Privátszféra és a magány
Az általam vizsgált oldalról érdekes ilyen aspektusból az elemzés. Ha csak a honlapot nézem, akkor semmiféle aktív részvételt nem igényel az oldal. Nincsenek blogok, fórum van, csak nem lehet használni (:S:S:S), illetve a Vendégkönyvbe lehet irkálni (no meg persze a Táncpartner keresőbe), de igazából ezek a helyek nem annyira közösségi csomópontok, mint például egy chetszoba. Viszont ha abból az aspektusból nézem, hogy lehet a honlap alapján kerekedek fel, és megyek el egy tanfolyamra, veszek rész egy oktatáson más emberekkel együtt, akikkel már egy közös érdeklődési pontom biztos van, akkor ez az oldal pont, hogy egy az Internet (általam) "betegségének" tartott problémáját, a magányt küszöböli ki.
Birtoklásvágy, felhalmozás
Számomra ez a témakör nem jelenik meg az oldalamat nézegetve. Hacsak a tudás birtoklása, felhalmozása révén nem. Megismerhetünk új tancstílusokat, oktatókat, de kölcsönös tudásmegosztás nem jön létre.
Képességek fenntartása, fejlesztése
Pont az állandó interaktivitás hiánya miatt ez pont nem egy olyan oldal, ami túl sürű látogatást igényel. Ha feiratkozunk a Hírlevélre, akkor minden aktuális információt megkaphatunk anélkül, hogy egyszer is csak úgy spontán fel kellene látogatni az oldalra.
Hozzáadás - teremtő aktivitás
Ezen a pontján ismét gyenge az oldal. Nem elég attraktív, hogy egy ismeretlen ember számára tényleg valamit hozzáadjon az ő lényéhez. Szerintem az igazán jó oldalnak többrétűbbnek kell lennie, mint hogy egy adott intézményt, foglalatosságot támogat. Persze nem várom el, hogy esetleg más intézményeket reklámozzon, de akár a tanárait, oktatott táncait jobban, színesebben támogassa. Így akár több más oldal is bejelöli a hasznos linktárába és esetleg ez magának az intézménynek is előnyös reklám lehet (ha már mindenképpen a pénzügyi szempontokat nézem).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése