Tézis 2. Viszony a hagyományos és hálózati tartalomszolgáltatás felépítményéhez

Minden egyes, egyedi tartalomszolgáltató projekt rész-egész viszonya kimutatható a teljes tartalomszolgáltató rendszerrel.

Ez a viszony nem csupán formális (pl. egy újság része a nyomtatott sajtónak, egy blog része a blogoszférának), de a tartalom szempontjából is megvizsgálható: különböző tartalmakat különböző kommunikációs csatornákon, médiumokban szolgáltatnak, tehát minden tartalomra sajátos összetételű rendszeregész vetíthető.

Ha ennek a - tartalom szerint sajátos - teljes rendszernek a részeként vizsgáljuk, mit merít, mit zár ki belőle az egyedi projekt (célközönségének, lehetőségeinek, stb. függvényében), kiderül az is, hogy mi az önálló/organikus fejlesztés, s könyebb lesz felmérni, mi az, ami hiányzik az optimális hatékonysághoz, mi az, ami még megvalósítható volna.

Kifejtés:

"Mint cseppben a tenger" - avagy, mint csokoládé, ami "nyomokban mogyorót tartalmazhat"
Ahhoz, hogy a részben-az-egész viszonyt a szolgáltatott tartalomra vetítsük, át kell gondolnunk, hogyan fedi le az elemzett tartalomszolgáltató projekt tartalma a hagyományos és a hálózati tartalomszolgáltatás egész szerkezetét.

I. Hogyan kommunikáltunk, szereztünk információt ebben a témában Internet előtt, vagy Internet nélkül?

Mérlegeljük, hol, hogyan, ki/mi által jelenhetett meg a honlap témája:

a. Felépítmény:

Időtől, tértől független tartalomszolgáltatás:

Könyv, szakirodalom, irodalom:

- Kiadók

- szervezetek, cégek kiadói joggal

- magánkiadás

Területi rétegződés: globális-országos-regionális szinten.

Tértől független, időben kötött tartalomszolgáltatási platformok:

Hajdanvolt központosított tömegmédia:

- állami tv, rádió, sajtó
+ rádiózás-kalózsajtó / fanzine, szamizdat

+ szaksajtó - rétegmédia

Területi rétegződés: globális-országos-regionális szinten.

Bővülés, pluralizálódás a rendszerváltással: kereskedelmi, piaci igények függvényében.

Időtől független, térben kötött tartalomszolgáltatás:

- "statikus" gyűjtemények, könyvtár, múzeum, archívum

Térhez és időhöz is kötött tartalomszolgáltatások:

- Konferenciák, találkozók:

formális és informális tudásmegosztás magánszemélyek, vagy szakmabéliek között

[interperszonális kommunikáció]

időben-térben egyszeri, pár-alkalmi, vagy rövid ideig állandó üzenetátadások lokális közönségnek, pl:

- galéria, színház, klub, művház, koncerthely programja

Átmenet tömegkommunikáció és térben időben kötött, rétegkommunikáció között:

- mozi (egyszeri, helyhez kötött élmény, de sokan eltérő időben átélik, mint a tévéadást: lehet róla beszélni, mint egy könyvélményről. Sőt, később megismételhető)

Tágabb értelemben:

közösségi tér, környezet: építészet - nagyon is a tartalomszolgáltatás tényezője

b. Elemzési lehetőség a résztvevők-közreműködők szerint:

- tartalom előállítók
- tartalom birtoklók
- tartalom szerkesztők

- tartalom fejlesztők (meglévőhöz hozzáadók)
- reflektálók
- ellenőrzők

II. Mi és miként változott a digitális korban?

Mérlegeljük, hol, hogyan, ki/mi által mekkora célközönségnek jelenhetett meg a vizsgált honlap témája:

a. Első lépcső: digitális/hálózati kiadványokkal bővül a média
- DTP

- cdrom kiadvány,
- adatbázis
- internet (ftp, gopher)
- hipertext és hipermédia

b. Második lépcső: az interaktivitás kezdetei
- web eZine, netmag, diskmag: szerkesztés-olvasás egy közö(n/s)ségen belül (közösségi rádiózás mintájára)
- honlapok: egyéni válogatás (magánkiadás) - mini (személyes) média = részt vehet bárki a webes tartalomszolgáltatásban
Adatbázis alapú, dinamikus honlapok: a tömeges interaktivitás lehetősége

- fórumok: megosztás, reflektálás, személyesség és közösségi élmény egy-egy topikon belül

- portálok: helykeresés az új közegben = közösségi interaktivitás tere és szerkesztett magazin egyben
- médiatárhelyek, fájlcsere - raktár/gyűjtemény közösségi kialakítása

c. Harmadik lépcső: közösségi interaktív tartalomszolgáltatás, social media

wiki, blog, közösségi hálózatok

feed, feedolvasó = a tartalomszolgáltatások keverhetősége, montázs és testreszabás lehetősége

- mashup-korszak: az alkotás = mixelés, különböző tartalomszolgáltatások, tartlmak, közösségi aktivitások egyesítése (pl. google map + amatőr fotók + turisztikai adatbázisok egybegyúrása)
- open API (nyitott programozói felület) + widget, gadget, minialkalmazások = a webalkalmazás csak mint platform valósul meg, a funkciókat, szolgáltatásait külső programozókra (felhasználókra) hagyják (pl. iwiw, facebook)

+ a jövő -> mobil hálózatiság

d. Hogyan változtak a közreműködői szerepek:

- tartalom előállítók
- tartalom birtoklók
- tartalom szerkesztők

- tartalom fejlesztők (meglévőhöz hozzáadók)
- reflektálók (reflektálás is fejlesztéssé válik)
- ellenőrzők (az ellehetetlenülés határán)

e. A célzott kiszolgálási módok kialakulása:
- kereskedelmi,
- oktató-tájékoztató,
- megosztó / hozzáférhetővé tétel - ilyen a könyvtári attitüd is
Ezek a módok a weben tetszőlegesen (organikusan) differenciálódhatnak (a hagyományos sajtó, média formai/terjedelmi behatároltságától mentesülve)

Feladat:

1. Fogalmazza meg, miként, milyen platformokon (esetleg szétszórva, nyomokban) jelent meg a honlap tartalma a nem-internetes kommunikációs rendszerben, vagy miként jelenhetne meg, ha nem lenne (gondolatkisérlet) az internet?
2. Gondolja át és fogalmazza meg, hol jelenik meg még ez a tartalom a teljes hálózati tartalomszolgáltató rendszerben!

3. Mit tud nyújtani a vizsgált honlap a teljes rendszer szolgáltatási spektrumából, s mit nem? Mi a többlet, mennyire hasznosítja a specializáltság előnyét? Tart-e kapcsolatot az egésszel, szervesen illeszkedik-e a teljes rendszerbe?

Instrukciók:
Kérem, tagolja bejegyzését a fenti három kérdésnek megfelelően. Bejegyzéséhez válassza a meglévő címkék közül (a beviteli mező alatt jobbra, a "Mindet mutat"-ra kattintva láthatja a létező címkéket) a honlapját azonosító címkét és a szintén onnan választható _tézis2 címkét. Újabb címkét ne hozzon létre!