Tézis 3. A tartalom és téma viszonya

Ha a hálózati tartalomszolgáltatás által közétett tartalom elemzése során elkülönítjük, tipizáljuk a megjelenő információkat a téma és tartalom között közvetítő közreműködői szerepek (előállítók, birtoklók, szerkesztők, hozzáadók, reflektálók, ellenőrzők) szerint, megkapjuk a konkrét szolgáltatás téma-közvetítő profilját. Ezt a profilt mérhetjük a továbbiakban a hálózati közeg sajátosságaihoz és a felhasználói attitűdök rendszeréhez.



Kifejtés
Az első tézis alapján meghatároztuk a témát, a második alapján elhelyeztük a szolgáltatást a témát közvetítő tartlomszolgáltatási rendszer szereplőjeként. Vizsgáljuk meg közelebbről, mit és hogyan közvetít tartalmában a kiválasztott projekt! Már a szolgáltatás első ismertetése során nyilvánvaló, hogy a tartalom nem egynemű - menüpontok, rovatok jelzik a tartalom különböző részeinek elkülönítési igényét. Vizsgáljuk meg, milyen elhatárolásokat tehetünk a közzétett információk összessége és a honlap témája közti viszony szerint.

A honlap tényleges tartalmát a választott témájához viszonyítva el kell tudnunk különíteni elsődleges és másodlagos információkat.

• Az elsődleges információk témánként eltérő mértékben digitalizálhatóak és szolgáltathatóak tartalomként. Irodalmi honlapon a vers megjeleníthető, intézményi honlapon az intézmény szerkezete és működése virtuálisan ábrázolható és közvetíthető, de számos olyan élmény, jelenség képezhet honlap-témát, melyekről csak másodlagos információk tehetők közzé.
• A másodlagos információk komplett információs piramisokat foglalhatnak magukba, egymást átfedő tudományterületeket, különböző mértékben popularizált megjelenítési normákkal a szakirodalomtól a szórakoztató tájékoztatási formákig.

A tartalmi egységek és a téma viszonyát a következő általános tagolással tipizálhatjuk:

Tartalmi egység vagy részegység, melyek célja...

a)  előállított, vagy birtokolt elsődleges információk - pl. alkotások - elérhetővé tétele;
Alkotások, dokumentumok, tényszerű adatok, leírások és hozzáférési információk online és offline elsődleges információkhoz, illetve a tételesen hozzájuk kapcsolható szakirodalomhoz, másodlagos információkhoz. A hozzáférési információ a hálózaton többféleképpen értelmezhető, a könyvtári OPAC-tól akár a kereskedelmi adatbázisok (könyvesboltok, DVD kölcsönzők) rendelési listatételéig, vagy rendezvények (pl. felolvasóestek, koncertek) megközelítésére vonatkozó információkig.

b) előállító, birtokló művészről, személyről, intézményről információ; 
Az elsődleges információk személyes vetületeire irányuló tájékozódási igény kielégítése olyan területeken is fontos lehet, melyekre az "alkotás" szó kevéssé illik. A közvetített téma bővülésében szerepet kapó személyek (itt tehát nem a honlap szerkesztőiről, hanem a témában közreműködőkről van szó) jelentősége változó az egyes tématerületeken, de a velük kapcsolatos információ tájékozódási pont, fogódzót jelent a felhasználó/érdeklődő számára az eligazodásban ("húzónevek"). 

c) szerkesztés: összefüggés teremtés más területekkel;
A téma és más témák összefüggéseit feltáró tudomány/szakterületek létrehoznak összehasonlításra, tipizálásra, történeti vizsgálatra alkalmas rendszereket, tárgyalási módokat, fogalmakat. Vegyük észre ezek átvételét, megjelenítését, jelenlétét a honlap tartalom-közvetítésének felépítményében.
Ezek az összefüggések helyezik kontextusba a szolgáltatott tartalmakat más (tágabb, vagy rokon)területek, témák vonatkozásában, és sok esetben az adott tartalomszolgáltatás szerepét, funkcióját is hivatottak tisztázni.

d) hozzáadás: háttéranyag elérhetővé tétele;
A témával kapcsolatos, témába vágó elsődleges információk nyers, feldolgozatlan háttere nem csak a másodlagos információk létrehozóit érdekli, de a „passzív” befogadót is. A tartalomszolgáltatás fölvállalhatja a kapcsolható háttéranyagok feltérképezését, elérésük megkönnyítését. (pl. jogszabályok, tervrajzok, jegyzőkönyvek, levelezések, melyekből szerkesztett tartalom is létrehozható).

e) reflektálás, ellenőrzés: vélemények, reakciók megjelenítése.
A másodlagos információk hitelességét, a tartalomszolgáltató avatottságát a szakmai hozzáértés bizonyíthatósága szavatolja. Mint azonban a láthattuk, az ellenőrzés szerepe megváltozott a hálózati tartalomszolgáltatásban. A web túl komplex és szubjektív hatásokra épülő rendszert alkot ahhoz, hogy egyes elemeinek megítélésében, hitelesként elfogadásában figyelmen kívül hagyhatnánk a szubjektív visszajelzések, vélemények jelentőségét. Az Internet, mint tartalmában bárki által linkelhető, ajánlható, globális tájékoztató rendszer, önmaga szerves részévé, értékes tartalmává emeli a véleménycserét, a másodlagos információk spontán termelését.

Feladat:
1. Vegye számba a honlapon megjelenő tartalmakat, elemezze az ott felkínált csoportosításukat. Értelmezze az elsődleges és másodlagos információ fogalmát, valamint a fenti kategóriákat a választott honlap témájára és szolgáltatott tartalmára vonatkoztatva. 
2.Gondolja át és fogalmazza meg, hogyan oszlik meg és becslése szerint százalékosan, milyen arányban vonatkozik a szolgáltatott tartalom:
a) előállított, vagy birtokolt elsődleges információk - pl. alkotások - elérhetővé tételére
b) a "téma előállítóira", birtoklóira vonatkozó információkra
c) összefüggésekre más területekkel
d) hozzáadott háttéranyagra
e) véleményekre, reakciókra
Ha szükséges vagy tanulságos, különböztesse meg a becslésnél a szöveg(byte)mennyiségi és tételszám szerinti aránypárokat.

Instrukciók:
Kérem, tagolja bejegyzését a fenti két kérdésnek megfelelően. Bejegyzéséhez válassza a meglévő címkék közül (a beviteli mező alatt jobbra, a "Mindet mutat"-ra kattintva láthatja a létező címkéket) a honlapját azonosító címkét és a szintén onnan választható _tézis3 címkét. Újabb címkét ne hozzon létre! Ha kérdése van, fűzzön megjegyzést jelen bejegyzéshez.