A József Attila Megyei Könyvtár (JAMK) és a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Könyvtára

József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya (JAMK) http://www.jamk.hu/

A weboldal 2010. őszén frissült, igyekeztek nyitni a fiatalabbak felé. Sok a szín, néhol már zavaróak a kiemelésekkel együtt. Blog-szerű felépítés, a linkek témánként külön gyűjtve, táblázatos formában. Minden fontos információ a lap tetején, menüsor felett, bár nagyon apró betűkkel. Az aloldalakról (könyvtárunk, szolgáltatások, rendezvények, katalógus, kistérség) könnyen elérhető linkkel a főoldal, ahol a gyengén látókra is gondolva át lehet állítani. Igyekeztek mindent összegyűjteni ajánlóként a főoldalon, mint új könyvek, hírek, adatbázisok, stb., valamint a kicsit is kapcsolódó témákból szemezgetni: kulturális ajánló, megyei hírek, különgyűjtemények, híradó, pályázatok. Web kettes lehetőségeket is kihasználják: Facebook-profil, RSS, skype. Az előző változathoz képest rengeteget javult az oldal, mivel így már többnyire meg lehet találni az információkat. Azonban a külcsín mintha egy tini álmából került volna elő, túl sok a szín, kicsik a betűk, nem vezeti semmi a szemet, annyira sok a figyelemfelkeltő eszköz. Összességében nagyon zavaró az egész, elfelejtették a mondást: a kevesebb néha több.

Elérjük a gyerekkönyvtár aloldalát is a főmenüsorból: http://gyerek.jamk.hu/intro.html. Két részre osztva választhatunk a kicsiknek illetve nagyoknak készült oldal közül. A kicsiké helyes, illeszkedik a korosztályhoz. Mindkettő tarka, figyelemfelkeltő, a nagyoknál a Harry Potter-őrületet követve az egér helyén varázspálca. Rengeteg menü, készségfejlesztő játékok, interaktív, ötletes. Alapvetően szimpatikus, azonban jelentős hátrány, hogy a népszerű egyszervolt.hu (http://egyszervolt.hu/) koppintása, főleg a kicsiknek szóló rész, a menüket bemondó gyerekhanggal véleményem szerint túlzásba is estek a másolásban.

NYME SEK Központi Könyvtár, Szombathely http://www.bdtf.hu/KONYVTAR/

A honlap nagyon egyszerű, kellemes színekkel, főoldalon elérhetőségekkel, keresőkkel, hírekkel. A menüpontokban sok almenüt találunk, maga a honlap rengeteg információt rejt. Többségében sikerült úgy megoldani ezek rendszerezését, hogy az egyszerű logikával könnyen és gyorsan megtaláljuk őket a menüből. Minden a könyvtárról, különgyűjteményekről, szolgáltatásokról, munkatársak, e-könyvtár, szakdolgozatok, több linkgyűjtemény, pályázatok, stb. Hátrány, hogy a betűk itt is kicsik, valószínűleg a helyhiány miatt (a menüsor különben nem férne el rendesen). Ami nekem nagyon tetszik, és már a főoldalon ajánlják: virtuális séta a könyvtárban. Itt megtaláljuk a 3 szintes épület térképét, és a különböző termekre kattintva több szögből fényképezve 180°-os sugárban megnézhetjük kialakításukat. Emellett nem hátrány, hogy egy lassú gép is hipp-hopp betölti a programot, tehát könnyen bírja szinte minden rendszer.

Facebookon és Twitteren is elérhetőek, van látogatószámláló, statisztikai adatok, és élőben cseveghetünk a könyvtárossal, akik egy régi tapasztalat szerint a komolytalan kérdéseket is türelemmel viselik :)

A könyvtári weboldalak a tartalomszolgáltatás rendszerében

A NYME SEK Könyvtár weboldalának alapvető célja, hogy tájékoztatást nyújtson a könyvtárról, használatáról, szolgáltatásairól, illetve minden közérdekű adatot hozzáférhetővé tegyen a használók számára. A mai világban muszáj, hogy egy intézménynek legyen honlapja, illetve hogy azon minél szélesebb felhasználói kör számára szolgáltasson információkat. A honlap célközönségébe nem csak a beiratkozott olvasók, hanem a SEK hallgatói, az oktatók, külső felhasználók, valamint más könyvtárak és szakemberek is beletartoznak. Ennek megfelelően építették fel az oldalt, és alakították ki a menüpontokat, illetve a tartalmat.

Az egyetemi központról és a könyvtárról is mindent megtudhatunk az első két menüpontban, mint a történet, munkatársak, adatok, nyitva tartás, szabályzatok, stb. Ezen kívül elérjük a különgyűjteményeket, katalógust, e-könyvtárt, linkgyűjteményeket, pályázati oldalakat. A tartalom szempontjából legfontosabb talán az e-könyvtár. A könyvtárban helyben, intraneten keresztül elektronikus tananyagok olvashatók, szakdolgozatok, PHD dolgozatok, oktatói publikációk és tudományterületek szerint rendszerezve segédanyagok. Tehát az első számú cél, a könyvtárról való információszolgáltatás mellett az elektronikus anyagok elérését tartom a legfontosabbnak.

A József Attila Megyei Könyvtár honlapja az intézményről való tájékoztatást szolgálja. Emellett az adatbázisokat és szintén az e-dokumentumok részét tartom a legfontosabbnak. A menüben és a főoldal furcsa felosztásában nehéz bármit is megtalálni első ránézésre, az e-dokumentumokat az "adatbázisok" - cella alatt kell keresni. Ekkor eljutunk egy különálló oldalra: http://www.jamk.hu/ek/index.html, ahol tematikus rendbe szedve találjuk az anyagokat. Érdemes itt körülnézni, mivel a dokumentumok nem csak a könyvtárban, hanem bárhonnan az internetre csatlakozva elérhetőek. Ha valaki helytörténeti vagy muzeális könyvekre kíváncsi, jó minőségben olvasható minden szkennelt szöveg. Amennyiben valaki nem akar elcammogni a könyvtárba, és kitenni magát a különleges vendéglátásnak, mindenképp érdemes körülnézni ezen az oldalon.

Mielőtt a könyvtárak megjelentek az interneten, a most online is elérhető információk többnyire nyomtatott sajtó segítségével értek el az olvasókhoz. A média mellett pedig mindig fontos szerepe volt a prospektusoknak, szórólapoknak, ismertetőknek, melyeket az emberek magukkal vihettek. A szolgáltatásokat és a könyvtárat bemutató anyagok mellett számítógép és internet nélkül vissza kellene térnünk a cédulakatalógusokhoz, melyek bár hosszú időn át ellátták feladatukat, az elektronikus adatbázisokhoz képest azonban rendkívül körülményesek. A vizsgált honlapok tartalma más könyvtári oldalakon jelenik meg, az információk többsége a Könyvtári Intézet vagy az OSZK felületén, valamint tematikus gyűjtőoldalakon, mint a konyvtar.hu, és közös katalógusban az állomány (az igen tökéletlen MOKKA). Így teljes egészként, melybe az oldalakat besorolhatjuk, a könyvtáros szakma internetes jelenlétét tudnám megnevezni, melyek fő egységeit alkotják a különböző könyvtárak weboldalai, melyek, ha jól, használói szempontokat is figyelembe véve készülnek, együtt szerves egészet alkothatnak. Fontos azonban, hogy minden könyvtár saját, elkülöníthető honlappal rendelkezzen, mivel az eltérések miatt muszáj a saját intézményre specializálni, mivel csak így kaphatnak pontos képet a látogatók a szolgáltatásokról, állományról, nyitva tartásról, stb.

Mindkét honlap rendelkezik elektronikus dokumentumokkal, melyek a JAMK-nál mindenki számára, a NYME SEK Könyvtár esetében csak helyben, az olvasók számára elérhetőek. Az előbbinél e-könyv- és hírlaptárat találunk, utóbbinál tananyagokat, szakdolgozatokat, segédanyagokat, mindkettő közzé tesz elsődleges és másodlagos információkat is. A másodlagosba az integrált rendszerek mellett beletartozik az intézményekről, szolgáltatásokról, használatról szóló információ, a JAMK-nál pedig könyvleírások is. Ezen kívül a háttéranyagok elérését is biztosítják helyben, jogi vagy cikkadatbázisok segítségével a felhasználók maguk kereshetnek és értelmezhetnek irodalmat. A könyvtári adatbázisok miatt a másodlagos információ van túlsúlyban, 60 %-ra saccolnám a mennyiségét, mivel a többi, helyben hozzáférhető cikkadatbázisok közül is csak néhány teljes szövegű. A honlapokon nem teszik lehetővé a véleménynyilvánítást, hanem azt aki akarja, email, skype, Facebook segítségével teheti meg.

Az értékpluralizmus és a hálózati tudásélmény szem előtt tartása fontos az ilyen jellegű oldalak készítésekor, mivel maguk az intézmények egy fejlettebb viselkedést, magát a kultúrát képviselik. Így mindenképpen olyan tartalmat kell közvetíteniük, melynek értelme van, jól és hasznosan használható fel, megalapozott, a források visszakövethetőek, igazolható hitelességük. Folyamatosan frissülnek, mindig újabb és újabb információk, hírek jelennek meg, fontos az idő, hogy ne veszítsék újdonság-voltukat. Mivel a virtuális látogatóknak nincs lehetőségük egy saját teret teremteni a weboldalakon belül, a hálózati tér- és időélmény nem figyelhető meg oly szinten, mint például egy téma köré szerveződött közösség esetében.

Nincs igazán közösség-szervező ereje az intézmények online felületének, de úgy vélem, könyvtárak esetében fontosabb a személyes találkozás és kapcsolattartás. Mindkét könyvtár jelen van a Facebookon és a Twitteren, tehát lehetőség van csoportosulni, és népszerűsíteni, azonban más felületen. Ezt nem feltétlenül tartom hátránynak, mivel ha van két, direkt ezt a célt szolgáló , ráadásul igen népszerű oldal, teljesen felesleges saját blogot létrehozni a könyvtári honlapon. Ellenben a fórumot hiányolom, mivel a minőségbiztosítás és a fejlesztések szempontjából előnyös lenne egy olyan felületet is kezelni, ahol minden felhasználó javaslatokat tehet a jobbításra, és a könyvtárnak muszáj válaszolnia a felvetett kérdésekre a közfigyelem miatt. A közösségi fejlesztésnek viszont szintén nem látom itt lehetőségét, pontosan az információk megalapozottsága miatt nem nyúlhat bele akárki a katalógusba, vagy tölthet fel e-könyvet.

Mivel nincs a honlapokon regisztrálási, bejelentkezési lehetőség, a látogatók nem hozhatnak létre saját felületet, nincs lehetőség az egymással való információcserére. Nem lehet online személyiséget kialakítani, így a privátszféra, birtoklásvágy és felhalmozás, az állandó jelenlét kényszere, valamint a teremtő aktivitás sem érhetők nyomon. Mindez úgy valósulna meg, ha a két könyvtár készítene egy-egy saját blogot vagy fórumot a honlapra, vagy azt kiegészítve.

Néhány web2.0-ás alkalmazással kiegészíteném a honlapokat, melyek elősegítenék a fent felsorolt felhasználói attitűdök kialakulását. Rendkívüli pozitívum, hogy JAMK esetében Skype, a szombathelyiek pedig saját chat-alkalmazással segítik a valósidejű beszélgetést, tájékozódást, információszerzést. Emellett a könyvtárak jelen vannak Facebookon és Twitteren, azonban ezek mind külső alkalmazások. Szerintem érdemes lenne saját fórummal, bloggal, wikivel és e-kereskedelmet lehetővé tevő alkalmazásokkal fejleszteni a honlapokat.

Fórum – BB Press

A BB Press az Opensourcecms oldaláról ingyenesen letölthető, gyorsan és könnyen telepíthető, nyílt forráskódú alkalmazás. Több témájával és szabadon változtatható beállításaival testre szabható. Felül lehet bejelentkezni, alatta találjuk a legfrissebb hozzászólásokat, alatta pedig a különböző témákat. A bejelentkezés alatt lehetőség van az ablakos keresésre, amit címkefelhő is könnyít. Segítségével elősegítjük az oldal látogatóinak egymással való kapcsolattartását, az általunk engedélyezett témákban, és kis reklámot is jelenthet az intézménynek. Nagyszerű felület az olvasócsoportok, könyv vagy szerzők iránt rajongók számára, hogy megbeszélhessék élményeiket, közzétegyék értelmezésüket, véleményüket.

Blog - Simple PHP

Egyszerűen letölthető és telepíthető, nyílt forráskódú CMS alkalmazás. Bár a telepítésnél nincs magyar nyelv, kis angol nyelvtudás szükséges csak a használatához. A telepítés során azonban már be lehet állítani a magyart is, ekkor a blog menüpontjai és minden szöveg lefordítva jelenik meg. Felépítése rendkívül egyszerű, középen a bejegyzéseket láthatjuk a főoldalon, jobbra pedig a menüsor. Van keresőablak, több témát is színt lehet beállítani, metaelemeket megadni, kategóriákat, menüpontokat egyszerűen módosítani. A blogon szintén különböző csoportok alakulhatnak, vagy akár a felhasználók egyéni blogjainak gyűjtőhelyévé is válhat. Elősegíti a társas érintkezést, a kommunikáció lehetőségét, a gondolatok megosztását. Ugyanakkor legfőbb szerepe terveimben az lenne, hogy a könyvtárlátogatók itt adhassanak hangot véleményüknek, kritizálják, vagy építő javaslatot tegyenek a szolgáltatások, állomány, munkatársak esetében. Ez esetben a nyilvánosság miatt muszáj lereagálnia az intézménynek minden hozzászólást, ami segíti a minőségmenedzsmentet, és felhasználó-központúvá teszi az intézményt.

E-kereskedelem - OpenCart

Nyílt forráskódú CMS, használata a bloghoz és fórumhoz hasonlóan egyszerű. Viszont felülete látványos, több menüpontot hozhatunk létre, van keresési lehetőség, leginkább a Tesz Vesz aukciós portálra hasonlít talán. A könyvtár rendezhetne aukciót a fölös példányokból, vagy csak egyszerűen kiárusítást. Ezzel nem csak évente egy-két alkalommal kerülnének forgalomba a leselejtezett könyvek, hanem folyamatosan lehetne böngészni köztük. A felhasználók is közzétehetik ajánlataikat, megunt könyveiket eladhatják, vagy jelképes összegért kitéve mással elcserélhetik. Az áruk kategóriákba sorolva találhatók, lehet licitet indítani, és a tetsző termékeket kosárba helyezni, majd felvenni a kapcsolatot a hirdetővel. Az online vásárlás kiépítésével nem csak a könyvtárak lépnének egy nagyot előre, maguk számára is kihasználva az előnyöket, de a felhasználók közötti interakciókat is elősegítenék.

Wiki - PM Wiki

Ugyancsak egyszerűen letölthető és telepíthető, nyílt forráskódú CMS alkalmazás. Átlátható, bal oldali menüsor, középen a bejegyzésekkel. A kinézetén azonban minden változtatható, több téma van, és a színek mellett az elrendezés is variálható, hogy a kulturális felülethez jobban passzoljon. Segítségével össze lehetne gyűjteni az ajánlókat, könyvről vagy eseményről, illetve a már lezajlott rendezvényekhez beszámolót készíteni. Egy olyan lehetőséggel egészülnének ki a weboldalak, mely rendkívül sok funkciót rejt magában, és a felhasználók is szerepet kaphatnának a készítésben. A NYME SEK Könyvtára ide helyezhetné át a segédanyagokat, míg a JAMK a szerzőkről és új könyvekről készíthetne saját wikit. Tulajdonképpen a blog és galéria összevonva alkotná a hírekkel és beszámolókkal kiegészülve, egy konkrét tudástárat alkotva.

A tökéletes könyvtári weboldal számomra igen összetett, és nem is a különféle programokkal vagy szolgáltatásokkal kezdődne a fejlesztés. A legalapvetőbb elvárás részemről és valószínűleg minden felhasználó részéről a szerkezeti felépítés, átláthatóság, a jó struktúra, hogy minden egyszerűen elérhető legyen. A JAMK weboldalával az a problémám, hogy inkább koncentrál a színekre, a kinézetre, mint a tartalomra. Jó, hogy csak hét fő menüpont van, de nem értem, miért nem lehetnek lenyíló almenük, illetve kattintás után ezek miért vannak annyira eldugva. Rendkívül rossz az oldalak felosztása is, ez a táblázatos felépítés szörnyű, nehezen átlátható a rendszer, és a logikát nem igazán látni benne. Rengeteg a kiemelés, így semmi sem vezeti a szemet, az ember csak kapkodja a fejét. Igazán kíváncsi lennék egy az oldalon végzett szemkamerás vizsgálat eredményeire, vajon a látogató mennyi információt tud elraktározni az első percben, és milyen hamar találja meg azt, amit keres. A NYME SEK Könyvtár honlapján viszont túl sok információ van összesűrítve. Erre a wiki lenne egy nagyon jó megoldás, mivel tetszik a lenyíló menü, de túl sok az almenü. A menü színe is zavaró, túl sötét, az apró betűkről nem is beszélve.

Tehát egy jó könyvtári honlap menüje legyen lenyíló / gördülő, inkább kevesebb színnel, kiemelések nélkül, minden jól láthatóan, a menü is világos háttérrel, és a tartalomnál nagyobb betűkkel. A szerkezet egyszerű, logikusan felépített oldalakkal, és mindig lássuk, éppen hol tartózkodunk, valamint nem árt egy link, mely visszavezet a kezdőlapra. Ezt a legelegánsabban szerintem úgy lehet megoldani, ha a fejlécben található logót, vagy a szervezet nevét linkeljük. A szerkezeti felépítés után jöhet a tartalom, melyet én szintén különböző rendszerek segítségével tagolnék, itt jöhet képbe a wiki. Vannak olyan információgyűjtemények, pl. hírek, rendezvényekről tudósítások, új könyvekről leírások, tananyagok, tematikák, melyek mind elférnek egy ilyen tartalomkezelő rendszerben. A hangsúly a jó csoportosításon van, így az átláthatóságon. Tulajdonképpen az egyetemi könyvtár esetében minden plusz tartalmat idetennék, mely nem a könyvtárral kapcsolatos, ilyen a pályázatok, és az egyetemhez kötődő információk (tematikák, stb.), a JAMK-nál pedig az újdonságok, híradó, megyei hírek, rendezvények. Szerintem szükség van a használói visszajelzésekre, erre lenne a blog vagy fórum, mivel ez mindkét könyvtárnál hiányzik. Mindenképpen kell Skype, vagy chat, msn, bármi, amivel valós idejű beszélgetést folytathatunk. A hálózati térélményt pedig a blog és fórum mellett az e-kereskedelem valósítaná meg. Nagyszerű lehetőségnek tartom az aukciós oldalt, mely a könyvtárnak is előnyös, nem csak a felhasználóknak. Web kettes alkalmazások közül még kell galéria és videó, illetve alapvető az internetes katalógus és a honlapon való keresési lehetőség. Ezek mellett pedig minden információ a könyvtárról, szolgáltatásokról, munkatársakról, felhasználásról, állományról, stb. És természetesen kihagyhatatlan a könyvtári honlapokról az elektronikus irodalom is, haladni kell a korral, valamint így is segíteni az olvasókat, látogatókat az információ megszerzésében.

Nem hiszem, hogy az ismertetett terv megvalósíthatatlan, saját tapasztalatból tudom, hogy kezdő nyelvtudással is a végletekig fejleszthető egy honlap. Ami pedig a szerkezetet és látványvilágot illeti, rengeteg könyv és tanulmány készült már ezekben a témákban, melyekből okulhatunk, hogyan is nézzen ki és épüljön fel felhasználóbarát online felületünk.

Tézis 8 Francia Intézet Médiatár

Francia Intézet Médiatára

Alapvető problémám az intézet honlapjával a túlságos statikusság. Semmilyen web 2.0-s eszközzel nem próbálják sem az intézet, sem a könyvtár oldalát színesíteni!

A felhasználói kör itt színesebb (gyerek, fiatal, felnőtt, idősebb), mint mondjuk egy felsőoktatási könyvtár esetében. Én, lehet, hogy erre apellálva létrehoznék külön a gyerekeknek, felnőtteknek, idősebbeknek egy felületet, természetesen az információk ugyanazok lennének csak más költősbe bújtatnám őket.

A gyermekeknek lehetne a katalógusnak külön színes, gyermekbarát felülete. Játékot is lehetne feltenni, akár francia vonatkozásút. A felnőtteknek az újdonságokat, a nyitva tartást, beiratkozásra vonatkozó információkat emelném ki, illetve valamiféle kommunikációs felületet is beépítenék (kommentálni, véleményezni, kívánságokat megírni). Az idősebbeknek nagybetűs könyveket ajánlani. Esetleg összejöveteleket szervezni nekik a könyvtárba, közösséget építeni, akár a könyvtár honlapján is.

A könyvtár bizonyos mértékben egy közkönyvtár szerepét tölti be. Ehhez mérten lehetne frissíteni a tartalomszolgáltató eszközöket. A legjobb az lenne, ha jobban tudna függetlenedni az intézménytől és esetleg saját honlapot is létre tudna hozni, fenn tudna tartani.

Tézis 8 ELTE PPK Könyvtár

ELTE PPK Könyvtára

Számomra az ideális felsőoktatási- és szakkönyvtár jól strukturált, minden hasznos információt tartalmaz (esetleg elébe megy az igények megjelenésének), folyamatosan FRISSÜL, és „kinézetében” is az adott szakterületet tükrözi. Ha lehetőség van rá, akár a fenntartó intézmény honlapjának struktúrájára csak felszínesen utal.

Mivel a felsőoktatási könyvtárak honlapjait nagy többségben a hallgatók nézik, sok interaktív, web 2.0-s alkalmazást tennék fel. Például a Szegedi Egyetem Könyvtárának honlapja (http://ww2.bibl.u-szeged.hu/) nekem nagyon tetszik. Letisztult felület, színek, az elrendezés sem zsúfolt, próbálják a könyvtárat, mint ténylegesen szolgáltató intézményként felfogni. Csalogatják az embert, hogy térjen be hozzájuk, mert rengeteg friss dokumentum van stb.

A Debreceni Egyetemi Könyvtáraknál tetszik, hogy az összes kar könyvtárát megtalálom egy felületen, és onnan elindulhatok a számomra releváns könyvtár felé. A karok oldalai különböznek egymástól, de nem teljes mértékben. A debreceni egyetemi könyvtáraknál láttam először, hogy próbálnak a hallgatók fejével gondolkodni, és a legfontosabb szolgáltatással nyitnak (katalógusban keresési felület).

Én egy felsőoktatási könyvtár honlapjára négy dolgot emelnék ki, mint tartalomszolgáltató eszköz: KATALÓGUS(OK), NYITVA TARTÁS, BEIRATKOZÁSI DÍJ, ÚJ SZOLGÁLTATÁSOK. Magamból kiindulva természetese. Ezeket érzem a legfontosabbnak, utána jöhetne a többi fontos információs eszköz: beiratkozás, állomány, könyvtárról adatok, leírás a könyvtárhasználatról stb.

Tézis 7 Francia Intézet Médiatár

Francia Intézet Médiatár

A médiatár oldala statikus, semmilyen szinten nem lehet belenyúlni, kommentelni, blogolni vagy megjegyzést hozzáfűzni. A web 2.0 –ás eszközök nem jelennek meg az oldalon, csak a Facebookon lehet like-olni az intézmény oldalát.

Az oldalon található tartalomszolgáltató eszközök:

Információ: a médiatár általános információit írja le, nyitva tartás, állomány összetétele.

Újdonságok: meglepő módon a könyvtárba érkező új dokumentumokról ad hírt a menüpont.

Foglalkozások: a könyvtárban megrendezésre kerülő foglakozásokról olvashatunk itt. Milyen típusúak a foglalkozások, kiknek tartják, hol és milyen időközönként.

Katalógus: a katalógus elérési felületére navigál el minket a menüpont, illetve egy rövid leírást olvashatunk a keresési lehetőségekről.

Könyviroda: a könyvtár speciális könyvkiadói programjáról tudhatunk meg többet. A pályázási lehetőségekről és a programról magáról, és a jelentkezési nyomtatványt is letölthetjük.

Tézis 7 ELTE PPK Könyvtár

ELTE PPK Könyvtár

A honlap statikus. Nincsenek nyílt forráskódok, a felhasználó nem írhat a felületre.Web 2.0-ás alkalmazások nincsenek az oldalon. Az ismert közösségi oldalakra átirányít a honlap.

5 bemutatandó eszközpéldám:

Nyitólap lényege a friss információk azonnali közlése elviekben, gyakorlatban lassan alkalmazkodik a valósághoz.

Katalógus linkre kattintva 4 féle katalógusból választhatunk- online, folyóirat, CD-ROM és digitalizált. A felhasználók keresését segíti, nem kell feltétlenül a könyvtárba jönni, ha egy dokumentum iránt érdeklődik. Előjegyzést és hosszabbítást is lehet a felületen végezni.

E-források több fajtája is megjelenik az oldalon- általános, szakterületi és sportjogi valamint az EBSCO felülete is. Különféle adatbázisok ismerhetőek meg belőle és érhetőek el.

Használat linkre kattintva előjön a könyvtár két különböző helységének neve, elérhetősége és a külön rájuk vonatkozó általános információk (beiratkozás, kölcsönzés, díjak, használat, technikai információk). Fontos menüpont, hiszen sok FONTOS információt közöl a majdani és jelenlegi felhasználókkal.

Gyűjteményre kattintva a könyvtár állományának különböző részeiről kapunk rövid tájékoztatást. A pedagógiai és pszichológiai állományról, a szakdolgozatokról, a doktori disszertációról, az úgynevezett GlobEDU gyűjteményről. Illetve az adott állományrész nagyságáról, pontos használatáról.

Ezeket az eszközöket (linkeket) bárki használhatja, az ország bármelyik területéről.

Tézis 6 ELTE PPK Könyvtár és Francia Intézet Médiatár

ELTE PPK Könyvtár és Francia Intézet Médiatár

Egy könyvtár honlapjának nem az a feladata, hogy a felhasználókat kizökkentse magányukból és társas elfoglaltságot biztosítson számukra. Legalábbis az általam választott két könyvtár honlapja szerintem nem erre hivatott. Egy könyvtár honlapja legyen informatív és keltse fel a (leendő) felhasználó érdeklődését egy könyv, szolgáltatás vagy rendezvény iránt.

Az alkotási vágy sem igazán valósul meg a honlapokon. Inkább csak informálódási igényüket elégíthetik a felhasználók, saját maguk nem hozhatnak létre semmilyen hozzászólást, bejegyzést, kommentet.

Akik az ilyen típusú (könyvtári) honlapokat látogatják, valószínűleg egy témában szeretnének jobban elmélyülni, legyen szó akár saját tanulmányaikról, vagy esetleg a szakmájukban szeretnének utána nézni a friss kutatási eredményekről. Szóba jöhet még egy új hobbi megismerése, vagy egyszerűen ki szeretnének kapcsolódni egy kellemes regény olvasása közben.

Tézis 5 Francia Intézet Médiatár

Francia Intézet Médiatár

Közösség szervező erők

A honlap olyan szempontból közösség szervező erő, hogy a francia kultúra iránt érdeklődőket egyértelműen összehozza, illetve a hazánkban élő franciáknak próbál otthoni környezet teremteni. A honlap szintén nagyon behatárolt az egész intézmény által, kötött információkat tartalmaz.

Közösség és társadalom

Interakció a honlapon keresztül nem lehetséges, főleg nem a felhasználók között. A Facebook mint egyedüli közösséget formáló eszköz jelen van a honlapon, de más eszköz nem található az oldalon. A honlapon leírt információk inkább a gyermekeket és szüleiket akarja megfogni, hiszen főleg gyermekfoglalkozásokról olvashatunk. A felhasználók társadalmi köre szintén nagyon sokrétű lehet, egyetlen össze fogó kapocs a francia nyelv tudása és gyakorolni vágyása. Regionális kérdésben egyértelműen bárki használhatja a könyvtárat, de tapasztalataim alapján a budapesti használók a leggyakoribbak.

Közösség és hálózati szabadság

A médiatár oldalán semmilyen letölthető adatbázist, cikkjegyzéket, dokumentumot nem találhatunk. A katalógust meg tudjuk nyitni saját gépről is.

Számomra az egész intézethez való teljes lojalitás elhetetleníti a szabadság érzetét, hiszen teljesen beleolvad a könyvtár az egész intézmény felületébe.

Tézis 5 ELTE PPK Könyvtár

ELTE PPK Könyvtár

Közösség szervező erők

A könyvtár honlapja a hasonló téma iránt érdeklődőket vonza, mivel egy szakkönyvtárról van szó (pedagógia, pszichológia), így kijelenthetjük, hogy közösség szervező erők mozgatják a felhasználókat. A honlapon viszont csak közvetett közösségi elérések láthatók, a honlapon közvetlenül nem kommunikálhatnak az olvasók, felhasználók egymással. Nincs például lehetőség a könyvtárossal való chates kommunikációra. A honlap, mint már említettem speciális területet érint, így valószínű, hogy összehozza a téma iránt érdeklődőket.

Közösség és társadalom

Ezt az ismérvet olyan szempontból értelmezem, hogy magát az oldalt más társadalmi osztályú emberek is egyaránt használják (diákok, oktatók, doktorok, neves szakemberek, laikusok). Erre a célra a honlap teljesen megfelel, a nyelvezete, felépítése, strukturáltsága stb. A nemzedéki rétegződés is megjelenik az oldalon, hiszen fiatalok és idősebbek egyaránt használják. Regionalitás szempontjából nincs jelentősége az oldalnak, hiszen az ország bármely szegletéből jöhetnek használni a könyvtárat, a honlapot pedig bárki megnézheti (ez talán evidens), hiszen nem zárt könyvtárról van szó, az ELTE honlapjáról elérhető.

Közösség és hálózati szabadság

A honlap hálózati szabadsága nem igazán jellemző, hiszen a nagy ELTÉ-s rendszerbe kell beintegrálni a könyvtári felületet, így jelentősebb szabadságról nem beszélhetünk. Az ELTE keretei között működhet csak a honlap, olyannyira megkötött a létezése, hogy a könyvtárnak semmiféle joga nincs, hogy belenyúljon a felületbe, a tartalomba, hogy aktualizálja az információkat, vagy estleges helyesírási hibákat kijavítson.

A honlapról nem tölthető le semmilyen dokumentum, az esetlegesen beszkennelt szövegeket, könyvfejezeteket kizárólag a könyvtárba beiratkozott felhasználók kérhetik el, természetesen csak saját felhasználásra.

Tézis 5 ELTE PPK Könyvtár

ELTE PPK Könyvtár

Közösség szervező erők

A könyvtár honlapja a hasonló téma iránt érdeklődőket vonza, mivel egy szakkönyvtárról van szó (pedagógia, pszichológia), így kijelenthetjük, hogy közösség szervező erők mozgatják a felhasználókat. A honlapon viszont csak közvetett közösségi elérések láthatók, a honlapon közvetlenül nem kommunikálhatnak az olvasók, felhasználók egymással. Nincs például lehetőség a könyvtárossal való chates kommunikációra. A honlap, mint már említettem speciális területet érint, így valószínű, hogy összehozza a téma iránt érdeklődőket.

Közösség és társadalom

Ezt az ismérvet olyan szempontból értelmezem, hogy magát az oldalt más társadalmi osztályú emberek is egyaránt használják (diákok, oktatók, doktorok, neves szakemberek, laikusok). Erre a célra a honlap teljesen megfelel, a nyelvezete, felépítése, strukturáltsága stb. A nemzedéki rétegződés is megjelenik az oldalon, hiszen fiatalok és idősebbek egyaránt használják. Regionalitás szempontjából nincs jelentősége az oldalnak, hiszen az ország bármely szegletéből jöhetnek használni a könyvtárat, a honlapot pedig bárki megnézheti (ez talán evidens), hiszen nem zárt könyvtárról van szó, az ELTE honlapjáról elérhető.

Közösség és hálózati szabadság

A honlap hálózati szabadsága nem igazán jellemző, hiszen a nagy ELTÉ-s rendszerbe kell beintegrálni a könyvtári felületet, így jelentősebb szabadságról nem beszélhetünk. Az ELTE keretei között működhet csak a honlap, olyannyira megkötött a létezése, hogy a könyvtárnak semmiféle joga nincs, hogy belenyúljon a felületbe, a tartalomba, hogy aktualizálja az információkat, vagy estleges helyesírási hibákat kijavítson.

A honlapról nem tölthető le semmilyen dokumentum, az esetlegesen beszkennelt szövegeket, könyvfejezeteket kizárólag a könyvtárba beiratkozott felhasználók kérhetik el, természetesen csak saját felhasználásra.

Tézis 4 Francia Intézet Médiatár

Francia Intézet Médiatár

Az értékpluralizmus

Nem jelenlévő tulajdonság a honlapon. A könyvtár honlapja beépítve jelenik meg az egész intézmény oldalában, ezért meglehetősen kötöttek a lehetőségek. Szigorúan csak információkat közöl a könyvtárról, a spontán tájékozódás nem igazán jellemző. A közvetítő szerep inkább megvan a honlapon, ám nem sokrétű a közölt információk köre.

A hálózati tudásélmény

A kötött, ritkán változó leírások miatt a hálózati tudásélmény nem mondható változatosnak, színesnek. Egyszerű, átlátható formában kínálja az információkat a felhasználóknak.

A hálózati időélmény és a hálózati térélmény

Az oldal ritka változása miatt semmiféle élményről nem beszélhetünk. A honlap kinézete letisztult és átlátható, nincsenek interaktív felületek, sem felvillanó feliratok. Számomra kicsit zavaró, hogy a médiatár teljesen beleolvad az egész intézmény struktúrájába. Semmiféle designe eszközzel nem különítik el létezését, szolgáltatásait!

Tézis 4 ELTE PPK Könyvtár

ELTE PPK Könyvtár

Az értékpluralizmus

Bizonyos szinten megvalósul az értékpluralizmus a könyvtár honlapján, mivel felajánl más, hasonló szakterületű könyvtár Internetes elérését. Tartalomszolgáltatás szempontjából eléggé beszűkül a pedagógia, pszichológia területére. Ami egyrészről pozitív, másrészről negatív. A honlapon jelenlévő információk a könyvtár szervezeti munkáját segítik.

A hálózati tudásélmény

Elég speciális területet fed le a honlap, pedagógia, pszichológia. A web állandó jelenidejűsége nem valósul meg az oldalon, lassan frissül, kevés interaktivitás.

A hálózati időélmény és a hálózati térélmény

A két hálózati élmény nem igazán jellemző az oldalra, mivel egy statikus, ritkán változó honlapról beszélünk. Állandó, napi szintű bejegyzések nincsenek, esetleg programokat, pályázatokat tesznek közzé a honlapon.

Az oldal kinézete is állandó, a designe élmény nem változik. Ez egyfelől megnyugtató, hiszen a felhasználó megtalálja amit keres, másrészről unalmas, ha nem frissítik a könyvtár internetes megjelenését.

Tézis 3 Francia Intézet Médiatár

Francia Intézet Mádiatára

A médiatár almenüpontjai a következők: információk, újdonságok, foglalkozások, katalógus, könyviroda. Az információk inkább elsődlegesnek mondhatóak, mivel a saját működésükről nyújtanak információkat, semmilyen más területtel, piramis felépítésű információs hálózatokkal nincsenek kapcsolatban. A saját működésüket, szolgáltatásaikat írják le a honlapon.

Százalékosan feltüntetve, nagyrészt magukról és az általuk nyújtotta sok-sok tevékenységről adnak számot, kevés interakcióval és véleményezési lehetőséggel. Más területekkel való kapcsolat nem igazán fedezhető fel, bár széles spalettán mozog a kínált elfoglaltságok köre (mesedélután stb.). De akár úgy is értelmezhetőek ezek a szolgáltatások, hogy az egész intézmény próbál kulturális elfoglaltságok bevinni a könyvtárba.

Tézis 3 ELTE PPK Könyvtár

ELTE PPK Könyvtára

A honlapon megjelenő tartalmak: nyitólap, katalógus, e-források, használat, gyűjtemények, kapcsolat, szabályzatok, oldaltérkép. A menücímek magukért beszélnek, a nyitólapon általános friss információkat olvashatunk, a katalóguson belül kiválaszthatjuk a számunkra releváns katalógust (amiből a dokumentumot kikereshetjük), e-forrásoknál az adatbázisokra kereshetünk rá, a maradék menüpontok, pedig egyértelműek.

A honlapon szerintem elsődleges információk találhatóak, mivel inkább a könyvtárral kapcsolatos információk jelennek meg az oldalon.

Százalékos arányt nem merek biztosan mondani, de legnagyobb arányban a könyvtárról (a téma előállítóiról) van fent a honlapon a legtöbb információ, majd magáról a szakterületről (pszichológia, pedagógia), és legkevesebb a véleményekből és interakcióból jelenik meg. Előállított információt sem nagyon találunk a honlapon, hacsaknem a katalógus, annak feltöltése és karbantartása, minősül létrehozott információnak.

Az interaktivitás hiánya szerintem ez esetben is problémákhoz vezethet.

Tézis 2 Francia Intézet Médiatára

Francia Intézet Médiatára

A médiatár nem internetes kommunikációs rendszerben is megállja a helyét, hiszen az intézménnyel szoros együttműködésben dolgoznak. Így logikus, hiszen ha már fenntart az intézmény egy könyvtárat, neki is jobb, ha minél nagyobb a kihasználtsága. Ebből következik, hogy a médiatárat az intézmény sok eseményén reklámozzák, ajánlják, illetve maguk az események is a könyvtárban valósulnak meg.

A teljes tartalmi hálózat egyik alrészeként jelenik meg a honlap, beágyazva az egész intézmény rendszerébe. Jobban belegondolva az egész honlap rendszer felépítésébe, egyértelmű, hogy a könyvtárat maximálisan az egész részeként értelmezik, nem adnak neki túl nagy szabadságot, de a kellő mértékű információs teret biztosítják neki.

Véleményem szerint a könyvtár honlapján közölt információk nagyon minimálisak. A legfontosabb információkat közlik, a speciális, médiatárral kapcsolatos tudnivalókat. Szerintem lehetne bővíteni, színesíteni a leírtakat, interaktívabbá téve az egész felületet.

Tézis 2 ELTE PPK Könyvtár

ELTE PPK Könyvtár

Nem internetes kommunikációs rendszerben nem igazán jelenik meg könyvtár. Az intézményben természetesen ki van „plakátolva” a könyvtár, illetve nyitva tartása, alapinformációk, de más kommunikációs csatornán nincs jelen. Esetlegesen szakmai fórumokon képviseltetik magukat, illetve más ELTE Kari könyvtárral a párbeszéd állandó, vagy a hasonló szaktudományi könyvtárakkal.

Ha nem lenne az Internet, valószínűleg több közfórumon (szaksajtóban- könyvtári, pedagógiai, pszichológiai) jelen kellene lennie. És nem lehet a hallgatók (vagyis a felhasználók nagy százaléka) kommunikációs értékéről elfeledkezni, akik beszélnek a könyvtárról egymás közt, ezzel is reklámozva azt. Ide sorolhatóak az oktatók is.

A könyvtár honlapja az egész PPK struktúrájába beillik (bele is kell illenie, nem lehet önálló honlapja). Különálló szervként megvan a minimális szeparáció. Többlete a közölt információban rejlik, csak a könyvtárról ad információt. Az egész, teljes rendszerrel tart kapcsolatot és maximálisan illeszkedik hozzá.

Tézisek 1Francia Intézet Médiatára

Francia Intézet Médiatára

A honlap társadalmi funkciója és szerep összetett. Egyrészről a francia kultúra iránt érdeklődőket kívánja becsábítani az intézetbe, másrészről a francia anyanyelvű, Magyarországon élő embereket szeretné kicsit az otthoni légkörbe visszavarázsolni. Bár ezek a gondolatok inkább magára a médiatárra vonatkoznak.

A honlap elég egyszerű és az intézeti honlap struktúrájába van beépítve (vagyis így túl nagy önállóságot nem élvezhet). Szerepe inkább csak informálisnak mondható, alapinformációk találhatóak meg a könyvtárról, állományáról, illetve a katalógust lehet megnyitni a honlapról.

Az intézetben tanulók, dolgozók, vagy csak egyszerűen a francia kultúra iránt érdeklődők húzhatnak hasznot a honlap létezéséből, bár még egyszer megemlítem nem túl interaktív a felület. Állandó tartalommal van feltöltve, nem igazán változtatják.

Becsalogatásra, hasznos információk közlésére ideális a honlap. Aki nem tudott a médiatárról, a honlap alapján (némi) információt szerezhet róla.

Manipulációt itt sem veszek észre igazán, annyira minimális a közölt információ, hogy az nem igazán tud befolyásolni semmit. Ha mégis inkább negatív irányba.

Tézisek 1 ELTE PPK Könyvtár

ELTE PPK Könyvtár

Az ELTE Pedagógia és Pszichológiai Kar Könyvtárának honlapja egyértelmű társadalmi funkcióval és szereppel bír. Társadalmi funkciója mivel felsőoktatási könyvtár elsősorban az intézményi hallgatók, oktatók kiszolgálása a megfelelő szakirodalommal. Másodsorban nyilvános szakkönyvtár így a téma iránt érdeklődőket is hivatott ellátni. A honlap szerepe tovább bontható a könyvtárral kapcsolatos hasznos információk tárházára. Megtalálható a nyitva tartás, a katalógus, adatbázisok, friss hírek stb. leírása, ezzel is megkönnyítve a kapcsolatot a könyvtár és a felhasználók között.

A felhasználók csoportja az intézmény hallgatóiból, oktatóiból és a külsős felhasználókból áll. Az ők haszna a honlapból, hogy nem kell feltétlenül személyesen bemenni a könyvtárba, ha egy dokumentum iránt érdeklődnek, meghosszabbítsák a kölcsönzést, vagy csak érdeklődnek a pedagógia, pszichológia iránt. Szerintem egyfajta megelőző lépés a honlap megtekintése, mielőtt a könyvtárba betérne a felhasználó.

A tartalom szolgáltatóját (könyvtárat) a gyorsabb munkavégzés sarkalja a honlap (tartalom) szolgáltatására. Illetve szóba jöhet más intézmények érdeklődése is, napjainkban első lépésként mindenki az Interneten néz utána a dolgoknak.

Nem hiszem, hogy manipulációs eszközként lehetne felfogni a könyvtár honlapját, inkább egyfajta kommunikációs segédeszköznek felelhetne meg. Sok információt tartalmaz a honlap, amely tudatában a felhasználók okosabban térhetnek be a könyvtárba, céltudatosabban, magabiztosabban végezhetik kutatásaikat, vagy „csak” felkészültebben kérik a könyvtáros segítségét.

Következtetések, tartalomszolgáltató rendszer felépítése

Következtetések, komplex tájékoztató rendszerek tervezési szempontjai- Tézis 8.

Optimális tartalomszolgáltató rendszer lehetőségei és a webes eszközök, szolgáltatások

Miskolci Városi Könyvtár és Információs Központ, DEENK

Felépítésében a tézisben látható elvekből is építkeznék. A megfelelő tartalomszolgáltatáshoz szükséges elsősorban egységes átlátható szerkezetet, felületet biztosítani. A honlap felépítése egyszerű, mégis inetraktív legyen.Az egyes infrmációk könnyen eléhetővé kell hogy válljanak, a fontosabb menüpontok már a kezdőoldalon feltüntetésre kell hogy kerüljenek.

Az adatok információ szervezett csopotosítása is lényeges; a tájékoztatással ,irodalomkutatással, gyűjteményekkel kapcsolatos információk külön váljanak a programoktól eseményektől, hírektől. Éredemes feltüntetni egy könyvtár honlapján minden fontosabb munkatárs elérhetőségét. Fel legyenek tüntetve a telefonszám, e-mail cím mellett a skype lérhetőség is, ha van.

Megfelelő összefüggésben, kontextusban legyenek az információk. Az információk hitelessége, megbízhatósága egy tartalomszolgáltató rendszer felépítéénél is elengedhetetlen.

Mind a két könyvtár esetében fontos, hogy az elérhető információk mellett a felhasználó is érvényre jusson. Ezért a felhasználói profilok, bejelentkezési lehetőségek is egyaránt előtérbe kerülnek. Ezeket érdemes folyamatosan fejleszteni, minél több elektronikusan elérhetű funkciót is kínálva a belépő (regisztrált olvasó) számára. A felhasználókkal össefüggésben érdemes kialakítani a chat, és hozzászolások mellett olyan felületeket, amin maguk az olvasók is megoszthatnak tartalmakat. Nem csak a rendezvényekhez, eseményekhez lehetne hozzászólni pl.: Miskolci Városi Könyvtár esetén, vagy szócikkek szerkesztésével pl.: DEENK- WikiLib, hanem egyéni gondlatokat, írásokat, irodalmi élményeket is meg lehetne vitatni. Akár kisebb olvasókörbe szerveződve egy kiválasztott témához illeszkedő könyvekről írni, vagy saját kitalált történeteket is meg lehetne osztani.

Általában a könyvtárak külön feltüntetik a híreket, frisebb eseményeket. Fontos, hogy minden egy helyen legyen elérhető, érdemes ezeket szervezetten tárolni, és külön visszakereshetővé tenni. Nem csak a programokat, rendezvényeket érdemes naptár alapján visszakereshetővé tenni, hanem a könyvtár egyéb híreit aktualitásait is megfelelően érdemes szervezni.

Optimális tartalomszolgáltató rendszer felépítése összegezve:

egységes, átlátható szerkezet
a felület felépítése legyen egyszerű, de interaktív
adatok, információk megfelelő csoportosítása, tematizálása
a működtető egység, intézményhez kötődő információk elérhetővé váljanak

könyvtári szolgáltatások látható feltüntetése
egyes könyvtári egységek, kapcsolódó könyvtárak jól elkülönítve legyenek
kontextus igénye
infromációk hitelessége
felhasználói felületek, profilok biztosítása, fejlesztése
egyéni alkotás lehetősége friss információk, hírek szervezett megjelenítése
visszakereshetőség

Eszközök, webes szolgáltatásokban rejlő lehetségek:

Ahhoz, hogy élvezhető legyen atartalom a megfelelő honlap kialakítása lényeges momentum. Nem jó, ha túl sok interaktív elem van. Fontos az egyszerű menüszerkezet, de azért legyenek olyan alakalmazások is amik a használatot elősegítik. A Googgle rengeteg lehetőséget kínál, akár a Google Docs, Google Calendar segítségével. Ezeket könynedén be lehet építeni a honlap felületébe. Nem beszélve a Google Maps segítségével a könyvtárhoz vezető útvonal elhelyezés szempontjából is segítségként szolgálhat. De akár képek kezelésénél is segítségre lehet hívni a Google alkalmazásait.
A Miskolci Városi Könyvtár esetében főként a Google alkalmazások jellemzőek, de nem csak ezekre lehet hagyatkozni.
Érdemes lehet beépíteni prezentációkat, videókat a könyvtár oldalára. Akár egy külön oldalon, vagy az eseményekhez kapcsolva az elhangzott előadások anyagait, arról készült képeket, videókat is meg lehetne osztani. Egy egyszerű képkezelő program segítségével, vagy perezentációkezelővel, illetve youtube-os videóal mindez megvalósítható.

A már említett felhasználó profilokat is lehet színesíteni, itt is megfelelő tárhelyet biztosítani az olvasónak. A chat szobák, skype mellett külön felület kialakítani a felhasználóknak ahol saját írói vénájukat is kiélhetnék. Saját naplók, könyvek írása, tartalmak szerkesztése is hasznos webes szolgáltatásként funkcionáltat.

Tehát a meglévő gyűjtemények, részlegek, és katalógus kezelése mellett a felhasználókra koncentrálódó további tartalmi bővítések is javasoltak, mely segítségével a felhasználói élmény bővül.

KSH Könyvtára -Tézis 5.

Közösség szervező erők
Szerintem a KSH Könyvtárával kapcsolatban nem beszélhetünk közösség szervező funkciókról, célja sem ez. És lehetőséget sem nyújt arra könyvtári fórum vagy blog létesítésével arra, hogy az érdeklődök alkothassanak valami közöset a felületen, vagy csak innen kiindulva.
És talán maga a statisztika tudománya sem egy olyan téma, amiről fórumokon, különböző topikokban tudást, információkat lehetne cserélni, ha a módszertani részéről beszélünk, akkor pláne nem.

Közösség és társadalom
Nemzedéki rétegződés esetében szerintem az állapítható meg, hogy 20 éves kortól felfelé haladó korosztály használja a könyvtárat, mivel általános iskolában és gimnáziumban a tanulmányok során nem tanulnak a diákok olyan magas szinten statisztikát, hogy használniuk kellene a szakkönyvtár szolgáltatásait. Valószínűleg az egyetemisták, valamint a kutatók, statisztikusok teszik ki a felhasználók 80%-át.
Regionális rétegződés szempontjából szerintem elmondható, hogy nagyrészt budapestiek veszik igénybe a szolgáltatásokat, de mivel országos szakkönyvtárról van szó, így Magyarország egész területén találhatunk felhasználókat, valamint a magyar statisztikai adatok iránt érdeklődő, vagy nemzetközi kutatásokat végző külföldi szakemberek is igénybe vehetik, veszik a könyvtár hivatal, a könyvtár és annak honlapja nyújtotta lehetőségeket.

Közösség és hálózati szabadság
Mint már korábban említettem, ez nem egy interaktív, a felhasználók által alakítható oldal.
Éppen eszért nem érvényesül a hálózati szabadság, nincs lehetőség mindenki számára látható módon kérdezni, a kérdésre válaszolni, véleményt nyilvánítani, és így tovább.
Természetesen a statisztikai dokumentumokat, adataikat folyamatosan gyűjtik, fejlesztik, de ezek nem érhetőek el rögtön, közvetlenül.
És a tudománnyal kapcsolatos 'egyéb tudás', tapasztalat, megfigyelés tanácskérés, javaslat nem gyűjthető egy fórum segítségével például, mert nem rendelkezik semmilyen hasonló lehetőséggel a könyvtár.
A közösség, mint teremtő közeg ebben az esetben nem jelenik meg.

KSH Könyvtára -Tézis 4.

Az értékpluralizmus
Az eddigi három tézis megírása után úgy gondolom, hogy esetemben nem igazán lehet külön vizsgálni a KSH Könyvtárat a KSH-tól, mint szervezettől.
Itt pontosan arra gondolok, hogy az értékpluralizmus csak részben, 50%-ban valósul meg a könyvtárat illetően. Honlapján tájékozódhatunk a különböző gyűjteményeiről, néhány statisztikai kiadványt is elérhetünk, használhatjuk az adatbázisokat, linkgyűjtemény segítségével áttérhetünk más, statisztikával foglalkozó oldalakra de a konkrét információt, magukat a statisztikákat a KSH oldaláról érhetjük el.
Tehát a könyvtár honlapját inkább egy jó kiindulási pontnak tekinthetjük az általunk fontosnak ítélt információk eléréséhez.
Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat ebben a közegben (mint például egy fórum vagy blog esetében, ahol minden a kiválasztott téma körül forog, és ahol van lehetőség információcserére is) keveset nyújt a honlap, de nem is ez a célja.
Tehát mások tudásszerkezete nem válik itt láthatóvá számunkra.
Én ezt észrevétlen tanulásnak, spontán tájékozódásnak sem nevezném, hiszen aki a könyvtár honlapját használja, valószínűleg tudja konkrétan (főleg egy ilyen specifikus területen, mint a statisztika), hogy mire van szüksége.

A hálózati tudásélmény
A honlap nem interaktív módon szolgáltatja a tartalmat, az felhasználóknak nincs lehetőségük hozzászólni, vitázni, tapasztalatot cserélni, mint a blogok, fórumok esetében.
A tartalom egyre bővül, de mivel ez egy könyvtár, maguk a konkrét információk dokumentumok formájában 90%-ban nem érhetőek el a honlapról, csak helyben, a könyvtárban, melynek gyűjteménye természetesen folyamatosan bővül.
A könyvtár blogja sem alkalmas vélemény cserére, mivel itt nagyrészt könyvajánlók olvashatóak.

A hálózati időélmény
Mivel nem interaktív a honlap, nem jelenik meg a felhasználók esetleges, e-mailben küldött üzenete, kérdése, érdeklődése, arra egy a válaszolásért felelős munkatárs reagál, de nem kerül sem a kérdés, sem a válasz nyilvánosságra.
Így nem beszélhetünk folyamatos, vagy időszakos jelenlétről, „jelen-tudatról”, nincs lehetőség párbeszédre.

A hálózati térélmény
Webdesign szempontjából szerintem a honlap nagyon jól van összerakva. A kék szín a domináns, nem rikító, kellemes a szemnek. A honlap szerkezete is nagyon jól szerkesztett, átlátható, könnyen lehet eligazodni rajta. Én úgy gondolom, hogy a felhasználók szívesen látogathatják az oldalt, nincs sem hiányérzetük, sem idegenkedésük a felület megjelenésétől, ami ma nagyon fontos, hiszen egy össze-vissza, rikító vagy ízléstelen színeket használó felületet az ember inkább elkerül, próbál helyette másikat használni.
Számomra egy zavaró tényező van, a nyitólapon futó szövegként megjelenő könyvtáradatok.

Saját tér kialakítására nincs lehetőség, minden felhasználó ugyan azt az oldalt, ugyan azt a tartalmat, felületet látja.

Tézis 1. NYME SEK Könyvtára, JAMK

NYME SEK Könyvtára

A weboldal alapvető célja, hogy tájékoztatást nyújtson a könyvtárról, használatáról, szolgáltatásairól, illetve minden közérdekű adatot hozzáférhetővé tegyen a használók számára. A mai világban muszáj, hogy egy intézménynek legyen honlapja, illetve hogy azon minél szélesebb felhasználói kör számára szolgáltasson információkat. A honlap célközönségébe nem csak a beiratkozott olvasók, hanem a SEK hallgatói, az oktatók, külső felhasználók, valamint más könyvtárak és szakemberek is beletartoznak. Ennek megfelelően építették fel az oldalt, és alakították ki a menüpontokat, illetve a tartalmat.

Az egyetemi központról és a könyvtárról is mindent megtudhatunk az első két menüpontban, mint a történet, munkatársak, adatok, nyitva tartás, szabályzatok, stb. Ezen kívül elérjük a különgyűjteményeket, katalógust, e-könyvtárt, linkgyűjteményeket, pályázati oldalakat. A tartalom szempontjából legfontosabb talán az e-könyvtár. A könyvtárban helyben, intraneten keresztül elektronikus tananyagok olvashatók, szakdolgozatok, PHD dolgozatok, oktatói publikációk és tudományterületek szerint rendszerezve segédanyagok. Tehát az első számú cél, a könyvtárról való információszolgáltatás mellett az elektronikus anyagok elérését tartom a legfontosabbnak.

JAMK

A József Attila Megyei Könyvtár honlapja is főként az intézményről való tájékoztatást szolgálja. Emellett az adatbázisokat és szintén az e-dokumentumok részét tartom a legfontosabbnak. A menüben és a főoldal furcsa felosztásában nehéz bármit is megtalálni első ránézésre, az e-dokumentumokat az "adatbázisok" - cella alatt kell keresni. Ekkor eljutunk egy különálló oldalra: http://www.jamk.hu/ek/index.html, ahol tematikus rendbe szedve találjuk az anyagokat. Érdemes itt körülnézni, mivel a dokumentumok nem csak a könyvtárban, hanem bárhonnan az internetre csatlakozva elérhetőek. Ha valaki helytörténeti vagy muzeális könyvekre kíváncsi, jó minőségben olvasható minden szkennelt szöveg. Amennyiben valaki nem akar elcammogni a könyvtárba, és kitenni magát a különleges vendéglátásnak, mindenképp érdemes körülnézni ezen az oldalon.

Tézis 7- Alkalmazások könyvtárakban

A szolgáltatás a technológiai lehetőségek tükrében (Debreceni Egyetem, Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, Miskolci Városi Könyvtár és Információs Központ vonatkozásában)

Web 2.0-ás alkalmazások:

Prezi.com

Interaktív felület, ahol prezentációkat lehet megosztani, feltölteni szerkeszteni. A hagyományos prezentációkészítéstől eltérő módon lehet beépíteni hang, kép, és videóanyagokat. Egyetlen felületen belül navigálhat a prezentáció szerkesztője. Különböző módon irányíthatja a prezentációt, hogy mely területre fókuszáljon (mindezekhez, nyilak nyújtanak segítséget). Prezentáció készítéséhez be kell jelentkezni, de a tartalmakat regisztrálás nélkül is lehetőség van megtekinteni.

Közösségszervező erők, egyéni attitűdök

Elsősorban tanuláshoz, elhangzó előadásokhoz nyújt segítséget az oldal. Diákok, profi előadók számára is egyaránt érdekes lehet az alkalmazás.

A teremtői aktivitás, kreativitás, önkifejezés jól megfigyelhető attitűdként van jelen.

Youtube.com

A legnépszerűbb videómegosztó portál, s web 2.0-ás alkalmazás. Sokak töltenek fel videókat, saját tartalmakat erre a felületre. Rengetegen nézhetnek meg különféle videókat, akár oktatási, szórakozási szándékkal is. Ha valaki regisztrál lehetősége van megosztani saját videóit és fórumozás révén hozzászólásokat, javaslatokat kritikákat oszthat meg. A portált: htttp://www.youtube.com 2005-ben alapították. Azóta is töretlenül sikeresen működik. Naponta kerülnek fel tartalmak az oldalra.

A segítség gombbal bárki kérdést kaphat válaszaira. Közösségi irányelvek is megvannak fogalmazva, mely segítségére lehet az illetőnek. Mindig meg lehet nézni a napi legnépszerűbb videókat. lehet különböző kategóriák között kereséseket végezni és a számunkra aktuális videókat megnézni.

Közösségszervező erők,egyéni attitűdök, alkalmazás a választott könyvtárak esetén:

Közösségszervező erőként említhető meg, hogy a könyvtárak esetén népszerű lehet a fiatal generációk körében egy videómegosztó felület integrálása. Akár a rendezvényekről készült rövid videókat, esetleg népszerűsítő kisfilmeket lehetne feltenni a két könyvtár honlapjára.

Az egyéni attitűdök közül az élmények megosztása, a társadalmi lét formálása és önkifejezés egyaránt megvalósulhat az alkalmazás használatával. A könyvtár belső környezetével foglalkozó események közre bocsájtása, vagy akár egyéni feltöltések (kulturális kisfilmek) segítségével lehet gyarapítani a könyvtár honlapját. A feltöltött videókat témák, tárgyuk szerint archiválni lehetne, így egyfajta biztonságot nyújtana a felhasználóknak a visszakereshetőség. Az állandó jelenlét a különböző hozzászólások folyamatos figyelése esetén itt is előfordulhat. Ha a felhasználó például nem megy el az eseményekre, csak a videók alapján tájékozódik egyfajta magányról lehet beszélni. Ekkor nem közvetlenül vesz részt a könyvtár életében, viszont használja az alkalmazást.

Egyéb szolgáltatások, alkalmazások

Google Calendar (Naptár):

Ingyenes szolgáltatás,. Szükség van hozzá Google fiókra, illetve Google számlával kell rendelkezni hozzá. Felépítése hasonló a naptár/csopotmunka-szoftverekéhez. Ez az Ajax-típusú felület lehetővé teszi a naptárbejegyzések megtekintését, ezen kívül hozzáadását teljes oldal újratöltése nélkül. Különböző nézeteket is kínál.

Közösségszervező erők, egyéni attitűdök, alkalmazás a könyvtárak esetén:
Az említett két könyvtár közül a Miskolci Városi Könyvtár ezt használja is a rendezvények tematizálására. Azonban a Debreceni Egyetemi Könyvtár honlapján lévő naptárral akadnak még problémák, így úgy gondolom a Google Naptárat alkalmazva egyszerűen kezelhető és visszakereshetőek lennének a könyvtár életével kapcsolatos események, programok.
Közösségszervező ereje abban mutatkozik meg, hogy az egyes csoportok érdeklődők az adott esemény köré tudnak szerveződni. Tisztában vannak a pontos időponttal, így többen elmennek az alkalomra ha a könyvtár honlapján előre látják mikor, milyen alkalmak lesznek.

A felhasználói aktivitások tekintetében a felhasználó részéről nincs aktivitás, de az állandó jelenét kisebb részben megmutatkozhat az által, hogy az eseményeket szándékozik nyomon követni a felhasználó. A jelenlét készsége, a társadalmi lét megmutatkozik, hiszen az egyes rendezvényekről szerezhető információ (idő, hely,kezdés, téma) a társadalmi közegbe való belehelyeződést nagyban segítik.

Windows Live Fotótár:

Fényképek és videók megosztására ad lehetőséget. A Fotótár segítségével egyszerűen lehet rendszerezni, szerkeszteni és megosztani a képeket. Néhány kattintással kreatív diavetítéssel fel lehet tölteni a kívánt anyagot a Windows Live tárhelyre. Nagy felbontású képeket tartalmazó teljes albumokat is lehetőség van feltölteni. Több fénykép felhasználásával panorámaképek készítése is adott.

Közösségszervező erők, egyéni aktivitási attitűdök, alkalmazások könyvtárak esetén:

Egy jó képkezelő program használata mindig fontos lehet. Lényeges kérdéssé válhat a megfelelő képek beintegrálása a könyvtár honlapjába. Ehhez nyújthat segítséget ennek a programnak a használata. A felhasználók/olvasók nyomon követhetik a programokon lezajlott fontosabb pillanatokat, visszanézhetik azokat. Ha diavetítést, panorámaképeket is feltölt a könyvtár a honlapjára, még színesebb vizuális élményt nyújthat az olalra látogatónak. Debreceni Egyetem Nemzeti Könyvtárának a honlapján nem találtam képfeltöltést, így például az említett Windows Live Fotótár használható lenne. A Miskolci Városi Könyvtár a Picasaweb segítségével a Google lehetőségeit alkalmazza. De akár váltani is lehet.

A hálón való nyomhagyás egyik példája a képeken keresztül is felfogható. Mint közösségszevező erő, megemlíthető, hogy az emberek a közös érdeklődést kiváltó eseményen részt vesznek,amelyrl kép is készül. Ha pedig prezentáció formájában közzétesznek további fontosabb képkockákat, máris indulhatnak a hozzászólások vélemények, tapasztalatcserék.

Egyéni aktivitási attitűdként a társadalmi lét, siker és emlékek említhetőek meg. Egy jeles, emlékezetes és fontos esemény után a neten kersztül is is kaphatunk impulzusokat a képeken keresztül. A valahova tartozás élménye a már jól ismert emberek elidézése mindig pozitív lehet.

BookRix:

Rövid történeteket, költeményeket, írásokat, novellákat lehet megosztani ezen az oldalon. Akár saját könyvet is létre lehet hozni. Bár internetportálként működik a könyvtár könnyen hozzáadhatja oldalához, vagy saját maga is kialakíthat hasonló felületet.

Könyvtárban való alkalmazás, közösségszervező erők, egyéni aktivitási attitűd:

Korábban elemzett két könyvtár olvasói bátran alkalmazhatnák. Nagyon hasznos lehet azonos érdeklődésű emberek esetén, hogy megosszanak olyan írásokat, melyek saját ihletésűek. A különböző témák, műfajok alapján, pedig könnyedén lehet keresni. Az egyes olvasókörök, fiatalabb, vagy idősebb korosztály bátran megtalálhatja azt a témát amiről meg szeretne osztani gondolatokat.

Közössészervező ereje jelentős, hiszen az egymás írásait, személyes hangvételű könyveit megismerhetnék az olvasók. Egyéni aktivitási attitűd, hogy az alkotás, a sikerélmény megjelenik. Az olvasók maguk is szerzőké válhatnak, úgy érezhetik fontos amit csinálnak. Kibontakozhatnak a képességek, sikerélményben lehet részük. A felhasználók nyomot hagynak ezáltal is maguk után, és hozzáadott értékkel gazdagítják saját írásaik révén is a könyvtár honlapját. Olvasóból írókká válhatnak.

KSH Könyvtára -Tézis 3.

A KSH Könyvtárának honlapját én gondolom konkrét tartalomszolgáltatónak ellenben a Központi Statisztikai Hivatal oldalával. A két intézmény közül a Hivatal szolgáltat konkrét tartalmat, elsődleges információt az Interneten, és természetesen a hivatalban, személyesen egyaránt (tanulmányai , adattáblái által), a könyvtár csak rendelkezik web felülettel, hiszen ez ma már alapnak számít, de itt inkább a könyvtár szolgáltatásaira vonatkozó információk találhatóak meg. Szerintem egy könyvtár honlapja akkor számít tartalomszolgáltatónak, ha legalább az állománya fele digitalizálva elérhető lenne a katalóguson át a felhasználók számára.
Ezzel ellentétben, a KSH Könyvtárának honlapján néhány kiadvány kivételével, mint mondjuk a KSH Kiadványok, nem jutunk el konkrét tartalomhoz, azt helyben, a könyvtár épületében érhetjük el.

A KSH könyvtárának honlapján a könyvtár szolgáltatásai vannak pontokba szedve.
Így például 'A könyvtárról' pontban tájékozódhatunk a könyvtár történetéről, használatáról, gyűjtőköréről olvashatunk információkat. Ezek szerintem mind másodlagos információk a tartalom és a téma szempontjából is.
A 'Közérdekű adatok' menüpontban tájékozódhatunk a könyvtár személyzeti, szervezeti adatairól,tevékenységére, működésére vonatkozó adatokról.
'Kiadványok' menüpontja három alpontra van osztva:
Könyvtári kiadványok
KSH kiadványok
Bibliográfiai leírások.
Ez a három pont is csak rövid ismertetőt ad a konkrét, könyvtárból elérhető tartalomról.
Ezek tehát mind inkább hozzáférési információk, nem pedig elérhető tartalom.

A honlapon kb. 80%-ban tájékoztató jellegű információk találhatóak, mint már említettem, a tényeges tartalom itt nem található meg, szerintem nem is ez a funkciója egy könyvtár honlapjának, így a KSH Könyvtár honlapjának sem.
A téma előállítóira vonatkozó információt és a háttéranyagot 5-5%-ban határoznám meg.
Az összefüggések más területekkel szerintem 10 százalékos arányban valósul meg a honlap 'Linkek' pontja alapján, itt kapunk néhány eligazodási pontot a kapcsolódó területekkel kapcsolatban.
A véleménycserére, reakciókra vonatkozó lehetőségre én 0 százalékot mondanék, mivel nincs olyan felülete a könyvtárnak, ahol ezek kinyilvánítására alkalom lenne. Ugyan van a könyvtárnak blogja, de annak teljesen más a célja.