OIK és KJMK Tézis 8

OIK

Elsősorban azt emelném ki, hogy jó húzás volt az OIK-tól régi honlap lecserélése. Ez a modernebb, bár kissé lassabb weboldal inkább illő a XXI. Századba. Színvilágával és felépítésével az intézményhez mért komolyságot adja vissza. A honlap alapvetően tökéletesen megfelelő, küldetésének eleget tesz. Mint már említettem korábban, egy könyvtárnak nem faladata a közösségi tér megteremtése. Arra ott vannak a közösség portálok. Ellenben valamilyen fórumozási lehetőség talán még elférne a honlapon. Természetesen lehet, hogy ez sem működne rendeltetésszerűen, a bloghoz hasonlóan. Talán a Web 2.0-ás alkalmazások hiánya nem hátráltató egy ilyen jellegű intézmény esetében. Végülis ez főként kulturális éhség kielégítésére szolgál, nem pedig szórakoztatásra. A vitákra és vélemények kinyilvánítására pedig megvannak az egyéb fórumok. A könyvtár szerkezete jól átlátható a honlap segítségével. A szervezet felépítését és a működés mikéntjét híven tükrözi.

A honlapon több tartalomszolgáltató pont is van. Ám ezek többnyire csak részleges, felületes tartalmakat közölnek. Egy könyvtár esetében a honlap alapvetően a tartalmakat nem közli, hanem csak elirányít a szükséges helyre a megfelelő információ közlésével. A weblapon közölt teljes tartalmak hányada csekély. Ez a jövőben – mivel a digitalizálás korát éljük – természetesen jelentősen változni fog. Talán így:

KJMK

A könyvtár honlapja megfelel azoknak a kritériumoknak, melyekkel a megyében élő használók információigényét ki lehet elégíteni. Megjelenése barátságos – melyet színvilága és grafikai megoldásai híven tükröznek – és egyszerű – struktúrája könnyen kezelhető minden nemzedék számára. Az általa szolgáltatott információk, tartalmak a társadalom minden rétegének és korosztályának igényét kielégítik. A WEB 2.0-ás alkalmazások hiánya itt erősebb, mint az OIK esetében, hiszen itt nem csak a „komolyság”-nak kell megjelennie, hanem a szórakozásnak is. Sokkal inkább ideillő lenne valamilyen közösség tér, akár nemzedékenként elkülönítve, mint az itt szolgáltatott tartalmak, információk. Értem ezalatt, hogy külön menüpontban vannak a gyermektartalmak, vagy a felnőttoktatással kapcsolatos információk. A lap alsó rézén található ugrópontok megfelelő tájékoztatást nyújtanak a megye és a szakma életével kapcsolatosan.

Egy megyei könyvtár honlapjáról nehéz lenne kiemelni bármilyen tartalomszolgáltatási pontot, hiszen különböző emberek számára különböző adatok, információk képviselnek értéket, bírnak tartalommal. De az alábbi három valószínűleg minden használó számára lényeges:

• Általános információk
• Szolgáltatásaink
• Online katalógus

OIK és KJMK Tézis 7

A honlap a használók által nem szerkeszthető, de ez nem is lenne szerencsés egy könyvtár esetében. Tehát mindkét esetben statikus honlapról beszélünk. Az OIK rendelkezik facebook linkkel, a KJMK nem. Egyéb kapcsolat közösségi portálokkal nincs, és WEB 2.0-ás alkalmazások sincsenek az oldalakon, bár a KJMK vendégkönyve talán ide sorolható.

Bemutatandó eszközpéldák

OIK:

Főoldal, vagy nyitólap:

A legfontosabb információk jelennek itt meg. Aktualitásokat közöl. A leggyakrabban használt menük érhetőek el.

Szolgáltatások:

Az általános könyvtári szolgáltatások mellett, megjelenik a speciális területek is, mint például a terembérlés, mely tartalmazza a területet, befogadóképességet, valamint, hogy mozgásban korlátozott személyek számára könnyen használható-e.

Katalógusok, adatbázisok:

Innen léphetünk tovább a könyvtár online katalógusára, az elektronikus dokumentumokat összegyűjtő al-oldalra, valamint az adatbázisokhoz (többek közt az EBSCO-hoz) juthatunk el, melyeknek egy része saját építésű. A katalógusban a Saját OPAC alatt lehetőségünk van követni a kölcsönzéseinket, előjegyzéseinket.

Ajánló:

Itt vezetik a hét könyve rovatot. Lehetőség van a könyvek ismertetőjének megtekintésére, véleményezésére (hozzászólásra), ezzel megadva az esélyt a közösségi lét megteremtésére, véleményezésre.

Rendezvények:

Egy kulturális intézmény esetében furcsa ilyet leírni, de itt jelenik meg a kultúra. Kiállításoknak, felolvasásoknak, koncerteknek ad helyet a könyvtár melyeknek programja, felvétele vagy összefoglalója érhető el itt.

KJMK:

Főoldal, vagy nyitólap:

A legfontosabb információk jelennek itt meg. Aktualitásokat közöl. A leggyakrabban használt menük érhetőek el, valamint olyan ugrópontokat tartalmaz, melyek fontosak a megye vagy a könyvtárak életében.

Névadónkról:

Katona József élete (jó esetben) mindenki számára ismert, de a tudás felelevenítése mindig hasznos lehet. Lévén az intézmény külföldi olvasókat is fogad, így mindenféleképpen hasznos saját kultúránk közvetítése más nemzetek felé.

Szolgáltatásaink:

Ebben a menüben találhatóak a könyvtár szolgáltatásai. Kiemelném az E-tanulás almenüt, mely egy nagyon komoly oktatást tanulást segítő linkgyűjtemény tartalmaz, ezzel segítve a tudás egyszerűbb megszerzését.

Online katalógus:

Az OLIB adatbázis kezelő rendszert használja. Menüi egyértelműek, a keresés egyszerű. A könyvtár dokumentum-készlete kereshető vele. Az online keresés a felhasználók kényelmét szolgálja, és a tájékoztató könyvtáros munkáját könnyíti azzal, hogy bárhonnan elérhető a katalógus.

Gyűjteményeink:

Itt kaphatunk tájékoztatást a könyvtár gyűjteményeiről. Helyismereti gyűjtemény, Zanai gyűjtemény, Történeti gyűjtemény, Európa gyűjtemény. A gyűjtemények a könyvtár bármelyik termináljáról elérhetőek.

OIK és KJMK Tézis 5

OIK

Közösségi szervező erők

Mivel egy speciális gyűjtőkörrel rendelkező könyvtár honlapjáról beszélünk, így a használók köre is hasonló érdeklődési körű személyekből áll. A közösségi szervező erőknek nagy szerepe kellene, hogy legyen, hiszen véleményeket, információkat oszthatnának meg egymással az olvasók, kutatók, kérdésekkel fordulhatnának egymáshoz. Ezzel szemben a portál csak csekély lehetőséget biztosít közösségi megnyilvánulásra. Az egyetlen ilyen pont az OIK Blog, melyen viszont pontosan használói részről hiányzik az aktivitás. Lehetőség van kérdésfeltevésre a könyvtáros felé chat formájában, de az általam próbált alkalmakkor a „Konyvtaros offline leave a message” üzenet fogadott.

Közösségi társadalom

A honlapot a társadalom széles rétege használja: kutatók, oktatók, diákok, stb. A könyvtár nyilvános könyvtárként működik, így az ország bármely régiójából fogad használókat és kéréseket. Természetesen az internetes oldal elérhetősége is nyitott bárki számára. Életkori rétegződésnek nincs jelentősége az oldalon. Értem ezalatt azt, hogy nincsenek külön felnőtt vagy gyermek tartalmak. Minden menüpont elérhető korra való tekintet nélkül. A beiratkozási feltételek menüpontban, pedig nyilvánvalóvá válik, hogy minden korosztályt szívesen látnak.

Közösségi és hálózati szabadság

A honlapra viszonylag nagy szabadság jellemző. Az intézmény saját maga dönt a tartalmak megjelenéséről, így szinte bármilyen tartalmat, információt megjelentethet, új menüpontokat, al-oldalakat létrehozva. A használók számár az egyetlen felület, ahol a weboldal képben változtatási lehetősége lenne, az a blog, mely sajnos kihasználatlan. A kiadványaink menüpontban található olyan kiadvány mely teljes tartalommal letölthető bárki számára, valamint a Katalógusok adatbázisok menüben szereplő E-dokumentumok is teljes szöveggel magunkévá tehetőek. Valószínűsíthető, hogy ezen elektronikus dokumentumok száma bővülni fog idővel, ahogyan a weblap fejlesztői haladnak az adatok feltöltésével a megújult oldalra.

KJMK

Közösségi szervező erők

Megyei könyvtárról lévén szó, a használók, és a weboldal látogatóinak köre a társadalom minden rétegére kiterjed. Azokra, akik a kultúra után érdeklődnek, tudásszomjukat próbálják kielégíteni, valamilyen az intézmény által szervezett, támogatott képzésben akarnak részt venni, vagy egyszerűen csak kikapcsolódásra vágynak. Figyelmet fordítanak arra, hogy a társadalom minden korosztálya elérhesse a számára érdekes aktuális információkat. Sajnos olyan felület nem található az oldalon melyekkel a használók egymás közötti kommunikációja, véleménycseréje megvalósulhatna. Amennyiben esetleges kérdésünk van, csak e-mail-ben kérhetünk online segítséget, chat felült nem található a weblapon.

Közösségi társadalom

A honlapot a társadalom minden tagja használhatja és szerteágazó gyűjtőkörének köszönhetően, használja is. Megyei könyvtárként, nyilvánosan működik az intézmény. Az ilyen kulturális központok esetében a legjellemzőbb, hogy a használók köre a helyi lakosok közül kerül ki. Érdekes lehet talán, hogy nem csak a honpolgárok számára lehetséges a könyvtárhasználat, hanem a határon túliak számára is.

Közösségi és hálózati szabadság

A honlapra viszonylag nagy szabadság jellemző. Az intézmény részben saját maga dönt a tartalmak megjelenéséről, de a fenntartó (Megyei Önkormányzat) jóváhagyása mellett. Általában a fenntartó nem szól bele a honlap működésébe, esetleg kiegészítési utasítások ad, javaslatokat tesz. Az oldalon megjelenő tartalmak egy része magunkévá tehető, de ezek többnyire olyan információkat tartalmazó dokumentumok, melyek a hétköznapi ember számára hasztalanok. Gondolok itt arra például, hogy egyes tanúsítványok képként lementhetőek. Egyéb elektronikus dokumentumok nem érhetőek el a honlapról.

OIK és KJMK Tézis 4

OIK

Értékpluralizmus

Hogyan is beszélhetnénk egyhangúságról egy idegennyelvi könyvtár esetében. A könyvtár gyűjtőkörébe igen érdekes dolgok sorolhatóak, mint például a zeneművészet, zenetudomány vagy a kisebbségi kérdés szakirodalma. Csak ez a két téma is igen széles érdeklődési kört fed le. Természetesen a maga a honlap csak átvitt értelemben szolgáltatja „ezeket” tartalomként, de ízelítőt találhatunk, az ajánlókban, a blogon és a rendezvények archívumában.

Hálózati tudásélmény

A honlapon közvetített tudást inkább csak kedvcsinálónak, inspirációnak nevezném. Azok az összefoglalók, melyek itt megjelennek, mindenféleképpen alaposabb utánajárást érdemelnek a kutatótól. A könyvtárban fellelhető tudásanyag oly mértékű, melynek weben való megjelenése, jelen körülmények között nem biztosítható. A blogon és egyéb helyeken megjelenő „ízelítők” viszont szakszerűen megfogalmazott, pontos és informatív tartalommal bírnak.

Hálózati időélmény

Az oldal jól karban van tartva ilyen szempontból, folyamatosan frissül. Az aktualitások, közlemények időben megjelennek, így a lemaradásra nincs túl nagy esély. A blog is folyamatosan újul. A kihasználatlanság ellenére, új bejegyzések jelennek meg rajta. A rendezvények archívumával pedig a múlt őrzése is megvalósul.

Hálózati térélmény

Az oldalmegjelenése igazi kulturális intézményhez méltó. Színvilága kissé hideg hangulatot kelthet, de ez a designe híven tükrözi az intézmény komolyságát. Egyszerűsége megkönnyít, hogy csak arra kelljen koncentrálnunk, amire feltétlenül szeretnénk. Nincsenek figyelemelterelő reklámok, hirdetések, flashek, vagy óriás méretű képek. Az új honlap modernebb megjelenése viszont - nem jelentősen, de - lassítja a böngészés gyorsaságát.

Saját tér létrehozására nincs lehetőség, de ez nem is egy könyvtár weblapjának feladat, arra ott van a facebook, iwiw, és társaik. Ám ha mégis lenne ilyen opció, akkor sem lenne garantált a kihasználtsága, lásd a blogot.

KJMK

Értékpluralizmus

Mondhatnánk, hogy a megyei könyvtárak mind egyformák, hiszen a gyűjtőkörük hasonló, így a honlapjuk által közölt információk tartalmak jellege is hasonló. Ezzel kicsit beskatulyázhatjuk ezeket a portálokat. Alapvetően a KJKM honlapja nem szolgáltat semmilyen olyan tartalmat mely az átlagos fölé emelné. Őrzi megyei könyvtári mivoltát. Valóban kicsit egyhangúnak és szürkének tekinthető, a tartalomszolgáltatás szemszögéből.

Hálózati tudásélmény

Hasonlóan az OIK honlapjához, itt sem lehet tudás közvetítésről beszélni. Az oldal informatív, de a "tudást" a honlap mögött megbúvó intézmény rejti magában, könyvek periodikák elektronikus dokumentumok, és egyéb információhordozók formájában.

Hálózati időélmény

Az oldal tartalmának frissítéséről nincs különösebb árulkodó jel. Az egyetlen talán az eseménynaptár naprakészsége lehet. A közölt információk mindenesetre aktuálisnak tűnnek.

Hálózati térélmény

Az oldal megjelenése egyszerű, könnyen átlátható. Színvilága megkapó, de nem túl erős. A világos színek és a grafikák, minden korosztály számára kellemes vizuális élményt biztosítanak. A témák elrendezése logikus. Nincsenek felesleges reklámok. A böngészhetőség tekintetében sincs semmilyen probléma. Megyei könyvtárhoz méltó a weblap.

Saját tér létrehozására semmilyen lehetőség nem találtam.

OIK és KJMK Tézis 3

Ugyan mindkét oldal könyvtári honlap, de szerkezetükben merőben másak. Ez köszönhető részben az általuk szolgáltatott információnk, a használói kör és a gyűjtőkör másságának, stb.

A nemrégiben megújult OIK weblapján a következő menüpontokat találjuk:

· Rólunk

· Hírek

· Szolgáltatások

· Katalógusok, adatbázisok

· Rendezvények

· Kiadványaink

· Ajánló

· Közérdekű adatok

· Partnereink

· Kapcsolat

A menüpontok minden fontos és hasznos információt tartalmaznak melyek az intézménnyel kapcsolatosak. Bár egyes menüpontok még feltöltés alatt állnak, a régi honlap használatának lehetősége ezt a hibát kiküszöböli. Az almenüpontok egyértelműek, és a megfelelő helyen vannak elhelyezve.

1. „Rólunk, Hírek, Közérdekű adatok, Kapcsolat” menüpontok alkotnak egy csoportot, melyek alapadatokat és az intézmény mindennapi életével összefüggő információkat hivatottak közölni.

2. „Szolgáltatások, Katalógusok, adatbázisok” menüpontok csoportosítják azokat a lehetőségeket, melyek a könyvtárhasználók számára talán a legfontosabbak. Átvitt értelemben tekinthetjük ezt a könyvtár „termékeinek”.

3. „Rendezvények, Kiadványaink, Ajánló” hármas alkotja azt a csoportot, mely arra hivatott, hogy az intézmény reklámozza magát és az általa előállított, vagy állományában kiemeltnek tekintett „terméket”.

4. „Partnereink” menüpont a más szervezetekkel való együttműködés csoportja.

Az egyes és a kettes csoport rendelkezik olyan mondanivalókkal, melyek a könyvtár használói számára hasznos információkkal bírnak. A hármas csoport inkább a fenntartó szempontjából fontos, hiszen ez afféle önreklámozás. Természetesen az idekerülő „tartalmak”, a látogatók számára sem elhanyagolhatóak. A négyes csoport lehetőséget biztosít más tartalomszolgáltatókkal való kölcsönös együttműködésre, figyelemfelhívásra.

Elsődleges információnak tekintendő az egyes és a kettes csoport által felölet menüpontok tartalma. Másodlagosnak pedig a hármas és a négyes. Az első kettő mindenféleképpen hasznosabb információkkal bír a használó számára, mint az utóbbi kettő.

A KJMK oldalát tekintve, elsőre azt mondanánk, hogy nagyon sok menüpontja van, viszont az egyes menüpontokat megnézve, könnyen rájövünk, hogy almenüpontok nincsenek. A csoportosítást többféleképpen lehetne végezni, de legkézenfekvőbb, ha weblap készítőjének csoportosítását próbáljuk meg kihasználni.

1. Tartalomjegyzék

2. Aktuális

3. Felnőttképzés

4. Egyéb

Mint láthatjuk, az egyes csoport tartalmazza azokat az adatokat, információkat, melyek az átlag könyvtárhasználó számára fontos tartalommal bírnak. Az OIK esetében ez volt az egyes és a kettes csoport

A következő csoportban hasznos, bár kevésbé mindennapi használatban alkalmazott információk csokrát találhatjuk.

A harmadik csoport, egy speciális csoport. Az itt közölt tartalmak, nem kifejezetten az intézmény működéséhez szükséges tartalmakat közöl. Egyfajta plusz-szolgáltatás a felnőttképzés, mely valószínűleg a könyvtár fenntartójának köszönhető.

A negyedik, csoportba tartoznak azok a hirdetmények és tájékoztatók, melyek az intézmény partnerkapcsolatait mutatja be, illetve megvalósítja az „önreklámozást”.

Az OIK esetben a tartalom a következőképpen oszlik meg:

a) előállított, vagy birtokolt elsődleges információk 5%

(Kiadványok)

b) a "téma előállítóira", birtoklóira vonatkozó információkra 65%

(Az intézmény jellegéből adódóan a tartalom nagy része saját magára vonatkozik)

c) összefüggésekre más területekkel 15%

(Partnerek és támogatók)

d) hozzáadott háttéranyagra 15%

(Rendezvények archívuma 2005 óta)

e) véleményekre, reakciókra 0%

(Ugyan van blogja a honlapnak, de az egyes témákhoz való hozzászólások száma 0)

A KJMK esetben a tartalom a következőképpen oszlik meg:

a) előállított, vagy birtokolt elsődleges információk 15%

(Kiadványok)

b) a "téma előállítóira", birtoklóira vonatkozó információkra 55%

(Az intézmény jellegéből adódóan a tartalom nagy része saját magára vonatkozik)

c) összefüggésekre más területekkel 15%

(Partnerek, társszervezetek és támogatók)

d) hozzáadott háttéranyagra 15%

(Rendezvények archívuma 2003-tól)

e) véleményekre, reakciókra 0%

(nem találtam fórumot, vagy blogot)

OIK és KJMK Tézis 2

A honlapok teljes tartalma – tulajdonságainak köszönhetően – nem jelenik meg egységesen, nem elektronikus formában. Egyenként azonban tájékoztatók, prospektusok, űrlapok, katalóguscédulák és más materiális információhordozók formájában, szinte kivétel nélkül léteznek. Így az internet léte nélkül is elképzelhető ezen tartalmak, adatok közlése, szolgáltatása, bár meglehetősen nehézkes lenne összhangba hozni a különbözőségük miatt.

Az oldalak teljes tartalma máshol nem jelenik meg, de a fontosabb könyvtári oldalakon (konyvtar.hu, konyvtar.lep.hu) linkjeik megtalálhatóak, valamint az intézmények életéről szóló híradások a televízió és rádió archívumában fellelhetőek, sőt a videó-megosztókon való keresés is eredményhez vezet, főként az általuk szervezett rendezvények felvételeihez.

A hálózati tartalomszolgáltató rendszerben, a vizsgált két honlap vajmi kevés jelentőséggel bír. Profilja sokkal inkább tájékoztató jellegű. Tartalomszolgáltató mivolta korlátozódik az intézmény életére, mely igen csak szegényes, és a társadalom csak bizonyos rétege számára (a könyvtárhasználók) lényeges.

OIK és KJMK Tézis 1

Mivel funkcióját tekintve, egyik honlapnak sem fő feladata a tartalomszolgáltatás – sokkal inkább az intézménnyel kapcsolatos információszolgáltatás –, így nem is túl sok „értéket” közvetít a társadalom felé. A Katona József Megyei Könyvtár (továbbiakban KJMK) esetében ez kimerül a névadóról és a könyvtár történetéről szóló rövid ismertető megjelenítésével. Az Országos Idegennyelvű Könyvtárnak (továbbiakban OIK) nem lévén névadója, így csak a könyvtár történetét vehetjük ide. Tehát főként tájékoztatásról van szó. Ez a minimális tartalomszolgáltatás azonban egyfajta kötelező jelleggel megjelenik minden magára valamit is adó könyvtár honlapján. Az intézmény célja ezzel, hogy múltját közvetítse a használó felé, illetve, hogy névadóját – akinek életútja nem minden esetben tartozik az általános műveltség körébe – megismertesse. Kulturális intézményként, a kultúra közvetítése alap feladat. Ezek a tartalmak mindenki számára hasznosak lehetnek, hiszen műveltségünk bővítése, tudásunk fejlesztése állandó érdekünk.

OIK és KJMK Tézis 6

Egyik könyvtárnak sem feladata, hogy közösségi teret teremtsen a használók számára. Ez a KJMK esetében így is van. Az OIK blogja, már tekinthető közösségi térnek. Egy könyvtári honlap feladata elsősorban a használók tájékoztatása, informálása, figyelemfelkeltés az intézmény birtokában lévő „tudás” iránt, nem a társaság biztosítása.

Alkotási vágyról nyomokban beszélhetünk a KJMK honlapjával kapcsolatosan. Vannak olyan menüpontok, melyekkel irodalmi kvíz formájában fitogtathatjuk tudásunkat, vagy különböző versenyekre nevezhetünk be. OIK blogján lehetőség lenne saját tartalom létrehozására (alkotásra), de nem történik meg.

Egyik honlap esetében sincs szükség az állandó jelenlétre. Nem marad le senki semmiről, ha egy-két napig nem látogatja az oldalt. A hírek, aktualitások hosszú ideig fent maradnak az oldalon, esetleg az archívumból visszakereshetőek. A rendezvényekről is jóval előtte megjelennek a meghívók. A társadalmi szerepvállalásnak és a hálózatiságnak, a már említett kommunikáció hánya miatt nincs jelentősége.

A József Attila Megyei Könyvtár (JAMK) és a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Könyvtára

József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya (JAMK) http://www.jamk.hu/

A weboldal 2010. őszén frissült, igyekeztek nyitni a fiatalabbak felé. Sok a szín, néhol már zavaróak a kiemelésekkel együtt. Blog-szerű felépítés, a linkek témánként külön gyűjtve, táblázatos formában. Minden fontos információ a lap tetején, menüsor felett, bár nagyon apró betűkkel. Az aloldalakról (könyvtárunk, szolgáltatások, rendezvények, katalógus, kistérség) könnyen elérhető linkkel a főoldal, ahol a gyengén látókra is gondolva át lehet állítani. Igyekeztek mindent összegyűjteni ajánlóként a főoldalon, mint új könyvek, hírek, adatbázisok, stb., valamint a kicsit is kapcsolódó témákból szemezgetni: kulturális ajánló, megyei hírek, különgyűjtemények, híradó, pályázatok. Web kettes lehetőségeket is kihasználják: Facebook-profil, RSS, skype. Az előző változathoz képest rengeteget javult az oldal, mivel így már többnyire meg lehet találni az információkat. Azonban a külcsín mintha egy tini álmából került volna elő, túl sok a szín, kicsik a betűk, nem vezeti semmi a szemet, annyira sok a figyelemfelkeltő eszköz. Összességében nagyon zavaró az egész, elfelejtették a mondást: a kevesebb néha több.

Elérjük a gyerekkönyvtár aloldalát is a főmenüsorból: http://gyerek.jamk.hu/intro.html. Két részre osztva választhatunk a kicsiknek illetve nagyoknak készült oldal közül. A kicsiké helyes, illeszkedik a korosztályhoz. Mindkettő tarka, figyelemfelkeltő, a nagyoknál a Harry Potter-őrületet követve az egér helyén varázspálca. Rengeteg menü, készségfejlesztő játékok, interaktív, ötletes. Alapvetően szimpatikus, azonban jelentős hátrány, hogy a népszerű egyszervolt.hu (http://egyszervolt.hu/) koppintása, főleg a kicsiknek szóló rész, a menüket bemondó gyerekhanggal véleményem szerint túlzásba is estek a másolásban.

NYME SEK Központi Könyvtár, Szombathely http://www.bdtf.hu/KONYVTAR/

A honlap nagyon egyszerű, kellemes színekkel, főoldalon elérhetőségekkel, keresőkkel, hírekkel. A menüpontokban sok almenüt találunk, maga a honlap rengeteg információt rejt. Többségében sikerült úgy megoldani ezek rendszerezését, hogy az egyszerű logikával könnyen és gyorsan megtaláljuk őket a menüből. Minden a könyvtárról, különgyűjteményekről, szolgáltatásokról, munkatársak, e-könyvtár, szakdolgozatok, több linkgyűjtemény, pályázatok, stb. Hátrány, hogy a betűk itt is kicsik, valószínűleg a helyhiány miatt (a menüsor különben nem férne el rendesen). Ami nekem nagyon tetszik, és már a főoldalon ajánlják: virtuális séta a könyvtárban. Itt megtaláljuk a 3 szintes épület térképét, és a különböző termekre kattintva több szögből fényképezve 180°-os sugárban megnézhetjük kialakításukat. Emellett nem hátrány, hogy egy lassú gép is hipp-hopp betölti a programot, tehát könnyen bírja szinte minden rendszer.

Facebookon és Twitteren is elérhetőek, van látogatószámláló, statisztikai adatok, és élőben cseveghetünk a könyvtárossal, akik egy régi tapasztalat szerint a komolytalan kérdéseket is türelemmel viselik :)

A könyvtári weboldalak a tartalomszolgáltatás rendszerében

A NYME SEK Könyvtár weboldalának alapvető célja, hogy tájékoztatást nyújtson a könyvtárról, használatáról, szolgáltatásairól, illetve minden közérdekű adatot hozzáférhetővé tegyen a használók számára. A mai világban muszáj, hogy egy intézménynek legyen honlapja, illetve hogy azon minél szélesebb felhasználói kör számára szolgáltasson információkat. A honlap célközönségébe nem csak a beiratkozott olvasók, hanem a SEK hallgatói, az oktatók, külső felhasználók, valamint más könyvtárak és szakemberek is beletartoznak. Ennek megfelelően építették fel az oldalt, és alakították ki a menüpontokat, illetve a tartalmat.

Az egyetemi központról és a könyvtárról is mindent megtudhatunk az első két menüpontban, mint a történet, munkatársak, adatok, nyitva tartás, szabályzatok, stb. Ezen kívül elérjük a különgyűjteményeket, katalógust, e-könyvtárt, linkgyűjteményeket, pályázati oldalakat. A tartalom szempontjából legfontosabb talán az e-könyvtár. A könyvtárban helyben, intraneten keresztül elektronikus tananyagok olvashatók, szakdolgozatok, PHD dolgozatok, oktatói publikációk és tudományterületek szerint rendszerezve segédanyagok. Tehát az első számú cél, a könyvtárról való információszolgáltatás mellett az elektronikus anyagok elérését tartom a legfontosabbnak.

A József Attila Megyei Könyvtár honlapja az intézményről való tájékoztatást szolgálja. Emellett az adatbázisokat és szintén az e-dokumentumok részét tartom a legfontosabbnak. A menüben és a főoldal furcsa felosztásában nehéz bármit is megtalálni első ránézésre, az e-dokumentumokat az "adatbázisok" - cella alatt kell keresni. Ekkor eljutunk egy különálló oldalra: http://www.jamk.hu/ek/index.html, ahol tematikus rendbe szedve találjuk az anyagokat. Érdemes itt körülnézni, mivel a dokumentumok nem csak a könyvtárban, hanem bárhonnan az internetre csatlakozva elérhetőek. Ha valaki helytörténeti vagy muzeális könyvekre kíváncsi, jó minőségben olvasható minden szkennelt szöveg. Amennyiben valaki nem akar elcammogni a könyvtárba, és kitenni magát a különleges vendéglátásnak, mindenképp érdemes körülnézni ezen az oldalon.

Mielőtt a könyvtárak megjelentek az interneten, a most online is elérhető információk többnyire nyomtatott sajtó segítségével értek el az olvasókhoz. A média mellett pedig mindig fontos szerepe volt a prospektusoknak, szórólapoknak, ismertetőknek, melyeket az emberek magukkal vihettek. A szolgáltatásokat és a könyvtárat bemutató anyagok mellett számítógép és internet nélkül vissza kellene térnünk a cédulakatalógusokhoz, melyek bár hosszú időn át ellátták feladatukat, az elektronikus adatbázisokhoz képest azonban rendkívül körülményesek. A vizsgált honlapok tartalma más könyvtári oldalakon jelenik meg, az információk többsége a Könyvtári Intézet vagy az OSZK felületén, valamint tematikus gyűjtőoldalakon, mint a konyvtar.hu, és közös katalógusban az állomány (az igen tökéletlen MOKKA). Így teljes egészként, melybe az oldalakat besorolhatjuk, a könyvtáros szakma internetes jelenlétét tudnám megnevezni, melyek fő egységeit alkotják a különböző könyvtárak weboldalai, melyek, ha jól, használói szempontokat is figyelembe véve készülnek, együtt szerves egészet alkothatnak. Fontos azonban, hogy minden könyvtár saját, elkülöníthető honlappal rendelkezzen, mivel az eltérések miatt muszáj a saját intézményre specializálni, mivel csak így kaphatnak pontos képet a látogatók a szolgáltatásokról, állományról, nyitva tartásról, stb.

Mindkét honlap rendelkezik elektronikus dokumentumokkal, melyek a JAMK-nál mindenki számára, a NYME SEK Könyvtár esetében csak helyben, az olvasók számára elérhetőek. Az előbbinél e-könyv- és hírlaptárat találunk, utóbbinál tananyagokat, szakdolgozatokat, segédanyagokat, mindkettő közzé tesz elsődleges és másodlagos információkat is. A másodlagosba az integrált rendszerek mellett beletartozik az intézményekről, szolgáltatásokról, használatról szóló információ, a JAMK-nál pedig könyvleírások is. Ezen kívül a háttéranyagok elérését is biztosítják helyben, jogi vagy cikkadatbázisok segítségével a felhasználók maguk kereshetnek és értelmezhetnek irodalmat. A könyvtári adatbázisok miatt a másodlagos információ van túlsúlyban, 60 %-ra saccolnám a mennyiségét, mivel a többi, helyben hozzáférhető cikkadatbázisok közül is csak néhány teljes szövegű. A honlapokon nem teszik lehetővé a véleménynyilvánítást, hanem azt aki akarja, email, skype, Facebook segítségével teheti meg.

Az értékpluralizmus és a hálózati tudásélmény szem előtt tartása fontos az ilyen jellegű oldalak készítésekor, mivel maguk az intézmények egy fejlettebb viselkedést, magát a kultúrát képviselik. Így mindenképpen olyan tartalmat kell közvetíteniük, melynek értelme van, jól és hasznosan használható fel, megalapozott, a források visszakövethetőek, igazolható hitelességük. Folyamatosan frissülnek, mindig újabb és újabb információk, hírek jelennek meg, fontos az idő, hogy ne veszítsék újdonság-voltukat. Mivel a virtuális látogatóknak nincs lehetőségük egy saját teret teremteni a weboldalakon belül, a hálózati tér- és időélmény nem figyelhető meg oly szinten, mint például egy téma köré szerveződött közösség esetében.

Nincs igazán közösség-szervező ereje az intézmények online felületének, de úgy vélem, könyvtárak esetében fontosabb a személyes találkozás és kapcsolattartás. Mindkét könyvtár jelen van a Facebookon és a Twitteren, tehát lehetőség van csoportosulni, és népszerűsíteni, azonban más felületen. Ezt nem feltétlenül tartom hátránynak, mivel ha van két, direkt ezt a célt szolgáló , ráadásul igen népszerű oldal, teljesen felesleges saját blogot létrehozni a könyvtári honlapon. Ellenben a fórumot hiányolom, mivel a minőségbiztosítás és a fejlesztések szempontjából előnyös lenne egy olyan felületet is kezelni, ahol minden felhasználó javaslatokat tehet a jobbításra, és a könyvtárnak muszáj válaszolnia a felvetett kérdésekre a közfigyelem miatt. A közösségi fejlesztésnek viszont szintén nem látom itt lehetőségét, pontosan az információk megalapozottsága miatt nem nyúlhat bele akárki a katalógusba, vagy tölthet fel e-könyvet.

Mivel nincs a honlapokon regisztrálási, bejelentkezési lehetőség, a látogatók nem hozhatnak létre saját felületet, nincs lehetőség az egymással való információcserére. Nem lehet online személyiséget kialakítani, így a privátszféra, birtoklásvágy és felhalmozás, az állandó jelenlét kényszere, valamint a teremtő aktivitás sem érhetők nyomon. Mindez úgy valósulna meg, ha a két könyvtár készítene egy-egy saját blogot vagy fórumot a honlapra, vagy azt kiegészítve.

Néhány web2.0-ás alkalmazással kiegészíteném a honlapokat, melyek elősegítenék a fent felsorolt felhasználói attitűdök kialakulását. Rendkívüli pozitívum, hogy JAMK esetében Skype, a szombathelyiek pedig saját chat-alkalmazással segítik a valósidejű beszélgetést, tájékozódást, információszerzést. Emellett a könyvtárak jelen vannak Facebookon és Twitteren, azonban ezek mind külső alkalmazások. Szerintem érdemes lenne saját fórummal, bloggal, wikivel és e-kereskedelmet lehetővé tevő alkalmazásokkal fejleszteni a honlapokat.

Fórum – BB Press

A BB Press az Opensourcecms oldaláról ingyenesen letölthető, gyorsan és könnyen telepíthető, nyílt forráskódú alkalmazás. Több témájával és szabadon változtatható beállításaival testre szabható. Felül lehet bejelentkezni, alatta találjuk a legfrissebb hozzászólásokat, alatta pedig a különböző témákat. A bejelentkezés alatt lehetőség van az ablakos keresésre, amit címkefelhő is könnyít. Segítségével elősegítjük az oldal látogatóinak egymással való kapcsolattartását, az általunk engedélyezett témákban, és kis reklámot is jelenthet az intézménynek. Nagyszerű felület az olvasócsoportok, könyv vagy szerzők iránt rajongók számára, hogy megbeszélhessék élményeiket, közzétegyék értelmezésüket, véleményüket.

Blog - Simple PHP

Egyszerűen letölthető és telepíthető, nyílt forráskódú CMS alkalmazás. Bár a telepítésnél nincs magyar nyelv, kis angol nyelvtudás szükséges csak a használatához. A telepítés során azonban már be lehet állítani a magyart is, ekkor a blog menüpontjai és minden szöveg lefordítva jelenik meg. Felépítése rendkívül egyszerű, középen a bejegyzéseket láthatjuk a főoldalon, jobbra pedig a menüsor. Van keresőablak, több témát is színt lehet beállítani, metaelemeket megadni, kategóriákat, menüpontokat egyszerűen módosítani. A blogon szintén különböző csoportok alakulhatnak, vagy akár a felhasználók egyéni blogjainak gyűjtőhelyévé is válhat. Elősegíti a társas érintkezést, a kommunikáció lehetőségét, a gondolatok megosztását. Ugyanakkor legfőbb szerepe terveimben az lenne, hogy a könyvtárlátogatók itt adhassanak hangot véleményüknek, kritizálják, vagy építő javaslatot tegyenek a szolgáltatások, állomány, munkatársak esetében. Ez esetben a nyilvánosság miatt muszáj lereagálnia az intézménynek minden hozzászólást, ami segíti a minőségmenedzsmentet, és felhasználó-központúvá teszi az intézményt.

E-kereskedelem - OpenCart

Nyílt forráskódú CMS, használata a bloghoz és fórumhoz hasonlóan egyszerű. Viszont felülete látványos, több menüpontot hozhatunk létre, van keresési lehetőség, leginkább a Tesz Vesz aukciós portálra hasonlít talán. A könyvtár rendezhetne aukciót a fölös példányokból, vagy csak egyszerűen kiárusítást. Ezzel nem csak évente egy-két alkalommal kerülnének forgalomba a leselejtezett könyvek, hanem folyamatosan lehetne böngészni köztük. A felhasználók is közzétehetik ajánlataikat, megunt könyveiket eladhatják, vagy jelképes összegért kitéve mással elcserélhetik. Az áruk kategóriákba sorolva találhatók, lehet licitet indítani, és a tetsző termékeket kosárba helyezni, majd felvenni a kapcsolatot a hirdetővel. Az online vásárlás kiépítésével nem csak a könyvtárak lépnének egy nagyot előre, maguk számára is kihasználva az előnyöket, de a felhasználók közötti interakciókat is elősegítenék.

Wiki - PM Wiki

Ugyancsak egyszerűen letölthető és telepíthető, nyílt forráskódú CMS alkalmazás. Átlátható, bal oldali menüsor, középen a bejegyzésekkel. A kinézetén azonban minden változtatható, több téma van, és a színek mellett az elrendezés is variálható, hogy a kulturális felülethez jobban passzoljon. Segítségével össze lehetne gyűjteni az ajánlókat, könyvről vagy eseményről, illetve a már lezajlott rendezvényekhez beszámolót készíteni. Egy olyan lehetőséggel egészülnének ki a weboldalak, mely rendkívül sok funkciót rejt magában, és a felhasználók is szerepet kaphatnának a készítésben. A NYME SEK Könyvtára ide helyezhetné át a segédanyagokat, míg a JAMK a szerzőkről és új könyvekről készíthetne saját wikit. Tulajdonképpen a blog és galéria összevonva alkotná a hírekkel és beszámolókkal kiegészülve, egy konkrét tudástárat alkotva.

A tökéletes könyvtári weboldal számomra igen összetett, és nem is a különféle programokkal vagy szolgáltatásokkal kezdődne a fejlesztés. A legalapvetőbb elvárás részemről és valószínűleg minden felhasználó részéről a szerkezeti felépítés, átláthatóság, a jó struktúra, hogy minden egyszerűen elérhető legyen. A JAMK weboldalával az a problémám, hogy inkább koncentrál a színekre, a kinézetre, mint a tartalomra. Jó, hogy csak hét fő menüpont van, de nem értem, miért nem lehetnek lenyíló almenük, illetve kattintás után ezek miért vannak annyira eldugva. Rendkívül rossz az oldalak felosztása is, ez a táblázatos felépítés szörnyű, nehezen átlátható a rendszer, és a logikát nem igazán látni benne. Rengeteg a kiemelés, így semmi sem vezeti a szemet, az ember csak kapkodja a fejét. Igazán kíváncsi lennék egy az oldalon végzett szemkamerás vizsgálat eredményeire, vajon a látogató mennyi információt tud elraktározni az első percben, és milyen hamar találja meg azt, amit keres. A NYME SEK Könyvtár honlapján viszont túl sok információ van összesűrítve. Erre a wiki lenne egy nagyon jó megoldás, mivel tetszik a lenyíló menü, de túl sok az almenü. A menü színe is zavaró, túl sötét, az apró betűkről nem is beszélve.

Tehát egy jó könyvtári honlap menüje legyen lenyíló / gördülő, inkább kevesebb színnel, kiemelések nélkül, minden jól láthatóan, a menü is világos háttérrel, és a tartalomnál nagyobb betűkkel. A szerkezet egyszerű, logikusan felépített oldalakkal, és mindig lássuk, éppen hol tartózkodunk, valamint nem árt egy link, mely visszavezet a kezdőlapra. Ezt a legelegánsabban szerintem úgy lehet megoldani, ha a fejlécben található logót, vagy a szervezet nevét linkeljük. A szerkezeti felépítés után jöhet a tartalom, melyet én szintén különböző rendszerek segítségével tagolnék, itt jöhet képbe a wiki. Vannak olyan információgyűjtemények, pl. hírek, rendezvényekről tudósítások, új könyvekről leírások, tananyagok, tematikák, melyek mind elférnek egy ilyen tartalomkezelő rendszerben. A hangsúly a jó csoportosításon van, így az átláthatóságon. Tulajdonképpen az egyetemi könyvtár esetében minden plusz tartalmat idetennék, mely nem a könyvtárral kapcsolatos, ilyen a pályázatok, és az egyetemhez kötődő információk (tematikák, stb.), a JAMK-nál pedig az újdonságok, híradó, megyei hírek, rendezvények. Szerintem szükség van a használói visszajelzésekre, erre lenne a blog vagy fórum, mivel ez mindkét könyvtárnál hiányzik. Mindenképpen kell Skype, vagy chat, msn, bármi, amivel valós idejű beszélgetést folytathatunk. A hálózati térélményt pedig a blog és fórum mellett az e-kereskedelem valósítaná meg. Nagyszerű lehetőségnek tartom az aukciós oldalt, mely a könyvtárnak is előnyös, nem csak a felhasználóknak. Web kettes alkalmazások közül még kell galéria és videó, illetve alapvető az internetes katalógus és a honlapon való keresési lehetőség. Ezek mellett pedig minden információ a könyvtárról, szolgáltatásokról, munkatársakról, felhasználásról, állományról, stb. És természetesen kihagyhatatlan a könyvtári honlapokról az elektronikus irodalom is, haladni kell a korral, valamint így is segíteni az olvasókat, látogatókat az információ megszerzésében.

Nem hiszem, hogy az ismertetett terv megvalósíthatatlan, saját tapasztalatból tudom, hogy kezdő nyelvtudással is a végletekig fejleszthető egy honlap. Ami pedig a szerkezetet és látványvilágot illeti, rengeteg könyv és tanulmány készült már ezekben a témákban, melyekből okulhatunk, hogyan is nézzen ki és épüljön fel felhasználóbarát online felületünk.

Tézis 8 Francia Intézet Médiatár

Francia Intézet Médiatára

Alapvető problémám az intézet honlapjával a túlságos statikusság. Semmilyen web 2.0-s eszközzel nem próbálják sem az intézet, sem a könyvtár oldalát színesíteni!

A felhasználói kör itt színesebb (gyerek, fiatal, felnőtt, idősebb), mint mondjuk egy felsőoktatási könyvtár esetében. Én, lehet, hogy erre apellálva létrehoznék külön a gyerekeknek, felnőtteknek, idősebbeknek egy felületet, természetesen az információk ugyanazok lennének csak más költősbe bújtatnám őket.

A gyermekeknek lehetne a katalógusnak külön színes, gyermekbarát felülete. Játékot is lehetne feltenni, akár francia vonatkozásút. A felnőtteknek az újdonságokat, a nyitva tartást, beiratkozásra vonatkozó információkat emelném ki, illetve valamiféle kommunikációs felületet is beépítenék (kommentálni, véleményezni, kívánságokat megírni). Az idősebbeknek nagybetűs könyveket ajánlani. Esetleg összejöveteleket szervezni nekik a könyvtárba, közösséget építeni, akár a könyvtár honlapján is.

A könyvtár bizonyos mértékben egy közkönyvtár szerepét tölti be. Ehhez mérten lehetne frissíteni a tartalomszolgáltató eszközöket. A legjobb az lenne, ha jobban tudna függetlenedni az intézménytől és esetleg saját honlapot is létre tudna hozni, fenn tudna tartani.

Tézis 8 ELTE PPK Könyvtár

ELTE PPK Könyvtára

Számomra az ideális felsőoktatási- és szakkönyvtár jól strukturált, minden hasznos információt tartalmaz (esetleg elébe megy az igények megjelenésének), folyamatosan FRISSÜL, és „kinézetében” is az adott szakterületet tükrözi. Ha lehetőség van rá, akár a fenntartó intézmény honlapjának struktúrájára csak felszínesen utal.

Mivel a felsőoktatási könyvtárak honlapjait nagy többségben a hallgatók nézik, sok interaktív, web 2.0-s alkalmazást tennék fel. Például a Szegedi Egyetem Könyvtárának honlapja (http://ww2.bibl.u-szeged.hu/) nekem nagyon tetszik. Letisztult felület, színek, az elrendezés sem zsúfolt, próbálják a könyvtárat, mint ténylegesen szolgáltató intézményként felfogni. Csalogatják az embert, hogy térjen be hozzájuk, mert rengeteg friss dokumentum van stb.

A Debreceni Egyetemi Könyvtáraknál tetszik, hogy az összes kar könyvtárát megtalálom egy felületen, és onnan elindulhatok a számomra releváns könyvtár felé. A karok oldalai különböznek egymástól, de nem teljes mértékben. A debreceni egyetemi könyvtáraknál láttam először, hogy próbálnak a hallgatók fejével gondolkodni, és a legfontosabb szolgáltatással nyitnak (katalógusban keresési felület).

Én egy felsőoktatási könyvtár honlapjára négy dolgot emelnék ki, mint tartalomszolgáltató eszköz: KATALÓGUS(OK), NYITVA TARTÁS, BEIRATKOZÁSI DÍJ, ÚJ SZOLGÁLTATÁSOK. Magamból kiindulva természetese. Ezeket érzem a legfontosabbnak, utána jöhetne a többi fontos információs eszköz: beiratkozás, állomány, könyvtárról adatok, leírás a könyvtárhasználatról stb.

Tézis 7 Francia Intézet Médiatár

Francia Intézet Médiatár

A médiatár oldala statikus, semmilyen szinten nem lehet belenyúlni, kommentelni, blogolni vagy megjegyzést hozzáfűzni. A web 2.0 –ás eszközök nem jelennek meg az oldalon, csak a Facebookon lehet like-olni az intézmény oldalát.

Az oldalon található tartalomszolgáltató eszközök:

Információ: a médiatár általános információit írja le, nyitva tartás, állomány összetétele.

Újdonságok: meglepő módon a könyvtárba érkező új dokumentumokról ad hírt a menüpont.

Foglalkozások: a könyvtárban megrendezésre kerülő foglakozásokról olvashatunk itt. Milyen típusúak a foglalkozások, kiknek tartják, hol és milyen időközönként.

Katalógus: a katalógus elérési felületére navigál el minket a menüpont, illetve egy rövid leírást olvashatunk a keresési lehetőségekről.

Könyviroda: a könyvtár speciális könyvkiadói programjáról tudhatunk meg többet. A pályázási lehetőségekről és a programról magáról, és a jelentkezési nyomtatványt is letölthetjük.

Tézis 7 ELTE PPK Könyvtár

ELTE PPK Könyvtár

A honlap statikus. Nincsenek nyílt forráskódok, a felhasználó nem írhat a felületre.Web 2.0-ás alkalmazások nincsenek az oldalon. Az ismert közösségi oldalakra átirányít a honlap.

5 bemutatandó eszközpéldám:

Nyitólap lényege a friss információk azonnali közlése elviekben, gyakorlatban lassan alkalmazkodik a valósághoz.

Katalógus linkre kattintva 4 féle katalógusból választhatunk- online, folyóirat, CD-ROM és digitalizált. A felhasználók keresését segíti, nem kell feltétlenül a könyvtárba jönni, ha egy dokumentum iránt érdeklődik. Előjegyzést és hosszabbítást is lehet a felületen végezni.

E-források több fajtája is megjelenik az oldalon- általános, szakterületi és sportjogi valamint az EBSCO felülete is. Különféle adatbázisok ismerhetőek meg belőle és érhetőek el.

Használat linkre kattintva előjön a könyvtár két különböző helységének neve, elérhetősége és a külön rájuk vonatkozó általános információk (beiratkozás, kölcsönzés, díjak, használat, technikai információk). Fontos menüpont, hiszen sok FONTOS információt közöl a majdani és jelenlegi felhasználókkal.

Gyűjteményre kattintva a könyvtár állományának különböző részeiről kapunk rövid tájékoztatást. A pedagógiai és pszichológiai állományról, a szakdolgozatokról, a doktori disszertációról, az úgynevezett GlobEDU gyűjteményről. Illetve az adott állományrész nagyságáról, pontos használatáról.

Ezeket az eszközöket (linkeket) bárki használhatja, az ország bármelyik területéről.

Tézis 6 ELTE PPK Könyvtár és Francia Intézet Médiatár

ELTE PPK Könyvtár és Francia Intézet Médiatár

Egy könyvtár honlapjának nem az a feladata, hogy a felhasználókat kizökkentse magányukból és társas elfoglaltságot biztosítson számukra. Legalábbis az általam választott két könyvtár honlapja szerintem nem erre hivatott. Egy könyvtár honlapja legyen informatív és keltse fel a (leendő) felhasználó érdeklődését egy könyv, szolgáltatás vagy rendezvény iránt.

Az alkotási vágy sem igazán valósul meg a honlapokon. Inkább csak informálódási igényüket elégíthetik a felhasználók, saját maguk nem hozhatnak létre semmilyen hozzászólást, bejegyzést, kommentet.

Akik az ilyen típusú (könyvtári) honlapokat látogatják, valószínűleg egy témában szeretnének jobban elmélyülni, legyen szó akár saját tanulmányaikról, vagy esetleg a szakmájukban szeretnének utána nézni a friss kutatási eredményekről. Szóba jöhet még egy új hobbi megismerése, vagy egyszerűen ki szeretnének kapcsolódni egy kellemes regény olvasása közben.

Tézis 5 Francia Intézet Médiatár

Francia Intézet Médiatár

Közösség szervező erők

A honlap olyan szempontból közösség szervező erő, hogy a francia kultúra iránt érdeklődőket egyértelműen összehozza, illetve a hazánkban élő franciáknak próbál otthoni környezet teremteni. A honlap szintén nagyon behatárolt az egész intézmény által, kötött információkat tartalmaz.

Közösség és társadalom

Interakció a honlapon keresztül nem lehetséges, főleg nem a felhasználók között. A Facebook mint egyedüli közösséget formáló eszköz jelen van a honlapon, de más eszköz nem található az oldalon. A honlapon leírt információk inkább a gyermekeket és szüleiket akarja megfogni, hiszen főleg gyermekfoglalkozásokról olvashatunk. A felhasználók társadalmi köre szintén nagyon sokrétű lehet, egyetlen össze fogó kapocs a francia nyelv tudása és gyakorolni vágyása. Regionális kérdésben egyértelműen bárki használhatja a könyvtárat, de tapasztalataim alapján a budapesti használók a leggyakoribbak.

Közösség és hálózati szabadság

A médiatár oldalán semmilyen letölthető adatbázist, cikkjegyzéket, dokumentumot nem találhatunk. A katalógust meg tudjuk nyitni saját gépről is.

Számomra az egész intézethez való teljes lojalitás elhetetleníti a szabadság érzetét, hiszen teljesen beleolvad a könyvtár az egész intézmény felületébe.

Tézis 5 ELTE PPK Könyvtár

ELTE PPK Könyvtár

Közösség szervező erők

A könyvtár honlapja a hasonló téma iránt érdeklődőket vonza, mivel egy szakkönyvtárról van szó (pedagógia, pszichológia), így kijelenthetjük, hogy közösség szervező erők mozgatják a felhasználókat. A honlapon viszont csak közvetett közösségi elérések láthatók, a honlapon közvetlenül nem kommunikálhatnak az olvasók, felhasználók egymással. Nincs például lehetőség a könyvtárossal való chates kommunikációra. A honlap, mint már említettem speciális területet érint, így valószínű, hogy összehozza a téma iránt érdeklődőket.

Közösség és társadalom

Ezt az ismérvet olyan szempontból értelmezem, hogy magát az oldalt más társadalmi osztályú emberek is egyaránt használják (diákok, oktatók, doktorok, neves szakemberek, laikusok). Erre a célra a honlap teljesen megfelel, a nyelvezete, felépítése, strukturáltsága stb. A nemzedéki rétegződés is megjelenik az oldalon, hiszen fiatalok és idősebbek egyaránt használják. Regionalitás szempontjából nincs jelentősége az oldalnak, hiszen az ország bármely szegletéből jöhetnek használni a könyvtárat, a honlapot pedig bárki megnézheti (ez talán evidens), hiszen nem zárt könyvtárról van szó, az ELTE honlapjáról elérhető.

Közösség és hálózati szabadság

A honlap hálózati szabadsága nem igazán jellemző, hiszen a nagy ELTÉ-s rendszerbe kell beintegrálni a könyvtári felületet, így jelentősebb szabadságról nem beszélhetünk. Az ELTE keretei között működhet csak a honlap, olyannyira megkötött a létezése, hogy a könyvtárnak semmiféle joga nincs, hogy belenyúljon a felületbe, a tartalomba, hogy aktualizálja az információkat, vagy estleges helyesírási hibákat kijavítson.

A honlapról nem tölthető le semmilyen dokumentum, az esetlegesen beszkennelt szövegeket, könyvfejezeteket kizárólag a könyvtárba beiratkozott felhasználók kérhetik el, természetesen csak saját felhasználásra.

Tézis 5 ELTE PPK Könyvtár

ELTE PPK Könyvtár

Közösség szervező erők

A könyvtár honlapja a hasonló téma iránt érdeklődőket vonza, mivel egy szakkönyvtárról van szó (pedagógia, pszichológia), így kijelenthetjük, hogy közösség szervező erők mozgatják a felhasználókat. A honlapon viszont csak közvetett közösségi elérések láthatók, a honlapon közvetlenül nem kommunikálhatnak az olvasók, felhasználók egymással. Nincs például lehetőség a könyvtárossal való chates kommunikációra. A honlap, mint már említettem speciális területet érint, így valószínű, hogy összehozza a téma iránt érdeklődőket.

Közösség és társadalom

Ezt az ismérvet olyan szempontból értelmezem, hogy magát az oldalt más társadalmi osztályú emberek is egyaránt használják (diákok, oktatók, doktorok, neves szakemberek, laikusok). Erre a célra a honlap teljesen megfelel, a nyelvezete, felépítése, strukturáltsága stb. A nemzedéki rétegződés is megjelenik az oldalon, hiszen fiatalok és idősebbek egyaránt használják. Regionalitás szempontjából nincs jelentősége az oldalnak, hiszen az ország bármely szegletéből jöhetnek használni a könyvtárat, a honlapot pedig bárki megnézheti (ez talán evidens), hiszen nem zárt könyvtárról van szó, az ELTE honlapjáról elérhető.

Közösség és hálózati szabadság

A honlap hálózati szabadsága nem igazán jellemző, hiszen a nagy ELTÉ-s rendszerbe kell beintegrálni a könyvtári felületet, így jelentősebb szabadságról nem beszélhetünk. Az ELTE keretei között működhet csak a honlap, olyannyira megkötött a létezése, hogy a könyvtárnak semmiféle joga nincs, hogy belenyúljon a felületbe, a tartalomba, hogy aktualizálja az információkat, vagy estleges helyesírási hibákat kijavítson.

A honlapról nem tölthető le semmilyen dokumentum, az esetlegesen beszkennelt szövegeket, könyvfejezeteket kizárólag a könyvtárba beiratkozott felhasználók kérhetik el, természetesen csak saját felhasználásra.

Tézis 4 Francia Intézet Médiatár

Francia Intézet Médiatár

Az értékpluralizmus

Nem jelenlévő tulajdonság a honlapon. A könyvtár honlapja beépítve jelenik meg az egész intézmény oldalában, ezért meglehetősen kötöttek a lehetőségek. Szigorúan csak információkat közöl a könyvtárról, a spontán tájékozódás nem igazán jellemző. A közvetítő szerep inkább megvan a honlapon, ám nem sokrétű a közölt információk köre.

A hálózati tudásélmény

A kötött, ritkán változó leírások miatt a hálózati tudásélmény nem mondható változatosnak, színesnek. Egyszerű, átlátható formában kínálja az információkat a felhasználóknak.

A hálózati időélmény és a hálózati térélmény

Az oldal ritka változása miatt semmiféle élményről nem beszélhetünk. A honlap kinézete letisztult és átlátható, nincsenek interaktív felületek, sem felvillanó feliratok. Számomra kicsit zavaró, hogy a médiatár teljesen beleolvad az egész intézmény struktúrájába. Semmiféle designe eszközzel nem különítik el létezését, szolgáltatásait!