OIK és KJMK Tézis 8

OIK

Elsősorban azt emelném ki, hogy jó húzás volt az OIK-tól régi honlap lecserélése. Ez a modernebb, bár kissé lassabb weboldal inkább illő a XXI. Századba. Színvilágával és felépítésével az intézményhez mért komolyságot adja vissza. A honlap alapvetően tökéletesen megfelelő, küldetésének eleget tesz. Mint már említettem korábban, egy könyvtárnak nem faladata a közösségi tér megteremtése. Arra ott vannak a közösség portálok. Ellenben valamilyen fórumozási lehetőség talán még elférne a honlapon. Természetesen lehet, hogy ez sem működne rendeltetésszerűen, a bloghoz hasonlóan. Talán a Web 2.0-ás alkalmazások hiánya nem hátráltató egy ilyen jellegű intézmény esetében. Végülis ez főként kulturális éhség kielégítésére szolgál, nem pedig szórakoztatásra. A vitákra és vélemények kinyilvánítására pedig megvannak az egyéb fórumok. A könyvtár szerkezete jól átlátható a honlap segítségével. A szervezet felépítését és a működés mikéntjét híven tükrözi.

A honlapon több tartalomszolgáltató pont is van. Ám ezek többnyire csak részleges, felületes tartalmakat közölnek. Egy könyvtár esetében a honlap alapvetően a tartalmakat nem közli, hanem csak elirányít a szükséges helyre a megfelelő információ közlésével. A weblapon közölt teljes tartalmak hányada csekély. Ez a jövőben – mivel a digitalizálás korát éljük – természetesen jelentősen változni fog. Talán így:

KJMK

A könyvtár honlapja megfelel azoknak a kritériumoknak, melyekkel a megyében élő használók információigényét ki lehet elégíteni. Megjelenése barátságos – melyet színvilága és grafikai megoldásai híven tükröznek – és egyszerű – struktúrája könnyen kezelhető minden nemzedék számára. Az általa szolgáltatott információk, tartalmak a társadalom minden rétegének és korosztályának igényét kielégítik. A WEB 2.0-ás alkalmazások hiánya itt erősebb, mint az OIK esetében, hiszen itt nem csak a „komolyság”-nak kell megjelennie, hanem a szórakozásnak is. Sokkal inkább ideillő lenne valamilyen közösség tér, akár nemzedékenként elkülönítve, mint az itt szolgáltatott tartalmak, információk. Értem ezalatt, hogy külön menüpontban vannak a gyermektartalmak, vagy a felnőttoktatással kapcsolatos információk. A lap alsó rézén található ugrópontok megfelelő tájékoztatást nyújtanak a megye és a szakma életével kapcsolatosan.

Egy megyei könyvtár honlapjáról nehéz lenne kiemelni bármilyen tartalomszolgáltatási pontot, hiszen különböző emberek számára különböző adatok, információk képviselnek értéket, bírnak tartalommal. De az alábbi három valószínűleg minden használó számára lényeges:

• Általános információk
• Szolgáltatásaink
• Online katalógus

A József Attila Megyei Könyvtár (JAMK) és a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Könyvtára

József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya (JAMK) http://www.jamk.hu/

A weboldal 2010. őszén frissült, igyekeztek nyitni a fiatalabbak felé. Sok a szín, néhol már zavaróak a kiemelésekkel együtt. Blog-szerű felépítés, a linkek témánként külön gyűjtve, táblázatos formában. Minden fontos információ a lap tetején, menüsor felett, bár nagyon apró betűkkel. Az aloldalakról (könyvtárunk, szolgáltatások, rendezvények, katalógus, kistérség) könnyen elérhető linkkel a főoldal, ahol a gyengén látókra is gondolva át lehet állítani. Igyekeztek mindent összegyűjteni ajánlóként a főoldalon, mint új könyvek, hírek, adatbázisok, stb., valamint a kicsit is kapcsolódó témákból szemezgetni: kulturális ajánló, megyei hírek, különgyűjtemények, híradó, pályázatok. Web kettes lehetőségeket is kihasználják: Facebook-profil, RSS, skype. Az előző változathoz képest rengeteget javult az oldal, mivel így már többnyire meg lehet találni az információkat. Azonban a külcsín mintha egy tini álmából került volna elő, túl sok a szín, kicsik a betűk, nem vezeti semmi a szemet, annyira sok a figyelemfelkeltő eszköz. Összességében nagyon zavaró az egész, elfelejtették a mondást: a kevesebb néha több.

Elérjük a gyerekkönyvtár aloldalát is a főmenüsorból: http://gyerek.jamk.hu/intro.html. Két részre osztva választhatunk a kicsiknek illetve nagyoknak készült oldal közül. A kicsiké helyes, illeszkedik a korosztályhoz. Mindkettő tarka, figyelemfelkeltő, a nagyoknál a Harry Potter-őrületet követve az egér helyén varázspálca. Rengeteg menü, készségfejlesztő játékok, interaktív, ötletes. Alapvetően szimpatikus, azonban jelentős hátrány, hogy a népszerű egyszervolt.hu (http://egyszervolt.hu/) koppintása, főleg a kicsiknek szóló rész, a menüket bemondó gyerekhanggal véleményem szerint túlzásba is estek a másolásban.

NYME SEK Központi Könyvtár, Szombathely http://www.bdtf.hu/KONYVTAR/

A honlap nagyon egyszerű, kellemes színekkel, főoldalon elérhetőségekkel, keresőkkel, hírekkel. A menüpontokban sok almenüt találunk, maga a honlap rengeteg információt rejt. Többségében sikerült úgy megoldani ezek rendszerezését, hogy az egyszerű logikával könnyen és gyorsan megtaláljuk őket a menüből. Minden a könyvtárról, különgyűjteményekről, szolgáltatásokról, munkatársak, e-könyvtár, szakdolgozatok, több linkgyűjtemény, pályázatok, stb. Hátrány, hogy a betűk itt is kicsik, valószínűleg a helyhiány miatt (a menüsor különben nem férne el rendesen). Ami nekem nagyon tetszik, és már a főoldalon ajánlják: virtuális séta a könyvtárban. Itt megtaláljuk a 3 szintes épület térképét, és a különböző termekre kattintva több szögből fényképezve 180°-os sugárban megnézhetjük kialakításukat. Emellett nem hátrány, hogy egy lassú gép is hipp-hopp betölti a programot, tehát könnyen bírja szinte minden rendszer.

Facebookon és Twitteren is elérhetőek, van látogatószámláló, statisztikai adatok, és élőben cseveghetünk a könyvtárossal, akik egy régi tapasztalat szerint a komolytalan kérdéseket is türelemmel viselik :)

A könyvtári weboldalak a tartalomszolgáltatás rendszerében

A NYME SEK Könyvtár weboldalának alapvető célja, hogy tájékoztatást nyújtson a könyvtárról, használatáról, szolgáltatásairól, illetve minden közérdekű adatot hozzáférhetővé tegyen a használók számára. A mai világban muszáj, hogy egy intézménynek legyen honlapja, illetve hogy azon minél szélesebb felhasználói kör számára szolgáltasson információkat. A honlap célközönségébe nem csak a beiratkozott olvasók, hanem a SEK hallgatói, az oktatók, külső felhasználók, valamint más könyvtárak és szakemberek is beletartoznak. Ennek megfelelően építették fel az oldalt, és alakították ki a menüpontokat, illetve a tartalmat.

Az egyetemi központról és a könyvtárról is mindent megtudhatunk az első két menüpontban, mint a történet, munkatársak, adatok, nyitva tartás, szabályzatok, stb. Ezen kívül elérjük a különgyűjteményeket, katalógust, e-könyvtárt, linkgyűjteményeket, pályázati oldalakat. A tartalom szempontjából legfontosabb talán az e-könyvtár. A könyvtárban helyben, intraneten keresztül elektronikus tananyagok olvashatók, szakdolgozatok, PHD dolgozatok, oktatói publikációk és tudományterületek szerint rendszerezve segédanyagok. Tehát az első számú cél, a könyvtárról való információszolgáltatás mellett az elektronikus anyagok elérését tartom a legfontosabbnak.

A József Attila Megyei Könyvtár honlapja az intézményről való tájékoztatást szolgálja. Emellett az adatbázisokat és szintén az e-dokumentumok részét tartom a legfontosabbnak. A menüben és a főoldal furcsa felosztásában nehéz bármit is megtalálni első ránézésre, az e-dokumentumokat az "adatbázisok" - cella alatt kell keresni. Ekkor eljutunk egy különálló oldalra: http://www.jamk.hu/ek/index.html, ahol tematikus rendbe szedve találjuk az anyagokat. Érdemes itt körülnézni, mivel a dokumentumok nem csak a könyvtárban, hanem bárhonnan az internetre csatlakozva elérhetőek. Ha valaki helytörténeti vagy muzeális könyvekre kíváncsi, jó minőségben olvasható minden szkennelt szöveg. Amennyiben valaki nem akar elcammogni a könyvtárba, és kitenni magát a különleges vendéglátásnak, mindenképp érdemes körülnézni ezen az oldalon.

Mielőtt a könyvtárak megjelentek az interneten, a most online is elérhető információk többnyire nyomtatott sajtó segítségével értek el az olvasókhoz. A média mellett pedig mindig fontos szerepe volt a prospektusoknak, szórólapoknak, ismertetőknek, melyeket az emberek magukkal vihettek. A szolgáltatásokat és a könyvtárat bemutató anyagok mellett számítógép és internet nélkül vissza kellene térnünk a cédulakatalógusokhoz, melyek bár hosszú időn át ellátták feladatukat, az elektronikus adatbázisokhoz képest azonban rendkívül körülményesek. A vizsgált honlapok tartalma más könyvtári oldalakon jelenik meg, az információk többsége a Könyvtári Intézet vagy az OSZK felületén, valamint tematikus gyűjtőoldalakon, mint a konyvtar.hu, és közös katalógusban az állomány (az igen tökéletlen MOKKA). Így teljes egészként, melybe az oldalakat besorolhatjuk, a könyvtáros szakma internetes jelenlétét tudnám megnevezni, melyek fő egységeit alkotják a különböző könyvtárak weboldalai, melyek, ha jól, használói szempontokat is figyelembe véve készülnek, együtt szerves egészet alkothatnak. Fontos azonban, hogy minden könyvtár saját, elkülöníthető honlappal rendelkezzen, mivel az eltérések miatt muszáj a saját intézményre specializálni, mivel csak így kaphatnak pontos képet a látogatók a szolgáltatásokról, állományról, nyitva tartásról, stb.

Mindkét honlap rendelkezik elektronikus dokumentumokkal, melyek a JAMK-nál mindenki számára, a NYME SEK Könyvtár esetében csak helyben, az olvasók számára elérhetőek. Az előbbinél e-könyv- és hírlaptárat találunk, utóbbinál tananyagokat, szakdolgozatokat, segédanyagokat, mindkettő közzé tesz elsődleges és másodlagos információkat is. A másodlagosba az integrált rendszerek mellett beletartozik az intézményekről, szolgáltatásokról, használatról szóló információ, a JAMK-nál pedig könyvleírások is. Ezen kívül a háttéranyagok elérését is biztosítják helyben, jogi vagy cikkadatbázisok segítségével a felhasználók maguk kereshetnek és értelmezhetnek irodalmat. A könyvtári adatbázisok miatt a másodlagos információ van túlsúlyban, 60 %-ra saccolnám a mennyiségét, mivel a többi, helyben hozzáférhető cikkadatbázisok közül is csak néhány teljes szövegű. A honlapokon nem teszik lehetővé a véleménynyilvánítást, hanem azt aki akarja, email, skype, Facebook segítségével teheti meg.

Az értékpluralizmus és a hálózati tudásélmény szem előtt tartása fontos az ilyen jellegű oldalak készítésekor, mivel maguk az intézmények egy fejlettebb viselkedést, magát a kultúrát képviselik. Így mindenképpen olyan tartalmat kell közvetíteniük, melynek értelme van, jól és hasznosan használható fel, megalapozott, a források visszakövethetőek, igazolható hitelességük. Folyamatosan frissülnek, mindig újabb és újabb információk, hírek jelennek meg, fontos az idő, hogy ne veszítsék újdonság-voltukat. Mivel a virtuális látogatóknak nincs lehetőségük egy saját teret teremteni a weboldalakon belül, a hálózati tér- és időélmény nem figyelhető meg oly szinten, mint például egy téma köré szerveződött közösség esetében.

Nincs igazán közösség-szervező ereje az intézmények online felületének, de úgy vélem, könyvtárak esetében fontosabb a személyes találkozás és kapcsolattartás. Mindkét könyvtár jelen van a Facebookon és a Twitteren, tehát lehetőség van csoportosulni, és népszerűsíteni, azonban más felületen. Ezt nem feltétlenül tartom hátránynak, mivel ha van két, direkt ezt a célt szolgáló , ráadásul igen népszerű oldal, teljesen felesleges saját blogot létrehozni a könyvtári honlapon. Ellenben a fórumot hiányolom, mivel a minőségbiztosítás és a fejlesztések szempontjából előnyös lenne egy olyan felületet is kezelni, ahol minden felhasználó javaslatokat tehet a jobbításra, és a könyvtárnak muszáj válaszolnia a felvetett kérdésekre a közfigyelem miatt. A közösségi fejlesztésnek viszont szintén nem látom itt lehetőségét, pontosan az információk megalapozottsága miatt nem nyúlhat bele akárki a katalógusba, vagy tölthet fel e-könyvet.

Mivel nincs a honlapokon regisztrálási, bejelentkezési lehetőség, a látogatók nem hozhatnak létre saját felületet, nincs lehetőség az egymással való információcserére. Nem lehet online személyiséget kialakítani, így a privátszféra, birtoklásvágy és felhalmozás, az állandó jelenlét kényszere, valamint a teremtő aktivitás sem érhetők nyomon. Mindez úgy valósulna meg, ha a két könyvtár készítene egy-egy saját blogot vagy fórumot a honlapra, vagy azt kiegészítve.

Néhány web2.0-ás alkalmazással kiegészíteném a honlapokat, melyek elősegítenék a fent felsorolt felhasználói attitűdök kialakulását. Rendkívüli pozitívum, hogy JAMK esetében Skype, a szombathelyiek pedig saját chat-alkalmazással segítik a valósidejű beszélgetést, tájékozódást, információszerzést. Emellett a könyvtárak jelen vannak Facebookon és Twitteren, azonban ezek mind külső alkalmazások. Szerintem érdemes lenne saját fórummal, bloggal, wikivel és e-kereskedelmet lehetővé tevő alkalmazásokkal fejleszteni a honlapokat.

Fórum – BB Press

A BB Press az Opensourcecms oldaláról ingyenesen letölthető, gyorsan és könnyen telepíthető, nyílt forráskódú alkalmazás. Több témájával és szabadon változtatható beállításaival testre szabható. Felül lehet bejelentkezni, alatta találjuk a legfrissebb hozzászólásokat, alatta pedig a különböző témákat. A bejelentkezés alatt lehetőség van az ablakos keresésre, amit címkefelhő is könnyít. Segítségével elősegítjük az oldal látogatóinak egymással való kapcsolattartását, az általunk engedélyezett témákban, és kis reklámot is jelenthet az intézménynek. Nagyszerű felület az olvasócsoportok, könyv vagy szerzők iránt rajongók számára, hogy megbeszélhessék élményeiket, közzétegyék értelmezésüket, véleményüket.

Blog - Simple PHP

Egyszerűen letölthető és telepíthető, nyílt forráskódú CMS alkalmazás. Bár a telepítésnél nincs magyar nyelv, kis angol nyelvtudás szükséges csak a használatához. A telepítés során azonban már be lehet állítani a magyart is, ekkor a blog menüpontjai és minden szöveg lefordítva jelenik meg. Felépítése rendkívül egyszerű, középen a bejegyzéseket láthatjuk a főoldalon, jobbra pedig a menüsor. Van keresőablak, több témát is színt lehet beállítani, metaelemeket megadni, kategóriákat, menüpontokat egyszerűen módosítani. A blogon szintén különböző csoportok alakulhatnak, vagy akár a felhasználók egyéni blogjainak gyűjtőhelyévé is válhat. Elősegíti a társas érintkezést, a kommunikáció lehetőségét, a gondolatok megosztását. Ugyanakkor legfőbb szerepe terveimben az lenne, hogy a könyvtárlátogatók itt adhassanak hangot véleményüknek, kritizálják, vagy építő javaslatot tegyenek a szolgáltatások, állomány, munkatársak esetében. Ez esetben a nyilvánosság miatt muszáj lereagálnia az intézménynek minden hozzászólást, ami segíti a minőségmenedzsmentet, és felhasználó-központúvá teszi az intézményt.

E-kereskedelem - OpenCart

Nyílt forráskódú CMS, használata a bloghoz és fórumhoz hasonlóan egyszerű. Viszont felülete látványos, több menüpontot hozhatunk létre, van keresési lehetőség, leginkább a Tesz Vesz aukciós portálra hasonlít talán. A könyvtár rendezhetne aukciót a fölös példányokból, vagy csak egyszerűen kiárusítást. Ezzel nem csak évente egy-két alkalommal kerülnének forgalomba a leselejtezett könyvek, hanem folyamatosan lehetne böngészni köztük. A felhasználók is közzétehetik ajánlataikat, megunt könyveiket eladhatják, vagy jelképes összegért kitéve mással elcserélhetik. Az áruk kategóriákba sorolva találhatók, lehet licitet indítani, és a tetsző termékeket kosárba helyezni, majd felvenni a kapcsolatot a hirdetővel. Az online vásárlás kiépítésével nem csak a könyvtárak lépnének egy nagyot előre, maguk számára is kihasználva az előnyöket, de a felhasználók közötti interakciókat is elősegítenék.

Wiki - PM Wiki

Ugyancsak egyszerűen letölthető és telepíthető, nyílt forráskódú CMS alkalmazás. Átlátható, bal oldali menüsor, középen a bejegyzésekkel. A kinézetén azonban minden változtatható, több téma van, és a színek mellett az elrendezés is variálható, hogy a kulturális felülethez jobban passzoljon. Segítségével össze lehetne gyűjteni az ajánlókat, könyvről vagy eseményről, illetve a már lezajlott rendezvényekhez beszámolót készíteni. Egy olyan lehetőséggel egészülnének ki a weboldalak, mely rendkívül sok funkciót rejt magában, és a felhasználók is szerepet kaphatnának a készítésben. A NYME SEK Könyvtára ide helyezhetné át a segédanyagokat, míg a JAMK a szerzőkről és új könyvekről készíthetne saját wikit. Tulajdonképpen a blog és galéria összevonva alkotná a hírekkel és beszámolókkal kiegészülve, egy konkrét tudástárat alkotva.

A tökéletes könyvtári weboldal számomra igen összetett, és nem is a különféle programokkal vagy szolgáltatásokkal kezdődne a fejlesztés. A legalapvetőbb elvárás részemről és valószínűleg minden felhasználó részéről a szerkezeti felépítés, átláthatóság, a jó struktúra, hogy minden egyszerűen elérhető legyen. A JAMK weboldalával az a problémám, hogy inkább koncentrál a színekre, a kinézetre, mint a tartalomra. Jó, hogy csak hét fő menüpont van, de nem értem, miért nem lehetnek lenyíló almenük, illetve kattintás után ezek miért vannak annyira eldugva. Rendkívül rossz az oldalak felosztása is, ez a táblázatos felépítés szörnyű, nehezen átlátható a rendszer, és a logikát nem igazán látni benne. Rengeteg a kiemelés, így semmi sem vezeti a szemet, az ember csak kapkodja a fejét. Igazán kíváncsi lennék egy az oldalon végzett szemkamerás vizsgálat eredményeire, vajon a látogató mennyi információt tud elraktározni az első percben, és milyen hamar találja meg azt, amit keres. A NYME SEK Könyvtár honlapján viszont túl sok információ van összesűrítve. Erre a wiki lenne egy nagyon jó megoldás, mivel tetszik a lenyíló menü, de túl sok az almenü. A menü színe is zavaró, túl sötét, az apró betűkről nem is beszélve.

Tehát egy jó könyvtári honlap menüje legyen lenyíló / gördülő, inkább kevesebb színnel, kiemelések nélkül, minden jól láthatóan, a menü is világos háttérrel, és a tartalomnál nagyobb betűkkel. A szerkezet egyszerű, logikusan felépített oldalakkal, és mindig lássuk, éppen hol tartózkodunk, valamint nem árt egy link, mely visszavezet a kezdőlapra. Ezt a legelegánsabban szerintem úgy lehet megoldani, ha a fejlécben található logót, vagy a szervezet nevét linkeljük. A szerkezeti felépítés után jöhet a tartalom, melyet én szintén különböző rendszerek segítségével tagolnék, itt jöhet képbe a wiki. Vannak olyan információgyűjtemények, pl. hírek, rendezvényekről tudósítások, új könyvekről leírások, tananyagok, tematikák, melyek mind elférnek egy ilyen tartalomkezelő rendszerben. A hangsúly a jó csoportosításon van, így az átláthatóságon. Tulajdonképpen az egyetemi könyvtár esetében minden plusz tartalmat idetennék, mely nem a könyvtárral kapcsolatos, ilyen a pályázatok, és az egyetemhez kötődő információk (tematikák, stb.), a JAMK-nál pedig az újdonságok, híradó, megyei hírek, rendezvények. Szerintem szükség van a használói visszajelzésekre, erre lenne a blog vagy fórum, mivel ez mindkét könyvtárnál hiányzik. Mindenképpen kell Skype, vagy chat, msn, bármi, amivel valós idejű beszélgetést folytathatunk. A hálózati térélményt pedig a blog és fórum mellett az e-kereskedelem valósítaná meg. Nagyszerű lehetőségnek tartom az aukciós oldalt, mely a könyvtárnak is előnyös, nem csak a felhasználóknak. Web kettes alkalmazások közül még kell galéria és videó, illetve alapvető az internetes katalógus és a honlapon való keresési lehetőség. Ezek mellett pedig minden információ a könyvtárról, szolgáltatásokról, munkatársakról, felhasználásról, állományról, stb. És természetesen kihagyhatatlan a könyvtári honlapokról az elektronikus irodalom is, haladni kell a korral, valamint így is segíteni az olvasókat, látogatókat az információ megszerzésében.

Nem hiszem, hogy az ismertetett terv megvalósíthatatlan, saját tapasztalatból tudom, hogy kezdő nyelvtudással is a végletekig fejleszthető egy honlap. Ami pedig a szerkezetet és látványvilágot illeti, rengeteg könyv és tanulmány készült már ezekben a témákban, melyekből okulhatunk, hogyan is nézzen ki és épüljön fel felhasználóbarát online felületünk.

Tézis 8 Francia Intézet Médiatár

Francia Intézet Médiatára

Alapvető problémám az intézet honlapjával a túlságos statikusság. Semmilyen web 2.0-s eszközzel nem próbálják sem az intézet, sem a könyvtár oldalát színesíteni!

A felhasználói kör itt színesebb (gyerek, fiatal, felnőtt, idősebb), mint mondjuk egy felsőoktatási könyvtár esetében. Én, lehet, hogy erre apellálva létrehoznék külön a gyerekeknek, felnőtteknek, idősebbeknek egy felületet, természetesen az információk ugyanazok lennének csak más költősbe bújtatnám őket.

A gyermekeknek lehetne a katalógusnak külön színes, gyermekbarát felülete. Játékot is lehetne feltenni, akár francia vonatkozásút. A felnőtteknek az újdonságokat, a nyitva tartást, beiratkozásra vonatkozó információkat emelném ki, illetve valamiféle kommunikációs felületet is beépítenék (kommentálni, véleményezni, kívánságokat megírni). Az idősebbeknek nagybetűs könyveket ajánlani. Esetleg összejöveteleket szervezni nekik a könyvtárba, közösséget építeni, akár a könyvtár honlapján is.

A könyvtár bizonyos mértékben egy közkönyvtár szerepét tölti be. Ehhez mérten lehetne frissíteni a tartalomszolgáltató eszközöket. A legjobb az lenne, ha jobban tudna függetlenedni az intézménytől és esetleg saját honlapot is létre tudna hozni, fenn tudna tartani.

Tézis 8 ELTE PPK Könyvtár

ELTE PPK Könyvtára

Számomra az ideális felsőoktatási- és szakkönyvtár jól strukturált, minden hasznos információt tartalmaz (esetleg elébe megy az igények megjelenésének), folyamatosan FRISSÜL, és „kinézetében” is az adott szakterületet tükrözi. Ha lehetőség van rá, akár a fenntartó intézmény honlapjának struktúrájára csak felszínesen utal.

Mivel a felsőoktatási könyvtárak honlapjait nagy többségben a hallgatók nézik, sok interaktív, web 2.0-s alkalmazást tennék fel. Például a Szegedi Egyetem Könyvtárának honlapja (http://ww2.bibl.u-szeged.hu/) nekem nagyon tetszik. Letisztult felület, színek, az elrendezés sem zsúfolt, próbálják a könyvtárat, mint ténylegesen szolgáltató intézményként felfogni. Csalogatják az embert, hogy térjen be hozzájuk, mert rengeteg friss dokumentum van stb.

A Debreceni Egyetemi Könyvtáraknál tetszik, hogy az összes kar könyvtárát megtalálom egy felületen, és onnan elindulhatok a számomra releváns könyvtár felé. A karok oldalai különböznek egymástól, de nem teljes mértékben. A debreceni egyetemi könyvtáraknál láttam először, hogy próbálnak a hallgatók fejével gondolkodni, és a legfontosabb szolgáltatással nyitnak (katalógusban keresési felület).

Én egy felsőoktatási könyvtár honlapjára négy dolgot emelnék ki, mint tartalomszolgáltató eszköz: KATALÓGUS(OK), NYITVA TARTÁS, BEIRATKOZÁSI DÍJ, ÚJ SZOLGÁLTATÁSOK. Magamból kiindulva természetese. Ezeket érzem a legfontosabbnak, utána jöhetne a többi fontos információs eszköz: beiratkozás, állomány, könyvtárról adatok, leírás a könyvtárhasználatról stb.

Következtetések, tartalomszolgáltató rendszer felépítése

Következtetések, komplex tájékoztató rendszerek tervezési szempontjai- Tézis 8.

Optimális tartalomszolgáltató rendszer lehetőségei és a webes eszközök, szolgáltatások

Miskolci Városi Könyvtár és Információs Központ, DEENK

Felépítésében a tézisben látható elvekből is építkeznék. A megfelelő tartalomszolgáltatáshoz szükséges elsősorban egységes átlátható szerkezetet, felületet biztosítani. A honlap felépítése egyszerű, mégis inetraktív legyen.Az egyes infrmációk könnyen eléhetővé kell hogy válljanak, a fontosabb menüpontok már a kezdőoldalon feltüntetésre kell hogy kerüljenek.

Az adatok információ szervezett csopotosítása is lényeges; a tájékoztatással ,irodalomkutatással, gyűjteményekkel kapcsolatos információk külön váljanak a programoktól eseményektől, hírektől. Éredemes feltüntetni egy könyvtár honlapján minden fontosabb munkatárs elérhetőségét. Fel legyenek tüntetve a telefonszám, e-mail cím mellett a skype lérhetőség is, ha van.

Megfelelő összefüggésben, kontextusban legyenek az információk. Az információk hitelessége, megbízhatósága egy tartalomszolgáltató rendszer felépítéénél is elengedhetetlen.

Mind a két könyvtár esetében fontos, hogy az elérhető információk mellett a felhasználó is érvényre jusson. Ezért a felhasználói profilok, bejelentkezési lehetőségek is egyaránt előtérbe kerülnek. Ezeket érdemes folyamatosan fejleszteni, minél több elektronikusan elérhetű funkciót is kínálva a belépő (regisztrált olvasó) számára. A felhasználókkal össefüggésben érdemes kialakítani a chat, és hozzászolások mellett olyan felületeket, amin maguk az olvasók is megoszthatnak tartalmakat. Nem csak a rendezvényekhez, eseményekhez lehetne hozzászólni pl.: Miskolci Városi Könyvtár esetén, vagy szócikkek szerkesztésével pl.: DEENK- WikiLib, hanem egyéni gondlatokat, írásokat, irodalmi élményeket is meg lehetne vitatni. Akár kisebb olvasókörbe szerveződve egy kiválasztott témához illeszkedő könyvekről írni, vagy saját kitalált történeteket is meg lehetne osztani.

Általában a könyvtárak külön feltüntetik a híreket, frisebb eseményeket. Fontos, hogy minden egy helyen legyen elérhető, érdemes ezeket szervezetten tárolni, és külön visszakereshetővé tenni. Nem csak a programokat, rendezvényeket érdemes naptár alapján visszakereshetővé tenni, hanem a könyvtár egyéb híreit aktualitásait is megfelelően érdemes szervezni.

Optimális tartalomszolgáltató rendszer felépítése összegezve:

egységes, átlátható szerkezet
a felület felépítése legyen egyszerű, de interaktív
adatok, információk megfelelő csoportosítása, tematizálása
a működtető egység, intézményhez kötődő információk elérhetővé váljanak

könyvtári szolgáltatások látható feltüntetése
egyes könyvtári egységek, kapcsolódó könyvtárak jól elkülönítve legyenek
kontextus igénye
infromációk hitelessége
felhasználói felületek, profilok biztosítása, fejlesztése
egyéni alkotás lehetősége friss információk, hírek szervezett megjelenítése
visszakereshetőség

Eszközök, webes szolgáltatásokban rejlő lehetségek:

Ahhoz, hogy élvezhető legyen atartalom a megfelelő honlap kialakítása lényeges momentum. Nem jó, ha túl sok interaktív elem van. Fontos az egyszerű menüszerkezet, de azért legyenek olyan alakalmazások is amik a használatot elősegítik. A Googgle rengeteg lehetőséget kínál, akár a Google Docs, Google Calendar segítségével. Ezeket könynedén be lehet építeni a honlap felületébe. Nem beszélve a Google Maps segítségével a könyvtárhoz vezető útvonal elhelyezés szempontjából is segítségként szolgálhat. De akár képek kezelésénél is segítségre lehet hívni a Google alkalmazásait.
A Miskolci Városi Könyvtár esetében főként a Google alkalmazások jellemzőek, de nem csak ezekre lehet hagyatkozni.
Érdemes lehet beépíteni prezentációkat, videókat a könyvtár oldalára. Akár egy külön oldalon, vagy az eseményekhez kapcsolva az elhangzott előadások anyagait, arról készült képeket, videókat is meg lehetne osztani. Egy egyszerű képkezelő program segítségével, vagy perezentációkezelővel, illetve youtube-os videóal mindez megvalósítható.

A már említett felhasználó profilokat is lehet színesíteni, itt is megfelelő tárhelyet biztosítani az olvasónak. A chat szobák, skype mellett külön felület kialakítani a felhasználóknak ahol saját írói vénájukat is kiélhetnék. Saját naplók, könyvek írása, tartalmak szerkesztése is hasznos webes szolgáltatásként funkcionáltat.

Tehát a meglévő gyűjtemények, részlegek, és katalógus kezelése mellett a felhasználókra koncentrálódó további tartalmi bővítések is javasoltak, mely segítségével a felhasználói élmény bővül.

Gróf Bercsényi Zsuzsanna Városi Könyvtár Budaörs

A könyvtár egy általános gyűjtőkörű városi könyvtár. Van külön helytörténeti és zenei gyűjteménye, illetve kiemelten odafigyel a gyermekekre.
Honlapján tobzódnak az interaktív elemek - melyek személy szerint engem néha bosszantottak -, de igazán web2.0-ás elemekkel nem igazán talákozhatunk.
Nincs távoli kölcsönzés vagy előjegyzés, rss feed, hírlevél, közösségi portálhoz való csatlakozási lehetőség, fórum, vagy blog, viszont van GoogleMaps az elérhetőségeknél, rengeteg külső hivatkozás összegyűjtve (Ugródeszka) és elektronikus könyvtár (helytörténeti).

A gyűjtemény:

A gyűjteményt saját maguk is a honlapon jól elkülöníthetően négy részre osztják.
- Gyermekkönyvtár (Itt külön találunk menüpontokat a beiratkozásra, használatra, rendezvényekre...stb. vonatkozóan)
- Felnőttkönyvtár (Gyermekkönyvtárhoz hasonlóan itt is külön minden vonatkozó információ fel van tüntetve)
- Budaörsi Elektronikus Könyvtár (Helytörténeti gyűjtemény)
- Zeneszoba (Zenei gyűjtemény)

Az Ugródeszkán belül három csoportot találunk:
- Magyar Könyvtári Keresők
- Adatbázisok (Mindenféle tudományterületről gyűjtöttek, ingyenesen elérhető adatbázisokat.)
- A Budaörsi Társintézmények és Hasznos linkek pedig közérdekű információkat tartalmazó, vagy az emberek szórakozását szolgáló egyéb honlapokra mutatnak.

Mi jellemzi a honlapot?

Interaktivitás, "mozgékonyság".

Belépő (intro)

A menürendszere is interaktív, ki-be "ugrál", ami számomra nagyon nehézkesen kezelhető volt, szerintem sokkal barátságosabb és célszerűbb lenne egy rögzített menürendszer.

A gyerekeknek lufis Micimackó, a "zenészeknek" képek és felugró ablakok a szolgáltatások leírásánál.

Véleményem szerint a könyvtár (és honlapja) teljes mértékben megfelel funkciójának, nem gondolom, hogy Budaörs város lakói ennél profibb (és web2.0-ás alkalmazásokkal tarkított) honlapot várnának el. Ettől függetlenül a következőket lehetne még a honlaphoz kapcsolni, amelyeknek gyakorlati hasznát a könyvtárhasználók is élvezhetnék;
- távoli hosszabbítás, előjegyzés lehetővé tétele
- vakbarát honlap (A könyvtárban vannak eszközök, de a honlapot is módosíthatnák, vonatkozzon ez az Elektronikus Könyvtár anyagára is.)
- közösségi alkalmazás
- blog/fórum (pl. anyukák gyermekkönyvekről, tanácsok, öletek, tapasztalatok megosztása, ajánlások)
- visszacsatoláshoz felület
- e-folyóiratok, rss-feedek, hírlevél
- videomegosztás, képmegosztás (rendezvények)
Úgy gondolom, hogy egy "Ügyfélkapu" kapcsolat összekötése a könyvtár rendszerével, szintén hasznos lehetne. Gondoljunk bele, egyetlen felhasználónév és jelszó lenne az, aminek a segítségével távolról meghosszabbíthatnák egy könyv lejárati dátumát az olvasók, ugyanakkor Budaörs Város Önkormányzatánál is az e-ügyintézés ezzel történhetne, a kapcsolat (link) a kettő között alapvetően már megvan, csak jobban ki lehetne építeni. Illetve a könyvtárosoknak ez alapvetően nem feladata, de fejlődhetne ilyen irányba a tájékoztatás/információszolgáltatás. Az azt igénylő felhasználóknak online segítségnyújtás az ügyintézésben. Ez nyilván többletfeladatot jelentene, de egy könyvtár esetében, amely elsősorban egy helyi lakosság igényeit hivatott kiszolgálni, egy lehetséges fejlődési útvonalat jelent, és úgy vélem olyat, amely jó eséllyel megteremti a könyvtár további fenntartására/üzemeltetésére az igényt.

BCE KK - összes tézis

A könyvtár esetében olyan megkülönböztetést alkalmaznék az elsődlegesnek és másodlagosnak nevezett tartalmak között, hogy melyek a teljesszövegű dokumentumok és teljesen hozzáférhető adatbázisaik, amelyeket a honlapjukon szolgáltatnak (primer) és melyek azok, amelyek csak a tájékozódást, keresést szolgálják, vagy kiegészítő jellegű szolgáltatások (secunder).

Elsődleges tartalom ebben az értelemben, de csak a beiratkozottaknak (helyi számítógépeken, vagy VPN-nel) az E-forrásokon belül található, E-folyóiratok, Oktatói publikációk, Műhelytanulmányok, Ph.D. Disszertációk, Szakdolgozatok, és TDK, Adatbázisokon keresztül elérhető tartalmak. A tartalmak előállítóira, témák gyűjtőire vonatkozó információk (intézményi információk, profil oldal a Twitteren) is elsődleges, és egyben saját maguk által előállított anyagok lesznek (Látogatók, Könyvtárhasználat menüpontok alatt).

Másodlagos tartalmak lesznek tehát a könyvtár katalógusa, vagy a tájékoztató könyvtárosoktól valamilyen formában (skype, meebo, email) nyert információ egy-egy dokumentumról, szolgáltatásról. Vagy a Könyvajánló, Heti ajánló (Disszertációk) interaktív ablakának anyagai a főoldalon, amelyek viszont mind a könyvtár dolgozói által előállított tartalmak lesznek.

Hozzáadott tartalom, de értelmezhetjük más területekkel való összefüggés teremtésnek például a KLIKK gyűjteményt az E-forrásokon belül.

A minden aloldalon megtalálható Észrevétek/Feedback segítségével megoldott a visszacsatolás. Gyűjtik a véleményeket, de nem teszik őket közzé.

A BCE KK honlapja nem igazán alkalmazodik a weben megjelent olyan új igényekhez, mint az értékpluralizmus, hálózati tudásélmény, hálózati időélmény, hálózati térélmény. Véleményem szerint azonban, mint egy felsőoktatási könyvtár, nem is nagyon tud - és talán nem is nagyon szabad - máshogy működnie. Valamiféle rend és szabályozottság szükségeltetik. Olyan módokon alkalmazkodhat, amelyre láthatjuk, hogy törekszik is, mint például olyan új alkalmazások kapcsolása a honlaphoz, mint a Twitter.

Hacsak nem tekintjük például hálózati tudásélménynek, hogy az E-forrásokban ott vannak az Oktatói Publikációk, Ph.D Disszertációk, Szakdolgozatok/TDK-k és Műhelytanulmányok, amelyek nem a könyvtár dolgozóinak, hanem bizonyos értelemben véve a használóinak a termékei, bár itt nem beszélhetünk úgy a hálózatiság adta specialitásokról, mint a fórumokon keletkező tartalmak, akkor már inkább a Wikipédiával vonhatnánk párhuzamot, ám ez sokkal ellenőrzöttebb.
Azt el tudnám képzelni, hogy valamilyen módon működjön egy tudásmegosztás (pl. egy fórum a könyvajánlókhoz kapcsolva megjegyzés, aki olvasta). Egy-egy könyvre felhívhatnák a hallgatók is egymás figyelmét, fontos tananyag, vagy csak jópofa...ilyenformán az egyes évfolyamok közötti "átjárás", információáramlás, (legálisan) is működhetne. Vagy "beköthetnék" a Gazdaság, Tőzsde, Eu, Marketing Mimi-ket (Wikipédiához hasonlóan foglalomgyűjtemény, csak ilyen specializált témák is vannak benne külön. A hallgatók, oktatók és könyvtárosok együtt vehetnének részt a szócikkek ellenőrzésében, bővítésében, építésében.) Lehetne indítani egy "innováció-szolgáltatást", külön fül lehetne a honlapon, fórum forma például. Lényege, hogy a könyvtár használói ide írhatnák, milyen web2-es szolgáltatásokat tudnának elképzelni a honlapon, mire lenne igényük.

Az egyetemen belül működő esetleges kluboknak és tanulócsoportoknak is lehetne külön aloldala a főoldalhoz kapcsolódóan. Ahol az adott témakörben mindent egy helyen tarthatnának (lehetne fórum vagy blog forma).
Az egyes tudományos dolgozatokat megoszthatnák pl. GoogleDocs-ok segítségével, egy-egy előadásuk/ülésük anyagát több módon is közzé tehetnék. Fotódokumentáció pl. Picasaweb-bel, vagy lehetne Podcast is az előadások hanganyagáról, de adhatnak webkamerás élőközvetítést is (ustream). Gyűjthetnek és beköthetnek a témába vágó egyéb előadásokat, videókat (youtube-ról pl.) és prezi-ket (prezi.comról, slideshare-ről), dokumentumokat is ajánlhatnak a del.ici.ous-sal, lehetne egy közös "tudásanyaguk", amit a csoport tagjainak együttértésében tesznek oda, de minden tagnak lehet sajátja is, ezáltal is szélesíthetik egymás látókörét. Ilyen szempontból az RSS feed is hasznos lehet (Témához tartozó friss hírek, szaklapok). A fórumon, blogon vitatkozhatnak az aktuális könyv/cikkélményről, vagy tudományos kérdésről...ezeknek segítségével pedig az egyetem és könyvtár falai közül "kiszabadulhat" ez a kör. Hiszen ilyenformán csatlakozhat a közösséghez egy már régebben végzett diák is, nincs időhöz és térhez kötve, hogy beszálljon egy-egy vitába, elég a virtuális jelenléte is. Itt az egyéni és a közös tudás egyszerre jelenhet meg, hitelességét pedig a közösség fogja igazolni.

A tudásélménnyel kapcsolatban beszélhetünk még arról, hogy mennyire tudná a köynvtár szegmántálni csoportjait és az egyedi felhasználói igényekre szabni a "tudást". Tehát megoldható lenne-e valamilyen módon, hogy mondjuk a Hallgatók ott ahol megoldják, hogy távolról meghosszabbítsák egy könyvük lejárati dátumát, vagy előjegyeznek, bejelölhessék pl., hogy ténylegesen mi érdekli őket (címkézés-féle), és mondjuk személyre szabott könyvajánlókat, szakirodalomlistákat kapjanak a könyvtártól bizonyos időközönként.

A hálózati időélményt sem lehet itt úgy értelmezni, mint egy blog, fórum, vagy közösségi portál üzenőfala esetén. Az itt megjelent tartalmak többsége állandó. Változó, hogy a hírekben "reklámozott" adatbázisok, vagy a könyvajánlók meddig vannak fent, de ez is egy komoly szabályozás szerint történik, nem annyira "öntörvényű", mint az előbbiekben felsorolt három esetben .

A hálózati térélményét tekintve elég "statikus". A könyvtár designja évek óta olyan, mint most. Ez nem feltétlenül baj, mert így mindent megtalálhatnak mindig a honlap visszatérő látogatói, nem biztos, hogy célszerű lenne egy nagy átrendezés és designváltás a honlapon. A térélmény fokozása érdekében esetleg annyit tudnék még elképzelni, hogy feltehetnének egy Képgalériát a könyvtárról, esetleg egy Sárgatúra-videót (könyvtár bejárása), vagy interaktív térképet, ahol kattintgathatok és kinagyítja, képet kapcsol az adott emelet, adott részéhez...stb.

Esetünkben egy Twitter, vagy Facebook profil nem a birtoklásvágyat szolgálja, illetve közvetetten. A könyvtár más megjelenési formákat keres a weben, hogy észrevegyék, miél többen, és manapság mi lehet erre az egyik legkézenfekvőbb megoldás? Nos egy profil létrehozása a könyvtár számára, az egyik népszerű közösségi portálon. "Szerezni" akar még felhasználókat, és reméli, hogy ezzel megtarthatja az eddigiket is (szimpátia növelése). De a "birtoklás" nem egy-egy személyre fog irányulni, az egyén itt valójában lényegtelen lesz, fő a kapcsolatok száma, a "tömegvonzás". A kapcsolati gráf folyamatosan képlékeny és változó lesz, jönnek-mennek a "kapcsolatok"/ismerősök/.

A könyvtár és weboldal-tartalmainak "társadalmi szerepvállalását" azt hiszem nem érdemes részletezni, hiszen egyértelműen nevelő és segítő szándékú. Tulajdonképpen ez a "főtevékenysége".


Egy olyan komplex rendszert udnék elképzelni, amely egyfelől meghagyja a könyvtár jelenlegi rendszerét (E-források, Katalogus külön) és szolgáltatott tartalmait, másfelől "beengedi" a közösséget, aloldalrendszer pl. vagy külön menüpontok (pl. Tudákörök - Tudomáynos klubok gyűjteményei, véleményei, eseményei - tehát az "aloldalak".) ezen fentebb részletesebben vázolt lehetőségeknek is.
Úgy vélem, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtára mindenképpen igyekszik beépíteni rendszerébe a web2-es új lehetőségeket, ám a tudatosság mértéke, illetve a "fázis-késés" még problémákat okoz. A jelenleginél több alkalmazás használata is elképzelhető lenne, anélkül, hogy az rontana a könyvtár presztízsén, szolgáltatott tartalmainak megbízhatóságán.

A BAK honlapja a komplex tájékoztató rendszerek tervezésének tükrében

"A basszusságról könyvet tudnék írni... a tenorságról kettőt."

avagy
ki tölti meg tartalommal a rendszert?

A BAK honlapjának készítői olyan webhelyet terveztek, mely a web 2.0-ás eszközökkel lehetővé teszi komplex tudástár közös, interaktív építését, a feldolgozott területen belül az információk kontextusba helyezését, különféle felhasználói igények kielégítését. A rendszer gyenge pontjának a felhasználó bizonyult: ez elkészült keretből sok helyen hiányzik a tényleges információ. A közösség tagjainak a jelek szerint nincs szabad kapacitása a rendszer működtetésére. ("A társaság kicsit fáradt és túlterhelt, persze ez normális." ) A tervező, úgy tűnik, megelőzte a tényleges felhasználói igényeket - reméljük ez nem marad így és a csapat felnő a feladathoz, hiszen ki másnak fontos ez a hely, ha nem nekünk?

Tézis 8 - időjárás

Az először vizsgált met.hu meteorológiai tartalomszolgáltató oldal részben ideális, mivel sokrétű, több funkciót ellátó, a meteorológiához és az időjáráshoz kapcsolódó változatos témakörökben közlő, megbízható, hiteles információforrás.

Az optimális szolgáltatásrendszerhez egy ehhez hasonlóan színvonalas tudás- és szolgáltatásbázist lenne célszerű kiegészíteni olyan közösségi funkciókkal, amelyektől a felhasználó jobban magáénak érezheti, sőt, elképzeléseinek megfelelően alakíthatja az ott megjelenő tartalmakat.

Fontosnak tartanám, hogy ezek az interaktív funkciók már meglévő web2-es alkalmazásokhoz kapcsolódjanak, illetve a megvalósításuk a már rendelkezésre álló web2-es eszközökkel történjen, hiszen a felhasználók nem szeretik a webes "soklakiságot", vagyis, hogy ahány különböző oldalt illetve szolgáltatást használnak, annyi különféle regisztráció szükséges.

Ideálisnak tartanám még, hogy a felhasználó dönthesse el, hogy milyen felületen és milyen mértékben veszi igénybe az alkalmazást. Például, meglátogatja az adott webhelyet, és teljes mértékben a webes felületet használja, vagy inkább a tartalomszolgáltató RSS feedje segítségével saját feedolvasójában, vagy akár egy külön feed-aggregátor alkalmazásban jeleníti meg a tartalmakat. Feliratkozhat a hírlevél szolgáltatásra, és így az e-mail fiókjába érkeznek a szolgáltatással kapcsolatos információk illetve tartalmak, vagy twitteren, facebook oldalon követi a weboldal változásait. Ez azért is különösen fontos kérdés, mert egyre inkább elterjednek a mobil-internetezésre alkalmas eszközök, és nem mindegy, hogy ezeken miként tudjuk vagy miként kívánjuk megjeleníteni a bennünket érdeklő tartalmakat.

Ahhoz, hogy valódi közösség szerveződjön az időjárás témakörében történő tartalomszolgáltatás köré, a színvonalas tartalom és a közösségi aktivitást megkönnyítő technikai feltételek mellett vonzó közösségi funkciók is kellenek. Ilyen a saját, időjárással kapcsolatos fotók feltöltése, az egyéni időjárás-észlelések közzététele, IRL események szervezése, pl. "tavaszvárás" vagy "nyárbúcsúztató", a tartalmak megjelenítése, valamint a szolgáltatással való kommunikáció lehetőségének megteremtése a kedvelt közösségi hálókon (ami további felhasználók toborzására is alkalmas), személyes élmények, tanácsok gyűjtése, stb.

Egri napok, itthon.hu Tézis 8.

Az eddigiekben két olyan tartalomszolgáltatást elemeztem, amik nagymértékben különböznek egymástól. Így az összegzésnél, ha végigtekintek az egyes kritériumokon, eszközökön és funkciókon, azt tapasztalhatom, hogy ami az egyik szolgáltatónál előnyként tapasztalható, az ellenpontot megtalálom a másiknál. Ami az egyik rendszere erőssége, a másiknál megtalálom gyengeségként. Az egyik rendeltetése az információ minél gyorsabb és megbízhatóbb eljuttatása a célközönségnek, a másik inkább egy életérzést próbál meg közvetíteni az információ frissességétől és minőségétől függetlenül. És most nézzük pontról pontra a szempontokat.

Míg az EgriNapok alapvetően pontszerű információkkal dolgozik minimális rendezés mellett, addig az MTZRT esetében az információk rendezettsége, feldolgozottsága, célzottan egy réteg felé sugárzása figyelhető meg. A hozzáadott érték az interakciók nélkül jelenik „pusztán” feldolgozottság, rendezettség által. Az EgriNapoknál ez az értéknövekedés az interaktivitás révén keletkezik.

Az EgriNapok esetében senki nem az információ abszolút megbízhatósága és hitelessége miatt látogatja az oldalt. Az egyes információk hitelességét ebben az esetben az interakciók eredményeként létrejött kommentek igazolják, cáfolják meg, vagy késztetnek önálló gondolkodásra. Az itthon.hu ezzel szemben nem engedheti meg magának, hogy az információi irányában a legkisebb bizalmatlanság is megjelenjen. Az interakciók helyett itt maga cégimage, valamint az egyes publikációkat névvel, elérhetőséggel felvállaló munkatársak biztosítják a tartalom hitelességét.

Az MTZRT publikációs tevékenysége során az adott célterület teljes lefedésére törekszik, és mindezt a kutatási módszertan teljes nyilvánossága mellett teszi. Alacsony az asszociációk és egyéni teljesítmények érvényesülésének lehetősége. Cserében viszont a jól rendszerezett, egyre jobban visszakereshető információk (az oldal struktúrája és átláthatósága jelentősen fejlődött az elmúlt fél évben) a minimálisra szorítják vissza a redundanciát. Redundanciáról nehéz beszélni egy EgriNapok típusú oldal esetén, hiszen itt nem a tényszerű információk, hanem az érzelmi érintettség az elsődleges.

Az EgriNapok és az itthon.hu megegyezik abban, hogy mindkettőnek viszonylag szűk, jól körülhatárolható célközönsége van. Az MTZRT-nek a téma specializáltsága miatt sokkal kisebb kényszere van arra, hogy egy messzemenően komplex és összetett eszközrendszert tartson fent. Ezért a kommunikációs csatornákban, webes eszközökben jóval szűkebb mozgástér is elég neki. Az EgriNapok viszont pont azért, mert az emóciókra épít, sokkal jobban rá van kényszerülve arra, hogy folyamatosan fejlessze külső megjelenését, bővítse technikai fegyvertárát, újabb és újabb érdekes megoldásokkal álljon elő.

Az interaktivitás, a közös tudásbázis építése alapvető egy blognál. Az egész rendszer lényegét ez a funkció határozza meg. A felhasználó olyan mértékben hagyja rajta kézjegyét a közösség által létrehozott tartalmon, ahogy kedve tartja (feltéve, ha az nem sérti a közösség kialakult szabályait, és nem moderálják ki) Az itthon.hu viszont sekélyes interakciókkal dolgozik, korlátozottan kap visszajelzéseket, és a tudásbázist egy belső team hozza létre. A célterület lefedésében az oldal inkább végtermék, mint a nyilvánosság előtt visszakövethető folyamat. A rendszer nem biztosít a felhasználónak személyes teret, viszont meglehetősen jól nyomon lehet követni a szakmán belüli intézményi kapcsolatok folyamatos változását.

Az itthon.hu esetében intimszféráról nem beszélhetünk, az információ birtokosa, szerzője és egyben megosztója egy intézmény. A használói egyéniség megjelenésére kevés alkalom kínálkozik. Ugyan az oldal képviselteti magát a Facebook-on, Twitteren is, a visszajelzések lehetősége, az egyéniség kibontakozása másodlagos és nehézkes is. Az EgriNapok ugyan nagy hangsúlyt fektet az egyén önmegvalósítására, személyisége, érzelmei, interakciói bemutatására, de jelenleg még alkalmatlan a felhasználói önbecsülés növelésére, az egyén önigazolására, promótálására.

Tézis 8. - Mindmegette.hu

Komplex tájékozató rendszerek tervezési szempontjai

1. A kontextus igénye

Ennek a portálnak témájából, természetéből adódó sajátossága a pontszerű információk óriási tömege, amely akár zavarba ejtő is lehetne, azonban a jól szervezett felépítés, rendszerezés segít ezen, az elkülönülten, egyenként érkező bejegyzéseket átlátható összefüggésrendszerbe helyezi, ráadásul a kereshetőség kritériumának is messzemenően megfelel, és igen sokoldalú megközelítést tesz lehetővé.

2. Igény az információk hitelesítésére

A honlapot forrásként használók számára az itt megjelenő információk hitelességét, megbízhatóságát a kommentek adják, bár e területen ilyesmiről beszélni majdnem értelmetlen, hiszen – mint tudjuk – de gustibus non est disputandum, ízlés dolgában nincs vita, ami nagyon finom az egyiknek, ehetetlen a másiknak. Azonkívül ahány ház, annyi szokás… ahány konyha(tündér), annyi variáció még egy egyszerű tejbegrízre is.

„Ha biztos választ akarsz, kérdezd szakácsainkat” – ez a menüpont a hitelesség, hitelesítés kérdésében önmagáért beszél.

3. Igény a perspektívára - a részben meglátható egészre
4. A komplexitással szemben támasztott igények

A Mindmegette.hu célja ugyan nem egyedi, több hasonló projekt létezik, ám ügyes megoldás a gyűjtő, ill. gyújtópont szerep felvállalása, az ennek való megfelelés elengedhetetlen feltétele azonban a profi, jól átgondolt felépítés és szolgáltatásrendszer. Úgy tűnik, ennek szinte tökéletesen eleget is tesz, mert „megőrzi az információ közös és egyéni felhalmozásának lehetőségét, de vonzó komplexitásával biztosítja, hogy a benne foglalt információkat máshol – újból - felhalmozni ne kezdjék”.

5. A legfontosabb funkciók

A felület az előzetesen bizonyára jól felmért komplex felhasználói elvárásokat igyekszik kielégíteni mind a tudásanyag közös, interaktivitást biztosító építésével, annak egyszerű, sőt összetett lekérdezhetőségével, mind a regisztrált felhasználók számára személyes tér biztosításával, a fórumok gondolatváltó, tapasztalatcserélő, ill. az informatív blogok bekapcsolásával és a témába vágó külső linkek révén más portálokra lépés lehetőségével. A honlap körültekintő kialakítása, sokrétű összetetsége alapján elmondható, hogy remekül tölti be a kitűzött céljának megfelelő legfontosabb funkciókat.

Tézis 8

Nem a honlap feltétlenül a hibás

Az Oktogon Tánc Centrum oldala, a hosszas vizsgálódás után biztosan állíthatjuk, hogy hagy maga után kivetni valót. A kor szellemét átható technikai fejlődés egyáltalál, vagy alig felfedezhető az oldalon. Az interaktivitás, a tanulók bevonála szinte teljesen hiányzik. Pedig egy egyébként köszösséget formáló oktató intézmény oldalának előnyére szolgálna ha az internetes oldalát fejlesztené és naprakészen tartaná.

Amit viszont a többi ilyesmi táncos oldal tud, azt ez az oldal is tudja. Órarendje aktuális, a tanárokról, táncaikról képes leírást mutat és az aktuális változásokról, új tanfolyamokról mindig értesít. Az itt közölt információkl hitelesek, máskülönben az ember soha nem megy el a helyre, ha odaérve megtudja, hogy hamis, rossz, téves információt kapott az interneten.

Nem kevés dolgot gyűjt össze az oldal, az intézmény minden "piacképes" szolgáltatása fent van az oldalon (magán táncórák, esküvői tánc betanítása, terembérlés, céges rendezvényeken való fellépés, saját logós ajándéktárgyakat is vásárolhatunk stb), ám úgy érzem ez elég kevés a jövőbeli boldogulásra. Ha fent akarnak maradni ezen a sűrű piacon , jól tennék, ha újítanának a külcsínyen illetve ha a 21.század internet nyújtotta lehetőségeit felhasználnák, és nem állnának meg ott, hogy van egy honlapjuk.

Megnézegetve még jó pár tánc oktatással foglalkozó intézmény oldalát, az OTC oldala már egyáltalán nem tünik annyira gyengének. Itt legalább megvan az arculat, a logó, az egyedi séma. Azt szeretném még hozzátenni az ilyen tipusú oldalak védelmében, hogy az ember (legalábbis én) általában úgy választok ilyen helyet, hogy ismerőstől hallok róla. Ajánlja valaki, vagy egyszerűen csak belebotlok a helybe és tetszik, amit személyesen látok. Csak ezek után nézem meg esetleg az internetre, hogy tovább tájékozódj, de még ilyenkor is van, hogy inkább még egyszer elmegyek az intézménybe és ott kérek információt. Az ilyen intézmények oldalai inkább csak egy utolsó megerősítést, lehetőséget adnak, ha valamit elfelejtettem (pl mikor kezdődik az óra). Ha így nézzük a táncos oldalak, akkor már másképp vélekedhetünk. DE! A web 2.0 eszközeit még így is hatásfokozás és mindenféle fokozás érdekében be lehetne vetni, mert ártani nem árthat..

Kreatív vagyok? Tézis 8

Az oldal nem túl bonyolult felépítésű, a komplexitás súlypontozása ezen az oldalon számomra nem értelmezhető. Az oldal az aminek látszik, a felépítése világos, az általa közvetített információk abban az összefüggésben értelmezhetők, ahogyan azt közzé teszik.

Amennyiben a felhasználók által hozzáadott tartalmat hitelesnek tekintjük, akkor az oldal mindenképpen ennek mondható. Hiszen mi lehetne valóságosabb egy kipróbált technikáról, mint a használók által írt vélemény? Már tartalmából adódóan is fontos, hogy valós információt nyújtson. Egy kézműves technikákkal foglalkozó oldalnak az egyik legfőbb célja a segítségnyújtás, eligazítás, a tanulás. Ha a bemutatott technikák nem működnének, az oldal sem lenne sikeres, hiszen a hitelesség itt a működőképesség záloga. A kommentekből, a fórumbejegyzésekből kiderül a használók véleménye.

A weblap a közösségi aktivitásra épül, hiszen a visszajelzések egy kreatív tevékenységnél mindenképp fontosak. A fórum, a megosztott videók, a kommentezési lehetőség hozzájárul az oldal tartalmának bővítéséhez.

Az oldal minden olyan szolgáltatást szerepeltet, amely a témával kapcsolatosan értelmet nyer. Egyfajta tudásbázisként működik, hiszen a használók a saját ismereteiket, tapasztalataikat teszik közzé és osztják meg egymás között. Haszonnal nézegethetik azok is, akik nem aktív részesei ennek a netközösségnek, hiszen nem kell feltétlen virtuálisan aktívnak lenni ahhoz, hogy az oldal értelmet nyerjen a felhasználó számára. Már az alap tartalom is eléggé tartalmas, ehhez még hozzá járul a használók által hozzáadott tartalom. De ezek mellett a fórumokon, blogokon kibontakozhat virtuális közösségi élet, de szerencsére az oldal nincs túlzsúfolva ilyen lehetőségekkel. A virtuális létezés, a virtuális közösségek nem vonják el a figyelmet az oldal valódi tartalmáról. Azért jött létre, hogy különféle kézműves, kreatív technikákat ismertessen meg az érdeklődőkkel, biztosítja a visszacsatolást a felhasználóknak. Ezt a célját az oldal tökéletesen betölti. A különféle alkalmazások bezsúfolása mellett gyakran elvész az oldal valódi tartalma, eredeti célját gyakran átveszik különböző, az eredeti induláshoz már nyomokban sem kötődő virtuális közösségi szolgáltatások hivatkozásai.

Összefoglalóan elmondhatom, hogy az oldal készítői igyekeztek a legoptimálisabban kialakítani a weblapot mind tartalmilag, mind szolgáltatásaira való tekintettel, s magam sem tenném másképp.

„A helyes döntés kulcsa a tapasztalat, a tapasztalat forrásai pedig többnyire a rossz döntések.”

/Robert Abercrombie Lowett/

Huszadik század & Fonó híján

Soha nem véletlenül dönt az ember úgy, ahogy: a weben jelenlévő tengernyi tartalomszolgáltató felület közül pont azok mellett, ami mellett kikötött. Valószínűleg sok kritériumnak megfelel, ami az egyén számára fontos lehet. Ez nem azt jelenti persze, hogy úgy tökéletesek, ahogy vannak, hanem azt, hogy szívesen olvasgatod, elemzed az ott található forrásokat, szívesen szánsz időt arra, hogy elmerülj az ott fellelhető információkban. Döntéseink meghozatalakor segítségünkre van az a szintén tengernyi számunkra nem kielégítő tartalom, ahol már természetesen szintén jártunk, de arra a megállapításra jutottunk, hogy ide többet nem, erre az időmből nem áldozok. Miért választottam e két lapot, számomra miért közelít az optimálishoz e két megjelenés? Az optimálishoz, nem a tökéleteshez!

A Huszadik századnál tökéletesen sikerült azonosulnom a tartalommal: végtelenül rokonszenves, s számomra akár meghatónak is nevezhető az a fajta történelemszemlélet, amely a tényekre, a történésekre, a napok történelemmé-szelídülésének alapállására teszi a hangsúlyt. A XX. században annyiféle agymosáson mentünk át, s talán ezt az időszakot érthetjük a legkevésbé mindenféle oldali manipulátoraink „áldásos” munkája folytán. Olyan tevékenységet végeznek a lap munkatársai, melyet a valóság megismerésének nagyon erős vágya hajt, s ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos alapállás.

A lajosmizselap más szempontból közöl egyedi tudás(ok)ra, élményre épülő tartalmakat. Az objektivitást ott erősen aláhúzza a szerkesztő(k) szubjektivitása, amely a közvetlen világunk megismerésében szintén nagyon fontos. Ahhoz, hogy én kialakítsam magamban az általam megélt szubjektív valóságot, fontos számomra más emberek szubjektív valósága, amely elvezethet az én általam, persze csak illuzórikus szinten lévő, vélt objektív valósághoz. Mindkettő észrevétlenül vált az intimszférám részévé.

Az én értékítéletem alapján számomra ilyen vagy olyan szempontból, de fontos értéket képviselő orgánumokról beszélek. A Huszadik századnál az idő-és térélmény egész különleges módon jelentkezik, hiszen a korabeli aktualitások válnak napi aktualitásokká; itt maga az ötlet zseniális, a rá helyezett tartalom, s a következetes, folyamatos, kitartó munka pedig csak hab a tortán. A ráismerésnek, annak a bizonyos ”aha”-élménynek számtalan megvalósulását élheti át az olvasó, tanulmányozva az éppen aktuális korabeli sajtót. Megérteni az ember és idő viszonylagosságát: nem változtunk semmit, vagy mégis inkább: mennyivel egyértelműbbek voltak akkor a dolgok. Vagy miért követjük el újra és újra ugyanazokat a tévedéseket, miért nem tanulunk elődeink botlásaiból? A tévedések is, mint az ösztönök genetikusan kódoltak? Jelen valóságunk megismerésének nagyon fontos helye ez a vállalkozás.

A lajosmizselap az itt és most érzését adja, persze egy egyéni szemüvegen át, mely vegyes érzelmeket kelt az emberben: hol az azonosulás, egyetértés, hol az elutasítás erősödik az olvasottak után. Nincs ezzel semmi gond, hiszen bármilyen információ csak így hasznosítható az egyén számára. Ha kialakítunk valamilyen ítéletet, értékelést magunkban, azzal feldolgoztuk, saját magunk számára megértettük, identitásunk részévé tettük a leírtakat. S ha ezek után még aktivitást is kivált belőlünk, mások számára is adhatunk a témához új tartalmakat, mely csak még árnyaltabbá teheti a képet. Vagy persze nem, hiszen a hozzászólások minősége erre erős befolyással van. Mindenesetre egy ilyen típusú felület sok emberből kiváltja a része lenni a történéseknek, befolyásolni, előremozdítani az életünket vágyát; közreműködni mindennapjainkban, s ez kicsit elszigetelt, magányossá váló világunkban nagy levegővétel, kibontakozási lehetőség sok ember számára. Valószínűleg ezeket az aktivitásokat más módon, de mindenképp megteremtené magának az ember, hiszen alapvető igénye ez minden valamiféle társadalomban élő létezésnek.

A fonóbéli alkalmak is megteremtődtek anno, a Web 2.0 is megszületett. Ügyes, kreatív, kitűnésre, önmegvalósításra vágyó jelöltek és vállalkozók pedig folyamatosan akadnak, akik felkarolnak, elindítanak akár üzleti, akár politikai, de lehet emberbaráti céllal is közösségi tartalmakat szolgáltató portálokat. Mi felhasználók pedig élünk a felkínálta lehetőségekkel, s próbáljuk hozzátenni magunkat, társszerzővé válva saját életünkkel.

A PTE EK és a Kép a falon, mint optimális tartalomszolgáltató rendszer - Tézis 8.

A tézisek során két tartalomszolgáltatót mutattam be, melyeket most megpróbálok úgy áttekinteni, hogy a szempontoknak megfelelően -amelyik szolgáltatónál lehet- a legoptimálisabb elemeket kiragadva komplex képet kapjak az ideális tartalomszolgáltatásról.

I.

1. A kontextus igénye

Mindkét oldal esetében a kontextus igénye megvalósul. A PTE könyvtár honlapja esetében sem pontszerű információkat találunk, hanem ténylegesen az adott információk összekapcsolódnak, van közöttük összefüggés. A virtuális információból valós információ alakulhat ki, ha a felhasználónak szüksége van az adott folyóiratra vagy könyvre például. A Kép a falon tartalomszolgáltató esetében pedig egy létező és jól működő szövegkörnyezetben találhatjuk magunkat, ahol számtalan széleskörű információ kapcsolja össze a tájékoztatásra éhes felhasználót. Itt inspirációt kaphat, elindulhat a saját önmegvalósítás felé. Igazi közösségi tér, ahol létező kontextussal találkozhatunk.

2. Igény az információk hitelesítésére

A könyvtár honlapja által nyújtott információk 100 %- ban hitelesek és megbízhatók, hiszen egy valós intézmény a Pécsi Tudományegyetem áll mögötte. A tématerületen betöltött szerepe megkérdőjelezhetetlen. A Kép a falon tartalomszolgáltató egyfajta közösségi kezdeményezés, portálként működő információszolgáltatás. Hitelességét a közösen végzett tartalomépítés és a tájékoztatás értékítéletét a közeg által végzett munka adja.

3. Igény a perspektívára

A képzőművészeti tartalomszolgáltatók között egyedülinek tekinthető a Kép a falon portál abból a szempontból, hogy a közösségi aktivitásokra épít, a felhasználó közreműködése nélkülözhetetlen. Az oldalon szabadon érvényesíthetők az egyéni alkotások, mely mindenképp motiváló tényező. Úgy vélem a kezdeményezés nem felesleges munka, a felhalmozott információk ilyen összetetten nem jelennek meg sehol és a közös felhalmozás segíti, hogy az oldal folyamatosan fejlődjön.

4. A komplexitással szemben támasztott igények

A portál számtalan felhasználói attitűdöt kiszolgál, úgy mint például a jelenlét kényszer, az állandóság utáni vágy, az önkifejezés igénye. Különböző adatbázis alkalmazások biztosítják a komplexitást. Mindezek eredménye egy egyedi, sokrétű és értékes tartalomszolgáltatás.

II.

A komplex tájékoztatási rendszerek legfontosabb funkciói közül a Kép a falon tartalomszolgáltató esetében a használói attitűdöket figyelembe veszik és több tájékoztatási feladat is megvalósul.
- folyamatosan épülő tudásbázis= Tudástár- on keresztül, ugyanakkor a fórumokon és a képek véleményezésén keresztül adott tanácsok és tapasztalatok által is hasznos tudást kaphatunk.
- személyes tér biztosítása (Saját profillap, kedvencek, fotógaléria)
A portál aktivizál, kapcsolatos teremt valós és virtuális létünk között. Arra késztet, hogy új és új alkotásokat teremtsünk és közzétegyük azokat.

III.
1. A komplexitást és kontextust szervező erők

A portál által generált komplexitást elősegítő erők a felhasználói aktivitások mentén: megmutatás, önigazolás, visszaigazolás, reakcióra késztetés, megosztás, jelenlét, lenyomat, kulturális szerepvállalás.
A honlapon közvetlenül jelen van, él a közösség, mely szervezi és épít a közös adatforrásokat. A közösségi aktivitás meghatározó.

2. Mi marad nekünk, ha nyitottak vagyunk?

Amellett, hogy a szolgáltatás egyedi tudásra, alkotói tevékenységre épít, hasznos és aktív. Elmondható, hogy értékes és értékálló tartalommal van dolgunk.

Összegzés: a két bemutatott honlap közül a PTE EK nem igazán tartalmaz web 2.0- s elemeket, nincs jelen a közösségszervező erő. DE, folyamatban van egy új portálként működő honlap kidolgozása. A Kép a falon oldal teljesíti a felhasználók valamennyi igényét a közösségi aktivitás, a WEB 2.0- ás szolgáltatások, interaktivitás terén. Igazi közösséget kovácsol a virtuális térben, úgy vélem, hatékonyabban, mint amennyire a valós életben eme tématerületen lehetséges lenne. Mindemellett egyedi, értéket képviselő és adó, komplex és folyamatosan fejlődő tartalomszolgáltatásról beszélhetünk.

Tézis 8. - Herendi porcelán

I.
1. A kontextus igénye
Ha a magyar porcelán tekintetében szeretnénk behatóbban vizsgálódni, jó kiindulópont a www.herend.com oldal. Természetesen az iparművészet ezen ága nem itt fonódik teljes egésszé (nem is ez a célja), de hazánk jeles hungarikumával kapcsolatosan rengeteg információ kerülhet a birtokunkba.Ezek alapján figyelmünk különböző irányt vehet aszerint, hogy milyen szemszögből akarunk a Porcelánmanufaktúra témájában kutakodni. A lényegi információk kiemelten jelennek meg, csoportokba rendeződnek. A felhasználón múlik, mennyire tudja átlátni az összekapcsolódásokat. Véleményem szerint nincs káosz, a feltüntetett információk egyike követi a másikat...
Az információk tartalmát tekintve azonban találtam megtévesztő információt, mikor a fórumozási lehetőséget kerestem. A Herend Herald klubnál olvasható, hogy módunkban áll a Fórumon közzétenni észrevételeinket... Viszont (mint azt már egy korábbi tézisben is említettem) mint Fórum, olyan nem létezik a honlapon. (Ezt a hiányt enyhíteni látszik az a megoldás, hogy elküldhetjük gondolatainkat a Webmesternek...)

2. Igény az információk hitelesítésére
Tájékoztatás és bizalom
A weboldal által hangsúlyozott részek: a termékek és azok megismertetése és minél szélesebb körben való terjesztése... akár virtuálisan, akár kézzelfoghatóan. Nem kétséges, hogy a népszerűsítés mellett a kereskedelem, vagyis a porcelán remekművek eladása a cél. Hogy ez hogyan van csomagolva? Hát - meglátásom szerint - gyönyörűen!
A világhírnév kitűnő reklám Porcelánunknak, mégis elengedhetetlen egy minél tökéletesebben megszerkesztett honlap: a www.herend.com méltó ehhez a magas színvonalhoz. (Korábban tettem említést, de ismét megteszem: méltán nyerte el az Év honlapja címet 2008-ban.)

3. Igény a perspektívára
A közösségi tartalomépítés e honlap esetében még gyerekcipőben jár. Bár megoldott a felhasználók észrevételeinek, az újabb és újabb információk eljuttatása a szerkesztők felé, ám ezzel még korántsem biztos, hogy az elérkezik-e a "célzott közeghez", a többi felhasználóhoz, hiszena beérkező információk cenzúrán esnek át. Amit az illetékes személy arra alkalmasnak ítél meg, azt teszi elérhetővé a nyilvánosság felé.
A honlap némely pontját tekintve a hierarchikus lépcső fokai vissza-visszatérnek egy korábbi ponthoz, viszont ez nem tűnik zavarónak. Egyes információk nem köszönnek vissza többször.

4. A komplexitással szemben támasztott igények
A porcelánművészet felől közelítve a dolgot, a honlap mindenképp az értéket képviseli. A magas színvonalú kézművességet a hozzá illően prezentálja. Egyediségét maga a név, HERENDI, adja.
Itt igyekszik összefutni a Herendet és a Porcelánmanufaktúrát érintő információ, legyen szó aukcióról vagy épp egy herendi rendezvényről. Úgy vélem, hogy a településről és kézműves remekekről mindenki megtalálhatja itt a legjellemzőbb dolgokat és a legfrissebb történéseket.

II.
A legfontosabb funkciók
Egy közösség által épített tudásbázis még nem jelenik meg. Legalábbis csak közvetett módon kerülnek egymásra a téglák. ..."egy-egy téglát mind hozzatok: közös várunk épül"- olvasható a Herend Klubba invitáló szövegben. A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. fontosnak tartja, hogy a porcelán kedvelőit, Herend barátait összefogja, és számukra honlapján kiegészítő szolgáltatásokat nyújtva egy online klubot működtessen.

III.
1. A komplexitást és kontextust szervező erők
Mint azt már a fentiekben is említettem, direkt módon nem jelenik meg a közösség, mivel ezen honlap szolgáltatásai között ezt nem teszik lehetővé - egyelőre. Lehetőség van azonban vélemények, hozzászólások küldésére a szerkesztőkhöz, akik a tartalom átvizsgálása után nyilvánosságra hozzák azt, amennyiben alkalmasnak találják. Tehát elmondható, hogy a használó hozzáadhat a tartalomhoz.

Jelenleg közösségi aktivitásról nem beszélhetünk. Ha viszont a felhasználók gyakran és használható információkat közölnek a webmester felé, elképzelhető, hogy a weboldal szerkesztői/fejlesztői beépítenek közösségi szolgáltatásokat, ahol "igazi" interaktív közösségek jöhetnek létre.
Úgy vélem, hogy akár a Fórum, akár a Blog, illetve mindkettő alkalmazása előnyös lépés lenne a www.herend.com számára, ugyanis ezen iparművészeti ágnak is hasznára válna a felhasználók által közvetített többlettartalom, észrevétel, az esetleges közreműködés, a "több szem többet lát" elvét követve az arculat alakítása, formálása.

Összegzés
A www.herend.com arra hivatott, hogy bemutassa egyik világhíres hungarikumunkat a Herendi Porcelánt. Ehhez számos érdeklődést felkeltő dolgot alkalmaz, például flash videók... Természetesen a virtuális világban megjelenő porcelántárgyak elérhetők fizikai valóságukban is: a honlap internetes vásárlási lehetőséget biztosít mindazok számára, akik magukénak szeretnének tudni ilyen remeknűveket.
Rengeteg információ kerül a birtokunkba a porcelánról, a manufaktúráról és nem utolsó sorban Herendről, a városról, mely teret engedett a porceláncsoda világméretű ismertségének kibontakozásához.

Tézis 8. Egyszervolt.hu a magyar gyermekkultúráért

Kicsit nehéz nekivágni a blogolásnak azzal a tudattal, hogy ez az utolsó tézis, amit ki kell fejteni a témával kapcsolatban. Senki sem szeret félkész terméket létrehozni. Most még van lehetőség kerek egésszé alakítani, kikristályosítani véleményünket, végső következtetéseket levonni - csak nehogy valami lényeges maradjon ki...

Hasonló gondok foglalkoztathatnak egy tartalomszolgáltatót is, amikor útjára indít egy portált, mely minél többet, minél frissebbet, minél maradandóbbat kíván nyújtani - mondhatni komplex rendszert próbál a használók elé tárni.

Az egyszervolt.hu portált szolgáltató Egyszervolt a Magyar Gyermekkultúráért Közhasznú Alapítvány célja nem kevesebb, mint a magyar gyermekkultúra ápolása, a tanítási-tanulási folyamatot támogató, kulturális értékekben is gazdag tudásanyag közvetítése - mindezt egy korszerű, sokféle igénynek megfelelő tartalomszolgáltatás keretében.

I.

1. A kontextus igénye

Az egyik legkiemelkedőbb ismérve a honlap-füzérnek, hogy igazi kontextust tud teremteni. Valóban hálót képez akár a legkülönbözőbb információk között is. Egy gyermekverstől eljuthatunk az általa inspirált, gyermekek által készített alkotásokon át a költeményt tartalmazó, megvásárolható dokumentumig, sőt az azt értékelő, minősítő felhasználói (olvasói) közösségig. Igazi vérkeringésbe kapcsolódhatunk be a szolgáltatás által.

2. Igény az információk hitelesítésére

E közösség az, ami bizalmat ébreszt bennünk az oldal és tartalmai iránt. Hiszen szakavatott szerkesztőbizottság látja el a gyűjtés, feldolgozás, megőrzés és legfőképpen - a korosztály sajátosságait messzemenőkig szem előtt tartva - a szolgáltatás feladatait. És még micsoda tartalmat nyújtanak! Az egyes tartalmi elemek alkotói fémjelzik az egész vállalkozás színvonalát. Szándékosan nem érdemes neveket kiemelni, hiszen bárkit említhetnénk, legyen az zeneszerző, költő, illusztrátor, kortárs vagy már klasszikusnak számító.

És ott van maga a közönség, a befogadói oldal, akik véleményükkel, aktivitásukkal formálják, hitelesítik, értékelik a szolgáltatást.

3. Igény a perspektívára

A folyamatos fejlesztések mozgatórúgói között megtaláljuk a teljességre törekvés igényét, mely a műfaji, területi, művészeti sokféleségben egyaránt testet ölt. Mindezt teljesen sajátos hangvételben, a célközönség érdeklődési körének megfelelően. Bár a szolgáltatott tartalom egyáltalán nem egyedi, mégis úgy tudja tálalni, hogy ez lesz a kiindulópontja a további, témába vágó kalandozásunknak, ez lesz a kezdőlapunk.

4. A komplexitással szemben támasztott igények

"Az egyediség birtokolható értéket jelent, eszközként tartja számon a felhasználó." A portál valóban betölti egy ilyen egyedi eszköz szerepét, mely értéket képvisel. Mindenki megtalálhatja a számára kedves tartalmakat, és az ezek köré szerveződő kis közösségeket. A komplexitása nemcsak az alkalmazások sokszínűségében jelenik meg, hanem az ezekre épülő, a legkülönbözőbb felhasználói attitűdöket kiszolgáló, interakciós lehetőségekben is.

II.

A legfontosabb funkciók, melyek megvalósulnak a tartalomszolgáltatásban

• A tudásbázis közös, interaktív építésének lehetősége: ez leginkább úgy valósul meg, hogy ugyan a "közös" nem a "bárki" szinonimája, de mégis azt mondhatjuk, közösen, szinte egy egész nemzet (nemzedék) építi, amennyiben annak egy bizonyos korszakára jellemző, sajátos hangvételű, azt jól ábrázoló tartalmakat tesznek közzé, melyek generációkon átívelő, gyakorlatilag mindenki által ismert (szeretett) dokumentumokban öltenek testet, mely által "bárki" úgy érezheti, hogy köze van hozzá, részese a megvalósításnak. Az elméleti síkon mozgó közös építkezésen túl azért a valódi interakcióra is lehetőséget teremt. A honlapon (és a Facebookos profilon is) rendszeresen pályázatok keretében várják a közönség tevékeny bekapcsolódását: hol illusztráció, hol animációs pályázatok keretében, és folyamatosan, újabb versek, mesék, dalok feldolgozásait. Az ezekhez készült tartalmak jól reprezentálják, hogy mennyire széles réteget tudnak megcélozni: az elsődleges célközönség (kb. 4-10 évesek) keretein messze túlmutató használói csoport is megnyilvánulási lehetőséget kap, a számukra megfelelő, komolyabb témákban.

• A működő, létrehozott tudásbázis hatékony lekérdezhetősége: folyamatos fejlesztés következtében egyre kifinomultabb, sokrétűbb keresési, csoportosítási opciók által juthatunk el a kívánt elemekhez. Legújabban pl. az Egyszervolt Suli oldal megalkotásával tették még hatékonyabbá a portál iskolai felhasználását.

• A projekt célterületével biztosított élő kapcsolat: az egészben a legszebb mégis az, hogy a téma maga olyan, hogy csak a vele való élő kapcsolat által van értelme - azaz ha olvassuk, hallgatjuk, nézzük ezeket a tartalmakat, és nemcsak online, hanem a valós életben is. Az a tény, hogy a szolgáltatás nem ragaszt a gép elé, sőt, inkább fokozza a valós aktivitásokat, tovább emeli értékét. Ráadásul közösségteremtő voltából adódóan használóinak családi programokat is kínál, mint amilyenek a rendszeresen megrendezett fesztiválok.

• A beépülő munka kompatibilitása más, hasonló rendszerekkel, átlépési lehetőség, metaprojektek részeként: maga az egész vállalkozás olyan, hogy egymásra épülő részegységekből áll. Ezek külön-külön is képezhetnek egy-egy további projekthez való kapcsolódási pontot (pl a mesék beintegrálása egy olvasás-népszerűsítő programba, mely által a teljes portál is még nagyobb ismertséget kap), és egészében is több szálon fűződhet más (vagy mással közös) fejlesztésekhez. Jó példája ennek a minifilm.hu, mely az egyszervolt egy alprojektje, ahová saját bemutatkozó videóinkat tölthetjük fel, ország-világ elé tátva életünk egy-egy szegletét.

III.

Az otthonosság fokozása érdekében megoldható lenne a saját profil kialakításának lehetősége, ahová ki-ki a kedvenc elemeit gyűjthetné csokorba (ez egyébként a Facebookon meg is valósul, de miért ne lehetne közvetlenül a honlapon?), és ezt ismerőseivel akár meg is oszthatná. További tipikus webkettes funkcióként témakövetés, RSS szolgáltatás integrálásával naprakészen tájékozódhatnának a használók az új tartalmakról, ismerőseik által kedvencként megjelölt újabb elemekről. Mindenképpen hozzáteendő, hogy megalakulása óta folyamatos fejlesztéseket hajtanak végre, hogy még inkább felhasználóbarát legyen a honlap, mind technológiai, mind szociális funkcióit tekintve

Mindezzel együtt azt mondhatjuk, hogy a portál egyedi élményre épülő, megosztott értéket képviselő (hasznosítható), hiteles és jól felépített tartalomszolgáltatás. Egyszerű és komplex, hiszen kiemelhetem egy-egy elemét, de azon nyomban kapcsolódhatok rengeteg más, az adott elemmel valamilyen kontextusban lévő más elemhez.

Szerteágazó kapcsolatrendszere, egyedisége, egységes, magas színvonalú, hitelesített tartalmi elemei és társadalmi szerepvállalása által válik élenjáróvá a magyar gyermekkultúra közvetítésében online és a valós életben egyaránt.