Petőfi Irodalmi Múzeum - Tézis 8

Minél többször látogattam erre a honlapra annál inkább azt érzékeltem, hogy az itt felhalmozott tudás, az információk mennyisége szinte beláthatatlan. A főmenüből nyíló további almenük sora, a beágyazott önálló honlapokkal és a társlappal rendszerezi az alkotásokat és a róluk, velük kapcsolatban összegyűjtött információkat. Ha ki szeretnénk ragadni egy-egy művet, vagy mélyebben szeretnénk megismerni egy-egy alkotót, mindkettőt megtehetjük. Az irodalmi mű az alkotóval, az elemzésekkel, kritikákkal együtt jelenik meg, s ha erre lehetőség van a szerző tolmácsolásában. Felderíthetők tárgyi emlékekkel, levelezésekkel kapcsolatos ismeretek, továbbá képek, interjúk teszik teljesebbé az ismereteket.
Véleményem szerint előnyösebb lenne, ha az információkat egy közös keresőfelületen kereshetnénk. Már a találatok megjelenítésekor látnánk melyik adatbázisban van találat, s dönthetnénk milyen irányban haladjunk tovább. A találati halmaz első szemrevételekor már érvényesülne az a sokoldalúság, komplexitás mely jellemzi az intézmény munkáját és a felhasználó lehetőségeit is.
Így az a látogató is könnyebben boldogulna – s késztetést érezne a maradásra - aki nem tanulmányozta behatóan a honlap szerkezetét.
Elősegíteném továbbá, hogy az internethasználók az Országos Széchényi Könyvtár katalógusának linkszolgáltatása segítségével is rátaláljanak erre a honlapra. Fontos lenne a két intézmény együttműködése. Az irodalmi múzeum honlapján megtalálható digitalizált művekre nem mutat link a nemzeti könyvtár katalógusából, a Google Books-ban megtalálhatóra viszont igen.

Többször hangsúlyoztam az intézmény értékközvetítő szerepét, ami egyrészt a kivételes gyűjteményen, másrészt az intézmény megismerhető munkatársain, szakértőin, valamint az alkotókon keresztül érvényesül.
A magyar irodalom emlékeinek széleskörű gyűjtésére törekszik, s lehetőségeket kínál a feltárt, közzé tett szellemi javak, információk kiegészítésére.
Nehéz olyan honlappal kapcsolatban – amely több díjai is nyert - megfogalmazni: milyen lehetne az optimális tartalomszolgáltató rendszer. Ha az elképzelt rendszer a magyar irodalommal foglalkozik, röviden azt válaszolhatnám: formai és tartalmi igényességében ehhez hasonlítson.
Azt gondoltam inkább át, mivel lehetne ezt a széleskörű tevékenységet kiegészíteni.
A főmenüben önálló menüpont a – múzeumpedagógia – s több témakört emeltek ki a múzeum munkatársai, mint önálló honlapot. Gyakran hangsúlyoztam, milyen figyelemmel fordulnak – a tudományos munka mellett - az irodalomnépszerűsítés felé is. Ebben a tevékenységben segítőkre, partnerekre lelhetnének – a világhálón - az irodalmat tanító pedagógusok széles táborában.
Arra gondoltam, az önálló honlapok sorát kibővíteném egy diáklappal. Itt olyan e-tananyagok kapnának helyet, melyek irodalmi korszakokhoz, témakörökhöz esetleg érzelemhez, hangulathoz köthetők, s elszakadva a hagyományos tankönyvektől – fizikailag és tartalmukban is – irodalmi barangolás lehetőségét kínálnák. A szerkesztésben az irodalmat tanító pedagógusok illetve a leendő irodalomtanárok is részt vehetnének.
Az interaktív faliújság kiemelten megcélzott felhasználó rétege a középiskolás korosztály lenne, de természetesen a csatlakozás lehetősége minden érdeklődő számára nyitott.
Az oldalon szereplő felkínált műveket nemcsak elolvasni lehetne, hanem lehetőség szerint meghallgatni is, az alkotókról adott információkat is többségében képek, hang- és filmfelvételek alkotnák.
Nem korlátoznám a szövegek, hanganyagok számítógépre vagy mobiltelefonra töltését, és a látogatók véleményalkotási lehetőségének megteremtésére is nagy hangsúlyt fektetnék. Fórumon adnék lehetőséget arra, hogy akár egyetlen művel kapcsolatban is leírható, hozzáadható legyen a látogató véleménye. A felhasználók is javasolhatnának témát, művet, szerzőt a tartalmat gondozóknak. Ezáltal a virtuális katedra mindkét oldalán állók részt vennének a „tananyag” összeállításában. Minden megjelenő irodalmi alkotás vagy azzal kapcsolatos kiegészítés a múzeum hiteles tudástárán alapulna.
Maga a közös kreatív munka, az önkifejezés lehetősége, a honlap látogatottságának széleskörű elemzése egyfajta tükröt mutatna a fiatalok ízléséről, irodalmi érdeklődéséről. Az oldalak látogatottsága, a hozzáadott vélemények elemzése visszahathat a pedagógusok munkájára, az irodalomtanítás és az irodalom megszerettetésének módszereire.
Talán érdemes lenne egy ilyen agora építésének első lépéseit megtenni…