjteményekről, szolgáltatásokról, munkatársak, e-könyvtár, szakdolgozatok, több linkgyűjtemény, pályázatok, stb. Hátrány, hogy a betűk itt is kicsik, valószínűleg a helyhiány miatt (a menüsor különben nem férne el rendesen). Ami nekem nagyon tetszik, és már a főoldalon ajánlják: virtuális séta a könyvtárban. Itt megtaláljuk a 3 szintes épület térképét, és a különböző termekre kattintva több szögből fényképezve 180°-os sugárban megnézhetjük kialakításukat. Emellett nem hátrány, hogy egy lassú gép is hipp-hopp betölti a programot, tehát könnyen bírja szinte minden rendszer.

Facebookon és Twitteren is elérhetőek, van látogatószámláló, statisztikai adatok, és élőben cseveghetünk a könyvtárossal, akik egy régi tapasztalat szerint a komolytalan kérdéseket is türelemmel viselik :)

A könyvtári weboldalak a tartalomszolgáltatás rendszerében

A NYME SEK Könyvtár weboldalának alapvető célja, hogy tájékoztatást nyújtson a könyvtárról, használatáról, szolgáltatásairól, illetve minden közérdekű adatot hozzáférhetővé tegyen a használók számára. A mai világban muszáj, hogy egy intézménynek legyen honlapja, illetve hogy azon minél szélesebb felhasználói kör számára szolgáltasson információkat. A honlap célközönségébe nem csak a beiratkozott olvasók, hanem a SEK hallgatói, az oktatók, külső felhasználók, valamint más könyvtárak és szakemberek is beletartoznak. Ennek megfelelően építették fel az oldalt, és alakították ki a menüpontokat, illetve a tartalmat.

Az egyetemi központról és a könyvtárról is mindent megtudhatunk az első két menüpontban, mint a történet, munkatársak, adatok, nyitva tartás, szabályzatok, stb. Ezen kívül elérjük a különgyűjteményeket, katalógust, e-könyvtárt, linkgyűjteményeket, pályázati oldalakat. A tartalom szempontjából legfontosabb talán az e-könyvtár. A könyvtárban helyben, intraneten keresztül elektronikus tananyagok olvashatók, szakdolgozatok, PHD dolgozatok, oktatói publikációk és tudományterületek szerint rendszerezve segédanyagok. Tehát az első számú cél, a könyvtárról való információszolgáltatás mellett az elektronikus anyagok elérését tartom a legfontosabbnak.

A József Attila Megyei Könyvtár honlapja az intézményről való tájékoztatást szolgálja. Emellett az adatbázisokat és szintén az e-dokumentumok részét tartom a legfontosabbnak. A menüben és a főoldal furcsa felosztásában nehéz bármit is megtalálni első ránézésre, az e-dokumentumokat az "adatbázisok" - cella alatt kell keresni. Ekkor eljutunk egy különálló oldalra: http://www.jamk.hu/ek/index.html, ahol tematikus rendbe szedve találjuk az anyagokat. Érdemes itt körülnézni, mivel a dokumentumok nem csak a könyvtárban, hanem bárhonnan az internetre csatlakozva elérhetőek. Ha valaki helytörténeti vagy muzeális könyvekre kíváncsi, jó minőségben olvasható minden szkennelt szöveg. Amennyiben valaki nem akar elcammogni a könyvtárba, és kitenni magát a különleges vendéglátásnak, mindenképp érdemes körülnézni ezen az oldalon.

Mielőtt a könyvtárak megjelentek az interneten, a most online is elérhető információk többnyire nyomtatott sajtó segítségével értek el az olvasókhoz. A média mellett pedig mindig fontos szerepe volt a prospektusoknak, szórólapoknak, ismertetőknek, melyeket az emberek magukkal vihettek. A szolgáltatásokat és a könyvtárat bemutató anyagok mellett számítógép és internet nélkül vissza kellene térnünk a cédulakatalógusokhoz, melyek bár hosszú időn át ellátták feladatukat, az elektronikus adatbázisokhoz képest azonban rendkívül körülményesek. A vizsgált honlapok tartalma más könyvtári oldalakon jelenik meg, az információk többsége a Könyvtári Intézet vagy az OSZK felületén, valamint tematikus gyűjtőoldalakon, mint a konyvtar.hu, és közös katalógusban az állomány (az igen tökéletlen MOKKA). Így teljes egészként, melybe az oldalakat besorolhatjuk, a könyvtáros szakma internetes jelenlétét tudnám megnevezni, melyek fő egységeit alkotják a különböző könyvtárak weboldalai, melyek, ha jól, használói szempontokat is figyelembe véve készülnek, együtt szerves egészet alkothatnak. Fontos azonban, hogy minden könyvtár saját, elkülöníthető honlappal rendelkezzen, mivel az eltérések miatt muszáj a saját intézményre specializálni, mivel csak így kaphatnak pontos képet a látogatók a szolgáltatásokról, állományról, nyitva tartásról, stb.

Mindkét honlap rendelkezik elektronikus dokumentumokkal, melyek a JAMK-nál mindenki számára, a NYME SEK Könyvtár esetében csak helyben, az olvasók számára elérhetőek. Az előbbinél e-könyv- és hírlaptárat találunk, utóbbinál tananyagokat, szakdolgozatokat, segédanyagokat, mindkettő közzé tesz elsődleges és másodlagos információkat is. A másodlagosba az integrált rendszerek mellett beletartozik az intézményekről, szolgáltatásokról, használatról szóló információ, a JAMK-nál pedig könyvleírások is. Ezen kívül a háttéranyagok elérését is biztosítják helyben, jogi vagy cikkadatbázisok segítségével a felhasználók maguk kereshetnek és értelmezhetnek irodalmat. A könyvtári adatbázisok miatt a másodlagos információ van túlsúlyban, 60 %-ra saccolnám a mennyiségét, mivel a többi, helyben hozzáférhető cikkadatbázisok közül is csak néhány teljes szövegű. A honlapokon nem teszik lehetővé a véleménynyilvánítást, hanem azt aki akarja, email, skype, Facebook segítségével teheti meg.

Az értékpluralizmus és a hálózati tudásélmény szem előtt tartása fontos az ilyen jellegű oldalak készítésekor, mivel maguk az intézmények egy fejlettebb viselkedést, magát a kultúrát képviselik. Így mindenképpen olyan tartalmat kell közvetíteniük, melynek értelme van, jól és hasznosan használható fel, megalapozott, a források visszakövethetőek, igazolható hitelességük. Folyamatosan frissülnek, mindig újabb és újabb információk, hírek jelennek meg, fontos az idő, hogy ne veszítsék újdonság-voltukat. Mivel a virtuális látogatóknak nincs lehetőségük egy saját teret teremteni a weboldalakon belül, a hálózati tér- és időélmény nem figyelhető meg oly szinten, mint például egy téma köré szerveződött közösség esetében.

Nincs igazán közösség-szervező ereje az intézmények online felületének, de úgy vélem, könyvtárak esetében fontosabb a személyes találkozás és kapcsolattartás. Mindkét könyvtár jelen van a Facebookon és a Twitteren, tehát lehetőség van csoportosulni, és népszerűsíteni, azonban más felületen. Ezt nem feltétlenül tartom hátránynak, mivel ha van két, direkt ezt a célt szolgáló , ráadásul igen népszerű oldal, teljesen felesleges saját blogot létrehozni a könyvtári honlapon. Ellenben a fórumot hiányolom, mivel a minőségbiztosítás és a fejlesztések szempontjából előnyös lenne egy olyan felületet is kezelni, ahol minden felhasználó javaslatokat tehet a jobbításra, és a könyvtárnak muszáj válaszolnia a felvetett kérdésekre a közfigyelem miatt. A közösségi fejlesztésnek viszont szintén nem látom itt lehetőségét, pontosan az információk megalapozottsága miatt nem nyúlhat bele akárki a katalógusba, vagy tölthet fel e-könyvet.

Mivel nincs a honlapokon regisztrálási, bejelentkezési lehetőség, a látogatók nem hozhatnak létre saját felületet, nincs lehetőség az egymással való információcserére. Nem lehet online személyiséget kialakítani, így a privátszféra, birtoklásvágy és felhalmozás, az állandó jelenlét kényszere, valamint a teremtő aktivitás sem érhetők nyomon. Mindez úgy valósulna meg, ha a két könyvtár készítene egy-egy saját blogot vagy fórumot a honlapra, vagy azt kiegészítve.

Néhány web2.0-ás alkalmazással kiegészíteném a honlapokat, melyek elősegítenék a fent felsorolt felhasználói attitűdök kialakulását. Rendkívüli pozitívum, hogy JAMK esetében Skype, a szombathelyiek pedig saját chat-alkalmazással segítik a valósidejű beszélgetést, tájékozódást, információszerzést. Emellett a könyvtárak jelen vannak Facebookon és Twitteren, azonban ezek mind külső alkalmazások. Szerintem érdemes lenne saját fórummal, bloggal, wikivel és e-kereskedelmet lehetővé tevő alkalmazásokkal fejleszteni a honlapokat.

Fórum – BB Press

A BB Press az Opensourcecms oldaláról ingyenesen letölthető, gyorsan és könnyen telepíthető, nyílt forráskódú alkalmazás. Több témájával és szabadon változtatható beállításaival testre szabható. Felül lehet bejelentkezni, alatta találjuk a legfrissebb hozzászólásokat, alatta pedig a különböző témákat. A bejelentkezés alatt lehetőség van az ablakos keresésre, amit címkefelhő is könnyít. Segítségével elősegítjük az oldal látogatóinak egymással való kapcsolattartását, az általunk engedélyezett témákban, és kis reklámot is jelenthet az intézménynek. Nagyszerű felület az olvasócsoportok, könyv vagy szerzők iránt rajongók számára, hogy megbeszélhessék élményeiket, közzétegyék értelmezésüket, véleményüket.

Blog - Simple PHP

Egyszerűen letölthető és telepíthető, nyílt forráskódú CMS alkalmazás. Bár a telepítésnél nincs magyar nyelv, kis angol nyelvtudás szükséges csak a használatához. A telepítés során azonban már be lehet állítani a magyart is, ekkor a blog menüpontjai és minden szöveg lefordítva jelenik meg. Felépítése rendkívül egyszerű, középen a bejegyzéseket láthatjuk a főoldalon, jobbra pedig a menüsor. Van keresőablak, több témát is színt lehet beállítani, metaelemeket megadni, kategóriákat, menüpontokat egyszerűen módosítani. A blogon szintén különböző csoportok alakulhatnak, vagy akár a felhasználók egyéni blogjainak gyűjtőhelyévé is válhat. Elősegíti a társas érintkezést, a kommunikáció lehetőségét, a gondolatok megosztását. Ugyanakkor legfőbb szerepe terveimben az lenne, hogy a könyvtárlátogatók itt adhassanak hangot véleményüknek, kritizálják, vagy építő javaslatot tegyenek a szolgáltatások, állomány, munkatársak esetében. Ez esetben a nyilvánosság miatt muszáj lereagálnia az intézménynek minden hozzászólást, ami segíti a minőségmenedzsmentet, és felhasználó-központúvá teszi az intézményt.

E-kereskedelem - OpenCart

Nyílt forráskódú CMS, használata a bloghoz és fórumhoz hasonlóan egyszerű. Viszont felülete látványos, több menüpontot hozhatunk létre, van keresési lehetőség, leginkább a Tesz Vesz aukciós portálra hasonlít talán. A könyvtár rendezhetne aukciót a fölös példányokból, vagy csak egyszerűen kiárusítást. Ezzel nem csak évente egy-két alkalommal kerülnének forgalomba a leselejtezett könyvek, hanem folyamatosan lehetne böngészni köztük. A felhasználók is közzétehetik ajánlataikat, megunt könyveiket eladhatják, vagy jelképes összegért kitéve mással elcserélhetik. Az áruk kategóriákba sorolva találhatók, lehet licitet indítani, és a tetsző termékeket kosárba helyezni, majd felvenni a kapcsolatot a hirdetővel. Az online vásárlás kiépítésével nem csak a könyvtárak lépnének egy nagyot előre, maguk számára is kihasználva az előnyöket, de a felhasználók közötti interakciókat is elősegítenék.

Wiki - PM Wiki

Ugyancsak egyszerűen letölthető és telepíthető, nyílt forráskódú CMS alkalmazás. Átlátható, bal oldali menüsor, középen a bejegyzésekkel. A kinézetén azonban minden változtatható, több téma van, és a színek mellett az elrendezés is variálható, hogy a kulturális felülethez jobban passzoljon. Segítségével össze lehetne gyűjteni az ajánlókat, könyvről vagy eseményről, illetve a már lezajlott rendezvényekhez beszámolót készíteni. Egy olyan lehetőséggel egészülnének ki a weboldalak, mely rendkívül sok funkciót rejt magában, és a felhasználók is szerepet kaphatnának a készítésben. A NYME SEK Könyvtára ide helyezhetné át a segédanyagokat, míg a JAMK a szerzőkről és új könyvekről készíthetne saját wikit. Tulajdonképpen a blog és galéria összevonva alkotná a hírekkel és beszámolókkal kiegészülve, egy konkrét tudástárat alkotva.

A tökéletes könyvtári weboldal számomra igen összetett, és nem is a különféle programokkal vagy szolgáltatásokkal kezdődne a fejlesztés. A legalapvetőbb elvárás részemről és valószínűleg minden felhasználó részéről a szerkezeti felépítés, átláthatóság, a jó struktúra, hogy minden egyszerűen elérhető legyen. A JAMK weboldalával az a problémám, hogy inkább koncentrál a színekre, a kinézetre, mint a tartalomra. Jó, hogy csak hét fő menüpont van, de nem értem, miért nem lehetnek lenyíló almenük, illetve kattintás után ezek miért vannak annyira eldugva. Rendkívül rossz az oldalak felosztása is, ez a táblázatos felépítés szörnyű, nehezen átlátható a rendszer, és a logikát nem igazán látni benne. Rengeteg a kiemelés, így semmi sem vezeti a szemet, az ember csak kapkodja a fejét. Igazán kíváncsi lennék egy az oldalon végzett szemkamerás vizsgálat eredményeire, vajon a látogató mennyi információt tud elraktározni az első percben, és milyen hamar találja meg azt, amit keres. A NYME SEK Könyvtár honlapján viszont túl sok információ van összesűrítve. Erre a wiki lenne egy nagyon jó megoldás, mivel tetszik a lenyíló menü, de túl sok az almenü. A menü színe is zavaró, túl sötét, az apró betűkről nem is beszélve.

Tehát egy jó könyvtári honlap menüje legyen lenyíló / gördülő, inkább kevesebb színnel, kiemelések nélkül, minden jól láthatóan, a menü is világos háttérrel, és a tartalomnál nagyobb betűkkel. A szerkezet egyszerű, logikusan felépített oldalakkal, és mindig lássuk, éppen hol tartózkodunk, valamint nem árt egy link, mely visszavezet a kezdőlapra. Ezt a legelegánsabban szerintem úgy lehet megoldani, ha a fejlécben található logót, vagy a szervezet nevét linkeljük. A szerkezeti felépítés után jöhet a tartalom, melyet én szintén különböző rendszerek segítségével tagolnék, itt jöhet képbe a wiki. Vannak olyan információgyűjtemények, pl. hírek, rendezvényekről tudósítások, új könyvekről leírások, tananyagok, tematikák, melyek mind elférnek egy ilyen tartalomkezelő rendszerben. A hangsúly a jó csoportosításon van, így az átláthatóságon. Tulajdonképpen az egyetemi könyvtár esetében minden plusz tartalmat idetennék, mely nem a könyvtárral kapcsolatos, ilyen a pályázatok, és az egyetemhez kötődő információk (tematikák, stb.), a JAMK-nál pedig az újdonságok, híradó, megyei hírek, rendezvények. Szerintem szükség van a használói visszajelzésekre, erre lenne a blog vagy fórum, mivel ez mindkét könyvtárnál hiányzik. Mindenképpen kell Skype, vagy chat, msn, bármi, amivel valós idejű beszélgetést folytathatunk. A hálózati térélményt pedig a blog és fórum mellett az e-kereskedelem valósítaná meg. Nagyszerű lehetőségnek tartom az aukciós oldalt, mely a könyvtárnak is előnyös, nem csak a felhasználóknak. Web kettes alkalmazások közül még kell galéria és videó, illetve alapvető az internetes katalógus és a honlapon való keresési lehetőség. Ezek mellett pedig minden információ a könyvtárról, szolgáltatásokról, munkatársakról, felhasználásról, állományról, stb. És természetesen kihagyhatatlan a könyvtári honlapokról az elektronikus irodalom is, haladni kell a korral, valamint így is segíteni az olvasókat, látogatókat az információ megszerzésében.

Nem hiszem, hogy az ismertetett terv megvalósíthatatlan, saját tapasztalatból tudom, hogy kezdő nyelvtudással is a végletekig fejleszthető egy honlap. Ami pedig a szerkezetet és látványvilágot illeti, rengeteg könyv és tanulmány készült már ezekben a témákban, melyekből okulhatunk, hogyan is nézzen ki és épüljön fel felhasználóbarát online felületünk.

Tézis 5 Francia Intézet Médiatár

Francia Intézet Médiatár

Közösség szervező erők

A honlap olyan szempontból közösség szervező erő, hogy a francia kultúra iránt érdeklődőket egyértelműen összehozza, illetve a hazánkban élő franciáknak próbál otthoni környezet teremteni. A honlap szintén nagyon behatárolt az egész intézmény által, kötött információkat tartalmaz.

Közösség és társadalom

Interakció a honlapon keresztül nem lehetséges, főleg nem a felhasználók között. A Facebook mint egyedüli közösséget formáló eszköz jelen van a honlapon, de más eszköz nem található az oldalon. A honlapon leírt információk inkább a gyermekeket és szüleiket akarja megfogni, hiszen főleg gyermekfoglalkozásokról olvashatunk. A felhasználók társadalmi köre szintén nagyon sokrétű lehet, egyetlen össze fogó kapocs a francia nyelv tudása és gyakorolni vágyása. Regionális kérdésben egyértelműen bárki használhatja a könyvtárat, de tapasztalataim alapján a budapesti használók a leggyakoribbak.

Közösség és hálózati szabadság

A médiatár oldalán semmilyen letölthető adatbázist, cikkjegyzéket, dokumentumot nem találhatunk. A katalógust meg tudjuk nyitni saját gépről is.

Számomra az egész intézethez való teljes lojalitás elhetetleníti a szabadság érzetét, hiszen teljesen beleolvad a könyvtár az egész intézmény felületébe.

Tézis 5 ELTE PPK Könyvtár

ELTE PPK Könyvtár

Közösség szervező erők

A könyvtár honlapja a hasonló téma iránt érdeklődőket vonza, mivel egy szakkönyvtárról van szó (pedagógia, pszichológia), így kijelenthetjük, hogy közösség szervező erők mozgatják a felhasználókat. A honlapon viszont csak közvetett közösségi elérések láthatók, a honlapon közvetlenül nem kommunikálhatnak az olvasók, felhasználók egymással. Nincs például lehetőség a könyvtárossal való chates kommunikációra. A honlap, mint már említettem speciális területet érint, így valószínű, hogy összehozza a téma iránt érdeklődőket.

Közösség és társadalom

Ezt az ismérvet olyan szempontból értelmezem, hogy magát az oldalt más társadalmi osztályú emberek is egyaránt használják (diákok, oktatók, doktorok, neves szakemberek, laikusok). Erre a célra a honlap teljesen megfelel, a nyelvezete, felépítése, strukturáltsága stb. A nemzedéki rétegződés is megjelenik az oldalon, hiszen fiatalok és idősebbek egyaránt használják. Regionalitás szempontjából nincs jelentősége az oldalnak, hiszen az ország bármely szegletéből jöhetnek használni a könyvtárat, a honlapot pedig bárki megnézheti (ez talán evidens), hiszen nem zárt könyvtárról van szó, az ELTE honlapjáról elérhető.

Közösség és hálózati szabadság

A honlap hálózati szabadsága nem igazán jellemző, hiszen a nagy ELTÉ-s rendszerbe kell beintegrálni a könyvtári felületet, így jelentősebb szabadságról nem beszélhetünk. Az ELTE keretei között működhet csak a honlap, olyannyira megkötött a létezése, hogy a könyvtárnak semmiféle joga nincs, hogy belenyúljon a felületbe, a tartalomba, hogy aktualizálja az információkat, vagy estleges helyesírási hibákat kijavítson.

A honlapról nem tölthető le semmilyen dokumentum, az esetlegesen beszkennelt szövegeket, könyvfejezeteket kizárólag a könyvtárba beiratkozott felhasználók kérhetik el, természetesen csak saját felhasználásra.

Tézis 5. - A szolgáltatók és hálózathasználók közösségi igényei DEENK, Mclib

Debrecenei Egyetem, Egyetemi és Nemzeti Könyvtár,

DEENK

Közösségszervező erő:

A könyvtár egyetemi könyvtár lévén elsősorban a hallgatókat és oktatókat szervezi össze szolgáltatási segítségével. Saját szerkesztési lehetőséget nyújt a WikiLib szolgáltatás, mely esetében a könyvtárral, gyűjteménnyel kapcsolatos szócikkeket szabadon lehet szerkeszteni:http://hu.wiki.lib.unideb.hu/index.php/Kezd%C5%91lap

Az olvasói box, chat, és vendégkönyv használatával további vélemények kérdések megosztására adódik lehetőség.

Érdeklődési kör elsősorban a tanuláshoz szükséges dokumentumok, elektronikus tananyagok, szakdolgozatok elérése. Így ehhez illeszkedően adatbázisok, gyűjtemények szolgáltatása jelenik meg.

Közösség és társadalom

Nemzedéki rétegződést tekintve: elsősorban a fiatal korosztály használja az oldal tartalmát, valamint a szerkeszthető WikiLib szolgáltatást.
Főként 18-25 év, de természetesen a könyvtár dolgozói, további felhasználók, levelező hallgatók is könyvtári tagok. A korcsoportot tekintve széles a skála, de nagyobb arányban

Regionális rétegződés: debreceni könyvtárról van szó, de nem csak a debreceni közösség használja. Mivel a könyvtár kiszolgáló funkciót hordoz, így nem érdek, vagy összefogás alapján lehet csoportosítani a felhasználók körét. A hallgatók az ország eltérő részeiből jönnek, így akár otthonról is használják a könyvtár szolgáltatásait, ha meg van a felhasználónevük és jelszavuk. Illetve, ha nem csak az egyetem területén elérhető adatbázisokat szeretnék használni.

Társadalmi szerepvállalás: nem lehet beszélni mozgalomról. Inkább közös fejlesztési lehetőséget, visszacsatolást vár a könyvtár. Friss változásokat, aktuális szerkesztéseket nyomon lehet követni a WikiLib-nél:http://hu.wiki.lib.unideb.hu/index.php/Speci%C3%A1lis:Friss_v%C3%A1ltoztat%C3%A1sok
Elsősorban a könyvtár egész közösségét szeretné ösztönzi a tartalmak szerkesztésére.

Közösség és hálózati szabadság

Egyszerűen szerkeszthetőek a tartalmak. Nehéz lehet nyomon követni, de ha valami helyesbítésre szorul azt is lehet szerkeszteni, ha a WikiLib-re gondolunk. A chat-használatával szabadabb beszélgetésre adódik lehetőség. A vendégkönyv pedig aktuális kérdéseket igyekszik megválaszolni.
Mindezek valamint a facebook, twitter megosztási lehetőségek azonban bizalmat építenek ki a felhasználókban. Így ők is aktív részesei lehetnek a könyvtári eseményeknek, s elmondhatják véleményüket, tartalmakat szerkeszthetnek.

Fogyasztói társadalom a neten: ezen az oldalon a felhasználóknak hirdetéseket tesznek közzé, naptárból tájékozódni lehet eseményekről, új könyvekről is szemléletes képeket tesznek közzé. Mivel elsősorban non-profit az intézmény így nem az eladás, terméknépszerűsítés a cél. Sokkal inkább a szolgáltatás eladása. Az internezetők közül tehát elsősorban a beiratkozott olvasók hallgatók, oktatók érhetik a könyvtár felületét. WikiLib esetén a szerkeszthető tartalmaknak Kategóriákra is kereshetünk:http://hu.wiki.lib.unideb.hu/index.php/Speci%C3%A1lis:Kateg%C3%B3ri%C3%A1k

Az internetezők elgondolásai, ötletei, könyvtárral kapcsolatos fontos információk összegyűjtve tehát ezen a felületen jelenhet meg.

Miskolci Városi Könyvtár

Közösségszervező erők:

Meglehetősen aktív a rendezvényekkel kapcsolatos megosztás, ezekkel kapcsolatos információk, hozzászólások véleményezések jelenléte. Célcsoport a Miskolc város lakói elsősorban, akik lehetnek diákok, dolgozók, nyugdíjasok is.

Az egyes eseményekhez, programokhoz hozzá is szólnak:http://www.mclib.hu/konyvajanlo/a-fekete-lovag-ban-mor-hunyadi-ciklus/#comment-405Az aktuális eseményeket, és azok beszámolóit közzéteszik, így aki szeretné megosztani véleményét megteheti.

Facebook-on történő megosztások, hírekről eseményekről további értesülésként, népszerűsítésként szolgálnak.

Közösség és társadalom

Nemzedéki rétegződés: Fiatalok és idősebbek egyaránt jelen vannak az oldalon. Facebook-on is nyomon követik az eseményeket. A fiatalabb réteg közül a gyerekek, rajtuk kívül még a 30 év körüliek, és idősebb réteg van jelen az oldalon is. A programokon általában ez a korosztály vesz részt.

Regionális rétegződés:Miskolc és közvetlen környezetében élők használják az oldalt és figyelik az aktuális események, szolgáltatások alakulását.

Társadalmi szerepvállalás: itt is elsősorban az olvasókért van a könyvtár és oldala. Az információk, hírek rendezvények, változások továbbítása a cél. Ezen kívül lehetőség biztosítása arra, hogy az internetező felhasználó véleményét megoszthassa, mind a honlapon, mind a közösségi oldalakon egyaránt. A hírek megtalálásában a Hírarchívum pl. segítségként szolgálhat. http://www.mclib.hu/archivum/

Közösség és hálózati szabadság:

Szabadságot ad az oldal a véleménnyilvánításra, élmény megosztásokra http://www.facebook.com/mclib.

Fogyasztói társadalom a neten: Nincs szó eladásról, hiszen ingyenesek a szolgáltatások. De a tárlatok, bemutatók, beszélgetések, színes programok ösztönző erőként hathatnak a könyvtári felhasználókra. Nem a felhasználók által szerveződött az oldal, hanem a felhasználókért.

Viszonyulást tekintve az internetezők könnyen megoszthatják véleményeiket, tájékozódhatnak a programokról.Könyvajánlók esetén további ajánlatokat hoz fel az oldalon belül, a rövid tartalmi ismertető után. http://www.mclib.hu/konyvajanlo/udvari-bonyodalom-william-shakespeare-vizkereszt-vagy-amit-akartok/

Gróf Bercsényi Zsuzsanna Városi Könyvtár Budaörs

A könyvtár egy általános gyűjtőkörű városi könyvtár. Van külön helytörténeti és zenei gyűjteménye, illetve kiemelten odafigyel a gyermekekre.
Honlapján tobzódnak az interaktív elemek - melyek személy szerint engem néha bosszantottak -, de igazán web2.0-ás elemekkel nem igazán talákozhatunk.
Nincs távoli kölcsönzés vagy előjegyzés, rss feed, hírlevél, közösségi portálhoz való csatlakozási lehetőség, fórum, vagy blog, viszont van GoogleMaps az elérhetőségeknél, rengeteg külső hivatkozás összegyűjtve (Ugródeszka) és elektronikus könyvtár (helytörténeti).

A gyűjtemény:

A gyűjteményt saját maguk is a honlapon jól elkülöníthetően négy részre osztják.
- Gyermekkönyvtár (Itt külön találunk menüpontokat a beiratkozásra, használatra, rendezvényekre...stb. vonatkozóan)
- Felnőttkönyvtár (Gyermekkönyvtárhoz hasonlóan itt is külön minden vonatkozó információ fel van tüntetve)
- Budaörsi Elektronikus Könyvtár (Helytörténeti gyűjtemény)
- Zeneszoba (Zenei gyűjtemény)

Az Ugródeszkán belül három csoportot találunk:
- Magyar Könyvtári Keresők
- Adatbázisok (Mindenféle tudományterületről gyűjtöttek, ingyenesen elérhető adatbázisokat.)
- A Budaörsi Társintézmények és Hasznos linkek pedig közérdekű információkat tartalmazó, vagy az emberek szórakozását szolgáló egyéb honlapokra mutatnak.

Mi jellemzi a honlapot?

Interaktivitás, "mozgékonyság".

Belépő (intro)

A menürendszere is interaktív, ki-be "ugrál", ami számomra nagyon nehézkesen kezelhető volt, szerintem sokkal barátságosabb és célszerűbb lenne egy rögzített menürendszer.

A gyerekeknek lufis Micimackó, a "zenészeknek" képek és felugró ablakok a szolgáltatások leírásánál.

Véleményem szerint a könyvtár (és honlapja) teljes mértékben megfelel funkciójának, nem gondolom, hogy Budaörs város lakói ennél profibb (és web2.0-ás alkalmazásokkal tarkított) honlapot várnának el. Ettől függetlenül a következőket lehetne még a honlaphoz kapcsolni, amelyeknek gyakorlati hasznát a könyvtárhasználók is élvezhetnék;
- távoli hosszabbítás, előjegyzés lehetővé tétele
- vakbarát honlap (A könyvtárban vannak eszközök, de a honlapot is módosíthatnák, vonatkozzon ez az Elektronikus Könyvtár anyagára is.)
- közösségi alkalmazás
- blog/fórum (pl. anyukák gyermekkönyvekről, tanácsok, öletek, tapasztalatok megosztása, ajánlások)
- visszacsatoláshoz felület
- e-folyóiratok, rss-feedek, hírlevél
- videomegosztás, képmegosztás (rendezvények)
Úgy gondolom, hogy egy "Ügyfélkapu" kapcsolat összekötése a könyvtár rendszerével, szintén hasznos lehetne. Gondoljunk bele, egyetlen felhasználónév és jelszó lenne az, aminek a segítségével távolról meghosszabbíthatnák egy könyv lejárati dátumát az olvasók, ugyanakkor Budaörs Város Önkormányzatánál is az e-ügyintézés ezzel történhetne, a kapcsolat (link) a kettő között alapvetően már megvan, csak jobban ki lehetne építeni. Illetve a könyvtárosoknak ez alapvetően nem feladata, de fejlődhetne ilyen irányba a tájékoztatás/információszolgáltatás. Az azt igénylő felhasználóknak online segítségnyújtás az ügyintézésben. Ez nyilván többletfeladatot jelentene, de egy könyvtár esetében, amely elsősorban egy helyi lakosság igényeit hivatott kiszolgálni, egy lehetséges fejlődési útvonalat jelent, és úgy vélem olyat, amely jó eséllyel megteremti a könyvtár további fenntartására/üzemeltetésére az igényt.

BCE KK - összes tézis

A könyvtár esetében olyan megkülönböztetést alkalmaznék az elsődlegesnek és másodlagosnak nevezett tartalmak között, hogy melyek a teljesszövegű dokumentumok és teljesen hozzáférhető adatbázisaik, amelyeket a honlapjukon szolgáltatnak (primer) és melyek azok, amelyek csak a tájékozódást, keresést szolgálják, vagy kiegészítő jellegű szolgáltatások (secunder).

Elsődleges tartalom ebben az értelemben, de csak a beiratkozottaknak (helyi számítógépeken, vagy VPN-nel) az E-forrásokon belül található, E-folyóiratok, Oktatói publikációk, Műhelytanulmányok, Ph.D. Disszertációk, Szakdolgozatok, és TDK, Adatbázisokon keresztül elérhető tartalmak. A tartalmak előállítóira, témák gyűjtőire vonatkozó információk (intézményi információk, profil oldal a Twitteren) is elsődleges, és egyben saját maguk által előállított anyagok lesznek (Látogatók, Könyvtárhasználat menüpontok alatt).

Másodlagos tartalmak lesznek tehát a könyvtár katalógusa, vagy a tájékoztató könyvtárosoktól valamilyen formában (skype, meebo, email) nyert információ egy-egy dokumentumról, szolgáltatásról. Vagy a Könyvajánló, Heti ajánló (Disszertációk) interaktív ablakának anyagai a főoldalon, amelyek viszont mind a könyvtár dolgozói által előállított tartalmak lesznek.

Hozzáadott tartalom, de értelmezhetjük más területekkel való összefüggés teremtésnek például a KLIKK gyűjteményt az E-forrásokon belül.

A minden aloldalon megtalálható Észrevétek/Feedback segítségével megoldott a visszacsatolás. Gyűjtik a véleményeket, de nem teszik őket közzé.

A BCE KK honlapja nem igazán alkalmazodik a weben megjelent olyan új igényekhez, mint az értékpluralizmus, hálózati tudásélmény, hálózati időélmény, hálózati térélmény. Véleményem szerint azonban, mint egy felsőoktatási könyvtár, nem is nagyon tud - és talán nem is nagyon szabad - máshogy működnie. Valamiféle rend és szabályozottság szükségeltetik. Olyan módokon alkalmazkodhat, amelyre láthatjuk, hogy törekszik is, mint például olyan új alkalmazások kapcsolása a honlaphoz, mint a Twitter.

Hacsak nem tekintjük például hálózati tudásélménynek, hogy az E-forrásokban ott vannak az Oktatói Publikációk, Ph.D Disszertációk, Szakdolgozatok/TDK-k és Műhelytanulmányok, amelyek nem a könyvtár dolgozóinak, hanem bizonyos értelemben véve a használóinak a termékei, bár itt nem beszélhetünk úgy a hálózatiság adta specialitásokról, mint a fórumokon keletkező tartalmak, akkor már inkább a Wikipédiával vonhatnánk párhuzamot, ám ez sokkal ellenőrzöttebb.
Azt el tudnám képzelni, hogy valamilyen módon működjön egy tudásmegosztás (pl. egy fórum a könyvajánlókhoz kapcsolva megjegyzés, aki olvasta). Egy-egy könyvre felhívhatnák a hallgatók is egymás figyelmét, fontos tananyag, vagy csak jópofa...ilyenformán az egyes évfolyamok közötti "átjárás", információáramlás, (legálisan) is működhetne. Vagy "beköthetnék" a Gazdaság, Tőzsde, Eu, Marketing Mimi-ket (Wikipédiához hasonlóan foglalomgyűjtemény, csak ilyen specializált témák is vannak benne külön. A hallgatók, oktatók és könyvtárosok együtt vehetnének részt a szócikkek ellenőrzésében, bővítésében, építésében.) Lehetne indítani egy "innováció-szolgáltatást", külön fül lehetne a honlapon, fórum forma például. Lényege, hogy a könyvtár használói ide írhatnák, milyen web2-es szolgáltatásokat tudnának elképzelni a honlapon, mire lenne igényük.

Az egyetemen belül működő esetleges kluboknak és tanulócsoportoknak is lehetne külön aloldala a főoldalhoz kapcsolódóan. Ahol az adott témakörben mindent egy helyen tarthatnának (lehetne fórum vagy blog forma).
Az egyes tudományos dolgozatokat megoszthatnák pl. GoogleDocs-ok segítségével, egy-egy előadásuk/ülésük anyagát több módon is közzé tehetnék. Fotódokumentáció pl. Picasaweb-bel, vagy lehetne Podcast is az előadások hanganyagáról, de adhatnak webkamerás élőközvetítést is (ustream). Gyűjthetnek és beköthetnek a témába vágó egyéb előadásokat, videókat (youtube-ról pl.) és prezi-ket (prezi.comról, slideshare-ről), dokumentumokat is ajánlhatnak a del.ici.ous-sal, lehetne egy közös "tudásanyaguk", amit a csoport tagjainak együttértésében tesznek oda, de minden tagnak lehet sajátja is, ezáltal is szélesíthetik egymás látókörét. Ilyen szempontból az RSS feed is hasznos lehet (Témához tartozó friss hírek, szaklapok). A fórumon, blogon vitatkozhatnak az aktuális könyv/cikkélményről, vagy tudományos kérdésről...ezeknek segítségével pedig az egyetem és könyvtár falai közül "kiszabadulhat" ez a kör. Hiszen ilyenformán csatlakozhat a közösséghez egy már régebben végzett diák is, nincs időhöz és térhez kötve, hogy beszálljon egy-egy vitába, elég a virtuális jelenléte is. Itt az egyéni és a közös tudás egyszerre jelenhet meg, hitelességét pedig a közösség fogja igazolni.

A tudásélménnyel kapcsolatban beszélhetünk még arról, hogy mennyire tudná a köynvtár szegmántálni csoportjait és az egyedi felhasználói igényekre szabni a "tudást". Tehát megoldható lenne-e valamilyen módon, hogy mondjuk a Hallgatók ott ahol megoldják, hogy távolról meghosszabbítsák egy könyvük lejárati dátumát, vagy előjegyeznek, bejelölhessék pl., hogy ténylegesen mi érdekli őket (címkézés-féle), és mondjuk személyre szabott könyvajánlókat, szakirodalomlistákat kapjanak a könyvtártól bizonyos időközönként.

A hálózati időélményt sem lehet itt úgy értelmezni, mint egy blog, fórum, vagy közösségi portál üzenőfala esetén. Az itt megjelent tartalmak többsége állandó. Változó, hogy a hírekben "reklámozott" adatbázisok, vagy a könyvajánlók meddig vannak fent, de ez is egy komoly szabályozás szerint történik, nem annyira "öntörvényű", mint az előbbiekben felsorolt három esetben .

A hálózati térélményét tekintve elég "statikus". A könyvtár designja évek óta olyan, mint most. Ez nem feltétlenül baj, mert így mindent megtalálhatnak mindig a honlap visszatérő látogatói, nem biztos, hogy célszerű lenne egy nagy átrendezés és designváltás a honlapon. A térélmény fokozása érdekében esetleg annyit tudnék még elképzelni, hogy feltehetnének egy Képgalériát a könyvtárról, esetleg egy Sárgatúra-videót (könyvtár bejárása), vagy interaktív térképet, ahol kattintgathatok és kinagyítja, képet kapcsol az adott emelet, adott részéhez...stb.

Esetünkben egy Twitter, vagy Facebook profil nem a birtoklásvágyat szolgálja, illetve közvetetten. A könyvtár más megjelenési formákat keres a weben, hogy észrevegyék, miél többen, és manapság mi lehet erre az egyik legkézenfekvőbb megoldás? Nos egy profil létrehozása a könyvtár számára, az egyik népszerű közösségi portálon. "Szerezni" akar még felhasználókat, és reméli, hogy ezzel megtarthatja az eddigiket is (szimpátia növelése). De a "birtoklás" nem egy-egy személyre fog irányulni, az egyén itt valójában lényegtelen lesz, fő a kapcsolatok száma, a "tömegvonzás". A kapcsolati gráf folyamatosan képlékeny és változó lesz, jönnek-mennek a "kapcsolatok"/ismerősök/.

A könyvtár és weboldal-tartalmainak "társadalmi szerepvállalását" azt hiszem nem érdemes részletezni, hiszen egyértelműen nevelő és segítő szándékú. Tulajdonképpen ez a "főtevékenysége".


Egy olyan komplex rendszert udnék elképzelni, amely egyfelől meghagyja a könyvtár jelenlegi rendszerét (E-források, Katalogus külön) és szolgáltatott tartalmait, másfelől "beengedi" a közösséget, aloldalrendszer pl. vagy külön menüpontok (pl. Tudákörök - Tudomáynos klubok gyűjteményei, véleményei, eseményei - tehát az "aloldalak".) ezen fentebb részletesebben vázolt lehetőségeknek is.
Úgy vélem, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtára mindenképpen igyekszik beépíteni rendszerébe a web2-es új lehetőségeket, ám a tudatosság mértéke, illetve a "fázis-késés" még problémákat okoz. A jelenleginél több alkalmazás használata is elképzelhető lenne, anélkül, hogy az rontana a könyvtár presztízsén, szolgáltatott tartalmainak megbízhatóságán.

A BAK és a használók közösségi igényei

Közösségszervező erők

A BAK létalapja a zene, a közös éneklés szeretete. Ez mindannyiunk által elfogadott érték és közös passzió, a szó legnemesebb értelmében. A közös érdeklődés a legerősebb közösségszervező erő, ez tartja össze a csoportot a hálózati és a valós közegben egyaránt. Erre épülnek a személyes kapcsolatok, barátságok, melyek élhető közeggé, jól működő csoporttá teszik a kórust. A közösség életének éppoly fontos részét, ha úgy vesszük, a szakmai oldal mellett egyfajta párhuzamos dimenziót alkotnak. E dimenzió azonban erőteljesebben jelenik meg a valós, mint a virtuális világban. Természetesen a hálózati közegben is tükröződik (elég belenéznünk a Képtárba – a fotók kötetnyi szónál többet mesélnek a kórusban szövődő kapcsolatokról…), de a gyakori, rendszeres találkozás a személyes tapasztalatcserének, véleménynyilvánításnak, a dolgok azonnali kibeszélésének ("Ne dumálj, ne dumálj, nyugodtan ne dumálj!”) kedvez, esetenként akár az érdemi munka rovására is… A virtuális közegben mindezek helye a levelezőlista, melyre a kórus munkájára vonatkozó szolgálati közlemények mellett számos offtopic téma is felkerül. A kórustagság egyszerre jelent egy összetartó közösséghez tartozást, közös élményeket, kikapcsolódást, és komoly munkát, egymás iránti felelősségvállalást, értékőrzést és értékteremtést. Befelé forduló közösségről van szó, melynek tagjai mögött több évtizedes közös múlt áll. Az összegyűjtött tudás, a közzétett írásokban és fényképeken megörökített események leginkább a csoport tagjai számára érdekesek, a kívülállók számára nem feltétlenül hordoznak hasznos információt. A valós és a hálózati közegben is megesik, hogy a közösség „témáját és önmagát ünnepli” – szerencsére van mit ünnepelni!


Közösség és társadalom

Nem profi kórusról lévén szó, a tagok szabadidejüket áldozzák az éneklésre, „civilben” pedig a legkülönbözőbb foglalkozásokat űzik, eltérő végzettséggel és képességekkel rendelkeznek („A kórus fele pedagógus, a másik fele értelmiséginek vallja magát.”), széles korspektrumot reprezentálnak. A nemzedéki különbségek (bár kétségkívül jelentkeznek IRL) nem tükröződnek egyértelműen a hálózati aktivitásban, pl. a levelezőlistára írt bejegyzések mennyiségében, gyakoriságában.
A hálózat jelentősebb szerepet játszik az Énekel az ország projekt résztvevői közötti kapcsolattartásban, információcserében. A mozgalom évente mindössze egy-egy koncert erejéig fogja össze a kisebb, térben egymástól távol eső közösségeket. A hálózati kapcsolatoknak létfontosságú szerepe van a projekt megszervezésében és lebonyolításában. A szervezés természetesen zárt csatornákon (postai úton küldött levélben, e-mailben, levelezőlistán) folyik, de a végeredmény valamilyen formában, legalább említés szintjén nyilvánosság elé kerül: a megmozgatott több száz fős tömeg miatt a rendezvénynek jelentős sajtóvisszhangja van, a weben megjelennek a próbákon készült felvételek részletei, a részvevő kórusok saját fórumaikon számolnak be élményeikről stb.

Közösség és hálózati szabadság

Mivel IRL is eleve napi kapcsolatban működő közösségről van szó, a hálózati közeg sem garantálja a tőle megszokott szabadságot, anonimitást. A kórus sokszínű, differenciált, önkéntességen, egymás elfogadásán (rosszabb esetben: eltűrésén…) és személyiségi jogainak tiszteletén alapuló közösség. /Természetesen a tekintélytisztelet is szerepet játszik: szakmai kérdésekben végső soron nincs helye demokráciának. („Ne a vágyaidat énekeld, hanem a kezemet!”)/ A BAK mindenképp kreatív, teremtő közegnek tekinthető; működésének deklarált célja az élmény megteremtése – lehet ez koncertélmény, de megnyilvánulhat kézzelfogható, birtokolható dolgokban, pl. felvételben is – ezek nyilvánosságra hozása azonban szerzői jogi kérdéseket vet fel.

Tézis 5 - időjárás

Eredetileg az Országos Meteorológiai Szolgálat met.hu honlapját választottam elemzésre, de mivel ez az oldal egyáltalán nem tartalmaz közösségi elemeket, úgy döntöttem, más honlapot választok az időjárás témakörében. A keresésem eredménye meglehetősen kiábrándító volt: az időjárással foglalkozó honlapok közül talán az idojaras.hu tartalmazza a legtöbb interaktív elemet, azonban hiába hirdeti magát "személyre szabott"-ként, a regisztráció és bejelentkezés után elérhetővé váló közösségi lehetőségek kimerülnek a képek feltöltésében és a különféle szavazásokban.

Általánosságban az időjárás talán az egyik leginkább közösségépítő téma, hiszen egymást nem ismerő emberek a való életben is először az éppen tapasztalt időjárás megvitatásával tudnak közös pontot találni egymással. A különféle közösségi szolgáltatások (pl. twitter, facebook) felületein is gyakran jelennek meg időjárással kapcsolatos megjegyzések, sőt, gyakori humorforrás, hogy az emberek hamarabb értesülnek bizonyos időjárási eseményekről az ismerőseik (vagy idegenek) kommentjei alapján, mint hogy ezt saját maguk mondjuk az ablakon kinézve tapasztalnák. Ahogy a valós beszélgetések során, úgy a hálózati kommunikációban is gyakran előkerül az extrém időjárás okainak taglalása, az időjárással kapcsolatos panaszok (mikor lesz már jó idő/mikor lesz már vége ennek a hőségnek, stb.) A Facebook-on pl. számos időjárással foglalkozó csoport létezik, amelyben az emberek nem csak ismerőseikkel, hanem a csoporthoz csatlakozó idegenekkel is megvitatják ezeket a néhol banális, néhol érdekesebb kérdéseket.

Önálló, időjárással foglalkozó közösségi alkalmazásoknak is lenne létjogosultsága, mert annak ellenére, hogy ez túl általános téma, amely talán csak a hobbimeteorológusok esetében jut el a mélyebb, tartalmasabb eszmecsere szintjére, számos gyakorlati hasznát is el tudom képzelni az időjárás megvitatásának. Egy megfelelő közösségi felületen vagy alkalmazásban például a felhasználók megoszthatnák egymással, hogy a tartózkodásuk helyén éppen milyen az időjárás, és hogy ez milyen hatással van a napi tevékenységükre (munka, szabadidő), hogyan befolyásolja az öltözködésüket, az aktuális közéretüket, vagy akár az egészségi állapotukat (napégés, fronthatások, allergia).

5. A száguldás szerelmesei, F1hirek.hu

Akik netalán még nem ismernék az oldalt, az F1 a Forma1 rövidítése, ezen belül is az autók versenye. Mindenki számára világossá válik, hogy ezen az internetes oldalon a Forma1-es versenyekkel kapcsolatos híreket olvashatunk. Az oldal mindenképp az autóverseny és a száguldás szerelmeseinek szól.

Az érdeklődők a következő menüpontokból válogathatnak: TIPPVERSENY, MAGAZIN, ARCHÍVUM, VB-ÁLLÁS, VERSENYNAPTÁR ADATBANK, F1-JEGYEK, F1-ONLINE, FÓRUM, AUTÓ. A fő menüpontok mellett még több almenüpont is szerepel: ELŐZETES, TV-PROGRAM, EDZÉSEK, IDŐMÉRŐ, ÖSSZEFOGLALÓ, NYILATKOZATOK, RÖVID HÍR, TAVALYI FUTAM.. A felsorolt menüpontokból kiderül, hogy a témával kapcsolatos bármilyen információ birtokába juthatunk.

Aki nyomon követi a Forma1-es futamokat, minden alkalommal tippelhet a pole pozíció és a futamgyőztesre, továbbá a pontszerző helyeken befutó pilótákra. A helyesen tippelők pontokat kapnak minden egyes alkalommal, amikor helyes tippet adnak. A játék lényege, hogy az összes futamot követően, aki a legtöbb pontot gyűjti (pontosabban az első három helyezett) nyereményben részesül. Érdemes tehát játszani. A MAGAZIN menüpont alatt korábban közzétett hírekből olvashatunk válogatást. Az ARCHÍVUMBAN újra válogatott hírek találhatók. A VB-ÁLLÁS menüpont alatt figyelemmel követhetjük a pilóták pontszámait és a csapatok pontszámait egy-egy futamra lebontva. A 2010-es évtől kezdve megváltozott a pontozási szabályzat, korábban az első nyolc helyezett kapott pontot, az idei évtől kezdve már az első tíz célba ért pilóta gazdagodik pontokkal. A VERSENYNAPTÁR természetesen az adott évre vonatkozó helyszíneket és az ezekhez tartozó időpontokat tartalmazza. Részletes tájékoztatást kapunk a szabadedzések, az időmérő edzés és a futam időpontjairól, továbbá még néhány hasznos információt az adott pályával kapcsolatban (pl. mikor rendezték az első futamot, hány körös a verseny stb.). Az ADATBANK tartalmazza az egyes csapatok elnevezését, a szereplő pilóták nevét és azok nemzetiségét és születési évszámát. Az F1-JEGYEK egy új menüpont, ami lehetővé teszi az érdeklődők számára az online jegyvásárlást minden futamra. A FORMA1 ONLINE menüpont alatt a leghasznosabb a főrum, ahol hozzászólást, véleményt írhatunk a Forma1-re vonatkozóan bármiről, pilótákról, csapatokról, versenyekről és még sok más érdekességgel kapcsolatban.

A FÓRUM menüpont rengeteg lehetőséget kínál a rajongók számára. Hozzászólhatnak az aktuális évben történt eseményekhez, véleményt nyilváníthatnak, megjegyzéseket tehetnek. A hozzászólásoknak rövidnek és lényegretörőnek kell lennie. Ezen az oldalon találjuk a szurkolói klubokat is, amelyekhez csatlakozhatunk és a kedvenc csapatunkkal és pilótánkkal kapcsolatban aktuális észrevételeket tehetünk. Egy érdekesség, hogy a korábbi évek pilótáiról és csapatokról is tájékozódhatunk, érdekes információkhoz juthatunk az ő pályafutásukkal kapcsolatban.

A Forma1-es futamokat a TV-ben élő adásban az RTL Klub csatornán követhetjük nyomon.. Idegen nyelven, németül az ORF1-en. A kezdési időpontok sok esetben különbözőek, hiszen az épp aktuális ország időzónájához igazodva vetítik a magyar nyelvű csatornán. A teljes évad futamainak időpontjait is megtalálhatjuk a honlapon. Az aktuális futam előtt néhány nappal előzetes információkat is szerezhetünk, mint például időjárás, rövid leírás az előző évi futamról, pálya bemutatása stb...

Tézis 5. Herendi porcelán

A Herendi porcelán honlapja elsősorban a porcelán múltját és jelenét hivatott bemutatni a hozzá kapcsolódó témákkal egyetemben.
A javarészt egyoldalú kommunikáció teret enged - ha nem is sokat - az interaktivitásnak.

Regisztrált tagként módunkban áll a többletinformációk megszerzése mellett reagálni is egyes bejegyzésekre, nemcsak olvasni a közölt információt. Megoszthatjuk saját véleményünket, hozzáfűzhetjük gondolatainkat a felmerülő témákhoz.
Tájékozódhatunk (első kézből) aukciókról, kiállításokról, újdonságokról stb. és értesíthetjük a klub többi tagját is.


Közösség és társadalom
A nemzedéki rétegződés tekintetében elmondhatom, hogy bár mindenki gyönyörködhetne a kézművesipar remekeiben (nincs korosztályi megkötés), mégis inkább a felnőtt korosztálynak szól, őket célozza meg. Közülük is a "műkedvelő", "előkelő" (vásárlást tekintve - anyagi szempontból) társadalmi réteget.
Nagy valószínűséggel azon személyek látogatják rendszeresen a weblapot, akiket lenyűgöz ez a fajta művészet és/vagy azok, akik megengedhetik maguknak, hogy ilyen minőségi használati tárgy birtokosai legyenek.
A regionális rétegződés itt nem kap szerepet. Mivel hazai alkotásokról van szó, azt is gondolhatnánk, hogy az érdeklődés határainkon belül marad. Azonban ez nem így van. A több évtizeden, sőt évszázadon át megtartott hírnévnek köszönhetően határtalan ismertségre tett szert a "Herendi". (A nyelvi korlátok pedig valamelyest csökkentek azáltal, hogy több nyelven olvasható a weboldal tartalma.)

Közösség és hálózati szabadság
Az oldal témáját tekintve politikamentes, tehát ilyen jellegű nézetek nem lelhetők fel. Az iparművészet (és a történelem) az, amely köré fonódik a felhasználók által szolgáltatott tartalom.

A "Rólunk írták" linkre kattintva a Porcelán médiában való megjelenését követhetjük nyomon. A közösségi információcserében javarészt ezen cikkekre adott reagálások játszanak szerepet...

Vadászgörény Club - Tézis 5.

A feladat folytatásához új honlapot választottam, mivel a nemzetisirkert.hu weboldal kifejezetten az információ-szolgáltatás, az érdeklődők tájékoztatásának céljából jött létre, így alig ad lehetőséget a hálózathasználók közösségi igényeinek kielégítésére.
Az új választott honlap a vadaszgoreny-club.com: az oldal a vadászgörényt tartók ill. kedvelők tájékoztatására, tapasztalataik megbeszélésére jött létre. A látogatók regisztrálhatják saját görényeiket, küldhetnek be az állatokkal kapcsolatos hasznosnak ítélt cikkeket, chatelhetnek, lehetőségük van a fórum témáinak olvasására ill. hozzászólásra, van üzenőfal, nyereményjáték és a görényekkel ill. felszerelésükkel kapcsolatos hirdetési felület is.

A honlap igazi közösségszervező erő, kifejezetten a célból jött létre, hogy az ide látogató felhasználók megtalálhassák egymást a virtuális világon túl is (hiszen a göriknek szükségük van a fajtársaikkal való kapcsolatra). Ezt speciális kereső segíti: kereshetünk az állat színe, neme és lakhelye szerint. Ha párt, sétálópartnert keresnék a görim számára, 54 budapesti gazdit kéne megkeresnem. A legtöbb felhasználó még képeket is töltött fel az állatkájáról.

A fentiekből egyértelműen megállapítható, hogy a közösségi szervező erő ebben az esetben az azonos fajú állat tartása, az iránta való érdeklődés, a napi események (élmények és problémák is) megosztása a hasonlóan gondolkodókkal.

A közösség társadalmi szerepvállalással is bír, hiszen – valljuk be – a vadászgörény tartása ma még nem mindenki által elfogadott. A felhasználók beszélgetnek a helyes tartásról, ami alapvetően befolyásolhat egy görénytulajdonos jelöltet abban, hogy valóban vásárol-e görényt, tudja-e számára az ideális körülményeket biztosítani. A mindennapi problémák szintén hasznos információk leendő göriseknek.
A csoport tagjai rendszeresen látogatnak rendezvényekre is, ahol beszélnek a görényekről és simogatást is szerveznek.

A hálózati szabadság érvényesül, hiszen semmilyen korlátja nincs a felvetett témáknak, mindent megbeszélnek, ami csak eszükbe jut. Néhány hirdetés is megtalálható, de ezek nem zavaróak. Kapcsolódnak a témához és megjelenésükben jól harmonizálnak a környezettel.

A club honlapja mindenképpen színesíti a közösségi életet, igazi közösségi tér.

tézis 5 A virtuális világ valós lépésekre ösztönöz

Az, hogy az írott szó egy szempillantás alatt akár egy másik földrészen is teremhet, számtalan lehetőséget kínál számunkra.
A virtuális térben kialakult közösségek tagjaként lehetőséget kapunk mások véleményének, tapasztalatainak megismerésére, ugyanakkor – ha ezt szeretnénk - saját gondolatainkat is megoszthatjuk.
Elismerve az internet mindennapjainkra gyakorolt pozitív hatását mégis úgy gondolom: egy adott honlapon – ha a tartalom ezt megkívánja – nem baj, ha a szerkesztők mértékkel élnek a véleménynyilvánítás lehetőségének felkínálásával.
A magyar irodalom szellemi és tárgyi kultúrkincseinek gyűjtése megőrzése és szolgáltatása a Petőfi Irodalmi Múzeum virtuális falain belül véleményem szerint önmagában is közösségformáló szereppel bír. Lényegesnek találom, hogy a munkatársak szellemi tevékenységük eredményeinek közzétételével – legyenek azok hagyományos értelemben vett kiadványok vagy az interneten elérhető kulturális tartalmak – hozzájárulnak irodalmi értékrendünk formálásához, csiszolásához.
A munkaközösség tagjai nem burkolóznak az anonimitás védelmébe – talán ez is egy fontos momentuma a kultúra egyes elemeinek értékké válásában.
Ma, amikor gyakran hivatkozunk értékválságra különösen fontos, hogy az arra hivatott intézmények megbízhatóan felmutassák egy-egy tudományterület vagy művészeti ág részterületének értékeit. Az irodalom iránt elkötelezettként, valós személyekként önmagukat vállalva tehetik ezt a leghitelesebben.
„Nyomot hagynak” a világhálón egyenként és közösen. Egy esztétikus, színes honlapon keresztül hívnak, személyes látogatásra invitálnak.
A honlap látogatói több helyen kapnak lehetőséget véleménynyilvánításra (például a PIMMEDIA http://www.pimmedia.hu/index.ivy készülő fórumán vagy a kapcsolat menüpontban; a gyerekek a PIMKO „Írj nekünk!” rovatában). A Reneszánsz IWIW szerkesztésében részt vehetünk, s felnőttként is játszhatunk a Nyugat-játékkal http://www.pim.hu/object.58bc6877-55aa-4388-8e2d-579a4fc886b7.ivy
Az irodalom témaköre iránt érdeklődők RSS csatorna segítségével rendszeresen értesülhetnek a honlapon megjelenő újdonságokról, s a rendezvényekről.
A számítógép monitorán megjelenő kényelmes, virtuális világ itt arra is ösztönöz, hogy kilépjünk az otthon falai közül.

Tézis 5. -Kultúra.hu

1. Közösség szervező erők
Közösségszervezés szempontjából a Kultúra.hu nem sorolható a szervező kategóriába. De hiszen a célja sem ez.
Emellett én mégis nagyon hiányolom egy olyan felület jelenlétét, ahol a felhasználók megbeszélhetnék egymással az adott téma kérdéseit, megoszthatnák véleményüket, kérdezhetnének, vitatkozhatnának.
De talán inkább főleg az útbaigazítás, vagy ajánlás az, amire gondolok egy-egy kulturális programmal kapcsolatban.
A kulturális programokkal szerencsés esetben vele jár egy kellemes vagy hasznos élmény begyűjtése. És ha már egyszer kellemes, vagy felkelti valaki érdeklődését komolyabban az adott téma iránt, általában igénye van az élmény megosztására, megbeszélésére, új információk szerzésére. Persze ezekre ott vannak a fórumok, de nem ugyanaz, ha át kell lépni egy másik webes felületre, ahol lehet, hogy éppen másról folyik a beszélgetés, mintha a Kultúra.hu oldalnak lenne egy saját fóruma, ahol az aktuális programokat, kiállításokat, könyveket tárgyalják. Egy blog talán még jobb lenne, mivel ott rendszerezve, címkézve meg lehet találni a korábbi bejegyzéseket is.
Egyre többször veszem észre magamon, hogy ha valamilyen tartalom el van látva kommentekkel, akkor azt végig szoktam futni, és van, hogy segít annak eldöntésében, hogy érdemes-e az adott témával tovább foglalkoznom, vagy sem.

2. Közösség és társadalom
A nemzedéki rétegződés formája szerintem egyáltalán nem fedezhető fel a Kultúra.hu oldalán. Legyen szó fiatalokról vagy idősekről, a tartalom mindenkihez ugyan úgy szól. Nincsenek külön szedve csak fiataloknak szóló, vagy csak idősebb korosztálynak ajánlott tartalmak. Talán pont ez benne a jó. Ha ügyesen van egy program feltűntetve, akkor elnyerheti az idősebb korosztály figyelmét is, még akkor is, ha pl. azt egy fiatal, elvontabb gondolkodású művész hozta létre.
Szerintem ha egy oldal igényesen van felépítve, a tartalma értelmes és színes, akkor az egészen fiataltól a legidősebb korosztályig hasznosnak tekinthető, mindenféle behatároltság és korlát nélkül.
Regionális rétegződést sem vélek felfedezni, hacsak azt nem vesszük, hogy a legtöbb ajánló mégiscsak Budapest vagy néhány egyéb nagyváros programairól szól. A hírek, kritikák, interjúk viszont már nem sorolhatók csak egy-egy városhoz, ezek átfogóak.
Szerintem ennek az oldalnak nincs közösséget megmozdító szerepe, mivel itt inkább az informálás, az ajánlás, a tájékoztatás a lényeg. De ha lenne fóruma vagy blogja, abból elképzelhetőnek tartom szinte bármilyen, kultúrával vagy művészettel kapcsolatos akár közösségszervező, akár közösséget megmozdító dolgok létrejöttét.

3. Közösség és hálózati szabadság
Teremtő közeg szempontjából sem a Kultúra.hu oldalt említeném először. Az oldal inkább kiindulópontja a kultúrának, mintsem gyűjtő helye. Mivel nem csak egy kiválasztott területtel foglalkozik (pl. csak szobrászat), hanem a táncon át a zene, irodalom, film mellett szinte majdnem minden területtel, nem is lehet gyűjteményépítő, a tudást elraktározó szerepe.
Viszont ha minden terület mellé indítanának egy fórumot vagy blogot, elképzelhetőnek tartom, hogy az érdeklődő lelkes bloggerek „termelnének” annyi információt, amiből aztán akár fel lehetne építeni egy újszerű gyűjteményes rendszert, honlapot.

HáziPatika.com - Tézis 5

Mivel ebben a félévben lehetőség van új honlap elemzésére, így választottam egy számomra másik érdekes oldalt az agykontrollon kívül. Ez pedig a HaziPatika.com nevet viseli. Egyszerű, de lényegretörő szlogent tüntetnek fel az oldalon: Egészségről-interneten. Azért is esett a választásom erre a honlapra, mert megfelelőbbnek tartottam az idei kérdések kapcsán az előző félévben elemzett honlapnál, továbbá mert fontosnak tartok mindent, ami az egészséggel kapcsolatos.

Már régóta bújom ennek az oldalnak a tartalmát és szívesen tartozom én is ehhez a közösséghez érdeklődőként.

Közösség szervező erők:

A honlap teljes mértékben alkalmas arra, hogy az egészség iránt érdeklődőket közösséggé formálja. Maga a tartalom rendkívül változatos: segítség a betegségekkel kapcsolatban, baba-mama program, és a fogyni vágyók is rengeteg hasznos ötletet meríthetnek a tartalomból. (persze ez csak pár példa a számos téma közül) Rengeteg hasznos cikket és kiemelt rovatot találhatunk különböző betegségek kezelésével kapcsolatban.

Közösség és társadalom:

Találunk egy pár hasznos és közösségformáló szolgáltatást is. Ilyen például az ingyenes fogyókúra program, melyet megoszthatunk egy kód segítségével társainkkal is, és részesévé válhatnak igyekezetünknek. Másik egészség szolgáltatás, melyet ugyancsak ingyenesen vehet igénybe mindenki, a koleszterinszint-csökkentő program. Ez is hasonló elveken működik, mint az előző program. Lehetőség van testsúly-és vérnyomásnapló vezetésére is. Találunk betegség lexikont, mely segítségünkre lehet, ha nem értünk valamit.

Amit ugyancsak nagyszerűnek találok, azok az egészségreceptek megosztása minden érdeklődővel. Akárki, aki ide bekukkant, bármikor tud meríteni a mások által folyamatosan bővített ötletekből és hasznos receptekből, illetve oszthatja meg számára ismeretlen emberekkel a saját sikerét és tapasztalatait. Valóban itt elmondhatjuk, hogy a hálózat lehetőséget ad a családi és baráti kapcsolatot is túlszárnyaló tájékozódásra, az ismeretlen emberek közti kommunikációra és elérésre. Kijelenthetjük, hogy a "kapcsolattartás, eszmecsere legalkalmasabb módja a hálózat." A hely közösségi voltát mutatja az is, hogy a receptek bár nem kifejezetten kommentelhetők, de bárki által értékelhetők egy listán, melyet a honlapot látogatók szívesen meg is tesznek.

Az aktív fórum használata pedig lehetőséget teremt, hogy bárki értékes információkhoz és tapasztalatokhoz juthasson, akár egy-egy betegséggel, fogyással, függőséggel stb. kapcsolatban. Továbbá az ide látogatók bármikor megoszthatják és megvitathatják egymással a saját véleményüket. Ez formálja igazi közösséggé az itt résztvevőket.

Kiváló funkciónak tartom még az áruház menüpont alatt tevékenykedő egészségbolt.hu szolgáltatásait, továbbá az ételrendelési lehetőséget.

Közösség és hálózati szabadság:

Az itt kialakult nyílt véleményezés, és tanácsadások által (melyet akár orvosok is megtehetnek hisz felvehetjük velük a kapcsolatot) is érvényesül a hálózati szabadság. A honlapon helyet kapnak hirdetések is, természetesen a témával kapcsolatban, és csalogatnak az ingyenes hírlevélre való feliratkozásra. Ezek a hirdetések egyáltalán nem zavaróak, mi több érdeklődővé teszi azt is, aki először látogat ide és akit egy kicsit is érdekel az egészség. A honlapot mindig ellátják újabb és újabb aktuális témával, folyamatosan fejlesztve ezáltal a közösség teremtő szerepét.

A HáziPatika.com nevű portál 2008-ban másodszor nyerte el az Egészség kategória fődíját, társoldala az 50plussz.hu pedig az év honlapja elismerést érdemelte ki. Azt hiszem ez mindenképpen meggyőző érv, hogy sűrűn látogassuk az említett honlapokat, és akár csak egy picit is többet törődjünk az egészségünkkel.

katedra.hu - Tézis 5

Az internetes csatornákon Keresztül szerveződő közösségek az általam vizsgált, Katedra nyelviskola honlapját is bizonyára megtalálták már. Az idegennyelvek, más kultúrák iránt érdeklődő egyének sok hasznos információt találhatnak itt. A nyelvtanulás szépségeivel és nehézségeivel szembesülő internetezők is hasznos tanácsokat, eligazításokat találhatnak . A nyelvet tanítókra is gondoltak a tanárképzés menüpont alatt. Az iskola profilját lefedő információk és felhalmozódott tudásanyag pl.:ingyenes szótár, letölthető szintfelmérők, nyelvvizsgával kapcsolatos hasznos információk elérhetők a honlapról. A fenti témák iránt érdeklődő egyéneknek azonban nincs lehetőségük ezen a honlapon közösséggé szerveződni, bár meggyőződésem, hogy lenne rá igény. Két új témával is bővítette a nyelviskola a repertoárját. Katedra live online menüpont alatt e-learning nyelvtanulásra van lehetőség. Külföldi munka mindenkinek menü alatt EUWORK állásközvetítő iroda kínálja szolgáltatásait. Ez az oldal kíváló példája a bújtatott reklámnak, hiszen némi nyelvtudás nélkül nem rúghatunk labdába, de majd a Katedra segít és megnyílhat előttünk egész Európa munkaerő piaca. A nyelvtanulás menüpont alatt nem meglepő módon a katedra nyelviskola tanfolyamait ajánlják a külföldi munkát keresőknek.



Ezen a honlapon már lehet blogolni, amivel élnek is az emberek. Főleg a külföldi munkavállalással kapcsolatos pozitív és negatív tapasztalataikat osztják meg egymással. A nagy kaland közösségi oldalra kattintva elmerülhetünk az utazás, külföldi munka minden bugyrába.



Közösség és társadalom legkülönfélébb rétegződése megtalálhatja a maga érdeklődését. Aki utazgatni akar, vagy bizonyos ország érdekli, csereprogram, vagy tanulás. Itt van lehetőség videók, naplók közzétételére. Az útitárs kereső segíthet valódi emberi kontaktus átélésére is.



Amit a Katedra nyelviskola nem mer, vagy nem akar "bevállalni", a közösségi és hálózati szabadság mentén, azt megteszik helyette más közösségi oldalak. Keszthelyi nyelviskolájuk egy twitter oldalt indított el, a nagykanizsai katedrások pedig egy facebook-os fórumra invitálják hallgatóikat. Mindkét fórum viszonylag új, még nincs rajta túl nagy tülekedés, de meggyőződésem, idővel megtalálják egymást a hasonló érdeklődésűek és elindul egy egészséges önszerveződő folyamat. Néhány You Tube-os felvételt is találni, de ezek inkább kedvcsinálónak lettek feltéve. A társadalmi szerepvállalás a fenti oldalakon nem jellemző, de a nemzedéki - és regionális rétegződés már most érezhető. Az EUWORK állásközvetítő portál, és a nagy kaland utazási oldalon már most találkozhatunk alkalmilag szerveződő közösségekre, akiket egy közös cél, érdeklődés, külföldi munkavállalás vagy a kalandvágy fűz össze.

Vámpírok Bálja - tézis 5.

www.vampirokbalja.com

Az 5. tézis nekem is fejtörést okozott, hiszen az általam választott honlapon a közösségi funkció nemigazán érvényesül. A témát illetően ugyanúgy maradtam a musicalek világánál, de most egy konkrét musical holnapját elemzem. A szóban forgó musical pedig a Vámpírok Bálja.

A musicalről röviden annyit hogy Roman Polanski ugyanilyen című filmjének a színpadi adaptációjáról van szó, amit a külföldi sikerek után hazánkban is színpadra vittek. De még milyen jól tették, hiszen több éve hatalmas sikerrel játsszák (személy szerint már kétszer láttam és még megnézném legalább ennyiszer) a Magyar Színházban és széleskörű rajongó tábora jött létre. Na és itt jön képbe a közösségi funkció, hiszen létrejött egy fanclub a rajongók részére, ami a honlapról érhető el.

A honlapról annyit, hogy az érdeklődő itt mindent megtalálhat, amire kíváncsi. A darab történetének leírásától kezdve a szereplők bemutatását, jegyrendelést, rengeteg fényképet és videót az előadásról, a szereposztást, a sajtóban megjelent cikkeket... Tényleg nagyon sok érdekes és értékes információ kap itt helyet.

Az oldal közösségi funkciója két lehetőségen keresztül valósul meg: a Hírlevél és a Fanclub segítségével.
Hírlevél: Ahhoz hogy valaki hírlevelet kapjon regisztrálni kell az oldalra, majd feliratkozni. Miután ezek megtörténtek az érdeklődő a saját e-mail címére kapja a musicallel kapcsolatos friss információkat, aktualitásokat.
Fanclub: "Találj új barátokat!" Ezzel a szlogennel hirdetik a fanclubhoz való tartozás egyik előnyét. A feliratra való kattintás után átnavigál egy másik oldalra, ami kifejezetten egy rajongói oldal ("Hivatalos magyar rajongói oldal") Az alapfunkciókon kívül, úgy mint Galéria, Regisztráció, Hírek, Info található még Fórum és Taglista. A lényeg itt is a regisztráció, hiszen csak így lehet hozzászólást írni. A Fórum témákra van osztva úgy mint pl. jegyek, CD, szereplők. A fórum igazi nyílt terep a rajongók számára, sokan itt árulják jegyeiket vagy pedig fordítva, itt vásárolnának valakitől feleslegessé vált jegyeket. Nagyon sokan az előadással kapcsolatos élményeiket mesélik el, vagy csak megköszönik a szervezőknek pl a kulisszajárás megszervezését.

Tézis 5. Munkácsy Mihály Múzeum

A második félévben lehetőségünk van arra, hogy új honlapot válasszunk ki elemzésre. Mivel a korábbi honlappal kapcsolatos elemzési lehetőség szűk határok között mozgott, ezért egy másik honlapot választottam, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum honlapját.

Elérhetősége: www.munkacsy.hu

A honlapot elsősorban a képzőművészet, azon belül a festészet iránt rajongók látogatják, de közülük is azok, akik érdeklődnek Munkácsy Mihály művészete és élete iránt. A múzeum a világ legnagyobb Munkácsy-gyűjteménye. Folyamatosan kiemelt figyelmet fordít a Munkácsy-ereklyék gyűjtésére. A honlapon tematikusan elrendezve megtaláljuk a Munkácsyra vonatkozó dokumentumok (festmények, grafikák, személyes tárgyak, életrajzi adatok, irodalomjegyzék) gazdag tárházát. A múzeum nemcsak a Munkácsy-gyűjteményt mutatja be, állandó és időszaki kiállításai Békés megye néprajzi, régészeti és természettudományi különlegességeiből is ízelítőt ad.

Az oldal látogatói véleményüket, észrevételüket a vendégkönyvben tehetik meg. Itt lehetőség van egymás hozzászólásaira reagálni, mások véleményét megerősíteni vagy cáfolni. A hozzászólások egy része a múzeum szolgáltatásaival, aktuális kiállításaival kapcsolatos, de felhívják a figyelmet az ország más múzeumaiban rendezett kiállításokra is. Pozitív példa, hogy a múzeum vezetősége olvassa a bejegyzéseket és válaszolnak is a feltett kérdésekre. Sokan írnak a Munkácsy Mihály életéről szóló, sokak által ismert és olvasott Dallos Sándor könyvekről és a festő műveiről. Érdekes, hogy egyesek a kiállítás meglátogatása után kapnak kedvet a könyvek elolvasásához, mások a könyv elolvasása után döntik el, hogy megismerkednek Munkácsy műveivel. Itt működik a közösségteremtő erő, hiszen a Munkácsy-rajongók egymásra találnak, megosztják egymással tapasztalataikat, véleményeiket, ötleteket adnak egymásnak.

A vendégkönyvbe csak előzetes regisztráció után lehet írni. Más honlapoktól eltérően itt sokan vállalják a nevüket, mások kitalált felhasználóneveken vagy beceneveken mondanak véleményt. Nemre, korosztályra, foglalkozásra való tekintet nélkül bárki írhat a vendégkönyvbe, közös bennük (a hozzászólások alapján), hogy szívesen látogatják a Munkácsy- kiállításokat és érdeklődnek a festő élete iránt. A hozzászólások főleg saját élményeket tartalmaznak, mellőzik a tudományos információkat.

A vendégkönyvben érvényesül a hálózati szabadság, hiszen bárki bármit beírhat, amelyre válaszolni is lehetősége van bárkinek. Olykor ezt még a múzeum igazgatója is megteszi egy-egy válasz formájában. Igazi nagy vita még nem alakult ki, úgy tűnik, Munkácsyval kapcsolatban nagy az egyetértés a véleményt írók között.

A honlapon, meglepetésre, nincsenek reklámok. A Hírek, rendezvények menüpontban csak a múzeum saját kiadványait (pl. képeslapok, könyvjelző stb.) „reklámozza”, de ez érthető és egyáltalán nem tolakodó.

Könyvkolónia - tézis 5

A könyvkolónia jelentős közösségteremtő hatással bír. Mint a cím is mutatja, az olvasók olyan bejegyzéseket tehetnek közzé, melyben leírják olvasmányélményeiket, kritikáikat az adott könyvvel vagy szerzőjével kapcsolatban, megbeszélhetik egymással, ki hogyan értelmezte egy-egy mű bizonyos részeit, sőt, még cserére is van lehetőségük egymás között, így szerezve be a birtokolandó olvasmányt. Emellett minden téma előfordul, ami csak az olvasással kapcsolatosan előjöhet, könyvjelzők, megfilmesített művek, jeles napok szerzőknél, könyváruházas tapasztalatok stb.
Az olvasó-klubok itt többnyire egy szerző, vagy egy könyv, sorozat köré szerveződnek. A tagok név nélkül, egyszerű email-címmel regisztrálhatnak, ezután pedig annyit árulnak csak el magukról, valódi életükről, amennyit szeretnének, de pl. az állandó hosszászólók többségénél képet is találunk, vagy "beszélő" névvel regisztrálnak, megadva nemüket és korukat. Természetesen a látogatók a legváltozatosabban kerülnek ki a különböző korosztályokból, többnyire minden korcsoportot megtalálunk 12 és 65 év között. A szerveződéseknél teljesen mindegy tehát az életkor, de a lakhely, foglalkozás, és a nem is, az egyetlen ami számít, az azonos érdeklődési kör az irodalom terén. Pl. nagyon sok a külföldi tag, akik rendszeresen megbeszélik könyvvásárlásaikat magyar boltoktól, vagy kedvenc szerzőjük legújabb könyve hol, mikor jelenik meg.
Ha az oldal látogatottsága tovább nőne, és a hozzászólások minősége javulna, tehát több lenne az olyan felhasználó, aki értelmesen és szépen, részletesen, de a lényeget megfogalmazva írná le tapasztalatait egy könyvvel kapcsolatban, a kiadóknak mindenképpen számolnia kéne vele. Ez igaz a többi hasonló jellegű oldalra, mint a könyvmoly, vagy polc.hu. Jelenleg a nyomtatott művekkel lehet csak számolni, népszerűsítésükben nagy szerepe van máris az ehhez hasonló oldalaknak. Bár a minőség, mint írtam, még nem érte el a megfelelő szintet az egész portálon, de találunk már olyan kritikákat, melyek segítik az látogatót, mely könyvet válassza, ill. a fórumon sem már csak átlagos, tetszik-nem tetszik hozzászólások vannak.
Azonban ahogy nő az elektronikus irodalom, és olvasói száma, a könyvkolónia fontos szerepet kaphat lassan terjesztésében, így már nem csak ajánlóként, "olvasói klubként" működne, hanem a reklámtevékenység mellett a szolgáltatásban is részt vehetne. A közösségteremtés, és anonim véleményezés mellett én főleg ebben látom előnyét. Természetesen több olyan portál van jelenleg is, ahol a bestsellerek elérhetők, többnyire itt mégis házilag begépelt, vagy innen-onnan nyúlt változatokkal kell számolni, tehát általában illegális tartalommal.
De részt vehetnének a könyvkolónia-jellegű portálok az elektronikus könyvtárak népszerűsítésében is, hiszen rengeteg ember van, aki szeret olvasni, de nem futja új könyvre, vagy nincs ideje könyvtárra, viszont akár a laptopon szívesen olvasna esténként. A MEK-et is annyira kevesen ismerik, pedig folyamatosan töltik fel a legális tartalmat. De ha az olvasói közösségek vállalnák a marketinget önszántukból, felismerve az adódó lehetőséget, akár a MEK-ről letöltött könyvet továbbítva, akár csak ajánlva rengeteg embert irányíthatnának a legális elektronikus könyvtárak felé. Szerintem ez teljesen elfogadható reklám lenne, hiszen a majdani olvasó előnyére is válik, ha megtalálja a neki kellő dokumentumot. De egy ilyne reklámot csak hozzászólásban, ajánlásban szabad alkalmazni, hiszen mindenki utálja a magától, vagy kattintásra előugró ablakokat, ill. a csúszkával együtt mozgó, "Ezt vedd meg"-szöveges eltűntethetetlen kereteket.
Egyenlőre nehezen tudom elképzelni, hogy itt bármilyen csoportosulás alakulna, ami aztán országossá növi ki magát, de ez igaz más oldalakra is, tehát semmi sem lehetetlen. A körök megvannak, ha összefognak, abból bármi kialakulhat. De hogy mindez milyen témában? Amit lehetségesnek tartok, maximum az, hogy egy várva-várt könyvet a kezdeményezésükre előbb adnak ki, vagy talán a rosszul készített (ragasztott), széteső könyvek és szétmálló borítók ellen kampányolhatnának. Bár nem egy nagy volumenű dolog egyik sem, viszont szerintem a mai magyar könyvnyomtatás komoly problémáját jelentik. Valószínűleg egy ilyen jellegű összefogáshoz én is csatlakoznék, és várhatóan a könyvtárak is, nem csak a civilek:)
Összefoglalva, a hasonló oldalaknak komoly népszerűsítő ereje lehet, hiszen naponta egyre többen csatlakoznak a tagokhoz, és jó hatással vannak szerintem az internet megítélésére is. Hiszen népszerűek, látogatottak, a könyvkolónia tartalma is egyre fejlődik, és minősége is javul, bárki számára ingyen elérhető, és előnyös lehet.

Teljesítménytúrázók Társasága - tézis 5

Az általam kiválasztott és elemzett honlap „életében” nagy változás történt 2010. március 1-jével. Megújult ui. a Teljesítménytúrázók Társasága (TTT) honlapja. A weboldal készítőinek ezzel a változással az volt a célja, hogy a régi funkciók és a teljes tartalmi anyaga megtartása mellett egy szebb, és jobban bővíthető honlapot hozzanak létre.
Nem változott azonban a honlap Túranaptár és a Fórumok része, ezek az új (Drupal alapú) keretrendszerbe foglalva jelennek meg. A Hírek és a többi szöveges tartalmi rész (Bemutatkozás, Elismerő címek, Linkek) megújult, könnyebben kezelhető, bővíthető. A Hírekhez-a szerkesztők ígérete szerint- lehetőség nyílik majd csatolt fájlok és rendezői túrakiírások feltöltésére is.
Az Archívumban a korábbi honlapok tartalmát megőrizték, azok jelen pillanatban is elérhetők. A honlap Fórumok részében továbbra is lehetősége nyílik a felhasználóknak, túrabeszámolókat közzé tenni, tapasztalatokat, élményeket megosztani.
Külön fóruma, agorája van az Országos Kéktúra mozgalomnak, és az Alföldi Kéktúrának, valamint a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrának. Ezeket a fórumokat továbbra is "anoním" módon lehet használni, pl. beszámolót írni, de bizonyos -bővebb- funkciók csak az azonosítható felhasználóknak (valós személyeknek) lesznek elérhetők- ígérik a szerkesztők. Jelentős az Országos Kéktúrán tapasztaltakat megosztók száma. Mindenképp hasznos lehet azoknak, akik az OKT valamelyik szakaszán szeretnének túrázni, hiszen a pecsételő helyektől az adott települések helyi viszonyaikig számos információt olvashat a téma iránt érdeklődő felhasználó. A honlap ezen szolgáltatásán keresztül abszolút érvényesül mind a hálózat közösségszervező, mind tudás-felhalmozó és megőrző funkciója is.
A portál jó példa a hasonló érdeklődési körűek egymásra találására, tapasztalataik cseréjére, megosztására. A hálózati szabadság is abszolút mértékben érvényesül, hiszen a fenti témákban nyílt véleményeket oszthatnak meg az arra vállalkozók. Ezek a vélemények általában tapasztalások, és olyan hasznos információk, amelyek segítik a túrázókat abban, hogy elérjék céljukat. Olvashatunk például a hozzászólásokban olyat is, hogy az adott településen lévő pecsételő helyen milyen dohányfüsttel és helyi „arcokkal” rendelkező kocsmában igazolhatjuk az általunk megtett távú túrát. A túraleírások pedig arra készítenek fel, hogy milyen természeti viszonyokra számíthat az arra járó. A portál tehát abszolút mértékben segíti a közösség, a természetjárók, túrázók-teljesítmény, illetve „szimpla”- építését, szélesítését. A régebbi fórumokra- valószínű a megújhodásból adódóan- az Archívum linken keresztül a Kapcsolat link alatt érhető el. Ezek a fórumok pl. a következők: Kinizsi Százas túra, kéktúra jelvényszerző mozgalom, babás-kisgyerekes túratipp. Valószínű ez a probléma rövidesen megszűnik, s a portál közösségi élményt nyújtó funkciója tovább erősödik.

Kép a falon: Festőművészeti portál és közösség - Tézis 5.

Az 5. tézis szempontjainak vizsgálatára, a közösségi igények, a közösségi szervező erők bemutatására már nem tartottam megfelelőnek az előző félévben elemzett honlapot (PTE). Ezért váltottam erre az új oldalra, a Kép a falon közösségi térre, mellyel a napokban ismerkedtem meg, amikor festészeti technikák iránt kutakodtam, és eladó festményeket kerestem. Egyből szimpatikus volt számomra a kezdeményezés. Úgy gondolom, hogy ehhez a közösséghez szívesen tartoznék akár alkotóként, akár érdeklődőként.

1. Közösség szervező erők
Az oldal célja többek között, hogy teret biztosítson a festőművészeknek, a művészeti galériáknak és a művészellátó boltoknak az ingyenes bemutatkozásra, valamit a könyvkiadóknak és forgalmazóknak a festőművészettel összefüggő kiadványok bemutatására. Tehát burkoltan kereskedelmi célok is megjelennek. Mégis fő célja egy a festészet kedvelő közösség építése, a festészethez szorosan kapcsolódó szegmensek összehozása. A művészek megörökítik itt alkotásaikat, nyomokat hagynak a virtuális térben maguk után. Egymással tapasztalatot cserélnek, tanácsokkal segítik a másik fejlődését.

2. Közösség és társadalom
Eme virtuális közösség célzott egyénei tehát a művészet iránt érdeklődő és fogékony műkedvelők, festészetet kedvelő és a festményekre áldozó vársárlói réteg.
A legaktívabb szereplők maguk a művészek (amatőrök és profik egyaránt), akiknek célja, hogy alkotásaikat megismertessék, megszerettessék vagy épp kifejezésmódjukat elfogadtattassák egymással (konkurenciájukkal) és a vásárlói vagy pusztán műkedvelő réteggel. Ez a közösség különböző helyeken élő, különböző korosztályhoz, társadalmi csoporthoz tartozó egyéneket fog össze. Közös rendezési elv, mely irányadó életükben a festészet szeretete. A honlapot látogatók szívesen véleményezik, pontozzák az alkotásokat, ezáltal szerepet vállalnak egy- egy művész fejlődésében, elismerésében. Ahogy azt a honlap készítői is megfogalmazzák: „Az oldalon bemutatkozó festőművészek egy művészeti közösséget hozzanak létre ezzel is segítve egymást a folyamatos fejlődésben.”
Aktív fórum használatával a kezdő és kísérletező festőművész választ kaphat különböző kérdéseire akár technikákkal akár alapanyagokkal kapcsolatban.
Továbbá a fórumban a festészethez bármilyen módon kapcsolódó látogatók megoszthatják és megvitathatják egymással, a festészet helyzetével, jelenével és jövőjével, valamint az alkotással összefüggő véleményüket. Nem is találtam olyan megnyilvánulást se a fórumon, se a blogon, mely a festészettől, művészettől eltérő téma lenne.
A közösség résztvevőinek több pályázatot is hirdettek, egyik szimpatikus ezek közül: a Fekete Lyuk Pályázat, melynek célja az volt, hogy a KÉP A FALON portál művészeit alkotó közösséggé formálják.
A weboldalon regisztráló felhasználó részére számtalan hasznos funkció válik elérhetővé. Például így tudunk chatelni, belépni a Kép A Falon percről-percre és a Mit néznek a többiek? alkalmazásba, és így szólhatunk hozzá a fórumhoz. A Kép A Falon már a Twitteren is követhető. Ebben a virtuális közösségben pont az a legvalóságosabb, hogy a legtöbb esetben a művészek saját névvel és fotóval képviselik magukat, felerősítve a kapcsolatteremtő erőt Ezáltal vélhetően nem erősödnek fel a külsőségekből adódó előítéletek, inkább bizalom ébred a munkájuk iránt.
A potenciális vásárlókat különböző funkciók segítik, például lehetőség van a festmények összevetésére; különböző szűrések segítségével történő megtekintésre: festőművészek közül történő választással, az utoljára feltöltött festmények vagy az utoljára értéket képek átnézésére és a festőművészek által legtöbb ponttal értékel festmények is külön szűrhetőek. Így nyújtva bepillantást a weboldal legkedveltebb festményeibe. Hasonló funkciót tölt be a nézettségi sorrend menüpont is, ahol a legtöbbször megnézett festmények kapnak helyet.

3. Közösség és hálózati szabadság
A hálózati szabadság érvényesül a nyílt véleményezések vagy a tanácsadások által. Az oldalon hirdetések, bannerek (többnyire a festészettel kapcsolatosak) is helyt kapnak, de számomra nem zavaró módon.
A Tudástár menüpontot folyamatosan fejlesztik, itt gyűjtik a festéssel kapcsolatos tudásanyagot, legyen szó akár festészeti alapanyagokról, festési technikákról, festészeti témákról vagy híres festőkről. Ezzel is erősítve a közösség teremtő szerepét.

Véleményem szerint az oldal több mint egy virtuális galéria vagy művészeti adatbázis, igazi közösségi tér.