Végül is meg kell állapítanom, hogy az általam kiválasztott tájékoztató/tartalomszolgáltató rendszer céljai elérése okán, melyek a közösség mozgásba lendítése és a hőn imádott párt népszerűsítésének emelése, nincs szinte olyan felhasználói attitűd, melynek beindítását valaha, valamilyen módon nem ragadták volna meg, ne tettek volna kísérletet azok mozgósítására. Más kérdés, hogy vannak olyan attitűdök, amelyek erőteljesen kifejezésre jutottak, s vannak olyanok, amelyek mozgósítására vagy nem volt elég felhasználói igény, vagy a megszólítás módja volt ügyetlen. Lévén laikusok, nem profi tartalomszolgáltatók! Bár a profizmus megszerzése ezen a területen, mint sok másban is, tapasztalati úton, megfelelő fogékonyság esetén, birtokolható. Vizsgált alanyunk kitartásból, elszántságból számtalan tanúbizonyságot tett működése során, ezért bízvást állítható, hogy döccenőkkel, de szorgalmasan halad a teljes eszközrendszer elsajátítása felé.
Ha a felhasználók aktivitását, meghatározó alapállásokat, hozzáállásokat elemezzük, akkor megállapíthatjuk, hogy főleg olyan közösségek, amelyeket nem önszerveződés útján alakítottak ki, hanem egy másodlagos cél eléréséért, akár háttérben a befolyásolásért, akkor nem árt ismerni ezeket az elméleteket, hiszen ezekre építve nagymértékben hasznosítható a belefektetett munka az áhított befolyás megszerzésében. (Az önszerveződés homályos felszínként mutatja magát.) Ezen ismeretek birtokában a felhasználó kiszolgáltatottá lehet, más célok eszközévé válhat akaratán kívül. A tézis 6. megállapításai szerint pedig a” virtuális szerepből kilépni könnyű, magától a jelenléttől elszakadni mégis nehéz… a vonzás észrevétlenül kötődéssé szilárdul.” Jól tudják ezt azok is, akik erre építve „használják” a magány, akár jó, akár rossz elleni védekezésünket, az „életjel-adatbázisba” való kezdetben bátortalan, de idővel akár létszükségletté váló be-bejelentkezésünket és napi szükségletté válását, s az intim megvilágítás varázsának mítoszát.
A birtoklásvágy a mi esetünkben a virtuális kapcsolatok létét jelzi elsősorban. A kapcsolat létrehozóit és a felhasználókat is nagyban motiválja a társadalmi szerepvállalás vágya, a közös nevező öröme, az elismertség elérésének vágya. Nyilvános városi lap esetén akár a névtelenségből való kilépés árán is, ha ez az ára, s főleg úgy valósítható meg. Ezek olyan ősi, ösztönös motivációk, amelyek valódi lehetőségek híján, virtuális úton törnek felszínre. Bármennyire is rafináltnak tűnő a tájékoztató/tartalomszolgáltató rendszerünk indítéka, a részvétel mégiscsak az egyén döntésén alapul, s viselkedésünk kontrollálása, az esetleges csapdákból való kikeveredés megvalósulása nem lehetetlen. Életünk módosulása esetén is valószínűleg az arányok betartása lehet az egyedüli kiút a virtuális „vesztőhelyekről”:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése