2009. december 1., kedd

Petőfi Irodalmi Múzeum - Tézis 2.

A Petőfi Irodalmi Múzeum országos feladatkörű múzeum, 1909-ben alapították elődjét, a Petőfi-Jókai házat. 1957-től a budapesti Károlyi Palotát kereshettük volna fel, ha szerettük volna megtekinteni kincseit.
Ha visszamehetnénk a múltba, már az 1800-as évek elején Bártfay László irodalmi szalonját találnánk az épületben.
A témában napvilágot látott sajtótermékek bonyolult hálóként reprezentálják a magyar irodalmat. Ha nem lenne Internet, ezekből a kiadványokból - irodalmi hetilapok folyóiratok, esetleg napilapok - tájékozódhatnánk. Lexikonokban enciklopédiákban keresnénk a magyar irodalommal kapcsolatos adatokat. Könyvek sokaságát tanulmányozhatnánk, közöttük a Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványait is, hiszen ilyenek jelentek meg az Internet előtt is. Személyesen kereshetnénk fel ezt a múzeumot, vagy az egyes írók, költők emlékházait, helytörténeti gyűjteményeket, hogy tanulmányozhassunk kéziratokat. Az is lehetséges, hogy egyes hagyatékok gondozóihoz, örököseihez kellene fordulnunk, hogy lehetőséget kapjunk egy-egy életmű betekintésébe. 2009.12.07.
Hangfelvételeket lemezről, hangszalagokról hallgathatnánk, ha személyesen ellátogatnánk egy könyvtárba vagy megvásárolnánk azokat.
A rádió és televízió kulturális, művészeti műsoraiban is találkozhatnánk a honlap témájával (és találkozunk is, hiszen a felvételek a NAVA-ban megtekinthetők).

„Ma még nem tekinthetjük általánosnak, hogy a múzeumi gyűjtemények nyilvántartása, feltárása számítógépes adatbázisban történik, a gyűjteményi katalógusok publikus része kutatható az interneten, illetve a múzeumi dokumentumok digitális formában tekinthetők meg.”
…a múzeumok a kulturális javak megőrzésére, védelmére, a tudományos szféra kiszolgálására, és passzív tablószerű kiállításokon keresztüli kommunikációra rendezkedtek be… A múzeumi objektumok egyediek, nem többszörözhetők, nem kereskedelmi forgalom céljára készültek, ennélfogva különleges fizikai és szellemi védettséget kívánnak meg. Bizonyos esetekben a nyilvánosságra hozatalt befolyásoló tényezőnek tekinthető az a hozzáadott szellemi érték is, amely az adott objektum feltárásához kapcsolódó kutatói tevékenységből származó tulajdonjog” írja Bánki Zsolt István 2007-ben.
A Petőfi Irodalmi Múzeum portálja irodalmi tudáskincsünket teszi elérhetővé minden érdeklődő számára az Interneten.
Magyarországon már a 80-as évek végén online adatbázisok álltak a felhasználók rendelkezésére. Az 1990-es évek első felében megjelentek az első magyar nyelvű digitalizált művek. A Magyar Elektronikus Könyvtár 1994, a Neumann János Digitális Könyvtár 1997 óta működik.
A Neumann Könyvtár WebKat.hu katalógusának releváns adatai 2006-ban átkerültek az NDA adatbázisába, a gyűjtés és karbantartás leállt. A Bibliotheca Hungarica Internetiana állományát 2007-ben adták át az Országos Széchényi Könyvtárnak ahol a Magyar Elektronikus Könyvtárba került mintegy 400 kötet (klasszikus magyar szépirodalmi művek, kritikai kiadások).
Íme néhány magyar irodalommal foglalkozó portál, amelyekkel napjainkban a vizsgált honlap mellett az Interneten találkozhatunk :
http://mek.oszk.hu/ Magyar Elektronikus Könyvtár, a legnagyobb szép- és szakirodalmi dokumentumgyűjtemény a magyar interneten
http://www.translations.bookfoundation.hu/fooldal/1?lid=1 Magyar Irodalmi Művek Fordításai, elsősorban külföldön 1945-től napjainkig megjelent, magyarból fordított, szépirodalmi jellegű könyveket tartalmazza. (Fejlesztés alatt áll.)
http://www.kiad.hu/ Digitális Klasszika. Digitális szöveggyűjtemény, a 18-19. századi magyar irodalom- és művelődéstörténet forrásainak adatbázisa.
http://emir.hu/ Elektronikus Magyar Irodalom (Fejlesztés alatt)
Magyar irodalmi vonatkozású tartalommal találkozhatunk még kisebb könyvtárak helyismereti gyűjteményének részeként, kortárs írók honlapjain is.

A http://www.pim.hu/ elsősorban a múzeumokhoz kötődik, míg a http://www.pimmedia.hu/ a magyar irodalom hangzó, többnyelvű gyűjteményét mutatja be.
A múzeumi portálon kétféle virtuális kiállítás látható: egyrészt csak a portálon, a fizikai valóságban soha nem létező kiállítás, illetve a valóságban is látogatható kiállítások virtuális változatai, melyeket a bezárás után archiválnak.
Az Adatbázisok/Adattárak, bibliográfiák menüpontban tizennégy adattár közül választhatunk:
  • Magyar Életrjazi Index
  • Magyar Emigráns Írók és Műveik
  • Magyar írók sírjai
  • A becsületrend magyar kitüntetettjei
  • Díjak és Díjazottak
  • Kortárs írók bibliográfiája
  • Diplomások adattára
  • Budapest topográfia
  • Recepciós adattár
  • Kadbedó Lóránt-bibliográfia
  • Szivárvány – MSzivárvány repertórium
  • Magyar írók bibliográfiája
  • A magyar főnemesség genealógiája
  • Magyar családtörténeti adattár
A folyamatosan frissített adatbázisok hiteles forrásokra épülnek, magas színvonalú kutatómunka eredményei.
Szeretném kiemelni a Petőfi Irodalmi Múzeum keretében a Digitális Irodalmi Akadémiát
http://www.pim.hu/object.d8f182da-fdfa-45ba-914f-2688ce822346.ivy
Az alkotói támogatás és a digitális felhasználási jogok összekapcsolásával Európában egyedülálló, gyakran hivatkozott, sikeres modell jött létre 1988-ban. A Digitális Irodalmi Akadémiában a Kossuth-díjjal és babérkoszorúval kitüntetett írók és költők teljes életművét feldolgozzák, és ingyenesen közzéteszik.



A Petőfi Irodalmi Múzeum társoldala a Magyar Irodalmi Emlékházak http://www.mire.hu/


A portál felszíni tartalmát a Google és a Yahoo indexeli.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése