Első lépésben azokat a közösségszervező erőket tekintjük át, melyek minden tématerületen hatnak, működhetnek, kimutathatóak.
Kifejtés
Elfogadva, hogy az Internet számítógépeket, s nem embereket köt össze, s a valós kapcsolatokat csak részben, vagy szükség esetén pótolhatják a virtuálisak, az eltelt két évtized egyértelműen bizonyította, hogy a gép-ember kommunikáció globálissá terjedésével az ember és ember közötti kommunikálás új, közösségeket létrehozó eszköze jelent meg, s társadalmi szinten jelentős mozgalmakat indukáló infrastruktúra jött létre.
A kialakuló közösségek talán legismertebb jellemzője a szükségszerű anonimitás. Az ismeretlen nyilvánosságnak kitett, gyakran személyes vélemények, élmények védelme egyben soha nem látott felszabadító hatással jár, átlagos családi, baráti, munkatársi köröket messze meghaladó interakcióra, távoli vélemények megismerésére ad módot.
Az anonimitás és szerepjáték kulturális szempontból különösen fontos, hiszen –a növekvő vizuális információmennyiség ellenére- a hálózati kommunikáció legfontosabb jelrendszere továbbra is az írott nyelv és annak olvasása. A nyelvi kifejezés „karbantartásában” és felhasználásában komoly szerepet játszhat a hálózati kommunikáció. Aki használja a weben elérhető kommunikációs felületeket, önkéntelenül is „nyelvében él” , írás, stílus, fogalmazás mindaz, ami személyiségét, egyéniségét képviseli.
Bár feltételezhető, hogy a közeli jövőben a bélyegképnyi avatar ikonokat messze meghaladóan, akár három dimenziós fotókkal is képviselheti magát a felhasználó egy-egy hálózati közösségi térben, ezek a megjelenítések vélhetően továbbra is szimbolikus figurák maradnak, s nem felvállalt, valós fényképek. Azon túl, hogy az anonimitásnál jóval több visszaélésre adna módot, a személyazonosság egyben a testiség vállalását is jelentené, s ez a ma még tisztán szellemi párbeszéd lehetőségét külsőségekből leszűrt előítéletekkel korlátozná.
A virtuális közösségek szerveződése semmiképpen sem gátolja az IRL kapcsolatok kialakulását, az érdeklődési kör alapján szerveződött netes közösségek gyakran a való életben is megismerkednek, különösen, ha érdeklődési körük tárgya ott inkább gyakorolható, elérhető.
A valóságban találkozva gyakran csalódott virtuális ismerősök –például párkereső szolgáltatások felhasználói- számára viszont igazolódik a kétségtelenül fontos tanulság, hogy a hálózati kapcsolatok valóban nem helyettesítik a valóságosakat. Teljes értékűek lehetnek, de mások; funkciójuk, kibontakozási terük eltérő, értékeiket nem feltétlenül lehet és kell átemelni valós kapcsolatokba.
1 Közösség szervező erők
A közös érdeklődési kör -az Internettől függetlenül-, mindig is személyes sorsokon felüli, hálózatalkotó tényező az emberek életében. A (tudományos) tájékozódás, a hagyományismeret, a szórakozás és kikapcsolódás egyes formái csakúgy, mint az identitástudat, vallási elkötelezettség.
Az Internet megjelenése ebből a szempontból is jótékony hatással lehet, élete, érdeklődése gazdagságát bárki bizonyítva láthatja a vele egy-egy ponton azonosan gondolkozó, ugyanazért rajongó, lelkesedő embertársaival „találkozva”.
Az tájékoztatás-tervezés szempontjából különösen fontos, hogy a szabadon szerveződő, élettel, interakcióval telt, érdeklődési körükben egyező csoportok a hálón „nyomokat hagynak” maguk után.
Egy hagyományos, valós klub, olvasókör, asztaltársaság vagy vallási közösség találkozóin befelé fordul, s témáját és önmagát ünnepli – egy hálózati „fun-club” vagy olvasmány, filmélmény megosztó topik/blog/közösségi háló ezzel szemben megörökíti, hozzáféhetővé teszi tudását.
Számos esetleges párbeszéd gyanánt induló topik jutott el pár év és több ezer hozzászólás után olyan stádiumba, hogy a felhalmozódott tudásanyagot, például visszatérő, többszörösen megválaszolt kérdéseket kumuláltan újra és újra beillesztik, vagy önálló honlapot hoznak létre a felgyűlt háttéranyagnak.
E tudás korántsem lebecsülendő, hiszen a rajongás, a hobbi pontosan a kötelességtudattól mentes elmélyülés örömét jelenti, a kikapcsolódásként összegyűjtött, gyakran kivételes tudást, tájékozottságot.
Amikor tehát a tájékoztatás fontos mintáinak tekintjük a közösségi felületeket, nem az amatőr szakértők teljesítményét helyezzük a professzionális tájékoztatók munkája fölé, hanem a megélt élményekből, szenvedéllyel, örömmel gyűjtött tudás bővíthető, interaktív archívumait ajánljuk követendő példaként.
A hálózati közösségekben nehéz nagyobb illetlenséget elkövetni, mint a tapasztalatcserét bújtatott reklámra használni. A személyes hitelesség feltételeként szükséges anonimitással visszaélve információkról, termékekről, szolgáltatásokról –legyenek műszaki vagy épp kulturális cikkek- önérdekből, haszonszerzési céllal, vagy éppen rosszindulatúan, piacrontásként megnyilvánulni és ezzel manipulálni nem csak megengedhetetlen, de többnyire nehéz is, hiszen a virtuális közösség tagjai összességükben többnyire pontosan ismerik érdeklődési körük minden vonatkozását, s képesek megítélni egy-egy hozzászólás, szócikk-kiegészítés, comment hitelességét saját tapasztalataik alapján.
2 Közösség és társadalom
A virtuális közösségek valós társadalmi szerepvállalása egyre gyakoribb, s vélhetően a jövőben mind fontosabbá válik.
A valós létből a virtualitásba átkerülő társadalmi tényezők változó intenzitással, de alkalmasak közösségek létrehozására, közösségeken átívelő rétegződés megindítására, s képesek mozgósítani a hálón keresztül összeköttetésben álló egyéneket mind virtuális, mind IRL megmozdulásokra, érdekérvényesítő akciókra.
Nemzedéki rétegződés
A hálózat jellemzően erősíti a nemzedéki kapcsolatok fennmaradását, összeköttetési lehetőséget jelent széthullott évfolyamcsoportoknak, népszerűek az azonos évben születtünk jellegű nosztalgikus fórumok, a retro-honlapok.
Korunkban - átmenetileg - még nagyobb jelentősége lehet a valós nemzedéki szétválásnak, ami a hálózatot különböző aktivitással és hozzáállással használó idősebb, fiatalabb és egészen fiatal nemzedék között jelentkezik.
A hálózati kultúra (hálózati magatartás) és hálózati szocializálódás érezhetően eltér a harmincas-negyvenes első, már tömeges nemzedék, és a „sulinet nemzedék” viselkedését vizsgálva.
Regionális rétegződés
A lokális közösségek kialakulása különösen aktív a fizikai/térbeli elszakadás esetén (kisebb települések között, tengerentúlra szakadt honfitársak), vagy ha a régió elég nagy méretű ahhoz, hogy a kapcsolattartás, eszmecsere legalkalmasabb módja a hálózat legyen. A hálózati regionális közösség gyakran –az anonimitás szabadságával élve- kritikus, társadalmi kérdésekben ellenzék szerepét tölti be, a lokálpatriotizmus nyílt felvállalásával.
Társadalmi szerepvállalás
Mind jelentősebb a civil mozgalmak szerepvállalása a virtuális közösség mozgósításában. Az Internet és a civil mozgalmak szerkezeti hasonlósága nyilvánvaló: érdeklődés, hasznos célok, jobbítási szándék hálózatszerűen össze kapcsolhat különböző társadalmi pozícióban és életfelfogás szerint élő polgárokat.
Az érdekérvényesítő lehetőségek rokonsága, illetve a hivatásos politizálással szembeni kritikus magatartás, a közérdek valóban demokratikus, arányos képviselete a jelenlegit messze meghaladó lehetőségeket rejt. Példaként hozható a VEKE, mely az Index fórumain egymásrataláló, azonos érdeklődésű internetezők összefogásából vált napi hírekben szereplő civil szervezetté.
Alkalmi állásfoglalások közösségteremtő szerepe
A virtuális közösséget általánosan megragadó társadalmi kérdésekben gyakoriak az alkalmi akciók, kezdeményezések.
A hálapénz.hu fórum egyszerű ötlete hetekig a figyelem középpontjába hozta a hálózat társadalmi szerepét, befolyását. Hasonló kezdeményezések egyre gyakoribbak, visszaélések, korrupciók, vagy akár autós szabálytalanságok leleplezésére, a gondok méretének illusztrálására, figyelemfelhívásra az Internetes közösségnek komoly lehetősége van. Kulturális vonatkozású kezdeményezésként példaként állítható az "Utcát, szobrot Rejtő Jenőnek" topik, mely néhány évvel indulása után célját el is érte.
Általános tanulságként témánk szempontjából leszűrhető, hogy társadalmi kérdésekben közösségi megmozdulás csak olyan esetekben következik be, amikor a hálózati tudásmegosztó, tájékoztató funkciók eredményeként várható a helyzet, probléma megoldása. Nem sorolhatóak ide a vallási, politikai meggyőződés alapján szerveződő csoportok megmozdulásai, hiszen az internetes aktivitás kizárólag belső kapcsolataik erősítésére szolgál, a térítési, meggyőzési kísérletek –a hálózati kommunikációs keretek között- többnyire meddő, egymás mellett elbeszélő viták maradnak.
3 Közösség és hálózati szabadság
Az Internettel kapcsolatos döntések, támadások bármikor közös platformra terelhetik a netizenek jelentős részét. A viselkedés leginkább az egyetemi autonomia megélésével, vagy távolabbról a hazafias érzelmekkel rokonítható.
Eszmék és életmód
A hálózatiságról alkotott kép romantikusabb összetevői közé tartoznak az
- anarchista, társadalmi hierarchiától elszakadó életmód,
- antikapitalista és "zöld" motívumok,
- a hálózati és IRL demonstrációk, happeningek, flashmobok
de fontos problémákra utalnak
- a szerzői jogokkal kapcsolatos erős fenntartások,
- a tekintélytisztelet megkérdőjelezése és a véleményszabadság,
- a személyiségi jogok védelme.
Fogyasztói társadalom a neten
Jelentős a hálózati közösség ellenállása az ellen, hogy összemosódjon Internet üzleti felhasználása az Interneten elérhető –de szabadon és tudatosan látogatható- vásárlási lehetőségekkel, kereskedelmi oldalakkal.
A monopóliumok, vagy valamilyen okból elítélhető cégek, szervezetek elleni fellépés része lehet az illegális tevékenység, a hackerek tevékenysége, illetve a crackek, serialok terjesztése.
A tájékozódás szempontból különösen figyelemreméltó a reklámokkal kapcsolatos ellenállás.
A korai banner jellegű hirdetések nyakló nélküli elhelyezése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mára sokkal áttételesebb, kontextusba ágyazott promóciók hódítanak.
A hálózati közösségek tendeciózusan előnyben részesítik a valós, megismerhető, háttéranyagokkal és tapasztalatokkal alátámasztható értékek propagálást, s az ilyen figyelemfelhívásokban maguk is szívesen közreműködnek.
Szabadság és közösség, mint teremtő közeg
A hálózatiság eszméjének „megtestesülése” mégis elsősorban az együttműködés, a közös fejlesztések, a nyílt forráskódú szoftverek és tudásbázisok építése.
A kultúra területén szerepük sokkal kevésbé veszélyezteti a kereskedelmi érdekeket, viszont éppen a kultúra hálózati jellegét leképezve hasznosan kiegészítheti az épített gyűjteményeket és professzionális tájékoztató rendszereket.
Nehezebben megítélhető, és szerzői jogilag mindenképpen kérdéses a fájlcserélő, megosztó hálózatok szerepe, a rejtett „kis internetek” megjelenése.
A könyvek, szerzői joggal védett kulturális tartalmak terjedésének részben szintén a tájékoztatás szabhat határt. Az illegális másolatok egy része vélhetően azért készül, s kel útra, mert a felhasználók nem ismerik esetleges legális hozzáférhetőségét, vagy a benne keresettel azonos információk legális elérésének módját.
Feladat:
Olvassa el és gondolja át a közösségszervező erők leírását. Gondolja át az elemzésre kiválasztott téma szempontjából, milyen hatással vannak és lehetnének a hálózati tartalom közösségi fejlesztésére, megítélésére és népszerűsítésére/terjesztésére.
Olvassa el és gondolja át a közösségszervező erők leírását. Gondolja át az elemzésre kiválasztott téma szempontjából, milyen hatással vannak és lehetnének a hálózati tartalom közösségi fejlesztésére, megítélésére és népszerűsítésére/terjesztésére.
Hogyan köthető hozzájuk az internetezők viszonyulása az elemzésre kiválasztott témahoz? Írjon példákat, linkeljen külső forrásokat.
Instrukciók:
Kérem, bejegyzését címkézze választott témájának megfelelően, s lássa el a _tézis5 címkével. A bejegyzés címe (a "Tézis 5." megjelölést követően szabadon választható, törekedjen a hálózati publikációs forma kialakítására.
Instrukciók:
Kérem, bejegyzését címkézze választott témájának megfelelően, s lássa el a _tézis5 címkével. A bejegyzés címe (a "Tézis 5." megjelölést követően szabadon választható, törekedjen a hálózati publikációs forma kialakítására.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése